Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám, szerda
A gép: segítőtárs a munkában EREDMÉNYHIRDETÉS ÜNNEPI TALÁLKOZÓ KERETÉBEN Géphasználat nélkül ma niár lehetetlen a mezőgazdasági termelési tervek megvalósítása. Érthető tehát, hogy a gazdaságok gépparkjuk bővítésére törekednek, illetve arra, hogy a kiöregedett masinák helyett újakat vásároljanak. Ugyancsak érthető a felsőbb szerveknek az álláspontja, hogy felesleges géphalmozás helyeit a meglévők jó kihasználására ösztönözzék az egységes földművesszövetkezeteket, állami gazdaságokat. Ezt a célt szolgálta a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottsága és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága által meghirdetett szocialista munkaverseny is, amely a gépek teljesítményének növelésére, a szakszerű gépkarbantartásra és gép- lárolásra irányult. Kimagasló teljesítmények Milyen eredmények születtek a tavalyi versenyben? Erre a kérdésre Bratislavában egy bensőséges, ünnepi találkozó keretében kaptunk választ. A találkozón a verseny győztesei vettek részt. Ján Záhoran, a minisztérium beruházási szakosztályának igazgatója beszámolójában leszögezte, hogy tavaly az összes gabonát géppel takarították be a mezőgazdasági üzemek. A betakarítást végző kombájnosok közül sokan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, amit az alábbiak is igazolnak: a betakarítóknak az volt a feladatuk, hogy E 516-os kombájnnal 350 hektár, SK-6-os Kolosszal 220 hektár, E-512-es kombájnnal 220 hektár, SK-5-ös Nyivával 150 hektár búzát, illetve árpát takarítsanak be. A kukoricabetakarításban az volt a feladat, hogy a kombájn típusára való tekintet nélkül legalább 140 hektár termést takarítsanak be. Ján Gambala, a Kalinovói Efsz dolgozója E—516-os gépével 856 hektár, Štefan Vrták és Tibor Vrták páros a nagycété- nyi (Veľký Cetín) szövetkezetben az elmúlt nyáron Kolosszal 355,6 hektár, Ján Koniar a drie- čanyi szövetkezetben E—512-es gépével 389 hektár, Szabó Hugó és Szabados Ferdinand a felső- szeli (Horné Saliby) szövetkezetben Nyivával 292 hektár búza, illetve árpa termést takarított be. A hátráltató körülmények ellenére A mezőgazdasági üzemek tavaly a cukorrépa 78,8 százalékának, a burgonya 15,5 százalékának a betakarításában használtak gépeket. Tavalyelőtt magasabb volt ez az arány. Akkor a cukorrépának a 89 százalékát, a burgonyának a 36,3 százalékát takarították be gépekkel. A múlt évben talán kevesebb gép áll a közös gazdaságok rendelkezésére? Nem. A gépek nagyobb arányú bevetését megakadályozta a kedvezőtlen időjárás. A gépi betakarításnak legnagyobb akadálya a kelet-szlovákiai kerületben volt, ahol a cukorrépa és burgonyaszedés idején az átázott talajra nem mehettek rá a gépek. Ebben a kerületben csupán a Kassa-vidékí (KošiceFORRADALMÁR ÉS MUNKÁSVEZETŐ Emlékezés Kosík Istvánra Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1896. március 20 án született Szimön, (Zemné) az érsekúj vári (Nové Zámky) járásban. Az apja urasági cseléd volt. A nyomor, az ínség, a nélkülözés és a kiszolgáltatottság keserű érzése végigkísérte cukrászinas éveit is. Kassára (Košice), a munkásmozgalmi hagyományokban gazdag, forradalmi múltjára büszke városba vetődött. Itt érlelődött öntudata, s vált a kassai proletariátus vezetőjévé. Két évtizeden át lankadatlan hittel, odaadással, sztrájkokat, bérharcokat, munkásmegmozdulásokat szervezett. Élete összeforrt