Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám, szerda

D JO MDNKAVAL KOSZÜNTJÜK A CSKP XIII. KOKG1ESSZUSÄT! EREDMÉNYEK *★★★+★** VÉLEMÉNYEK ★★★★★★★★ TAPASZTALATOK + + + +++ + + Nem csupán énekről, táncról A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetsége megalakulásától napjainkig, több mint három évtizeden át fontos szerepet töltött be nem­zetiségi kulturális életünk ki­bontakoztatásában. Kulturális szövetségünk, lépést tartva a fejlődéssel, állandóan gazdagí­totta tevékenységét, kiterjesztet­te azt újabb és újabb területek­re. Ma szinte minden olyan községben van CSEMADOK he­lyi szervezet, ahol magyar nem­zetiségű lakosság él. A szocia­lista internacionalizmus eszméi­től áthatva őrzi és élteti tagsá­ga szívében haladó hagyomá­nyainkat, a közös küzdelem és a szocialista építőmunka sike­reit. Jelenleg, amikor az egész or­szágban fokozódik a CSKP XVI. kongresszusa előtti aktivitás, mi a CSEMADOK-ban is mérle­geljük az elmúlt időszakban végzett munkánk eredményeit és fogyatékosságait egyaránt. Nemzetiségi kultúránk iránt ér­zett magas fokú felelősségér­zettel vizsgáljuk meg, mivel já­rultunk hozzá a magyar nemze­tiségű lakosság kulturális életé­nek továbbfejlesztéséhez és mennyiben maradtunk adósak a feladatoknak a teljesítésében, amelyeket társadalmunk nevé­ben a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusa tűzött ki, s ame­lyeket szövetségünk keretén belül a XII. országos közgyűlé­sen vállaltunk. A közgyűlésen és az azt követő időszakban tu­datosítottuk, hogy a XV. párt- kongresszus után szövetségünk­ben is átgondoltabb és hatéko­nyabb munkára van szükség minden szinten. Olyan munka­formákat kerestünk és többé- kevésbé sikeresen átültettünk a gyakorlatba, amelyek tág teret adnak a kezdeményezésnek, a rendszeresebb kulturális tevé­kenységnek. Az elmúlt ötéves időszakban a szövetség szervei és szervezetei több mint 6 ezer különböző jellegű rendezvényt valósítottak meg évente, több mint félmillió személy részvé­telével. Az 1977-ben megtartott XII. országos közgyűlés óta el­telt időszakban a CSEMADOK KB plenáris ülésein átfogóan értékeltük az egyes tevékenysé­gi szakaszokat és kidolgoztuk ezek hosszabb lávú fejlesztési Sikeres év Könyvkiadásunk a művelődéspolitika szolgálatában 1981. III. 18. Kiadónk az elmúlt esztendő­ben a csehszlovákiai magyar könyvkiadás egyik legsikere­sebb évét zárta. A korábban tervezett 51 mű helyett 53-at je­lentettünk meg több mint négy- százezer példányszámban. Ezen­kívül — a közös könyvkiadás keretében — 169 művet hoz­tunk be a Magyar Népköztársa­ságból, több mint 252 ezer pél­dányszámban. Igaz, az elmúlt esztendő sem lelt el nehézsé­gek nélkül. Gondjaink elsősor­ban nyomdatechnikai jellegűek voltak, valamint a megjelenés aránytalanságaiból adódtak. En­nek ellenére elmondhatjuk, mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg előbbre lépett a kia­dó. E vonatkozásban biztatónak tűnik az is, hogy az új évben megszűnnek a nyomdai kapaci­tás körüli problémák. A múlt évi tevékenységgel kapcsolatban elmondhatjuk, mű­velődéspolitikai céljainkat épp­úgy teljesítettük, mint a könyv­kiadás gazdasági-kereskedelmi feladatait. A közös kiadás kere­tében 46 művet szállítottunk a Magyar Népköztársaságba, több mint háromszázezer példány­számban. Említésre méltó az is, hogy a csehszlovákiai magyar irodalmat a múlt évben 28 mű képviselte, a szlovák irodalmat 16, a csehet pedig 9. Bár a cseh irodalmi művek részarányát ke­vésnek tartjuk (néhány mű át­húzódott erre az esztendőre), az a tény, hogy az eredeti mű­vek száma meghaladja a fordí­tásirodalomét, mindenképpen az irodalmi termés gazdaságát jelzi. Olyan jelentős kiadványok je­lenjek meg, mint Ág Tibor Vé­tessék ki szóló szívem című népköltészeti gyűjtése amely az elmúlt év egyik könyvsikere volt. Elkezdtük Fábry Zoltán összegyűjtött műveinek kiadá­sát. Ennek