Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám, szombat

Az SZLKP kongresszusának vitája VLADIMÍR CIRBES ELVTÁRS, az SZTA Filozófiai és Szociológiai Intézetének igazgatója A fejtett szo­cializmus építé­se további sza- kaszában élőt tűnik álló fel adatok sürgető en időszerűvé teszik azt a le­nini gondolatot, hogy minél mé­lyebbek a szo­cialista társada lom fejlődésé ben végbemenő változások, an­nál szüksége­sebb a széles tömegek tudatos hozzáállása ezekhez a változásokhoz. Leszögezhetjük, hogy a szubjektív té­nyezőik aktivizálásának súlypontja első- ' sorban a munkában, de a társadalmi tevékenység egyéb területein is meg­nyilvánuló alikotó szellem fejlesztése, támogatása és sokoldalú kihasználása. Ez nemcsaik gazdaságunk intenzív fej­lesztése szükségleteinek függvénye. Szélesebb értelemben összefügg az ember fejlődésével, a szocialista élet­mód formálásával. A szocializmus fej­lődésének törvénye, hogy az ember fejlődése mind szorosabban és sokol­dalúbban összefonódik az egész tár­sadalom fejlődésével. Az emberek alkotó képességének és tevékenységének (elsősorban alkotó munkájának) fejlesztési? számos ténye­ző hatásától függ. Ezeknek vizsgálata napirendre kerül a társadalomtudomá­nyokban is nagyobb figyelmet és komplexebb hozzáállást követel meg azoinban a szociológiában, a pszicho­lóg iábam, a gazdaságtudományban és más tudományos területeken. További fontos probléma a dolgozók növekvő műveltségi és szakképzettségi színvonalának hatékony felhasználása. Már ma jelentős tartalékaink vannak a munkásosztály tagjai és a főiskolai szakemberek egy része képzettségének felhasználásában, s ezek a tartalékok népgazdaságunk intenzlfikálása szem­pontjából fontosak. Az aránytalanság elmélyülése a népgazdasági vesztesé­gek kockázatával járna, de kedvezőt­lenül hatna az olyan emberek maga­tartására, érdekeire, tudatára és cse­lekvésére is, akiknek ismereteit és ké­pességeit megfelelőiképpen nem hasz­nosítjuk. Ezért ebben az összefüggés­ben is tisztában kell lennünk azzal, hogy feltétlenül szükséges a szocia­lista demokráciának, nevezetesen a gaz­daság irányításában és a köztigyek igazgatásában a dolgozók közvetlen részvétele formáinak további fejlesz­tése és tökéletesítése. Az embereik tár­sadalmi elkötelezettségének, a szocia­lista életmód formálása fontos alkotó elemének fokozása érdekében feltét­lenül szükséges a munkásokat, a föld­műveseket és az értelmiségieket cél­járásunk fej­lődésére kedve ző feltételeket alakítottak ki a gazdaságpoli titkában elért eredménye­ink. Tudatában vagyunk, hogy a nagyobb fo­kú hatékonyság kulcsa a tenné kék minőség és műszaki színvonalá­nak emelésében rejlik. jól ismerjük a nyersanyag, az anyag- és az energiaforrások biztosításában levő problémáik komolyságát és ter­jedelmét. E tényezők eleve meghatározzák, hol kell nyomást gyakorolnunk politi­kai szervező munkánkra. Ezen a te­rületen az iámyítási szférában vannak jelentős problémák. Teljes mértékben tudatosítjuk a gazdasági és szociális fejlesztés igényességét, amelyet az 1981—1985-ös évekre szóló irányelvek javaslata is kifejez. Járási pártszerve­zetünk munkájában ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tökéletesített irányítási rendszer következetes meg­valósítását. Gyorsabb ütemben kell megbirkóznunk a szervezési folyamat­ban levő problémákkal, a végrehajtási tervek minőségében rejlő problémák­ká 1 Járásunkban csaknem 4000 a tudo­mányos kutatóintézetekben és a ter­vezési szervezetekben dolgozók száma, tudatosan bevonni a szándékainkkal, céljainkkal és a/, elérésük módozatai­val kapcsolatos vitáikba. A CSKP KB 15. ülésén határozottan és érvekkel alátámasztva rámutatott arra a tényre, hogy a fejlett szocia­lizmus építése folyamatában a szub­jektív tényező jelentőségének törvény- szerű növekedése „megkívánja az egész párt igyekezetének összpontosí­tását politikai-szervező és az eszmei- nevelő munka intenzívebbé tételére és tökéletesítésére." Aláhúzta, hogy „az öntudatosságnak, a szilárd meggyőző­désnek, a szocializmus ügye iránti hű­ségnek kérdés*? kulcskérdés.