a munkásosztály, nemzeteink függetlenségéért és testvéri szövetségéért vívott harcával. Elveit, nézeteit a legválságosabb időkben sem tagadta meg, sőt, nyíltan hangoztatta, személyes példájával nyerte meg a párt ügyének az ingadozókat. Az állandó rendőri felügyelet és a könyörtelen zaklatások ellenére szenvedélyesen támogatta a gottwaldi irányvonalat. A gazdasági válság éveiben a csendőrszurony- nyal is szembenézve a tüntetők élén haladt. A többszöri börtön- büntetés sem törte meg akaraterejét, az igaz ügy győzelmébe vetett hitét. 1934 ben régi vágya teljesült: a párt kétéves politikai továbbképzésre küldte Moszkvába — felkereshette a szabadság hazáját, a Szovjetuniót, megismerkedhetett az országban végbement hatalmas politikai-gazdasági változások eredményeivel ... Hazatérése után a kassai választási kerület kommunista képviselőjévé, majd a CSKP területi bizottságának tagjává választották. 1937-ben a kommunista párt által szervezet' ružomt&roki nagygyűlésen a köztársaság magyar ajkú proletariátusa nevében mondott beszédében összefogásra szólította fel valamennyi nemzetet a fasiszta veszéllyel szemben. A következő évben Kassán volt egyik szervezője annak a hatalmas antifasiszta tüntetésnek, amelyen Klement Gottwald is részt vett. A müncheni döntést követően a CSKP KB határozata értelmében Kosík Istvánnak — több vezető pártfunkcionáriussal együtt — külföldre kellett távoznia, hogy előkészítsék az ellenállást. Prágába még elfutott, de ott letartóztatták s többedmagával a hírhedi pankraci börtönbe vetették. Majd Oranien- burgba került, koncentrációs táborba. .. — s onnan nem volt visszatérés. Emlékét, tetteit azonban nem tudták kitörölni a proletariátus emlékezetéből. Szülőfalujában, a helyi nemzeti bizottság épületén emléktábla hirdeti bátor, példamutató magatartását, az alapiskolában róla elnevezett pionírraj tevékenykedik, a járási pártbizottság döntése alapján közeljövőben szobrot emelnek emlékének a községben. PÉNZES ISTVÄN vidiek) járás gazdaságaiban voltak meg a cukorrépa gépi betakarításának feltételei. A közép-szlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerületben majdnem mindenütt dolgozhattak a gépek. Michal Novotný és Pavol Ilav- sky, a Trnavai Magtermesztő Állami Gazdaság két dolgozója háromsoros répaíejezővel és ré- pakiszántóval az előirányzott 50 hektár helyett 128 hektár cukorrépát szedett fel. Ladislav Pavlačka és Imrich Jural, a hidaskürti (Mostová) szövetkezetből, hatsoros géppel az előirányzott 100 hektár helyett 270 hektár termését takarította be. Ésszerűen, szakszerűen, körültekintően A mezőgazdasági üzemek 1980-ban az előző évekhez viszonyítva ésszerűbben használták ki a szárítóberendezéseket is. A BS—6-os szárítóban legtöbb lucernalisztet a hidasi (Most na Ostrove) szövetkezet gyártott. A BS—18-asok kategóriájában a Vrbovái Efsz é lett a pálma. A járási mezőgazdasági igazgatóságok dolgozói 1979—1980 telén minden egyes mezőgazda- sági üzemben gépszemlét tartottak, és a megadott szempontok alapján értékelték a látottakat. Aszerint pontoztak, hogyan tisztították meg a gépeket, a lepattogott festék helyét újra kenték-e, aládúcolták-e a gépeket, télítettek voltak-e a gumiabroncsok, meglazították vagy leszerelték-e az acélláncokat és ékszíjakat, bekenték e zsiradékkal a fogaskerekeket stb. Tíz mezőgazdasági üzem ért el maximális pontszámot a versenyben. Záhoran mérnök három