első kötete jelent meg tavaly. Irodalomtörténeti jelentőségű kiadványunk a Rej­tett ösvény című antológia, mely az első köztársaság szlo­vákiai magyar lírájának a javát fogja össze. Győry Dezső, For- báth Imre, Vozári Dezső versei mellett a fölfedezés erejével hatnak Sáfrány László, Berkó Sándor és Mihály Ödön versei, bizonyítva, hogy a 20-as, 30-as évek szlovákiai magyar lírája értékekben gazdagabb és színe­sebb volt., mint ahogy ez eddig a köztudatunkban élt. Nagy ér­deklődés előzte meg Gál Sán­dor faluszociográfiáját, a Mesét mondok, valóságot című köte­tet, mely a műfajban Duba Gyu­la Vajúdó parasztvilága mellett a legizgalmasabb teljesítmény irodalmunkban. A lírában töb­bek között Ráez Olivér Őszi máglya című versgyűjteménye, a szépprózában Fülöp Antal Kedvező pillanat című novellás kötete emelkedik ki. A magyar nyelven kiadott szlovák és cseh alkotások kö­zül kettőt szeretnénk kiemelni: Ladislav Ballek A segéd című regényét és Ľubomír Feldek vá­logatott verseit (Virradat a ce­ruza körül). Hazánk leiszabadulásának 35. évfordulójára jelent meg Egri Viktor visszaemlékezéseinek harmadik kötete, A hallgatás évei címmel. S végül ez évi tervünkről né­hány szót: Folytatjuk Fábry Zoltán ösz- szegyűjtött műveinek kiadását. Megjelenik a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexiko­na és Gágyor József népi gyer­mekjátékokat és mondókákat tartalmazó könyve. Mindkét könyvet indokoltan nagy érdek­lődéssel várja olvasótáborunk. Megjelenik továbbá Koncsol László új esszékötete (ívek és pályák) és Zalabai Zsigmond monográfiája a metaforáról (Tűnődés a trópusokon). Családi krónika címmel válo­gatást adtunk ki az elmúlt har­minc év szlovákiai magyar no­vellaterméséből. Üj verskötettel jelentkezik Cselényi László és L. Gály Olga, új novellás kötet­tel Gál Sándor, regénnyel Gren­del Lajos, s megjelennek Szabó Béla visszaemlékezései. A Cseh­szlovákiai Magyar írók sorozat­ban kiadjuk a két háború közöt­ti szlovákiai magyar próza egyik legeredetibb tehetségé­nek, Neubauer Pálnak A jóslat című regényét. Ebben az évben kezdjük meg a csehszlovákiai magyar költők műveinek kiadá­sát a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatban. Az idén Ozs- vald Árpád és Zs. Nagy Lajos válogatott verseit nyújtjuk át az olvasóknak. A magyar fordításban megje­lenő szlovák művek közül sze­retném kiemelni Peter Jaroš Az ezeréves méh és Jozeí Puškás Beismerő vallomás című regé­nyét. Úgy vélem, kiadónk számára minden feltétel adott ahhoz, hogy sikerrel zárja az 1981. évi esztendőt is, s kiadványaink színvonala mind eszmei, mind művészi megformálás tekinteté­ben tovább emelkedjék. SÄRKÄNY ÄRPÄD, a Madách Könyvkiadó igazgatója programját. Rendszeresebbé tet­tük a központi szakbizottságok, illetve albizottságok munkáját, és fokoztuk ezek szakmai hatá­sát a járási szakbizottságokra. Céltudatosabban foglalkoztunk az iskolán kívüli nevelés és mű­velődés időszerű kérdéseivel, új munkaszakaszokat hoztunk lét­re ennek keretén belül, kibon­takoztattuk a klubmozgalmat és ésszerűsítettük a népművelési előadások belső szerkezetét. Szervezési és módszertani intéz­kedések életbe léptetésével se­gítettük az amatőr művészeti mozgalom további fejlődését, különös tekintettel a művészi színvonal és az eszmei haté­konyság emelésére. Ha szövetségünk fő feladata a kulturális-közművelődési tevé­kenység szervezése Js, tudjuk, hogy itt nem csupán énekről, táncról, zenéről vagy előadások­ról és beszélgetésekről van szó. E munkának szerves része a la­kóhelyszépítés, a könyvtár-, a kultúrház- és iskolaépítés is. Hogy ez nem üres beszéd, azt — többek között — az a tény is tanúsítja, hogy szövetségünk tagjai az elmúlt évben több mint 200 ezer óra társadalmi mun­kával járultak hozzá főleg új kultúrhűzak, óvodák, középüle­tek, utak és parkok építéséhez, valamint a mezőgazdasági ter­mékek