“ Lényegében arról van szó, hogy el­mélyítsük ideológiai, elsősorban politi­kainevelő munkánk elméleti megala­pozottságát és tudományos jellegét. Ma és még kevésbé holnap nem ele­gendő, hogy csak a párt káderei, elő­adóink, propagadistáink és agitátora­ink sajátítsák el a marxista—leninista elmélet alapjait, hanem szükséges, hogy ezeket az ismereteket alkalmazzák a dolgozók mind szélesebb rétegei is. Egyúttal tisztában vagyunk azzal, hogy az ideológiai munka igényes feladatait sikeresen csak a társadalom- s tudományok, különösképpen az alap­kutatás hatékony segítségével teljesít­heti. A társadalomtudományok által az elmúlt évtizedben, főleg a CSKP XV. kongresszusa óta kétségtelenül elért eredmények mellett még rendelkezünk olyan alkotó potenciállal, amilyet a jelenlegi fejlődési szakasz szükségletei és igényei megkövetelnek. Az ideológiai és a politikai nevelő munkában, nemcsak a kutatómunka, hanem a mindennapos gyakorlat tanú- bizonysága szerint is, fontos szerepe van az információ-rendszernek, külö­nösképpen a politikai információk rendszerének. Ez a terület az ideoló­giai küzdelem fontos frontja. Termé­szetes, hogy az emberek igényt tarta­nak az idejében történő, szakavatott tájékoztatásra. Ügy hiszem, hogy tö­megtájékoztatási és propagandaeszkö­zeink az utóbbi időben e tekintetben bizonyíthatóan jobb tevékenységet fej­tenek ki. Sok függ attól, hogy tájékoz­tatásunk rugalmas, vonzó, ötletes és változatos legyen. Ideológiai munkánk hatékonyságá­nak döntő előfeltétele, hogy a mar­xizmus—leninizmust a forradalmi gon­dolkodásmód és a fo rada Imi gyakor­lat módszereként alkalmazzuk minden társadalmi jelenség, folyamat és prob­léma elemzésében és megvilágításában. A szocializmusnak kimeríthetetlen erőforrásai vannak az emberek alkotó képességei fejlesztésében és felhaszná­lásában, alkotó energiájúik felszaba­dításában. Ebben kifejezésre jut a szo­cializmus humánus jellege, ereje, a kapitalizmussal szembeni óriási előnye és történelmi fölénye Is. Ezek a dolgozók a tudományos és mű­szaki értelmiség aktívaértekezleién fe­jezték ki elhatározásukat, hogy biztosí­tani fogják a tudomány és technika igényes feladatainak teljesítését. A XVI. pártkongresszus tiszteletére közös dokumentumban arra kötelezték ma­gukat, hogy sikeresen teljesíteni fog­ják a kutatás—fejlesztés—termelés- felhasználás ciklus lerövidítését. Mun­kájukat a termékfelújíiásra, a gyárt­mányok kiváló minőségére, a külpia­cokon való versenyképesség biztosítá­sára, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére összpon­tosítják. Dinamikus fejlődést ért el járásunk­ban a mezőgazdasági termelés is. Amit a hetedik ötéves tervidőszakban a me­zőgazdaságban el akarunk érni, az Bem lesz könnyű. A növény termeszlés­ben továbbra is a gabonaprogramra, a tömegtakarmányokkal való önellátott­ság fokozására törekszünk. Az állat- tenyésztésben fejleszteni fogjuk a mar­haállomány gyarapítását és nagy ha­szonértékét. Ezen a területen kidolgoz­tuk a mezőgazdasági termelés kon­centrációjának és szakosításának prog­ramját. A hatékony gazdasági propaganda és agitáció alapkövét elsősorban a pártcsoportokban és munkakollektívák­ban raktuk le. A járási pártbizottság az SZLKP KB propaganda- ős agitációs oszlályával, központi előadói aktívájával együtt kidolgozta a gazdasági propaganda tervszerű fejlesztését, főleg a gazda­sági propaganda tervei által a párt­szervezeteikben. Ezekben