Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám, kedd
Beikének torollak az elképzel Hatalmas csobbanással merül víz alá a markolókanál, feszül a drótkötél. Néhány másodperces jelenet csupán, majd hirtelen minden leáll. — Fenék — szólal meg a főgépész, erre ismét mozdít az egyik karon — most zár a kanál, s máris indíts fölfelé — tutósít minden műveletről. Eltelik néhány másodperc, s újra dobon az összes sodrony, tengeri szörnyként merül fel a kanál összezárt acélfogsorával. — Ennyi — mondja ismét a főgépész, s már ereszti is a fenékről felhozott kavicsot a szállítószalagra. — Még 1965-ben fejlesztették ki ezt az úszó kanalaskotró baggert a Brnói Építőgépgyár babicei üzemében. Óránként nyolcvan köbméter kavics kitermelésére tervezték és maximálisan harminc méter mélyről tudta felszínre hozni ezt a fontos építőipari nyersanyagot — veszi át a szót Vincent Drgon mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kőbánya- és Kavícskítermelö Vállalat fejlesztési osztályának vezetője. — Ebből is látható, hogy ez már nem mat szerkezet. Gyakran hibásodott, és ami még bosszantóbb volt, hogy műszaki paramétereit illetően is lemaradt a kortól. Tehát, míg az építőipar egyre fokozta a termelését, mi csak akadozva tudtuk kitermelni a szükséges mennyiségű kavicsot. Ha növelni akartuk a termelést, sokszor egyszerű baggereket kellett igénybe vennünk. Ezek nagy hátránya viszont, hogy csak a parton dolgozhatnak és csupán néhány méter mélyről képesek a felszínre hozni a kavicsot. Földtani vizsgálatokkal győződtünk meg róla, hogy itt viszont a kavicsréteg vastagsága több mint 70 méter. — Ezt miért volt fontos megállapítanak? — Először is, óriási paradoxonként könyveltük el, hogy Szlovákia legnagyobb lelőhelye épp a legtermékenyebb földek alatt terül el, itt, a csallóközi róna alatt. így vállalatunk eleve ellentétes helyzetbe került a mezőgazdasággal, és súlyosbította a helyzetet, hogy két nagyon fontos ágazat érdekei ütköztek itt. A mezőgazdaság feladata, hogy kielégítse a lakosság élelmiszerigényét — ehhez pedig minden négyzetméternyi termőföldre szükség van. Az építőipar érdeke, hogy kielégítse a lakosság lakásigényét, ehhez viszont rengeteg kavicsra van szükség. Ha maga döntene, mely ágazat érdekeit részesítené előnyben? — szegezi nekem a kérdést. — Azt hiszem, zúzott követ szállítanék a kőbányákból és Így a két ágazat békésen megférhetne egymás mellett — válaszolok. — Ez a változat a mi fejünkben is megszületett, sőt maguk a mezőgazdasági dolgozók ajánlották. De amikor kiszámítottuk, hogy mennyi pénzbe kerülne az új, nagy teljesítményű malmok megépítése, üzemeltetése, a zúzalék szállítása, azonnal lemondtunk erről a megoldásról. A zúzalék minősége sem közelíti meg a folyami kavicsét. Jó minőségű betont pedig csak folyami kavicsból lehet készíteni. Arra törekedtünk, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Aki ismeri Bratislava környékét, az tudhatja, hogy a vállalatunk ál1981. II. 10. 