Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám, kedd

Az SZLKP kongresszusának vitája LADISLAV SKLENÁR ELVTÁRS, a Považská Bystrica-i Csapágygyárak termelési-gazdasági egység vezérigazgatója A Csapágygyá rak termelési programjának 90 százalékát a részegység­gyártás képezi, amely jelentő sen befolyásol ja a csehszlo vák ipar dina mikáját és mű szaki színvona­lát. A 6. ötéves tervidőszak fo­lyamán több si­kert értünk el a csapágygyár­tás és kohászati termelés részegység­gyártásának kiépítésében és korszerű­sítésében, szem előtt tartva a fémek gazdaságos felhasználását. Űj, műsza­kilag igényes termelési programokat vezettünk be. A szerszámgépek gyártásában korsze­rűsítettük a sík köszörűgépek gyártá­sát, ezek jelentős kiviteli cikkek. Be­vezettük a megmunkáló központok gyártását is, amelyek az IVU 200 integ­rált gyártósorok részét képezik. A csa­págyipar számára több speciális célgé­pet és berendezést fejlesztettünk ki, ezáltal jelentősen korszerűsítettük a termelési alapot, és csökkentettük be­hozatalukat a nem szocialista országok bői. A legjelentősebb akció ezen a téren egy automata gépsor bevezetése volt a Skalicai Csapágygyárban, amiért az SZSZK kormánya a megoldóknak a Nemzeti Díjat adományozta a tudomány és a technika fejlesztéséért. A termelési és technológiai innová ciók eredményeképpen 70 százalékkal növekedett a csapágyak élettartama, és 1980-ban a reklamáció csak 0,02 száza­lékos volt. A műszaki változások jelen­tősen hatottak a kivitel növekedésére, amely a szocialista országokba a 6, ötéves tervidőszakban 56 százalékkal és a nem szocialista országokba 67 szá- zalékkal nőtt. A termelési gazdasági egység innová ciós programja abból a szükségletből indult ki, hogy jelentősen csökkenteni kell az alapanyagok és az energia fo­gyasztását, elsősorban a minőség javí tása és a műszaki színvonal emelése útján. Olyan szerkezeti változásokat, s olyan gyártmányfejlesztést és technoló­giai innovációkat készítettünk elő, me­lyek kedvezően hatnak a minőségi mu­tatók javulására és az egész újrater­melési folyamat dinamikájára. Jó mi­nőségű acélok alkalmazásával és kon­strukciós változtatásokkal tovább javít­juk a csapágyak használati tulajdonsá­gait. A kúpos csapágyak űj fajtáinak gyártásával a 7. ötéves tervidőszakban 200 000-ről 300 000 kilométerre növek szik a tehergépkocsik futóművének élettartama. Az NC gépek, az ipari robotok és a manipulátorok gyártásához bevezetjük a speciális, egyenes vonalú gördülő ve­zetések gyártását, amelyek nemzetközi viszonylatban is csúcsszínvonalat fog nak képezni. Kiszélesítjük a csúszócsap­ágyak gyártását és a porkohászati ter­melést. A fémalapanyagok fogyasztásának csökkentésében a legfontosabb prog ramnak tartjuk a? új csapágyacélok bevezetését és a csőanyagok feidolgo zására való áttérést. Ebben az irány ban sokat várunk a Podbrezovái Sver- ma Művekben dolgozó elvtársak kéz deményezésétől, akik nagy gondot for­dítanak a csapágyiparban felhasználna tó csőanyagok gyártásának fejlesztésé­re. Jelentős változásokra kerül sor to­vábbá a gyártás műszaki alapjának fej­lesztésében. A mikroprocesszoros vezér­léssel ellátott RRH köszörűgépek új so­ra például 50—75 százalékkal csökken­ti a munkaigényességet. A korszerűsített, magasabb fokon elektronizált félautomata esztergák be vezetése az energiafogyasztás közvet len csökkentése mellett úgyszintén 40 százalékkal csökkenti a munkaerő-szük ségletet. Az ellenőrzési és mérési mun kafeladatok automatizálásával 10 év alatt az ezen a szakaszon dolgozók lét­számának mintegy 40 százalékát akar­juk megtakarítani. Termelési programunk kiszélesítésé ben fontos szerepe van annak a párt- és kormányhatározatnak, amely a Szovjetunióval kötött kormányközi megállapodás alapján előirányozza a repülőgépmotorok új típusú tartozékai nak a gyártását. Közvetlenül részt ve­szünk ezek kifejlesztésében a Szovjet­unióban, hogy 1986-ban elkezdhessük a szériagyártásukat. Ez a program a Szovjetunióval fennálló kooperációs és integrációs kapcsolatok kibővítésének egyik jelentős példája. E terv megva­lósítása