Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám, péntek

Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról} nek azonban jobban fel Ikell karolniuk' e.7.1 a kezdeményezést, s meg kall te­remteniük a feltételeket ahhoz, hogy ax kutatási eredményeik minél előbb éreztessék hatásukat a gyakorlatban. A legfontosabb konkrét feladatok a következők: minél több munkát Ikell megtakarítani az egészségre káros és a monoton munkát igénylő helyeken, például az öntödékben, a hegesztés­ben, a szerszámgépek kezelésében. Nö­velni kell az ipari robotok és a mani­pulátorok felhasználását, s javítani kell a gépeink egy kilogrammjára jutó árviszonyokat a kivitel területén. Ezen­kívül a hetedik ötéves tervidőszakban több mint egymíüiárd koronával csök­kenteni kell a gépek behozatalát a nem szocialista országokból. E feladatcsoport teljesítése során a hatodik ötéves tervidőszakban elért eredményekre, az ipari robotok és ma­nipulátorok kifejlesztett típusaira tá- maszkodumk, amelyek számát továb­biakkal növeljük. Számítunk az alap­kutatási munkahelyeknek, főként a Szlovák Tudományos Akadémia Műsza­ki Kibernetikai Intézetének, továbbá a felsőoktatási intézmények, elsősorban a kassai (Košice) Műszaki Főiskolá­nak, az alkalmazott kutatási munka­helyeknek, mindenekelőtt a nehézgép­ipari művek kutatóiintézetének, a he­gesztési kutatóintézetnek, valamint a gépesítési- és automatizálási kutatóin­tézetnek támogatására. Kulcsfontossá­gú feladat lesz, hogy megkezdje az említett új típusok sorozatgyártását az ipari automatizálási vállalat, a Vihor­lat, a bardejovi és a detvai nehézgép- gyár és a Bratislavai Autógyár. A ter­melés terjedelmét évente meg kell két* szerezni. Munkánkat nagyban előmozdította a kutatás—termelés—felhasználás ciklus lerövidítését célzó határozatok végre­hajtása. Intézetünk két éven át pró­bálta ki a szovjet kutató-termelő egye­sületek tapasztalatait, s arra a meg­győződésre jutottunk, hogy ez a forma jelentős mértékben meggyorsítja a ku­tatás—termelés—felhasználás ciklust. Igyekszünk hozzájárulni a kutatás és a felhasználás közötti akadályok fel­számolásához azzal, hogy atipikus be­rendezéseket tervezünk és állítunk elő, s az ezzel kapcsolatos szervizmunkákat is vállaljuk. Ami a nemzetközi együt (működést illeti, tapasztalataink azt bizonyítják, hogy pártszerveink helyesen töreksze­nek a Szovjetunióval és a többi KGST- tagországgal való együttműködés elmé­lyítésére. Szerződések alapján szovjet munkahelyekkel együttműködve húsz hónap alatt háromfajta szerszámgépet fejlesztünk ki. A robotizálás fejlődése a Szovjetunióban — amint erről Brezs­nyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresz- szusán is szólt —, arra ösztönöz l>en- nünket, hogy tovább mélyítsük együtt­működésünket a szovjet partnerekkel. Ugyancsak nagy jelentősége van a komplex racionalizációs brigádok moz­galmának és a felajánlási mozgalom­nak. A múlt évben 16 szervezet dol­gozói vállaltak kötelezettséget az auto­matizálás és a robotizálás fejlesztésé­vel kapcsolatban, ennek értéke 19.4 millió korona volt. Saját kötelezettsé­günk értékének növelésével igyeke­zünk méltó módon köszöntem' pártunk XVI. kongresszusát. LADISLAV MARTINAK ELVTÁRS, Bratislava főpolgármestere Bratislava kommunistái és dolgozói Cseh­szlovákia Kom­munista Pártjá­nak XIV. és Szlovákia Kom­munista Pártjá­nak kongresz- szusa urán for­radalmi felada­tot teljesítettek — Bratislava, a szlovák főváros dinamikus és harmonikus fej­lesztésére töre­kedtek. A szövetségi államrendezés új lehetőségeket teremtett a város sokol­dalú fejlődéséhez, ahhoz, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá egész hazánk előrehaladásához. A Központi Bizottság beszámolója rámutatott, hogyan telje­sí.attük ezeket a feladatokat, megerő­sítette, hogy Szlovákia lépést tart a gazdasági, szociális és kulturális fejlő­déssel és az országos érdekekkel össz­hangban meg is gyorsítja azt. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul Bratislava, amelynek ipari ereje az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött. A CSKP XV. kongresszusának határo­zata kiemelte, hogy meg kell szilárdí­tani a város ipari jellegét, strukturális változásokat kell végrehajtani az ipar­ban, elsősorban a gépipar, az elektro­technikai ipar és a vegyipar korszerű­sítésével. Az élelmiszeripar feladatul kapta a választék bővítését és a város jobb ellátását. A gépipar kivételével feladatainkat teljesítettük. A bratislavai üzemekben az ipari termelés értéke a 6. ötéves tervidőszakban elérte a 25 milliárd 200 millió koronát. Tíz év alatt több mint 51000 lakást építettünk. A 6. ötéves tervidőszakot rendkívül eredményesnek tartjuk annak ellenére, hogy nem telje­sítettük összes feladatát, és egyes épít­kezéseket csak a 7. ötéves tervidőszak­ban fejezünk be. A városi pártszervezet vezetésével Bratislava lehetőségeinek kihasználásá­ra törekedtünk. Természetes, hogy a koncentrált fejlesztés valamennyi részt­vevőtől a munkák pontos előkészítését és egybehangolását, a beruházók és ki­vitelezők felelőségteljes hozzáállását, nagyfokú politikai felelősségérzetet igé­nyel. A komplex lakásépítést értékelve nyíltan meg kell mondanunk, hogy több lakótelepen hiányoznak a járulékos és a műszaki létesítmények, az építkezési határidők sokszor aránytalanul eltolód­nak és a feladatok befejezése az év utolsó hónapjaiban összpontosul. Ezt a beruházási előkészületek, a tervező munkák, az építőipar anyagi—műszaki alapjának hiányosságai, az építőipari kapacitások megkésett átcsoportosítása okozza. Bratislava tulajdonképpen egy nagy építkezés, de nemcsak a Duna jobb partján, hanem a város központjá­ban is. A városközpont átépítése, kor­szerűsítése sok nehézséget okoz. Nagy­ra értékeljük a lakosság türelmét és megértését, de ugyanakkor határozot­tan megköveteljük az átépítés vala­mennyi résztvevőjétől, elsősorban a nemzeti bizottságok által irányított vál­lalatoktól, hogy jobban teljesítsék fela­dataikat. Az átépített Gottwald tér át­adása után rövidesen befejeződik a Béj ke lér, a Szlovák Tudományos Akadé­mia előtti kereszteződés, a vasútállo­más előtti tér átépítése Is. Különösen Jelentős a város 382 OOfJ lakó jának és a további Bratislavában dolgozók 120 000 állampolgár életében a városi tömeg­közlekedés. A közlekedés több mint fe­lét autóbuszok bonyolítják le, amelyek azonban nagymértékben szennyezik a környezetet. Ezért örültünk a legfel­sőbb párt és állami szervek döntésének, hogy városunkban gyorspálya épül. A villamosvonalakat megbosszulni juk üubravkáig és Rácáig, és a szocialista felajánlás szerint $az építők 1983-ig át­adják az új hidat. Ez a híd még nem oldja meg véglegesen városunk közle­kedésének helyzetét. A város fejlődése, a nagy átmenő forgalom megköveteli, hogy még ebben az ötéves tervidőszak ban előkészítsük egy újabb híd építé­sét. A bratislavai kommunisták tudato­sítják. hogy népgazdaságunk további dinamikus íejlődese attól függ, milyen gyorsan sikerül fordulatot elérnünk a termelés minőségében és hatékonyságá­ban. A 7. ötéves tervidőszakban jobban ki kell használni városunkban is a tu­dományos-műszaki haladás eredmé- ményeit, hiszen Szlovákia tudományos kapacitásának 40 százaléka Bratislavá- ban összpontosul. A termelés minőségét a lakosok élet- feltételei is befolyásolják. Az elégedett emberek jobban dolgoznak, mint azok akiknek gondot okoznak a munkahe­lyükön, a lakóhelyükön vagy a magáné­letükben felmerülő problémák. Ez arra késztet bennünket, a nemzeti bizottsá­gokon és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat, hogy még igé­nyesebb feladatokat oldjunk meg. Sokat tettünk a város fejlődéséért, vitathatatlanul jelentős haladást értünk el. Sajnos, azonban a kereskedelmi és egészségügyi ellátottságban, szolgálta fásokban, de a város és a környezet tisztaságában nem érjük el a kívánt eredményeket. A fogyatékosságok még jobban bán* tanak bennünket, mint polgártársain* kát, mivel látjuk az okokat és az össze­függéseket is. Látjuk azonban azt is, hogy a problémák megoldhatók, jelen­tős tartalékaink vannak, amelyeknek kiaknázása lehtővé teszi, hogy teljesít* síik a 7. ötéves terv feladatait és a Nemzeti Front új választási programját is. JÁN BRONDOS ELVTÁRS, a Kelet-szlovákiai Knb elnöke A' CSKP XV. kongresszusán kitűzött felada­tok teljesítését