betakarításához. Mindent összevetve, ha figye­lembe vesszük, hogy a mennyi­ségileg megnövekedett felada­tokat szövetségünk szervei és szervezetei minőségi szempont­ból is általában elfogadható szinten végezték — sokszor nem a legkedvezőbb gazdasági- pénzügyi feltételek mellett —, akkor megállapíthatjuk, hogy sikerrel teljesítettük az elmúlt öt esztendőben a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusa utáni időszak igényes feladatait. S ezért a becsületesen végzett munka tudatában tekintünk a CSKP XVI. kongresszusa elé, melyet szövetségünk tagsága azzal köszönthet a legméltób­ban, ha új, alkotó tettekre, s a munkában olyan eszmei és mű­vészi színvonalra törekszik, amely megfelel szocialista tár­sadalmunk igényes céljainak. A CSKP XVI. kongresszusa megje­löli majd azokat a feladatokat is, amelyeket hazánk nemzetei és nemzetiségei szocialista ön­tudatának, kultúrájának és mű­veltségének további emelését hivatott szolgálni. Teljesítéséből a CSEMADOK is kiveszi majd részét. Dr. GYÖRGY ISTVÄN a CSEMADOK Központi Bizott­ságának vezető titkára Könyvkiállításon (Gyökeres György felvétele) A színművészet eszközeivel Az idei esztendő nagy jelen­tőségű valamennyiünk életé­ben, hiszen rövidesen nagy horderejű belpolitikái esemé­nyeik tanúi, részesei lehetünk, amelyek közül különösen a CSKP XVI. kongresszusa emel­kedik ki. Mi, művészeik is nagy érdeklődéssel várjuk a kommu­nisták legmagasabb fórumának tanácskozását, hiszen ott ró­lunk, szocialista kultúránkról is minden bizonnyal számos megszívelendő gondolat és vé­lemény hangzik majd el. Tudvalevő, hogy a fejlett szocialista társadalom gondol­kodásban és tettekben egysé­ges embert követel meg. Olyat, akinek a politikai és szakmai tudása megfelel társadalmunk elvárásainak, igényeinek. A dolgozók szocialista tudatá­nak, életszemléletének formá­lásában jelentős szerepe van a kultúrának, A művészet nem anyagi javakat tenrael, hanem szellemi értékeket. Ám er-ek sem lebecsülendők, különösen napjaink ham, az élesedő ideo­lógiai harc korában. A tudat- formálás területén sokat tehet a szocialista színjátszás is. A Magyar Területi Színház veze­tői és művészei elsősorban a magyar nemzetiségű dolgozók körében igyekeznek pártunk kulturális politikájának szelle­mében hatásos és tartalmas munkát végezni. Művészi esz­közökkel vallunk életünkről, társadalmunkról, ürömünkről és gondjainkról. Szórakozta­tunk, nevelünk és — elgondol­kodtatunk. Szeretnénk elérni, hogy a Magyar Területi Szín­ház előadásai tudatot formálja­nak, hozzájáruljanak dolgo­zóink erkölcsi értékeinek gaz­dagításához. Mindezt nem di­daktikus eszközökkel és nem is leegyszerűsített problémaföl­vetéssel akarjuk elérni. Igyek­szünk korszerű eszközökkel játszani, megfelelni Dél-Szlová­kiai magyar nemzetiségű dol­gozói elvárásának. Pártunk kulturális politika jának szellemében a következő évadokban úgy állítjuk össze dramaturgiai tervünket, hogy minden előadás során nap­jainkról, rólunk szöljanik, a mai ember öröme és dilemmá­ja jelenjék meg a színpadon. Nagy figyelmet szentelünk « fiatal nézők nevelésének is. Évről évre gyermek- és ifjú­sági darabokat tűzünk műsor­ra. Szeretnénk hozzá jár utavi a legifjabb nemzedék esztétikai neveléséhez és szeretnénk azt is, ha ezek a nézők a jövőben rendszeresen látogatnák a Ma­gyar Területi Színház előadá­sait is. Ebben az évadban ad­tuk elő Batta György Töklám­pás című ifjúsági színművét, májusban pedig a Thália szín­padon visszük színre a Szól* kötő Kalamona című mesejá­tékot Gágyor Péter feldolgoz zásában és rendezésében. Kö­vetkező évadokban is szeret­nénk megörvendeztetni legif­jabb nézőinket tartalmas, vi­zuálisan is vonzó előadások­kal. A Magyar Területi Színház valamennyi művésze és más al­kalmazottja megkülönböztetett érdeklődéssel várja pártunk XVI. kongresszusát. Az ott el­fogadott határozatok iránytűt jelenteinek majd