kihatással lesz konszernünk egész további fejlődésére. A fő terme­lési feladatokat a Považská Bystrica-i vállalatunk látja el, de a žilinaí és a skalicai vállalat is részt vesz ebben a programban. Az ide vonatkozó kormányközi meg állapodást 1980 augusztusában írták alá,- s a fejlesztési tervdokumentációt a Szovjetunió már 1982 elején rendelke­zésünkre bocsátja, E program előké­szítéséhez és megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia, vala­mint a Szlovák Tudományos Akadémia illetékes intézményeivel, s más kuta­tási-fejlesztési munkahelyekkel. EMIL SEDLÁK ELVTÁRS, az ostrovi Haladás Efsz elnöke, trnavai fárás Munikánklkal bebizonyítottuk, hogy a CSKP XV. pártkong­resszusán kitű­zött feladatok nemcsak telje­síthetőek vol­tak, hanem a tartalékok fel­használásával, amelyekre nem egy ízben fel­hívta a figyel­met Husák elv- társ, túl is le­hetett őket teljesíteni. Ezt nemcsak a mi tapasztalataink bizonyítják, hanem további több mint 10 kooperációs te­rület is, a közös szocialista felajánlá­sok teljesítésével. Véleményünk szerint a tárca irányí­tó szerveinek is ugyanolyan figyelmet kellene szentelniük a gyengébb gaz­dasági eredményeket kimutató válla­latok színvonala emelésének, mint a pártszerveknek. A kollektív kezdemé­nyezés fejlesztésének bevált formáját a lenini szövetkezetesítési terv megva­lósításának alapjává kell tenni, meg­gyorsítva a szocialista mezőgazdaság további fejlesztését a szakosítás és a koncentráció útján, a vállalatok kö­zötti kooperáció és a mezőgazdasági ipari integráció alapján. A CSKP KB 13. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülése nagyon részlete­sen meghatározta a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták feladatait. A Pokrok Efsz kommunistái és vala­mennyi tagja Ikezdeményezően e fel­adatok megvalósítására törekszik. Pél­dás munkájukkal és eredményeikkel bizonyítják, hogy a párt tervei reáli­sak, teljesíthetőek a szarvasmarha te­nyésztés előnybe helyezése és a me­önellátás megoldásának meggyorsító sát. Most megpróbáljuk kihasználni a szovjet elvtársaik tapasztalatait, az ön­tözött terület egy részén az év folya­mán három termést akarunk betaka­rítani, vagyis hektáronkéní Legalább 1200 tonna zöld takarmányt. Efsz-ünk és az egész kooperációs körzet tagjai nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették a közös szo­cialista felajánlásunkat és így jelen­tősen hozzájárultak a párt gabona- és élelmiszerprogramjának megvalósítása hoz. Kooperációs körzetünk keretében több mint 10 000 hektárnyi területen tavaly a gabonafélékből 6,16 tonnás, a szemes kukoricából pedig 6,32 tonnás hektárhozamot értünk el. A komples kollektív intézkedések eredményekép­pen kooperációs körzetünk mezőgazda- sági vállalataiban tavaly 13 százalék­kal növekedett a termelés, miközben az ötéves tervidőszak folyamán 30 szá­zalékos volt a növekedés. Efsz-ünknek és ugyanúgy a piešŕa- nyi 111, kooperációs körzet valamenv nyi vállalatának merész tervei vannak 1981-re és az egész ötéves tervidő­szakra. Eí akarjuk mélyíteni a kol­lektív döntéseket a vállalatok közötti kooperáció megszilárdítása, a terme­lési szakosítás és koncentráció fejlesz­tése érdekében. Első lépéseink ígére­tesek. Ezt alátámasztják eredményeink is. Hangsúlyoznunk kell, hogy erőfe­szítéseink ben a szovjet tapasztalatok, elsősorban a moldavai és ukrán me­zőgazdasági dolgozók tapasztalatai je­lentették az útmutatást. Jelentős ered­ményeket értünk el, de még többet is elérhettünk volna, ha még jobban ki­használtuk volna a szovjet tapasztala­tokat. így például bevezethetnénk a korszerű gépi technika kihasználásá­nak új szervezését, a kooperációs kör­zeten való centralizáció útján. Véle­ményünk szerint a jövőben már nem kereshetjük a magyarázatot arra, miért nem alkalmazhatjuk nálunk a mező- gazdaságban a munkaszervezés önálló elszámolási formáját. Ezt a haladó for mát, amelyet az SZKP XXVI. kongresz- szusa is kiemelt, nálunk is teljes mér­tékben érvényesíteni kell. MILAN KOZAK ELVTARS, a Jasiovské Bohunicei Atomerőmű igazgatója zőgazdaság fejlődési