értékelve kerü­leti párlkonfe- renciánk meg­állapította, hogy a kelet-szlová­kiai dolgozók áldozatos és cél­tudatos igyeke­zete a kerületi pártszervezet vezetésével eredményes volt. A gazdasá­gi szférában ez az ipari termelés fej­lődésében mutatkozott meg. Növekedett a termelési folyamat gazdaságossága, gyarapodott az első minőségi osztályba sorolt gyármányok száma, javult egész sor termék hasz­nálati tulajdonsága és minősége. En­nek eredményeképpen sok üzemünk jobban érvényesült a külföldi piacokon és nagyobb mértékben hozzájárult a hazai piac ellátásának javításához. Kerületünk vállalatai túlteljesítették a 6. ötéves terv kiviteli feladatait és az ipar hiánytalanul teljesítette a Szovjet­unióba irányuló exportot. A 6. ötéves tervidőszakban, a mező- gazdasági termelésben igen kedvezőt­len időjárással kellett birkóznunk, s le kellett küzdenünk néhány szubjektív jellegű fogyatékosságot is, elsősorban az irányításban. A szövetkezetek, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szolgáltatások dolgozói túlnyomó több­ségének nagy igyekezetét, a tudomá­nyos-műszaki alap segítségét tanúsít­ja, hogy a mezőgazdasági nyersterme­lés a 6. ötéves tervidőszakban mégis 17 százalékkal, ebből a növénytermesz­tés 13,4, az állattenyésztési termelés pedig 21 százalékkal növekedett. Beruházásokra mintegy 57 milliárd koronát fordítottunk. 60 000 lakást ad­tunk át, amelyben kerületünk több mint 200 000 dolgozója kapott otthont. Sikernek tartjuk, hogy a nemzeti bi­zottságok gazdasági feladatait teljesí­tettük, sőt több irányban túlteljesítet­tük. Egészében sikeresen korszerűsítet­tük a lakossági szolgáltatások egész sorának műszaki ellátottságát. Kerületi pártkonferenciákon nyíltan szóltunk arról, hogy eredményeink még kifejezőbbek lehetnének, ha kö­vetkezetesebben megköveteltük volna a feladatok teljesítését, ha még na­gyobb igyekezettel érvényesítettük volna, gyorsabban és rugalmasabban kihasználtuk volna az inlenzifikáló té­nyezőket, A jó eredmények nem szület­nek önmaguktól, hanem az újért vívott küzdelemben, a kérdések alkotó módon történő megoldásában. Ebben a folya* maiban győződnek meg dolgozóink ar­ról, hogy a kommunista párt és Gustáv Husák elvlárs vezette központi bizott* ságának politikája helyes, reális, szilár* dítja szociális biztonságunkat és jövőn­ket. Az évzáró taggyűlésektől kezdve a kerületi pártkonferenciáig az elvtársak felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy az eddiginél még nagyobb igyekezet­tel folytatják tovább a munkát. A dol­gozók igyekezete a termelési alapok jobb kihasználására, az energiával, a nyersanyagokkal és egyéb anyagokkal való jobb gazdálkodásra, a tudomány és a technika vívmányainak széles kö- rtíbb érvényesítésére, az állami, a mun­ka- és a technológiai fegyelem meg­szilárdítására irányul. Az elkövetkező időszakban munkán­kat elsősorban az 1981. évi és 7. ötéves terv feladatai következetes megvalósí­tására összpontosítjuk. Kiváltképpen nagy gondot fordítunk kerületünk tel­jesítőképességének gyarapítására, a termelés hatékonyságának növelésére, a munka minőségének javítására mindenekelőtt a legfontosabb vállala­toknál. amelyek jelentős társadalmi feladatokat teljesítenek. A termelési szférában a politikai nevelő és a szer­vező munkát a gazdasági gyakorlatban a komplex intézkedések alapelveinek következetes érvényesítésére összpon­tosítjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy a tudomány és a technika eredményeit gyorsabban és hathatósabban érvénye* sítsék a termelésben. Számottevő fogyatékosságok fordul-* nak elő a beruházások és az építőipar szakaszán. Meghosszabítják az építke­zések idejét, késnek a tervezett épít* mények átadásával és túllépjük a költ-* ségvetést. Ezek a fogyatékosságok csökkentik kerületünk hozzájárulását a társadalom gazdaságának gyarapítá­sához. Határozottan véget kell vetnünk a lakásépítkezés és a közművesítés köz­ti elmélyülő egyenlőtlenségnek a nagy lakótelepeken, főképpen Kassán (Košice). A további fejlődés kucsfontosságú kérdése a mezőgazdaság fejlesztése. El akarjuk érni, hogy a mezőgazdasági termelés a 7. ötéves tervidőszakban legalább 11,9 százalékkal növekedjen, Tudjuk, hogy ez a vízgazdasági viszo-i nyok megoldásától és a föld termé­kenységének javításától függ. Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a Ke­let szlovákiai Síkságon a belvizek komplex levezetésének megvalósítását. Ezen a területen több mint százezer hektár föld elvizesedett. A Mezőgazda* sági és Élelmezési Minisztériumtól hat* balosabb segítséget várunk a gépekkel való ellátás megoldásában. Meg kell mondani, hogy ami a gépekkel és a vontatott eszközükkel való ellátást il* leti, kerületünk lényegesen lemarad a CSSZSZK más kerületei mögött. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező időszak igényes feladatainak megváló* sítása megkívánja a pártmunka továb­bi tökéletesítését és a párt vezető sze­repének elmélyítését tevékenységünk minden szakaszán. Legfontosabb feladatunk tovább szi* lárdítani kerületi pártszervezetünk egységét és a néppel való kapcsolatát a marxizmus—leninizmus alapján, erő­síteni a dolgozókban a Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista rend­szerünk iránti odaadásukat. A jövőben is erősítjük a Szovjetunióhoz fűződő szilárd testvéri kapcsolatainkat, elmé­lyítjük az Ukrán SZSZK Kárpáton-túll Területével és a testvéri szocialista or­szágok más kerületeivel fenntartott ba­ráti kapcsolatainkat. Politikai nevelő és a tömegpolitikai tevékenységünket a dolgozók munkához való öntudatos viszonyának kialakítására összponto­sítjuk ZUZANA HERINGOVÁ ELVTÁRSNO, a kežmaroki Tatraľan vállalat előadója Az SZLKP KB beszámolója he­lyesen és bírá- lóan. úgy, ahogy annak a kommu­nisták tanácsko­zásán lennie kell, rámutat a problémákra is, és egyúttal ki­tűzi szocialista társadalmunk további haladá­sának irányait. Hasonló szel­lemben tartot­tuk a kelet-szlo­vákiai pártszervezetek kerületi konfe­renciáját is, valamint a poprádi járási pártfonferenciát és a kežmaroki Tatra- fan üzemi konferenciáját. Az üzemi pártkonferencián munkánk értékelésekor megállapíthattuk, hogy a 6. ötéves tervidőszak a döntő fontos­ságú mutatókat illetően vállalatunkban a legsikeresebb évek közé tartozott. Bár a beszámoló leszögezte, hogy a textil­iparban nem valósítottuk meg a nyers­anyag-bázis szükséges szerkezeti vál­tozásait, vállalatunkban a meghatáro­zott gyártmányfejlesztési feladatoknak és szerkezeti változásoknak megfelelő­en növekedett a termelés. E szerkezeti változásoknak és a ha­gyományos lenipari termelés fejleszté­sének köszönhetően becsülettel teljesí­tettük a 6. ötéves terv feladatait. A tervfeladatok teljesítésében pártszerve­zetünk az élen járt. Az ellenőrző jog gyakorlására törekedtünk, a kommunis­tákat konkrét feladatokkal bíztuk meg és egyúttal ügyeltünk e feladatok tel­jesítésére, rendszeres értékelésére és teljesítésük ellenőrzésére. Rendkívüli figyelmet fordítottunk a munkakezdeményezés fejlesztésére. Eh­hez jelentős mértékben hozzájárul az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Kárpáton-túli Területe és a kelet-szlo­vákiai kerület járásai között kialakult szocialista verseny. Járásunk sikeresen fejleszti ezeket a baráti kapcsolatokat. Vállalatunk baráti kapcsolatot tart fenn az irsavai pamutszövő üzemmel. Büsz­kék vagyunk arra, hogy ebben a ver­senyben háromszor egymás után el­nyertük a vándorzászlót. Azt is kell mondanom, hogy ez a barátság igaz, internacionalista jellegű, s a baráti kapcsolatok ápolásából minden kollek­tíva kiveszi a részét. A 7. ötéves tervidőszakban ismétel­ten nagy feladatok hárulnak ránk, amelyekre úgy tekintünk, mint objek­tív szükségszerűségre, amely nélkül to­vábbi haladásunk elképzelhetetlen. Járásunk sajátossága, hogy területén fekszik a Magas-Tátra, amelynek kör­nyékét évenként kb. 4 millió turista keresi fel. Ebből adódóan sok gondot ad a járás ellátása, főleg hússal és egyéb húsipari termékekkel. További gondjaink elsősorban beru­házási jellegűek. Megoldásukhoz a fel­sőbb párt-, állami és gazdasági szervek segítségére lesz szükségünk. Ilyen pl. a sviti Chemosvit II. szakaszának építése, a vagongyártás fejlesztésével kapcso­latos beruházási akciók végrehajtása. új szó 1S81. III. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents