Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám, péntek

A haimonikus család élei fonlos fellélele Száz házasságkötésre huszonöt válás esik 0 Hasznos külföldi tapasztalatok % A családi életre nevelés és az újszülöttek A statisztikai adatok végtelenül kedvezőtlenek: a házasságok tíz-tizenkét százaléka nálunk mély, hosszan tartó válságokat él át, évente több mint harmincezer család bomlik Jel, vagyis száz házasságkötésre huszonöt válás esik, miközben a Jelbom­lott házasságok kétharmadában kiskorú gyermekek sínylik meg a legjobban a Jelnőttek nézeteltéréseit. A Szövetségi Mun­kaügyi és Szociális Minisztérium, konkrétan a népesedési kor­mánybizottság titkársága a közelmúltban országos szemináriu­mot rendezett a családi nevelés kérdéseiről. A szeminárium résztvevői — neves pedagógusok, szociológu­sok, pszichológusok, szexuoló gusok és más szakemberek ki­cserélték ismereteiket, a két nemzeti köztársaságban szerzett tapasztalataikat és meghatároz­ták a legfontosabb teendőket ezen a területen. De nemcsak általánosságban! Az elhangzott beszámolók és vítafelszólalások rávilágítottak á család nevelő funkciójára, foglalkoztak a há­zasságok stabilitására hatást gyakorló tényezőkkel, a házas­ságok felbomlásának okaival a házassági tanácsadók tapaszta­latai alapján, a gyermekintéz­mények és az iskolák szerepé­vel a családi életre való felké­szítésben, a szexuális nevelés problémáival. Rámutattak, mi­lyen lehetőségek nyílnak a had­seregben a fiatalok nevelésére, összegezték a tömegtájékoztató eszközök nevelő munkájának tapasztalatait. A műsor tehát rendkívül gaz­dag volt, nem is áll módunk­ban, hogy az összes elhangzott előadással foglalkozzunk, de em iítsiink meg közülük néhányat. J. Havelka szövetségi munka­ügyi és szociális miniszter, a népesedési kormánybizottság titkára megnyitó beszédében megemlítette: annak ellenére, hogy a hetvenes évek folyamán a népesedés alakulása nálunk pozitív volt, továbbra is kiemelt szerepe van államunk szociál­politikája keretében a népese­dési politikának, miközben je­lenleg bizonyos változás tapasz­talható koncepciójában — elő­térbe kerülnek a minőségi kö­vetelmények. Hangsúlyozta, hogy a családi életre való ne­velést komplexen és differen­ciáltan kell megvalósítani, a szülők, az iskolák, a társadal­mi szervezetek, az államigaz­gatási szervek, a tájékoztató eszközök aktív részvételével, de a rendezett családi környe­zet és az iskola szerepe ter­mészetesen pótolhatatlan. (A felnőtteket is nevelni kell a harmonikus családi életre, el­sősorban a házasság sorsdöntő első éveiben, amikor döntenek a gyermekvállalásról, a gaz­dálkodás módjáról, a szabad idő eltöltéséről stb.) A jövőben na­gyobb figyelmet kell szentel­nünk a nevelés szabadabb for­máinak a fiatalok aktív rész­vételével — a különböző elő­adásoknak, beszélgetéseknek, ankétoknak, amelyek akár nem hagyományos környezetben, például a diszkók szünetében stb. is megrendezhetők — mond­ta. / Rolencová, a CSSZK mun­kaügyi és szociális miniszteré­nek helyettese a mai helyzetet értékelve külön foglalkozott a házassági tanácsadók munká­júval: életképességüket tanúsít­ja ez az egy adat is — az ál­taluk megvitatott esetek hat­vanöt százalékát kedvezően ol­dották meg. (Ha ezek az ügy-, felek nem fordultak volna a tanácsadókhoz, még több lenne a válás!) A házasságra és családi élet­re való nevelés még hatéko­nyabbá válna, ha sikerülne job­ban felkészíteni