Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám, csütörtök
Az SZLKP kongresszusának vitája I (Folytatás az 5. oldalról) kongresszusán a szovjet szakszervezeteket emlékeztette arra, hogy az eddiginél jobban kell érvényesíteni a tár-* sadalmi ellenőrző funkciót, következetesebben kell védeni a dolgozók érdekeit. A Központi Bizottság beszámolója is felhívta a figyelmünket erre a kötelességünkre. Meggyőződésem, hogy sikeres előrehaladásunkat meggyorsítaná, ha Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa jóváhagyná a javaslatot — dolgozzuk ki, a szakszervezetek X. kongresszusán vitassuk meg, majd a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá az állam és a szakszervezetek közti viszonyra vonatkozó doku meritumot. Az üzemi bizottságokról szóló eddigi törvény, amely a IV. szakszervezeti kongresszus határozataiból indul ki, már nem felel meg a mai feltételeknek. Ennek nemcsak nagy belpolitikai, hanem nemzetközi jelentősége is lenne. Egész társadalmunkban nagyobb igényeket támasztunk a munka hatékonyságával és minőségével szemben. Mi, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tudatosítjuk azt a kötelességünket, hogy a szakszervezetek tevékenységét még szorosabban össze kell kapcsolnunk a fejlett szocialista társadalom építésének céljaival, a dolgozók szükségleteivel és érdekeivel. Ennek szellemében nyerjük meg és egyesítjük a jövőben is a dolgozókat a Csehszlovákia Kommunista 1‘ártja XVI. kongresszusa által kitűzött irányvonal teljesítésére. JOZEF ZACHAR ELVTÁRS, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke Tudomá- nyunknak az a feladata, hogy új ismereteket j alkosson, s közvetítse a világ- tudomány ismereteit a fejlett szocialista társadalom építésének szükségletei számára. Ez megköveteli, hogy a kutatási kapacitásokat a tudományos-műszaki L fejlesztés legfontosabb feladataira összpontosítsuk, következetesebben kihasználjuk a szocialista tudomány integrációjának lehetőségeit, s érvényesítsük a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazásának új, hatékonyabb formáit. A Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein az SZSZK-ban folyó alapkutatásoknak körülbelül az 50 százalékát végzik, éspedig a CSSZSZK egységes alapkutatási terve keretében. A CSKP XV. kongresszusát és az SZLKP kongresszusát 1976-ban az SZTA tevékenységében fordulópontnak tekinthetjük. Társadalmunk életének új fel* tételei között, amelyeket a tudományos- technikai forradalom hozott magával, hatványozottan érvényesülnek a tudomány társadalmi funkciói, gazdaságunk és általában az egész társadalom életében áttérünk az extenzív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre, ahogy azt pártunknak a fejlett szocialista társada- lom építését célzó általános irányvonala megköveteli. A fordulat elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a tudomány társadalmi termelőerőként kezdett érvényesülni. Elmélyült az SZTA együttműködése a társadalmi gyakorlattal, főleg az egyes kiemelt tárcákkal és vezérigazgatókkal kötött hosszú távú megállapodások által. A 6. ötéves tervidőszakban a társadalmi gyakorlatban felhasznált eredmények közül legalább néhányat említek. Ide tartozik például a C MOS típusú 1 kilobites memóriák gyártásának a bevezetése az SZTA Elektrofizikai Kutatóközpontja és a TESLA vállalat közös munkahelyén, több tízmillió koronás termelési értékkel, továbbá a gázbeton panelek gyártásának a bevezetése az SZTA Építészeti és Építőművészeti Intézete és az Épületelemgyárak együttműködésében, valamint egyes gyógyszerek, oltóanyagok és diagnosztikai berendezések kifejlesztése a humán és az állatorvosi gyógyászatban. Nagy népgazdasági és kultúrpolitikai jelentősége van az olyan közös müveknek is, amilyen például az SZSZK Atlasza, Szlovákia Enciklopéidája stb. E ,.klasszikus“ művek nagyobb számú megjelenése az SZTA munkahelyein a 6. ötéves tervidőszakban előkészítette a talajt az alapkutatás célterveinek a kidolgozásához. A Csehszlovák Tudományos Akadémiával együttműködve 18 szövetségi hatáskörű céltervet készítettünk elő, ezek közül hatot az SZTA irányú A céltervek társadalmilag