irányvonalának helyes meghatározása útján. Ezt tanú­sítják a mi tapasztalataink is. így például efsz-ünikben a 6. ötéves tervidőszakban 45 százalékkal növel tűk a mezőgazdasági termelést, s még mindig jelentős tartalékaink vannak. Engedjék meg, hogy ezért dicsérőleg szóljak szövetkezetünk tagjairól és a tudományos kutatási alap dolgozóiról. Értékelnünk kell tagjaink munkáját azért is, mert sikerült növelnünk az évelő takarmányok és a silókukorica hektárhozamát, a cukorrépából pedig 5,35 tonna cukrot értünk el hektáron­ként. A tavalyi rossz időjárási viszo­nyok között a gabonafélékből 7,1 ton­nás bek tár hozamot értek el. Tudatosít­juk, hogy kezdeményezésünket meg­sokszorozta a 17 szocialista munka- brigád és komplex racionalizációs bri­gád aktivitása. Sikerült fejlesztenünk a szarvasmarha-tenyésztést, ami rend­kívül fontos, a szerves trágya előállí­tása szemponjtából. A föld termőké­pességének növelésében jelentős hala­dást értünk el. Jelenleg 100 hektár mezőgazdasági területre átszámítva 105 szarvasmarhát tenyésztünk, miközben a tejhozam eléri a 3960 litert. A tehén- állomány több mint felének tejhoza­ma 4300 liternél is több. Ez a tény arra utal, hogy a tejtermelésben még nag y ta rta 1 ék a i nik van nak. Azzal sem elégszünk meg, hogy egy hektárra számítva 946 liter tejet és 703 kilogramm húst termelünk, miköz­ben a norma által meghatározott mennyiségnél 3 százalékkal kevesebb szemestakarmányt fogyasztunk. Véle­ményünk szerint jobban ki kell hasz­nálni az öntözött területeket. Nem ele­gendő az a tény, hogy bizonyos terü­leteket öntözünk. Az a fontos, hogy mit sikerül termelnünk ezeken a te­rületeken, amelyek lehetővé teszik az A gazdasági és szociális fej­lődésnek a CSKP XV. kong­resszusán jóvá­hagyott irányel­ve feladatul ad­ta a Jasiovské Bohunice-i atomerőmű megépítését és bekapcsolását az energetikai hálózatba, vala­mint egy továb­bi atomerőmű építésének az előkészítését is. A bohunicei építők, a Hydro stav, a Skoda Műveik, az ÍVES, az Atomener­getikai Kutatóintézet és a Bohunicei .Atomerőművek konszernvállalat dolgo­zói ma büszkén jelenthetik, hogy ezt a feladatukat sikeresen teljesítették 1978 'decembere óta, amikor az első blokkot üzembe helyezték, ez az erő­mű 8 milliárd kWó villamos energiát termelt, s 8 milliárd tonna energeti­kai szenet takarított meg a népgaz­daságnak, A létesítmény népgazdasági jelentőségét az is kiemeli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az atom­erőmű szolgáltatta a legolcsóbb ener­giát, A V—1 atomerőmű a csehszlovák — szovjet együttműködés műve, berende­zéseit részben Csehszlovákiában, rész­ben a Szovjetunióban gyártották, s az üzemeltetése során sem szűnt meg a szovjet szakemberek műszaki segítsége. Örülünk annak, hogy párt- és gaz­dasági szerveink elismerően nyilatkoz­nak ta munkánkról. Mi azonban bírá­lóan értékeljük saját munkánkat, s kö­vetkezetese n elemezzük az eljárásain­kat. Éppen ez tette lehetővé, hogy si­kereket érjünk el az építés befejező szakaszában és az üzemeltetés kezde­tén. Amíg például az első blokk építé­sénél még tanultuk a szerelést, a be­indítást és az üzemeltetést, s a terv­dokumentációk módosításánál számos műszaki problémát kellett megolda­nunk, emellett a munkaszervezésben, a vállalati érdekek egyoldalú érvénye­sítésében is előfordultak fogyatékos­ságok, a második blokknál már min­den tapasztalatot kihasználunk arra, hogy javítsuk a munkaszervezést, fel­számoljuk az építés résztvevői közötti kapcsolatok hiányosságait, ami közvet­lenül megnyilvánult a szerelés és a beindítás határidőinek lerövidítésében, Sikeresen végrehajtottuk a fűtőele­mek első cseréjét, a garanciális ellen­őrző vizsgálatokat, s olyan új behozott műszaki berendezést állítottunk mun­kába, amely rövid időn belül magas színvonalra emelte a termelés haté­konyságát. Az említett tényezők eredményeként az 1980 ra előirányzott termelési fel­adatot 1,2 milliárd kilowattórával túl­teljesítettük, s így a 6. ötéves tervidő­szakra előirányzott feladatunkat is ha­táridő előtt teljesítettük. Ma már meg­állapíthatjuk, hogy a V—1 