konkretizál­tuk a dolgozók politikai oktatásának feladatait. A gazdasági nevelés alkotó részének tartjuk a pártoktatást. Jelenleg 172 alakulatunk van. A gazdasági propaganda és agitáció áthatja egész tömegpolitikai munkán­kat. Pótolhatatlan szerepe van itt a személyes és a szem léte tő agitációnak. A legjelentősebb és leghatékonyabb agitáció a szocialista társadalmunk fejlesztésében elért konkrét eredmé­nyek. Ezek hatása vissza tükröződik a mun­kakezdeményezés, az ésszerűsítés fej­lesztésében, a szovjet haladó munka- módszereik alkalmazásában. A szara- tovi munkarendszert, Zlobin és Bászov munkamódszerét 602 kollektíva alkal­mazza, ezeknek több mint 11000 tagja van. Ezeket a munkamódszereiket fő­leg a Merina, a trenčíni ruhagyár, a KARA üzem, a Nové Mesto nad Vá- hom-i légkondicionáló berendezéseket gyártó üzem, a Palma üzem dolgozói alkalmazzák. Az elmúlt évben a szocialista mun­kabrigádok mozgalmába .1627 kollek­tíva kapcsolódott be, több mint 34 Az értékei! időszakban to­vább fejlődött a Liptovský Mi kuláš-i járás is. Jelentős bem házásokat való sí tettunk és kezdtünk meg, ■mint például a Liptovská Ma ra-i vízmű, a Fekete Vág-i csúcserőmű, az Ivachnová — Liptovský Ján közötti autópá­lya-szakasz, a ružomberoki cellulóz- és papíripari kombinát és továbbiak épí­tését. Örülünk, hogy ilyen nagy társa­dalmi jelentőségű akciók megvalósítá­sára került sor járásunkban. Dolgo­zóink mindennapi munkájukkal bizo­nyítják a párthoz való hűségüket. Ezt tükrözik a 6. ötéves tervidőszakban elért eredmények is. Az ötéves terv­feladatokat a döntő mutatók viszony­latában járásunkban teljesítettük. E jó eredmények létrehozásából a bőrdíszművállalat dolgozói is jelentős mértékben kivették részüket. Áldozat­készségükkel, a szocialista munkaver­seny fejlesztésével a nyersanyag- és anyagellátás akadozása ellenére is tel­jesítették a 6. ötéves tervidőszakra ki­jelölt feladataikat. Az öt év alatt 100 millió korona értékkel túlteljesítettük termelési feladatainkat. Az értékelt időszakban nagyon jó eredményeket értünk el a termelés hatékonyságának növelésében, miköz­ben 156 millió korona nyerséget hoz­tunk létre. A kedvező fejlődést tük­rözi az is, hogy míg 1975-ben csak 5 millió korona nyereséget értünk el, 1980-ban már 54 millió koronát. A nye­reség annak köszönhetően növekedett, hogy állandóan csökkentek az anyagi és egyéb költségek, hogy jobban hasz­nosítottuk a nyersanyagot, az anya­got, és magasabb átlagos árakat ér­tünk el a bőrdíszműáruik gyártásában. Kedvezően hatott a nyereség alakulá­sára a műszaki fejlesztés, az újító- és feltalálómozgalom kibontakoztatása, a komplex racionalizációs brigádok mű ködése, valamint a munkakezdeménye­zés és a szocialista munkaverseny fej­lesztése. Az 1978—1980-as években vállala­tunkban alkalmaztuk a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét. Az ebben az időszakban végrehajtott feladataink különösen a termelés hatékonysága, az értékesítés Kerületünk­ben is befejező dött a CSKP XVI. kongresz szusa előkészü letelnek jelen­tős időszaka. A kerületi párt konferencián felelősségtel­jesen, igényesen és bírálóan ér­tékeltük a fela datok teljesíté sét és kitűztük a feladatokat n következő idő szakra. Örömmel állapíthattuk meg,' ezer taggal. Rendkívül értékeljük az olyan szocialista mun ka brigádokat, mint amilyen például a Chiranában dolgozó Kyselica elvtárs vezette kol­lektíva, a Nové Mesto nad Váhom-í szerszámkutató intézet Žuha elvtárs vezette kollektívája a Trenčíín-Záhos­tie-i Efsz állattenyésztési brigádja, a Merina vállalatban dolgozó Dukla ne­vet. viselő kollektíva és mások. Túltel­jesítettók szocialista kötelezettségválla­lásaikat és a XVI. pártkongresszus tiszteletére példás munkakezdeménye­zést