jelentős problémák megoldására irányulnak, s az Állami Tervbizottság által kidolgozott állami fejlesztési célprogramokkal összhangban közvetlenül az alkalmazott kutatást és a műszaki fejlesztést szolgálják. Az SZTA a következő célterveket irányítja: a robottechnika vezérlőrendszerei, a lignocellulóz nyersanyagok komplex kihasználása, a keletszlovákiai síkság ökológiai optimalizálása, a kultúrnövények integrált védelme, a nagyüzemi állattenyésztő telepek fertőző betegségek elleni védelme, továbbá a civilizációs betegségek elleni diagnosztikai és gyógykezelési eszközök és módszerek továbbfejlesztése. E céltervek megvalósítása megköveteli a szükséges kapacitások összpontosítását nemcsak az alap- és az alkalmazott kutatás területéről, hanem a termelésből is. A Szlovák Tudományos Akadémia megteremtette a szervezési feltételeket ehhez a koncentrációhoz. A céltervek a hatékonyabb és jelentősebb nemzetközi együttműködéshez is feltételeket teremtenek, amiben olyan jó tapasztalatokból indulhatunk ki, amelyeket az INTERKOZMOS, az INTERMOZG és a KGST-országok más nemzetközi programjainak teljesítése során szereztünk. A szovjet tudományos munkahelyek, elsősorban a/. Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája tapasztalataiból kiindulva hozzáláttunk az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének átszervezéséhez, azzal a céllal, hogy azt egy olyan tudományos-termelési egységgé építsük át, amely az alap- és az alkalmazott kutatás végzése mellett az ipari robottechnika vezérlőrendszereinek fejlesztésével és kísérleti gyártásával is foglalkozna a gépipar számára. Reméljük, hogy az a nagy segítség, amelyet a szovjet kommunisták XXVI. kongresz- szusa nyújtott a tudományos-termelési egyesülések gondolatának, s általában a tudomány és a termelés kapcsolatait elmélyítő új formák keresésének nálunk is éreztetni fogja a hatásál, s elősegíti az ezzel kapcsolatos ingadozó magatartás felszámolását. A7. SZLKP Kö kongresszusi beszámolója megállapítja, hogy az alapkutatásnak pótolhatatlan szerepe van a stratégiai döntések előkészítését érintő alapvető problémák megoldásában. A következő évtizedek legsürgősebb feladatai közé tartozik a csehszlovák gazdaság szerkezeti átépítése abban az irányban, hogy megnövekedjen a tudományra épülő olyan ágazatok és szakágazatok részaránya, amilyen például a mikroelektronika, az automatizációs technika, a biológiai technológia stb., amelyek az egész népgazdaság fontos tényezői közé tartoznak a dinamika és az intenzitás fokozásában. A 6. ötéves tervidőszakban Csehszlovákia egész területén a tudósok százai keresték a választ az akadémia irányítása alatt arra a kérdésre, hogy minek van jövője a CSSZSZK számára tudományunk és lehetőségeink szempontjából. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődése fő irányelveinek javaslatában az 1981—1985-ös évekre, ennek a munkának az eredményei is megnyilvánulnak. A prognózisok elkészítésében kifejtett munka alapot teremtett az előrejelző tevékenységben való részvételhez mindkét akadémiában. Ez elősegíti, hogy a tudósok teljesíthessék azt a kötelességüket, amelyet L. I. Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán kifejezően állandó „elégedetlenségnek“ nevezett, s ezt egyaránt vonatkoztatta az irányítás és a termelés szférájára. A Szlovák Tudományos Akadémiában a 6. ötéves tervidőszak végén a szlovákiai tudomány és kutatás területén foglalkoztatott dolgozóknak 9 százaléka volt alkalmazva! Szlovákiában a tudományos-kutatási alap dolgozóinak többsége az alkalmazott kutatásban, tehát a műszaki fejlesztés és niás termelésben hasznosítható kutatás területén tevékenykedik. Ez a fiatal kutatási alap szocialista építésünk rendkívül értékes vívmánya, benne rejlenek az SZSZK és a CSSZSZK tudományos-műszaki fejlesztésének fő és természetes tartalékai. Ha azt akarjuk, hogy gyorsabb ütemben emelkedjen a tudományos-műszaki fejlesztés színvonala, s meggyorsuljon az innovációk folyamata az egész népgazdaságban, úgy kifejezőbb és nagyobb figyelmet kell szentelnünk kutatási alapunk intenzív fejlesztésének és minőségi javításának. E