azokat, akik a nevelést szervezik és irányítják. A házassági tanácsadók, va­lamint a polgári ügyek testüle­tet feladatainak egyértelmű meghatározását szorgalmazta J. Sedláček, az SZSZK Munkaügyi­fis Szociális Minisztériumának főosztályvezetője. Rámutatott, milyen nagy hatást gyakorol­hatnak a szocialista munkabri­gádok tagjaik világszemléleté­re, s végül az egészségnevelés küldetésével foglalkozott. Érdekes adatokat közölt a szeminárium résztvevőivel V. Wynnyczuk, a csehszlovák mun­kaügyi és szociális kutatóinté­zet osztályvezetője, amikor egybevetette a családi életre való nevelés során szerzett ha­zái és külföldi tapasztalatokat. Az ENSZ által a nemzetközi gyermekévben végzett felméré­sek szerint a szakképzettség és a foglalkozás nem befolyásolja egváltalán, hogy a szülők ho­gyan készítik fel gyermekeiket a családi életre. A felmérés megállapítja „meglepő, hogy valamennyi szociális rétegben, milyen gyér a szülők tájéko­zottsága, mi várható akkor a gyermekektől... A szülők nem tudják, hogyan kell viszonyulni gyermekeikhez szellemi, testi, érzelmi fejlődésük egyes szaka­szaiban“. — Az egy családban élő gyer­mekek számának csökkenése következtében megszűnik a csa­lád egyik fontos funkciója: JÓL DOLGOZNAK A Honvédelmi Szövetség munkája a losonci (Lučenec) járásban Jó politikai és szervező mun­ka előzte meg járásunkban a Honvédelmi Szövetség konfe renciáját, amelyet decemberben tartottak meg. A szövetség mun­kájának eredményéről Ivan Le kár, a járási szervezet elnöke számolt be. A többi között meg- állapítottaj hogy az elmúlt két esztendőben jelentős mértékben javult az alapszervezetekben ki­fejtett tevékenység. Járási vi­szonylatban tizenhat nagyobb akciót valósítottak meg. Meg­rendezték például a kerületi és a szlovákiai motorkerékpár­versenyt a 250 és 500 köbcenti­méteres kategóriában. Továbbá, első alkalommal, az amatőr gépkocsivezetők ügyességi ver­senyét. A rendezésből nagymér­tékben kivette részét a kalino- vói, holiči, fülekkelecsényi (Fi lakovské Kfačany) és a poltári alapszervezet, valamint néhány üzemi szervezet. örvendetes, hogy az utóbbi időben a fiatalok mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a cél lövészet iránt. Ezen a területen a legjobb munkát a losonci Po­ľana textilgyár üzemi szerveze­te végzi. Versenyzői sikeresen helytálltak kerületi és országos viszonylatban, s több ízben el­ső helyen végeztek. Elismerést érdemel a losonci Aero-klub s annak ejtőernyős, sportrepülő és modellező szak­osztálya. Ez a klub szorosan együttműködik a járási pionír- házzal. Az ejtőernyősök és a sportrepülők több éve a szlo váktaí élvonalba tartoznak. A füleki (Fiľakovo) szerve­zetben dicséretet érdemelnek az amatőr rádiósszakkör tagjai, akik járásunkat külföldön is képviselték. Sikeresen működik a repülő-modellező szakosztály is. A Honvédelmi Szövetség si­kereit nagymértékben elősegí­tette főleg a SZISZ járási bi­zottságával, a jnb iskolaügyi szakosztályával és az iskolák igazgatóival való jó együttmű­ködése. A járási konferencia vitájá­ban több küldött értékes javas­latokat és felajánlásokat tett a munka hatékonyságának növe­lésére. Erre nagy szükség van a többi között például azért, mivel 19B2 augusztusában a bolykí repülőtéren rendezik meg a soron következő ejtőer­nyős világbajnokságot. A konferencia küldöttjei fog­lalkoztak az ideológiai és neve­lő munka tökélete^lésének kér­désével is. Ennek érdekében el­határozták, hogy