5 Az acélfogsoron is el kell végezni a„kozmetikázásť tál mélyített tóból van itt épp elég. Minden ilyen víztükör tulajdonképpen a termőföldet szorította ki. Döntésünk tehát az volt, hogy ezentúl, amennyire csak lehet, korlátozzuk a tavak növekedését. Ezért volt fontos a kavicsréteg vastagságának megállapítása. Ügy döntöttünk, hogy mélyíteni fogjuk tavainkat. A döntés ugyan megszületett, csak azt nem tudtuk, hogyan váltsuk valóra a meglévő gépeinkkel. Felmerült egy olyan igény, hogy új, nagyobb teljesítményű baggert kéne vásárolnunk. Körülnéztünk a piacon, és kiderült, hogy ilyenre 111 11 1 m : : JBI „Teljesen új csévélő berendezést kellett készíteni“ — mutatja Vincent Drgon mérnök (A szerző felvételei J A rendszeres karbantartás is növeli az üzembiztonságot csak tőkés behozatal árán tehetnénk szert. Gondolhatja, hogy devizában mi sem bővelkedünk, így hát csaknem megoldatlan maradt a probléma. Saját portánkon néztünk hát körül, akkor még ugyan konkrétan meg nem fogalmazott, de valami rejtett tartalékok után kutatva. — Megszülte ez a kutatás a megoldást? A találóan polip névre keresztelt úszó baggerban rejlett a tartalék. Elhatároztuk, hogy ezt újítjuk föl és módosítjuk igényeinknek megfelelően. Rövid töprengés után megszületett a konkrét ötlet is, a ami a műszaki megoldást tartalmazta. Kollégámmal, Dvorák Henrikkel, papírra vetettük elképzelésünket, a megvalósításukra viszont üzemeink lakatos, gépész és hasonló munkákra szakosított kollektíváit kértük föl. Talán érdekes lesz, ha röviden fölsorolom, hogy mit kellett módosítani a baggeren. Például teljesen új csévélő berendezést kellett készíteni, a bagger stabilitásának érdekében új úszót csináltunk, felújítottuk az áramvezetékeket, valamit az eredeti kopírozó berendezést is kicseréltük. Most már bátran mondhatom, hogy az elképzelések életképesnek bizonyultak, dolgozóink pedig szaktudásból jelesre vizsgáztak. — Nem esett még szó a felújított bagger paramétereiről. — Húsz méterrel mélyebbről tudjuk ma felszínre hozni a kavicsot. A jelenlegi hatósugár tehát ötven méter. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a változással nem csökkent a termelékenység. Pedig logikus lenne, hiszen amíg plusz húsz méter sodrony le- és fölcsavarodik, eltelik némi idő. Ezt úgy oldottuk meg, hogy növeltük a csévélő sebességét. Eleinte kicsit féltünk, hogy a nagyobb sebesség nem lesz-e káros hatással az egész szerkezetre, de már az első gyakorlati próba után bebizonyosodott, hogy számításaink jók voltak. — Beszéljünk akkor most a felújítás előnyeirőll — A bagger szinte üzemzavar nélkül dolgozik. Ha valami mégis elromlana, ismét könnyebb helyzetben leszünk, mint korábban. Az általunk gyártott berendezésekhez, egyszerűen mi készítjük majd a pótalkatrészeket is. Itt sem kéne tehát senkinek a kegyeiért esdekelni. — És a mezőgazdasággal vívott csatáknak már vége? — Ügy fogalmaznék, hogy elültek a haragos hullámok, lecsendesedett a vihar. Tudniillik a felújításnak köszönhetően a lelőhelyen hektáronként kétszer annyi kavicsot hozunk fel, mint azt megelőzően, vagyis míg eredetileg 150 ezer köbméter kavicsot termeltünk ki hektáronként, ma 300 ezer köbmétert. Fejlődnünk viszont nekünk is kell. Jóváhagyott távlati terveinkben, amelyek 1990- ig szólnak, plusz 44 hektárnyi területre tartunk igényt. Nem kevés, tudom, de ha nincs ez a megoldás, akkor jóval többet igényelnénk. Tudja mennyivel nagyobb kiadást jelentene ez vállalatunknak, mondjuk öt-hat év alatt? Csaknem tizenhatmillió koronával. Így viszont ez az összeg nálunk marad, ráadásul úgy kétmillió köbméterrel több kavicsot termelünk ki a lelőhelyen. Ez pedig a nyereséget befolyásolja. Elvégeztük az erre vonatkozó számításokat is, és az eredmény: csaknem tizenkétmillió korona haszon. Az alatt a hat év alatt tizenegy hektárral kevesebb termőföldet „fogyasztunk el“. 