feladat teljesítésében jelentős szerepe lehet a Szlovák Tudományos Akadémiának és a főiskoláknak is. Ezzel kapcsolatban az SZTA tevékenysége a tudománynak olyan funkcióira terjedne ki. ahol az alapkutatásnak nélkülözhetetlen szere- pe van. Ilyenek a stratégiai jellegű innovációk, a fejlesztési prognózisok, a tudomány megismerő funkciójának magasabb szintű teljesítése stb. Az alapkutatás legnagyobb tartaléka nálunk és főleg az SZSZK-ban a tudományos munka minőségében és hatékonyságában rejlik. Ahhoz, hogy az alapkutatás egyre kifejezőbben növelhesse az egész tudományos kutatási alap hatékonyságát, hogy kedvező hatást gyakorolhasson a gyakorlati alkalmazásban rejlő lehetőségek széles körű és gyors kihasználására, s részt vehessen a fejlesztési alternatívák kidolgozásában, elsősorban arra van szükség, hogy saját eredményeivel is felzárkózzon a tudomány nemzetközi élvonalába. Ma már nem elegendő az ismeretek megtanulása és passzív átvétele; korszerű tudományos életet kell élni, dolgozni kell a megismerés eszv- közeivel és technológiai módszereivel. Ezekből születnek a korszerű termelési technológiák, ezek képezik a gyártmányfejlesztés alapjait, ami titrekvése- ink középpontjában áll. Ehhez csak az igényes színvonalon művelt tudomány képes alapokat teremteni. Ezzel összefüggésben bizonyos paradoxon'is keletkezik. Egyrészt tisztában vagyunk azzal, hogy magas műszaki színvonalú termékeket nem lehel elavult gépeken hatékonyan gyártani másrészt viszont megfeledkezünk arról, hogy ez sokkal nagyobb mértékben érvényes a tudományra, főleg ha azt termelőerőként, a termelés élére állítva akarjuk kihasználni. A tudomány megfelelő műszaki berendezésekkel való ellátása nem lesz könnyű feladat, mert ezek gyártása idehaza nem fejlődött ki, s csak a behozatalra szorítkozhatunk. Ezt a problémát az egész szocialista közösséggel szoros együttműködésben gyorsan, intenzíven kell megoldanunk, mert ennek valóban stratégiai jelentősége van. Ez a körülmény az erők és az eszközök koncentrálására kényszerít minket, valamint arra is, hogy egyes tudományos területeken beszüntessük a kutatást. A másik oldalon viszont a korszerű tudomány fejlődése arra tanít, hogy a tudományt teljes szélességében kell művelni, annak minden területén, úgyszólván az egész arcvona- Ián. Ez azzal függ össze, hogy az egyes tudományos területek „gyümölcsözési“ ciklusa meggyorsult. Előfordulhat, hogy az a tudományos terület, amelyet jelenleg nem tekintünk perspektivikusnak, 1U év alatt olyan méretű fejlődésen megy át, hogy jelentős innovációk forrásává válhat. Ezt a legutóbbi tíz év tudományos fejlődése meggyőzően bizonyítja. Mi legyen tehát a kiút ezekből az ellentmondó irányzatokból? Igen, a hatékony szocialista tudományos integráció és a munkamegosztás. Ezt főleg azokban az országokban kell a politika kulcsfontosságú területének tekinteni, amelyek tudományos potenciálja korlátozott. Ebben az irányban álla* műnk külpolitikai koncepciójának ki* dolgozásában és érvényesítésében is igen kezdeményező magatartást kellene tanúsítani. A tudományunk és az egész szocialista közösség tudománya előtt álló feladatok óriásiak. A tudomány minden funkciójának társadalmi érdekű fejlesztése össztársadalmi feladat. Ezt képesek leszünk teljesíteni, ha egész pártunk és az összes dolgozó közös ügyé* jré válik. MÁRIA SUSINOVÁ ELVTÁRSMÖ, a Chemlon Humenné munkásnője A liumennéi Chemlon n. v. (kommunistái és minden dolgozója örül a 'ténynek, hogy a politikai, gazdasági és esz- inei-nevelési feladatok teljesítésében elért eredményeik Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán feljogosítanak bennünket annak megállapítására: becsületesen és felelősségteljesen részt vettünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak megvalósitásá* ban. A 6. ötéves tervidőszak éveil>en siike- nesen eleget tettünk minden gazdasági feladatnak, tökéletesebb l«tt a párton belüli és az 'eszmei nevelő munka, s új tagjelöltek felvételével üzemi párt-* szervezetünk létszáma is gyarapodott. A műszál termelése több mint 56 százalékkal növekedett, ami meghaladja a 18 ezer tonnát. Az árutermelés 