megtartanak 138 előadást, 75 filmvetítéssel egybekötött beszélgetést és 121 egyéb akciót. A Nemzeti Front választási programjának telje­sítésére, valamint a mezőgazda­ság megsegítésére törekedve, a szövetség tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a következő két évben társadalmi munkában 137 084 órát dolgoznak. CSAK ISTVÁN nem készíti fel az embereket már gyermekkorukban a család­alapításra, a gyermekgondozás­ra. S így nem ritka, hogy az anya csupán akkor kerül kap­csolatba újszülöttel, amikor életet adott első gyermekének — mondotta; majd hozzátette: Mivel bebizonyosodott, hogy mi­lyen fontos az anya és a gyer­mek testi közelsége, kapcsola­ta, már az élet első óráiban, az újszülöttek ellátása elvá­laszthatatlan része a családi életre való nevelésnek. A továbbiakban néhány kül­földi tapasztalatról számolt be. így például beszélt arról a moszkvai felmérésről, amelyet 1400 kétgyermekes családban végeztek, összehasonlítva ezek­nek a családoknak az életét a gyermektelen házaspárokéval. Megállapították, hogy a két­gyermekes családokban sokkal stabilabbak és mélyebbek az érzelmi kapcsolatok a házastár­sak, de a gyerekek és a szülők között is. A moszkvai Lomono­szov Egyetemen népesedési ku­tatóközpontot létesítettek, amely az ország 57 tudományos inté­zetével működik együtt. Egyik feladata a fiatal családoknak nyújtott szolgáltatások modell­jének kidolgozása. Beszélt a Dániában, Finnországban, az NDK-ban, az NSZK-ban, Norvé­giában és Svédországban beve­zetett kötelező családi nevelés­ről, a dániai népművelési köz­pontokról, amelyeket egész osz­tályok felkereshetnek, ameny- nyiben a tanítók nem tudják, vagy nem akarják megmagya­rázni nekik a „kényes kérdése­ket“. (Egyes források szerint ugyanis a tanítók 50 százaléka ezen a téren nem tud eredmé­nyes munkát kifejteni.) Az NDK-ban és az NSZK-ban a diszkóklubokban a szünetek­ben érdekes előadásokat tarta­nak. Lengyelországban, Svédor­szágban és Törökországban be­vált a hadseregben kifejtett is­meretterjesztés. A tanácskozás tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy jó példában, de a szakem­berek jó szándékában sincs hiány. Valamennyi jelenlevő ta­núbizonyságát adta, hogy az eddiginél még jobb, hatéko­nyabb munkát akar végzeni. SOŇA MACÁKOVA Kommentáljuk A számadás ideje Ezekben a napokban, hetekben a nemzeti bizottságoknak bőven van munkájuk. A tömegszervezetek képviselőivel, a lakosok bevonásával a Nemzeti Front választási program jának teljesítését értékelik. Mérlegelik az eredményeket, azt, hogy a képviselők és a tisztségviselők feladatuk magas latán álltak e, milyen volt a mindennapi kapcsolatuk a vá­lasztókkal, a településen levő üzemek vezetőivel és dolgo zóival, de ugyanakkor azt is, mi az oké annak, hogy egyes létesítmények nem készültek el határidőre. örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy ebben a meg bizatási időszakban hazánkban mintegy 650 ezer lakás épült fel. Sajnos, az építők nem teljesítették a járulékos létesít mények építésének tervét, a lemaradás 6 milliárd koronát tesz ki. Az építővállalatok dolgozóinak, vezetőinek mindent meg kell tenniük azért, hogy az említett lemaradást csők kentsék, illetve megszüntessék. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 300 ezer négyzetmá terrel növekedett az üzlethálózat, 7600 kilométerrel a víz. vezeték és 3670 kilométerrel a szennycsatornák hálózata. Különösen figyelemreméltó, hogy a szóban forgó időszak ban 50 százalékkal nőtt az óvodai férőhelyek száma, s így elértük, hogy hazánkban már az óvodáskorú gyermekek 85 százaléka részesül óvodai ellátásban. Ez lényegében azt jelenti, hogy e téren túlteljesítettük pártunk XV. kongresz szusa ez irányú határozatát. Szlovákiában a Z akció beru házási részében 8853 épületet adtak át rendeltetésének, ebből több mint 500 volt az üzlet, 500 az óvoda és S4 a bölcsőde. Az eredmények szépek, dicséretesek, hiszen a lakosok kezük munkájával segítették elő az építkezéseket. Négye* alatt Szlovákiában 7 milliárd korona ráfordítással a Z-akcio beruházási részében 19 milliárd korona értéket hoztak lét re. Míg 1976 ban 2392 volt a be nem fejezett építkezések száma, addig a múlt év végén 1685. Sajnos azonban ezek között van 36 olyan több mint 5 milliós beruházás, amely már évek óta készül. Mindebből le kell vonni a tanulságot, mert a jövőben nem engedhető meg, hogy a választási programba olyan akciók kerüljenek bele, amelyeknek be fejezésére két megbízatási időszak is kevésnek bizonyul. Tovább sorolhatnánk az elért eredményeket. Oj isko lai éttermek, napközi otthonok épültek. Az iskolák, települések tornateremmel, sportintézménnyel gazdagodtak. Javult a szolgáltatások színvonala noha nem minden téren van ok az elégedettségre. Az autójavító műhelyek hiányos pótalkatrész ellátása nem kis bosszúságot okoz mindnyá­junknak. A követelményekkel nem tartott lépést azon szol gáltatások fejlesztése sem, amelyek a nők második m6 szakját hivatottak megkönnyíteni. ‘ \ • Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a fogyatékos­ságok ellenére a megbízatási időszakban tovább gyarapod­tak esinosodtak településeink. Több a jó példa, mint a ne gatívnm, de az értékeléskor, az összegezésnél ezekről sem szabad megfeledkezni, elsősorban azért, hogy tanuljanak belőlük. Nem szabad megfeledkezni a parkosítás, a zöld területek létesítése, a gyermekjátszóterek építése terén el ért eredményekről sem. Az önkéntes társadalmi munka ezen a téren is több százezer órát tesz ki. A pártunk XVI. kongresszusa és megalakulása 60. évtor dulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások arról tanús­kodnak, hogy az üzemek dolgozói, a települések lakowi munkahelyi feladataik mellett továbbra is részt akarnak vállalni a társadalmi munkából, lakóhelyük további gyara pításából. NÉMETH {AŕvOS ORVOSI TANÁCSADÓ A vesekőbetegség A vesekőbetegséget az em­beriség már régóta ismeri. Er­ről tanúskodnak a több mint 3000 éves papiruszteikercseik, Hippokratész és az óikor több neves orvosának feljegyzései, valamint az a tény is, hogy egyiptomi múmiákban is talál­tak veseköveket. Az ókor or­vosai nemcsak hogy ismerték, hanem sok esetben gyógyítani is tudták ezt a nagy fájdal­makat és sok bonyodalmat okozó betegséget. A húgyhó­lyagban képződött köveik se­bészeti eltávolítása a legrégibb operációk egyike. A vesekőbetegség minden korban előfordulhat, leggyak­rabban 30—40 éves kor kö­zött. Férfiaknál gyakoribb mint nőknél. Az arány körülbelül 3:1 a férfiak javára. A kőképződés lényegét még ma sem ismerjük pontosan. Valószínű, hogy a kövek ke­letkezésének több oka lehet, több tényező együttes harása vezet képződéséhez. A vesekő szerves mag köré kristályoso­dó sókból keletkezik. Leggyak­rabban kalciumfoszfátból, kai- ciumoxalátból és húgysav só­jából képződnek vesekövek. Ezek az anyagok a normális vizeletben i's jelen