1990-ig ez a szám jóval az említett duplája fölött lesz. Mi viszont kisebb területen úgy huszonkétmillió köbméterrel több kavicshoz jutunk addig. A mezőgazdasági dolgozókkal pedig megállapodtunk, hogy ami területre mégis szükségünk lesz, azt az agyagos, vízáztatta, tehát gyöngébb minőségű, földjeikből adják. KESZELI BÉLA Elegendő korai burgonyát termelhetünk A 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztésben az egyik legfontosabb feladat az elegendő korai burgonya termelése. Számos problémát kell megoldanunk, mert, amint ismeretes, a mezőgazdasági üzemek a múlt évben a korai burgonya eladási tervét csak 59,7 százalékra teljesítették. Számokban kifejezve 43 900 tonna helyett 26 211 tonnát adtak el. Ezek az adatok bizonyítják a termelésben és az eladási tervekben mutatkozó lemaradást. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növény- termesztési osztályán készített kimutatások szerint a korai burgonya eladási tervét a mezőgazdasági üzemek a 6. ötéves tervidőszak egy évében sem teljesítették. A nyugat-szlovákiai kerületben a legnagyobb termést a tervidőszak első évében érték el, amikor 79,6 százalékra teljesítették az eladási tervet, a legkisebb termést 1977-ben, amikor csak 41,2 százalékra teljesítették a tervet. A közép-szlovákiai kerületben 1980-ban aránylag jók voltak a termelési eredmények, és a mezőgazdasági üzemek 87,6 százalékos tervteljesítést értek el. Ezzel szemben 1978-ban a tervezett étkezési burgonyának csak a felét szállították a felvásárló üzemekbe. A kelet-szlovákiai kerületben 1976-ban 82 százalékos tervteljesítést értek el, ezzel szemben a múlt évben eladási terveiket csak 22,8 százalékra teljesítették. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a korai burgonya termesztésében nagyok az eltérések. Szakembereink véleménye sze-* rint ennek több oka van. Elsősorban bírálnunk kell » tervezésben mutatkozó fogyatékosságokat. A kerületben sok esetben nem vették figyelembe, hogy melyik üzemben lehet nagy hozammal, gazdaságosan korai burgonyát termeszteni. Lényegében a kistermelési módszerek felhasználásával termesztették a korai burgonyát, s ennek következtében sok fizikai munkaerőre volt szükség. Egyes időszakokban nem sikerült elegendő idénymunkást toborozni a betakarítás meggyorsítására. Komoly problémák voltak a vetőburgonva-ellátásban, a növényápolási munkában és a munkafolyamatok gépesítésében is. A hibákon okulva már tavaly, valamint az idei év első heteiben intézkedéseket tettünk a vetőburgonya-ellátás megjavítására. Ennek ellenére, sajnos, még mindig az a helyzet, hogy amíg az északi körzetekben ve- tőburgbnya-fölösleg mutatkozik, a déli körzetekben kevés van belőle. Problémákat okozott az is, hogy eddig a mezőgazdasági üzemek kis területen és olyan parcellákon termesztették a vetőburgonyát, amelyeken nem GYORSÍTJÁK BRATISLAVÁBAN A LAKÁSÉPÍTÉST Bratislava komplex lakásépítési programjának teljesítésében tavaly is jelentős részt vállaltak magukra a nem fővárosi vállalatok. Az építővállalatok által épített 6500 lakásból az étcsoportosított kapacitásokkal 1732 épült fel. A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat bratislavai és dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) üzeme 498 lakás felépítésével a legtöbbet vállalta magára. Az év utolsó negyedében átadott 54 lakásegységet Raöán, a Vasútépítő Vállalat számára építették. A közép-szlovákiai építők 450 lakást adtak át Bratislavában, legtöbbet, 272-t a Banská Byst- rica-i Magasépítő Vállalat. A besztercebányai, a zvoleni és a