74 százalékkal nagyobb. A termelési növek-» meny 99,5 százalékos hányadát biztosította a munikatermelékenység fokozása. Jelentősen gyarapodott a nyereség, nagv energia-, nyersanyag- és alapanyag- megtakarítást értünk el. Növekedett az első minőségi osztályba sorolt gyártmányok mennyisége, amely 1980- ban az árutermelés 42 százalékos háj nyadát tette ki. A termelési önköltséget évről évre hozzávetőleg 1 százalékkal csökkentettük. A jó eredmények eléréséből kivették a részüket a párt alapszervezetei és az üzemi pártbizottság is, elsősorban azáltal, hogy -a munka minden területén érvényesítették az ellenőrzés jogát és a párt vezető szerepét. A tervteljesítés biztosítása során figyelmünket összpontosítottuk az emberek, főleg a fiatalok körében kifejtett mukára, hiszen vállalatunkban több mint 2300 harmincöt éven aluli fiatal dolgozik, beleértve az 1250 SZISZ-tagot. Mintegy 260 SZISZ tag tagja és tagje-> jelöltje a pártnak. Figyelmünket első-’ sorban két alapvető területre orinlál- tuk. Elsősorban arra, hogy minden fiatalt megnyerjünk a gazdasági feladatok tejesítését célzó öntudatos és elkötelezett részvételre, s másodszor arra, hogy színvonalasabb eszmei nevelő munkát fejtsünk ki, elsősorban elmélyítsük az ifjúság világnézeti, erkölcsi és munkára való nevelését. Az eszmei nevelő munka elsőrendű célja, hogy a fiataloknak élet iránti viszonya aktív legyen, hazánk öntudatos, szakmailag felikészült állampolgáraivá váljanak. Ügyeljünk arra, hogy az ifjúsági szővétség szervezete a fiatalok szükségle* leinek és kedvteléseinek megfelelő, vál- tozatos és vonzó tevékenységével minél több fiúra és lányra hasson, és ösztön nözze őket a szocialista életmód kialakítására. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy vállalatunk fiatal dolgozói tanuljanak nemzeteink haladó és forradalmi hagyományaiból, a hazai és a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom történetéből, a csehszlovák szovjet barátság gazdag történetéből. A fiatalok nevelésében fontos szerepük van a munkakollektíváknak é3 « munkakörnyezet hatásának. Arra tö- rekszünik, hogy munkahelyén minden fiatal befolyásos, erkölcsileg és politikailag fejlett emberre támaszkodhasson, aki hatni képes rá. jóllehet, a fiatat nemzedékkel foglalkozva, viszonylag jó eredményeket érj tünk el, ez nem jelenti azt, hogy nem látjuk a fogyatékosságokat. Még mindig akadnak olyanok, akikre nincs semmilyen befolyásunk. Vannak, akik sza^ bad idejüket eltékozolják, ahelyett, hogy felhasználnák az önművelődésre, a munkakezdeményezés és a politikai aktivitás, képességeik fejlesztésére és a színvonalas szórakozásra. A fiatalok közölt sajnos olyanok is vannak, akik megszegik a munka- és a technológiai fegyelmet, nőm tanúsítanak teljés mérvű elkötelezettséget és olyanok is, akik a vallási csökevények hatása alatt állnak. Elég gyakran találkozunk a fiatalok körében az életszínvonallal kapcsolatos téves nézetekkel. Türelmetlenek, egyszerre szeretnének mindent, lakást, berendezést, személygépkocsit s egyidejűleg divatosan öltöziködni is stb. Egyesek közülük meg nem értéssel hallgatják, ha szó esik a közelmúlt életéről, arról, hogy idősebb nemzedéikünknek sok mindenről le kellett mondania. A fiatalok körében végzett eszmei nevelő munkában arra törekszünk, hogy ne becsüljék le a feladatokat és problémáikat, ne legyenek gondatlanok és önelégültek. Arra kell őket nevelnünk, hogy helyes elképzelésük legyen rendszerünk és szocialista társadalmunk lehetőségeiről, előnyeiről, a kapitalizmussal szembeni fölényéről, de ugyanakkor arról is, hogy áthághatatlan, szilárd határai vannak azoknak az erőforrásoknak, amelyekből kielégítjük az emberek szükségleteit. Az 1976—1980-as években 311 harmincöt éven aluli fiatalt, ebből 276 munkást, illetve 173 nőt vettünk fel a párt soraiba. Ez a jó eredmény azon ban nem elégít ki bennünket. A SZISŽ- tagok köréből növelni fogjuk a párt tagjelöltjeinek és tagjainak számát. Tisztában vagyunk azzal, ez az alap- szervezetektű] megkívánja, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a párt fiatal tagjelöltjei és tagjai nevelésének. 1981. III. 26.