a mi mun­kánkban is. Minden erőnkkel azon fáradozunk majd, hogy a kongresszuson elfogadott elvek a mi művészi munkánk révén is mielőbb gyakorlattá válja­nak. TAKÄTS EMÖD a Magyar Területi Színház igazgatója A TARTALÉKOKRÓL SEM FELEDKEZÜNK MEG Köztudott, hogy szocialista társadalmunkban a dolgozó tö­megek kulturális színvonalának emelése alapvető és állandó feladat. E feladat teljesítésének egyik eszköze a népművelő te­vékenység, melyet elsősorban szabad időben végeznek sokez­ren, falvakban és városokban. Éppen ezért kell egyebek között arra is törekednünk, hogy mind jobb, korszerűbb legyen az irá­nyító és módszertani munka. Vonatkozik ez mindenekelőtt az amatőr művészeti mozgalomra, amely a XV. pártkongresszuson kiemelt helyet kapott. Külön örömet jelent számunk­ra, hogy ez a mozgalom éppen az elmúlt öt esztendőben jelen­tős eredményeket ért el a mű­veltségi szint gyarapításában is. Sok-sok csoport alakult ebben az időszakban és működik ma is. A CSKP KB 15. és az SZLKP KB ülése ugyancsak nagy hatást gyakorolt az amatőr művészeti mozgalomra, ezen belül a mű­sorpolitika alakulására. Termé­szetesen, vannak még tartalé­kok, melyeket közös erővel kö­vetkezetesen kell kihasznál­nunk. Gondolunk itt a szakem­berek munkájának javítására, illetve a szakemberek képzésé­re, hiszen nem kis részben tő­lük függ mind a közművelő munka, mind az amatőr művé­szeti mozgalom színvonalának emelése. A Népművelési Intézetben megvannak az anyagi és sze­mélyi feltételek a nemzetiségi kulturális élet fejlesztéséhez. Intézetünk nemcsak hogy figye­lemmel kíséri pártunk politiká­ját, ezen belül nemzetiségi poli­tikáját, hanem Igyekszik is an­nak a szellemében dolgozni, hozzájárulni a határozatok tel­jesítéséhez. Intézetünk nemzeti­ségi osztályának dolgozói, fi­gyelembe véve az ideológiai feladatokat is, egyszerre dolgoz­nak az általános és specifikus kérdések megoldásán, a hiá­nyosságok felszámolásán, hogy mind a magyar, mind az ukrán népművelők, amatőr művészeti csoportok azonos feltételek kö­zött dolgozhassanak, hogy csök­kenjenek az egyes területek kö­zött még ma is meglevő kü­lönbségek. A népművelési dolgozók szak­mai képzését 2—3 éves tanfo­lyamokon és ötnapos tanács­kozásokon biztosítjuk. A nemze­tiségi kulturális élet fejlődése elképzelhetetlen módszertani és szakmai felkészültség, illetve se­gítség nélkül. Szorgalmazzuk a haladó hagyományok föltárását és ápolását; módszertani és szakmai segítséget nyújtunk a zselizi (Želiezovce) országos népművészeti fesztivál, a gom­baszögi és svidníki kulturális ünnepségek, a Jókai-napok, a Dunamenti Tavasz, a Kodály-na- pok, az ukrán dolgozók kamien­ka! kórus- és folklór fesztiválja nemzetiségi osztályának vezetője és az ukrán színjátszó csopor­tok medzilaborcei fesztiválja szereplőinek, szervezőinek, il­letve részt veszünk e szemlék előkészítésükben. Továbbra is fokozott figye­lemmel követjük amatőr művé­szeti csoportjaink munkáját, ösz­tönözve őket, hogy a folklórral, az irodalommal, a drámával, a zenével, egyáltalán valamennyi művészet nyelvén mind több örömet szerezzenek a dolgozó tömegeknek. Lehetőségünk sze­rint igyekszünk hozzájárulni a tehetségek fölkuta.ásához és neveléséhez, a kezdeményező szellem kibontakoztatásához, az esztétikai nevelés hatékonysá­gának növeléséhez. Politikai ne-> velő munkával kívánunk hozzá­járulni az emberek tudományos világnézetének, szocialista tu-* datának kialakításához. Ez te-< vékenységünk súlypontja is, mint ahogy a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek ba­rátságának internacionalista el­mélyítése is. Pártunk és egész társadal­munk életében jelentős esemé­nyek zajlanak le az elkövetkező időszakban. Ezért is törekszünk minden erőnkkel arra, hogy az idei országos versenyek, sereg­szemlék magas színvonalat ér­jenek el. CZINGEL LÄSZLÔ a Népművelési Intézet

Next

/
Thumbnails
Contents