Indítottak. A pártszervezetek és a járási párt­bizottság céltudatosabban és bíráló igényességgel dolgozott. A kollektív munka és a személyes felelősség tiszteletben tartása mellett elmélyült a pártélet ritmusa. Hatéko­nyabb és rendszeresebb volt a járási pártbizottság kapcsolata a pártsze ľ ve­zetek kel. A járási pártbizottság az egyes konk­rét feladatok megoldásakor kiküldi tagjait a pártalapszervezetekbe. Ez hozzájárul a járási pártbizottság isme­reteinek gyarapításához. A jelenlegi helyzet bonyolult és igényes, ezért a pártirányításban is differenciáltan és hatékonyan kell eljárni. és egyéb mutató vonatkozásában nö­vekedtek, s növekedett az új, a divatos és luxustermékek gyártása, valamint a nyereségképzés és a termelőalapok rentabilitása. A tapasztalati módszer alkalmazásával értékes ismeretekre tettünk szert. Még most, a komplex intézkedéseik gyakorlati érvényesítésé­nek Időszakában is akadnak gazdasági dolgozók, akik még mindig a mennyi­ségi mutatókat helyezik előnybe, fi* gyeimen kívül hagyva a minőségi mu­tatók szerinti termelésalakulást, hol­ott vállalatunk jelentős exportáló gaz­dasági egység. Eredményeink megteremtéséből je­lentős mértékben kiveszik részűiket a nők. Vállalatunk dolgozóinak 65 szá- zalékát képezik.- Nagy számú női dolgozónk van gyermekgondozási szabadságon, s ezeik gyakran hosszabbított szabadságot vesznek ki. Mindez pedig azt eredmé­nyezi, hogy az átlagosnál nagyobb mértékű az alaptermelésben dolgozó nők v’áltása, eltávozása, s nem minden esetben sikerül a távozó dolgozó nő­ket újakkal pótolni. Nem is szólva ar­ról a problémáról, hogy az újak beta­nítása is igényel bizonyos időt. Hogy feladatainknak eleget tudjunk tenni, kihasználtuk a szabad szombatokat rendkívüli műszakok ledolgozására, s ha kellett, túlóráztunk. Nagyra kell értékelni a nők-anyák munkáját, akik áldozatot nem sajnálva, a családban felmerülő esel leges nehézségeket is vállalva eleget tettek a vállalat és a társadalom elvárásainak. Tudjuk, hogy a többi túlnyomóré-'SÍ nőiket foglalkoztató üzemben is sonló gondokkal küzdenek. Nagyra ér­tékeljük pártunk és szocialista társa­dalmunk gondoskodását a dolgozókról, és nagyon sokat tettek e téren az egyes vállalatok és szervezetek is a szociális programok megvalósításával. A forradalmi hagyományokkal ren­delkező és a természeti szépségekben gazdag Liptó egyre több turistát és látogatót vonz járásunkba, ezért az év egész folyamán javítani kell az ellá­tás színvonalát. Azért is, hogy mi, dol­gozó nők a délutáni órákban is be tud­junk vásárolni, mert a délelőtti órák­ban a látogatottság következtében több áru fogy. Fogyatékosságok van­nak a zöldség- és gyümölcsellátásban is. Jó lenne nagyobb mértékben bizto­sítani a friss zöldség- és gyümölcsáru szállítását közvetlenül a déli járások­ból, ahol' elegendő van e fontos ter­ményekből. hogy tovább nőtt a kerület gazdasági potenciálja. A munkakezdeményezés fej­lődésének, a párt akcióképessége meg­szilárdulásának köszönhetően nőtt a dolgozók lét- és szociális biztonsága. A kerület ipari termelésének terjedel­me 41.7 százalékkal növekedett, s az országos ipari termelésből a kerületre jutó részarány elérte a 8,3 százalékot. A kerület ipari termelésének terjedelme a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évé­ben meghaladta egész Szlovákia 19ö4. évi termelésének terjedelmét. Javult az ipar szerkezete a fűtőanyag, az energia és a gépipar javára. Számos vállalat termékeit nemcsak idehaza, hanem kül /Folytatás az 5. oldalonj DUŠAN ŠIŠMIŠ ELVTÁRS, a trenčíni járási pártbizottság titkára JÁN KRÁLIK ELVTÁRS, a Nyugat-Szlovákiai Knb einöke MÁRIA PROKEŠOVÁ ELVTÁRSNŐ, a Liptovský Mikuláš-i Bőrdíszmű Vállalat dolgozója ü 1981. III. 28. 4

Next

/
Thumbnails
Contents