nevét külön is megemlítette. Mégpedig az oroszkai (Pohronský Ruskov), a studeneci és a tvrdošíni szövetkezetét. Elmondotta, hogy ott, ahol a versenyfelhívásnak eleget téve cselekedtek, csökkent az alkatrészszükséglet, nőtt a gépek teljesítőképessége. A találkozón hallottak bebizonyították, hogy szép számmal akadnak mezőgazdasági üzemek, amelyekben jól kihasználják a gépeket és dolgozókat, akiknek jó a munkához és a szocialista tulajdonban levő eszközökhöz való viszonyuk. KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk A kistermelők is... Ä Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának felmérése szerint a kertészkedők évente mintegy 160 000 tonna gyümölcsöt, és 140 000 tonna zöldséget termelnek, amiből a Zeleninának, a Jednotának és más felvásárló szerveknek 50 000 tonna zöldséget és 35 000 tonna gyümölcsöt adnak el. A 7. ötéves tervidőszakban a munkaigényes zöldségek jelentős részét már ők akarják termeszteni. A nyugat-szlovákiai kerületben a kertbarátok évi ezer tonnáról 4000 tonnára növelik a csemegeuborka termesztését. Szlovákiában az ötéves tervidőszak vége felé már 3000 tonnát adnak el belőle. A szerződések alapján ellátják a Riso losonci (Lučenec) üzemét, a jövőben pedig a rimaszombati (Rimavská Sobota) feldolgozó üzemét. Emellett még mintegy 1500 tonna kiváló minőségű csemege- uborkát külföldre is szállítanak. Jó üzletről van szó, mert a kereskedelmi szakemberek szerint egy tonna csemegeuborkáért a Német Szövetségi Köztársaság vállalatai any- nyit fizetnek, mint egy Škoda személygépkocsiért. A kertbarátok — amint az adatok is bizonyítják —, jelentős mértékben hozzájárulnak a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátásának megjavításához. A felmérések szerint azonban még több zöldséget és gyümölcsöt termelhetnének gyorsabban juttathatnák a vitamindús zöldséget a fogyasztónak, lia több támogatást kapnának. A segítség helyett ugyanis gyakran akadályokat gördítenek törekvéseik elé. A „feöldlánc" hosszabbítása programjának megfelelően a közép-szlovákiai kerületben 30 elárusító üzletet akartak nyitni a kertbarátok. Annak ellenére, hogy Sliafton már nagy forgalmat bonyolít le egy ilyen üzlet, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkaerőcsökkentésre hivatkozva nem engedélyezte az új üzletek nyitását. Általában tapasztalható, hogy a termés rugalmas értékesítésére való törekvéseket egyes kereskedelmi szervek vezető funkcionáriusai nem nézik jó szemmel. Sok vita, küzdelem után született meg a Kertbarátok Szövetségének tíz szolgáltató és értékesítő Üzeme is. Pedig a gyakorlat bizonyítja, hasznos munkát végeznek, mert a múlt évben 22 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltak tel és szállítottak a felvásárló szerveknek. Sokáig fékezték a marcel házai (Marcelova) szolgáltató központ azon törekvéseit, hogy a környék zöldségfeleslegét a cseh országrészekben, a Zelenina terezíni, brnói, ostravai és Hradec Králove-i vállalatainak szállítsa. A józan ész mégis felülkerekedett, és ez a központ évente 4000 tonna zöldséggel gazdagítja a cseh országrészek piacát. Több rendelet és határozat született már az állatok szerződéses alapon való hizlalására is. A kisállattenyésztők a múlt évben 2995 tonna marhahúst, 86 tonna sertéshúst, 213 tonna juhhúst és 495 tonna nyúlhúst adtak el a felvásárló szerveknek. A lehetőségekhez viszonyítva azonban ez a mennyiség nagyon kevés. Mi az oka, hogy a kisállattenyésztők nem vállalnak több állatot hizlalásra? Elsősorban az, hogy a kisállattenyésztők sem kapnak megfelelő támogatást. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete alapján a parlagon heverő földek szétosztásakor előnyben kellene részesíteni azokat, akik szerződéses alapon hizlalnak állatokat. Egyes községekben azonban a nemzeti bizottságok tisztségviselői elodázzák a földek szétparcellázását. A mezőgazdasági üzemek sem veszik figyelembe a minisztérium azon intézkedéseit, amelyek szerint a kisállattenyésztőknek kellene szállítaniuk a szénát és az abraktakarmányt. Nem fokozódik tehát kellő mértékben a kisállattenyésztok termelői kedve. Ezen a téren döntő fordulatot csak akkor érhetünk el, ha a járási és helyi szervek dolgozóinak megváltozik a szemlélete, hatékonyabban segíti a kistermelőket, hogy azok lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a lakosság élelmiszerellátásául további javításához. BALLA JĎZSEF A PÄRIZSI KOMMÜNRE EMLÉKEZÜNK Szabadság, testvériség, egyenlőség Több mint másfél évszázad telt el azóta, hogy a munkásosztály forradalmi erővé kezdett formálódni, öntudatos harcot vívott saját, proletár érdekeiért. Ez a 150 év nerrr volt könnyű, kemény osztályharc jellemezte, az a küzdelem, amelyet a proletariátusnak nemcsak a kizsák- mányolókkal kellett vívnia, hanem saját erejét, szerepét is tudatosítani kellett. A harc első időszakát kezdetleges kísérletek jellemezték. Majd az utcai harcok során szerzett tapasztalatok révén, a munkásosztály fokozatosan kialakította saját proletár osztályöntudatát, amelynek kicsú- csosodását a tudmányos szocializmus létrejötte jelenti. A Marx és Engels által kidolgozott elmélet és a gyakorlat összekapcsolása vezérelte a proletariátust fő célja, a szocialista forradalom megvalósításában. A proletariátus forradalmi harcának egyik határköve a párizsi kommün, habár ez a történelem egyik sokat vitatott fejezete. Néhány történész a kom- münárok forradalmi harcát „fölöslegesnek“ tekintette, s ha védelmére kelt is a kommün vezetőinek és részvevőinek, elsősorban hazafias és a köztársaságért folytatott harcukat emelte ki. A tudományos szocializmus megalkotói, Marx és Engels, majd pedig Lenin is — nem vé- íetlenül — állandóan vissza- visszatértek az 1871-es párizsi eseményekhez, a párizsi kommün során szerzett tapasztalatokhoz. Engels 1891-ben Marx A polgárháború Franciaországban című könyvének bevezetőjében azt írta, hogy megfeledkezni a párizsi kommünről annyit jelent, mint megfeledkezni a marxizmus alapelvéről, a proletárdiktatúra elvéről, elárulni a munkásosztályt és harcát. A burzsoá ideológusok azon fáradoztak, hogy kétségbe vonják a kommün proletárjellegét. Okfejtésük lényege az volt, hogy a kommün vezető szerveiben nem a munkások, hanem a kispolgári képviselők voltak túlsúlyban. Lenin viszont még 1920-ban rámutatott, hogy a párt osztályjellege nemcsak attól függ, hogy az munkásokból tevődik-e össze, hanem attól is, ki Irányítja, milyenek politikai taktikájának gyakorlati lépései. E szavak alapján kell értelmeznünk az 1871-es párizsi eseményeket is. A kommün nem azért vált a proletariátus diktatúrájává, mert tanácsában munkások tevékenykedtek, hanem azért, mert Párizs munkásosztály által vezetett néptömegeire támaszkodott. S a kommün tanácsában munkások Is helyet kaptak, akik védelmezték a dolgozók érdekeit, amit azelőtt egyetlen kormány sem tett. Másik okfejtésük a kommün proletárjellegének megcáfolására, hogy az semmilyen szocialista átalakulást nem hajtott végre. Viszont az április 16-án kiadott dekrétum, és más dokumentumok bizonyítják ennek ellenkezőjét. A munkások több gyár, műhely irányítását vették át — ez pedig a magántulajdon szocializálásához vezető első lépés volt. Végezetül még egy argumentum. Szerintük a kommün nem lehetett proletárdiktatúra, mert nem is tekintette magát annak. De a harcok sajátos logikája rávezette a koinmünárokut, hogy tudatosítsák: kormányként, mégpedig munkás- és szocialista kormányként tevékenykednek. Külön ki kell emelnünk a kommünt és később a szovjeteket jellemző tényt, a dolgozók demokráciáját. A kommün legfontosabb szociális intézkedése — írta Marx — maga a létezése, tevékenysége volt. A néptömegek részt vettek a határozathozatalokban és a döntések végrehajtásában. A kommün tanácsába történt március 26-i választások a szó szoros értelmében általánosak voltak, még a forradalom ellenségei is részt vettek bennük. A kommün nagylelkű volt ellenségeihez, nem támadta meg a burzsoá hatalom székhelyét, Versailles-^, nem államosította a hatalom alapját, a bankot. Elvetette az erőszakot, nem akarta megszegni a burzsoá törvényeket sem. Az ellenforradalmi terrorra nem válaszolt forradalmi terrorral. A kommün bíróságai mindössze 12 ellenséget ítéltek halálra, az utcai harcokban is mindössze 78 ellenforradalmár hullt el míg az utolsó véres összecsapásokban az elesett kommünárok száma ennek két-három százszorosára tehető. A kommün e nagylelkűsége sorsdöntő hiba volt, történelmileg felfoghatatlan tévedés, amely azzal magyarázható, hogy a forradalmi erők még tapasztalatlanok, éretlendk voltak. A párizsi kommünt leverték. A burzsoá reakció abban reménykedett, hogy véglegesen. Viszont már egy nappal a vereség után, 1871. május 30-án, az Internacionálé Főtanácsának ülésén ismertette Marx Francia- országi polgárháború című mű vét, egy évvel később pedig egy Londonban szervezett nagygyűlésen a munkások kijelentették: a március 18-1 hősi mozgalom egy nagy szociális forradalom hajnala. 1881-ben Marx arról beszélt, hogy az eseményeknek „az orosz kommün“ megvalósulásához kell vezetniük. S szaval valóra váltak. Épp az Októberi Forradalom révén a párizsi kommün szorosan összefügg a XX. századdal. A kommün veresége kapcsán szerzett egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a forradalomnak meg kell védenie önmagát. Erre a tapsztalatra épített az Októberi Forradalom is, s jelentősége napjainkban rendkívüli. Hisz a burzsoá propaganda rögtön aktivizálódik, ha a világ valamelyik országában forradalmi átalakulásokra kerül sor. Ennek voltunk tanúi az utóbbi években Etiópiában, Angolában, Kambodzsában, és másutt is. Az ellenséges propaganda rágalomhadjáratot vezet Afganisztán ellen, amelynek haladó erői súlyos harcot vívnak az amerikai, a kínai és a pakisztáni reakciós erők arra irányuló közös kísérletei ellen, hogy megakadályozzák az ország demokratikus fejlődését. Az amerikai intervenció Salvadorban, Reagan kijelentései — amelyekben a nemzeti felszabadító harcot terrorizmusként jellemzi —, azt bizonyítják, hogy ma is ébernek kell lennünk, hogy ma is érvényesek azok a gondolatok, amelyek megvalósításáért a történelem folyamán először a párizsi kommün szállt sfkrfl. FLORENTlNA PRÖCKOVA 1981. III. 18.