atomerő­művünk első és második blokkja a műszaki tervekben szereplő paraméte­rek szerint dolgozik, s a szekunder kör teljesítménye nagyobb a tervezett­nél. így az atomfűtőanyag fajlagos energiafogyasztásált a villamos energia termelésében a tervhez viszonyítva 0,8 GJ/MWó-val csökkentettük, ami 1980-ra számítva 400 ezer tonna ener­getikai szénnek felel meg. Saját ener­giafogyasztásunkban úgyszintén meg­takarítottunk 19,7 millió kilowattórát. A sugárzási veszély kiküszöböléséről való gondoskodás döntő jelentőségű volt a tevékenységünkben. Az atom­erőműben ezen a téren nagyon jó a helyzet, a inért értékek mélyen a meg­engedett szint alatt vannak. Az eredmények elsősorban a szocia­lista munka brigádoknak, s főleg azok­nak az internacionalista brigádoknak köszönhetők, amelyeket a szerelés, a beindítás és az üzemeltetés kezdeti szakaszának az idején a legigényesebb munkaszakaszokon szerveztünk. A csehszlovák és a szovjet munkások é«s technikusok a testvéri együttműködési és a kölcsönös barátság szellemében végezték feladataikat. A Taikáč, Belko Mjartanov, Kocilovský, Tvarožek és Ko­robov elvtársak által vezetett interna­cionalista brigádok, valamint azok az internacionalista váltások, amelyek a magas fokon gazdaságos energiater­melésről gondoslkodnak, örökre beír­ták nevüket a V—1 atomerőmű törté­netébe. A turbinák javításánál a Kad- leéík elvtárs vezette szocialista mun­kabrigád ér el kiváló eredményeket. 1981-ben arra törekszünk, hogy ma­ximálisan megközelítsük a jelenkor által támasztott követelményeket, amint azt Husák elvtárs, pártunk fő­titkára fogalmazta meg a kladnói já­rási pártkonferencián. Nagy tartaléko­kat látunk főleg az irányítás terüle­tén, a munkaidő kihasználásában, va- lamínit a munka minőségi színvonalá­nak a javításában. Abból indulunk ki, hogy ezeket a tartalékokat csak úgy tudjuk kihasználni, ha igényesebb fel­adatokat vállalunk. Ezt a nézetünket' az 1981. évi terv feladatok elfogadásá­nál is érvényesítettük. Ennek értelmé­ben vállaltuk, hogy az idén 5 mil­liárd kilowattóra villamos energiát termelünk, ami 34 százalékkal több az elmúlt évi termelésünknél, s a Szlová­kiában előállított villamos energia 30 százalékát képezi. Étihez a feladathoz már az elmúlt év végén jó feltételeket igyekeztünk teremteni. A téli időszak­ra való felkészülés keretében nagy fi­gyelmet szenteltünk a szükséges kar­bantartási munkának, s dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának tiszteletére igényes szó c ia ti sta k ö te lezet t ség vá Halast te t tek. E vállalás teljesítése során az év ele­jétől számítva 1,5 milliárd kilowatt­óra villamos energiát termeltünk. Eköz­ben számos problémát nagyon rugal­masan kell megoldanunk, ilyen volt például a 4. számú generátor meghi­básodása március elején. A turbóge­nerátor alacsony nyomású részének garanciális ellenőrzését a tervezett határidő előtt végezzük el. Az idei év fő feladatai közé tarto­zik a fűtőelemcsere és a főjavítások elvégzése az 1. és a II. blokkon, amely­re a nyári időszakban kerül sor, to­vábbá a V—2 atomerőmű személyze­tének szakmai felkészítése. Az említett két blokk szerelésével és beindításával egyidőben elkezdődött a V—2 atomerőmű építése is. Ez az erőmű új koncepció szerint épül, ezért műszaki szempontból igényesebb, s itt a beruházási költségek is nagyobbak lesznek. Az 1981-es állami terv ezzel kapcsolatban 2 milliárd koronás kere­tet irányzott elő, ebből 487 millió ko­rona jut az építési munkákra. Ez a feladat nagy igényeket támaszt az irá­nyítással szemben, gondoskodni kell a szállítások fegyelmezett végrehajtásá­ról, a tervdokumentációk határidőben való elkészítéséről és átadásáról, az építkezés munkaerővel való ellátásá­ról, s az építők kellő munka- és szo­ciális körülményeinek biztosításáról. A V—2 atomerőmű építési feladatainak biztosítására a csehszlovák vállalatok dolgozói a szovjet szakemberek cso­portjával együtt az SZKP XXVI. kong­resszusának, valamint a’ CSKP XVI. 'kongresszusának tiszteletére építőhelyl szocialista kötelezettségvállalást tettek.

Next

/
Thumbnails
Contents