vannak. Kő általában akkor képződik, ha a vizelet a normálisnál na­gyobb mennyiségben tartal­mazza a követ alkotó anya­gokat, vagy akkor, ha a vize­letben olyan változások (fizi­kai, kémiai) jönnek létre, me­lyek elősegítik ezeknek az anyagoknak a kicsapódását. A kicsapódást a következő té­nyezők segíthetik eiő: egyol­dalú táplálkozás, csökkent fo- lyadókbevitel, a vizelet pangá­sa vagy íertőzöttsége, anyag­cserezavarok, a vegetatív ideg- rendszer zavarai, balesetek, a vizeletkiválasztás útjaiban elő­forduló idegein anyagok. A nagymértékű húsfogyasz­tás gyakran vezet urátkövek képződéséhez. Ez a kőtípus te­hát elsősorban Európában és Észak-Amerikában fordul elő. A túlnyomórészt növényfélesé­gekkel táplálkozó embereknél viszont gyakoriak a kalcium- oxalátból keletkező kövek. Eb­ijen az esetben az étrendből mellőzzük az oxaláttartalmú ételeket (sóska, zöldbab, zel­ler, paraj, paradicsom, tea, ka­kaó, csokoládé ) Azokon a he­lyeken, ahol magas a víz mésztartalma és a lakosság egyébként is sok mésztartalmú ételt fogyaszt (tej, sajt, túró és általában a tejtermékek) gyakoriak a kalciumfoszfát és kalciumoxalátból képződött kövek. A folyadék mennyisége nagy szerepet játszik a vesekőkép­ződésben. A vizelet normális körülmények között sóoldat és ennek koncentrációjától nagy­mértékben függ, hogy a felol­dott sók kicsapódnak vagy le­rakódnak. A bő folyadékbevitel tehát csökkenti a kőképződés veszélyét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nyáron, hőség­ben, amikor a szervezet több vizet veiszít a szokásosnál, a veserohamok száma növekszik. Minden olyan betegség vagy állapot, melynél a vizelet ürí­tése gátolt vagy nehezített, kőképződéshez vezethet. Gyak­ran fordul elő vesekő hosszú időre ágyba kényszerített be­tegeknél, vagy olyan egyének­nél, akik a szokásosnál íve­sebbet mozognak. Még az e^y- szerűen visszatartott vizeletből is könnyebben lerakódbatnak a kőképződéshez szükséges sók. Sokszor a vizeletkiválasztás út­jaiba került fertőzés (infekció) indítja meg a kőképződés bo­nyolult folyamatát. A betegség tünetei a kövek nagyságától, helyétől szá­mától függnek. A kisebb kö­vek, melyek rendszerint a vi­zelettel együtt spontán távoz­nak a szervezetből, nagyon ti­pikus roham, a vesekólika (görcs) formájában jelentkez­nek. A roham éles, szinte ki­bírhatatlan fájdalomból áll, mely a deréktájon kezdődik, a has oldalán terjed és a comb felé sugárzik ki. A fáj­dalom roppant erős, a beteg hányingerre panaszkodik, gyakran hány, a hasa pufíadt, székrekedése van. Gyakori vi­zelési Ingere van, fájdalmas, görcsös, kevés vizelésse). A vizelet sokszor véres. A fáj­dalmak, görcsök rohamokban ismétlődnek és csak akkor szűnnek meg, ha a kő a hó* lyagba került illetve a vize­lettel elhagyja a testet. Más esetekben mindig orvosi be­avatkozásra van szükség, hogy a fájdalmak megszűnjenek. Nagyobb kövek, melyek ki­töltik a vese medencét, nem okoznak kólikás fájdalmakat, inkább deréktáji, vagy hasi tompa fájdalom, nyomás for­májában adnak jelet magukról. Sokszor csak az ismétlődő vé­res vizelet jelzi egy-egy na­gyobb kő jelenlétét. Ha a kő spontán távozott a szervezetből, feltétlenül mutas­suk meg kezelőorvosunknak, aki a követ laboratóriumi vizsgálatra küldi, ahol megálla­pítják összetételét. Csak ennek ismeretében állapíthatja meg a kezelőorvos a helyes diétát és a további gyógykezelést Is. DR. HUNC1K PÉTER 198K II. 13 4

Next

/
Thumbnails
Contents