losonci (Lučenec) építők és építésszerelők a Rusovská utcában 96 lakást a Matador dolgozóinak, 176 lakást pedig Devínska Nová Ves-en, az új lakónegyedben építettek. A Zlllnal Magasépítő Vállalat dolgozóit a Klenová utcában átadott 70 lakás dicséri. A vállalat a Príemstavval és a Bratislavai Magasépítő Vállalattal karöltve hozzájárult a Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói számára épült 144 lakás gyors befejezéséhez, míg a prievidzai Priemstav a čadcai, a Považská Bystrica-i és a žilinal járási építővállalattal karöltve Petržallehetett öntözni. A száraz idő-, szakban a korai burgonya vízr hiány miatt megfonnyadt és kis hozamot adott. További felméréseink, illetve az elmúlt években szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy már június első hetében a piacra szállíthatják a mező- gazdasági üzemek a korai burgonyát, ha felhasználják a korszerű termesztési módszereket, rendszeresen, a növény vízszükségletének megfelelően öntöznek. Öntözéssel meggyorsítják a gumók növekedését és érését. Már most felhívjuk a mező- gazdasági üzemek vezetőinek és szakembereinek figyelmét, hogy készüljenek fel a korai burgonya gyors ültetésére. Ha megfelelő a föld hőmérséklete, akkor nincs mire várni, minél hamarább a földbe kell ültetni az előcsíráztatott vetőburgonyát. Érdemes korán betakarítani a korai burgonyát, mert azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek június első hetében adják el a termést, Jelentős felárat kapnak. 1981-ben a Szlovák Szocialista Köztársaságban gazdálkodó mezőgazdasági üzemek 43 500 tonna korai burgonyát adnak el, amely a múlt évhez viszonyítva 17 300 tonnával több. Ha ezt a tervet sikerül teljesíteni, akkor valószínű, hogy nem lesznek komolyabb ellátást problémák. Értékelésünk szerint az idén Jóval kedvezőbbek a feltételek a korai burgonya termesztésére, mint a múlt čvben. 24 300 tonna vetőburgonyát tárolunk, ebből mintegy 9 ezer tonna Astilla fajta, 10 700 tonna pedig Resy fajta, összehasonlítva a múlt évi helyzettel, az idén 5100 tonnával több vetőmagot tárolunk. Ügy véljük, hogy a meglévő vetőburgonyával 8968 hektárt ültethetünk be. A téli időszakban tárolási nehézségek miatt a vetőburgonya egy része megrothadt. A napokban tárgyalásokat folytatunk a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi szerveivel mintegy 3000 tonna vetőburgonya behozatalának lehetőségéről. Emellett 81800 tonna félkorai vetőburgonyát tárolunk, és abban az esetben, ha kevés lesz a korai vetőburgonya, ennek egy részét is felhasználhatjuk. A múlt héten megtartott šu- ranyi értekezlet is bizonyította, hogy az irányítás tökéletesítésével, jobb szervezéssel, a bevált módszerek felhasználásával Szlovákiában elegendő korai burgonyát termeszthetünk, és lényegesen kevesebbet kell behoznunk külföldről, mint a múlt évben. ŠTEFAN KUZMIAK mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának agronómusa ka új lakónegyedeiben épített lakássgységeket. A Poprádi Magasépítő Vállalat Petržalkán a lakásszövetke- zeti tagok, prešovi testvérvállalata pedig a Bratislavai Autógyár dolgozói számára épített fel egyaránt 108—108 lakást* És természetesen nem hagyhatjuk ki a sorból a Michalovceí Magasépítő Vállalatot sem, amelynek dolgozói Podunajské Biskupice-Vrakuňa egyik lakónegyedében acltnk fit 24 lakást. —j»n—« >v * if * u % | * m n m *> < ' I §>H $ t t A prievidzai Priemstav dolgozói Petržalkán 108 lakást adtak át (A szerző felvétele) v*samau/:r.