Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám, kedd

Beikének torollak az elképzel Hatalmas csobbanással merül víz alá a markolókanál, feszül a drótkötél. Néhány másodper­ces jelenet csupán, majd hirte­len minden leáll. — Fenék — szólal meg a fő­gépész, erre ismét mozdít az egyik karon — most zár a ka­nál, s máris indíts fölfelé — tutósít minden műveletről. Eltelik néhány másodperc, s újra dobon az összes sodrony, tengeri szörnyként merül fel a kanál összezárt acélfogsorával. — Ennyi — mondja ismét a főgépész, s már ereszti is a fenékről felhozott kavicsot a szállítószalagra. — Még 1965-ben fejlesztették ki ezt az úszó kanalaskotró baggert a Brnói Építőgépgyár babicei üzemében. Óránként nyolcvan köbméter kavics ki­termelésére tervezték és maxi­málisan harminc méter mélyről tudta felszínre hozni ezt a fon­tos építőipari nyersanyagot — veszi át a szót Vincent Drgon mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kőbánya- és Kavícskítermelö Vállalat fejlesztési osztályának vezetője. — Ebből is látható, hogy ez már nem mat szerke­zet. Gyakran hibásodott, és ami még bosszantóbb volt, hogy mű­szaki paramétereit illetően is lemaradt a kortól. Tehát, míg az építőipar egyre fokozta a termelését, mi csak akadozva tudtuk kitermelni a szükséges mennyiségű kavicsot. Ha növel­ni akartuk a termelést, sokszor egyszerű baggereket kellett igénybe vennünk. Ezek nagy hátránya viszont, hogy csak a parton dolgozhatnak és csupán néhány méter mélyről képesek a felszínre hozni a kavicsot. Földtani vizsgálatokkal győződ­tünk meg róla, hogy itt viszont a kavicsréteg vastagsága több mint 70 méter. — Ezt miért volt fontos meg­állapítanak? — Először is, óriási parado­xonként könyveltük el, hogy Szlovákia legnagyobb lelőhelye épp a legtermékenyebb földek alatt terül el, itt, a csallóközi róna alatt. így vállalatunk ele­ve ellentétes helyzetbe került a mezőgazdasággal, és súlyos­bította a helyzetet, hogy két na­gyon fontos ágazat érdekei üt­köztek itt. A mezőgazdaság fel­adata, hogy kielégítse a lakos­ság élelmiszerigényét — ehhez pedig minden négyzetméternyi termőföldre szükség van. Az építőipar érdeke, hogy kielé­gítse a lakosság lakásigényét, ehhez viszont rengeteg kavics­ra van szükség. Ha maga dön­tene, mely ágazat érdekeit ré­szesítené előnyben? — szegezi nekem a kérdést. — Azt hiszem, zúzott követ szállítanék a kőbányákból és Így a két ágazat békésen meg­férhetne egymás mellett — vá­laszolok. — Ez a változat a mi fejünk­ben is megszületett, sőt maguk a mezőgazdasági dolgozók aján­lották. De amikor kiszámítot­tuk, hogy mennyi pénzbe kerül­ne az új, nagy teljesítményű malmok megépítése, üzemelteté­se, a zúzalék szállítása, azon­nal lemondtunk erről a megol­dásról. A zúzalék minősége sem közelíti meg a folyami kavi­csét. Jó minőségű betont pedig csak folyami kavicsból lehet ké­szíteni. Arra törekedtünk, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon. Aki is­meri Bratislava környékét, az tudhatja, hogy a vállalatunk ál­1981. II. 10. 5 Az acélfogsoron is el kell végezni a„kozmetikázásť tál mélyített tóból van itt épp elég. Minden ilyen víztükör tu­lajdonképpen a termőföldet szo­rította ki. Döntésünk tehát az volt, hogy ezentúl, amennyire csak lehet, korlátozzuk a tavak növekedését. Ezért volt fontos a kavicsréteg vastagságának megállapítása. Ügy döntöttünk, hogy mélyíteni fogjuk tavain­kat. A döntés ugyan megszüle­tett, csak azt nem tudtuk, ho­gyan váltsuk valóra a meglévő gépeinkkel. Felmerült egy olyan igény, hogy új, nagyobb telje­sítményű baggert kéne vásá­rolnunk. Körülnéztünk a pia­con, és kiderült, hogy ilyenre 111 11 1 m : : JBI „Teljesen új csévélő berende­zést kellett készíteni“ — mu­tatja Vincent Drgon mérnök (A szerző felvételei J A rendszeres karbantartás is növeli az üzembiztonságot csak tőkés behozatal árán te­hetnénk szert. Gondolhatja, hogy devizában mi sem bővel­kedünk, így hát csaknem meg­oldatlan maradt a probléma. Saját portánkon néztünk hát körül, akkor még ugyan konk­rétan meg nem fogalmazott, de valami rejtett tartalékok után kutatva. — Megszülte ez a kutatás a megoldást? A találóan polip névre ke­resztelt úszó baggerban rejlett a tartalék. Elhatároztuk, hogy ezt újítjuk föl és módosítjuk igényeinknek megfelelően. Rö­vid töprengés után megszüle­tett a konkrét ötlet is, a ami a műszaki megoldást tartalmaz­ta. Kollégámmal, Dvorák Hen­rikkel, papírra vetettük elkép­zelésünket, a megvalósításukra viszont üzemeink lakatos, gé­pész és hasonló munkákra sza­kosított kollektíváit kértük föl. Talán érdekes lesz, ha röviden fölsorolom, hogy mit kellett módosítani a baggeren. Például teljesen új csévélő berendezést kellett készíteni, a bagger sta­bilitásának érdekében új úszót csináltunk, felújítottuk az áram­vezetékeket, valamit az eredeti kopírozó berendezést is kicse­réltük. Most már bátran mond­hatom, hogy az elképzelések életképesnek bizonyultak, dol­gozóink pedig szaktudásból je­lesre vizsgáztak. — Nem esett még szó a fel­újított bagger paramétereiről. — Húsz méterrel mélyebbről tudjuk ma felszínre hozni a ka­vicsot. A jelenlegi hatósugár tehát ötven méter. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a vál­tozással nem csökkent a ter­melékenység. Pedig logikus len­ne, hiszen amíg plusz húsz mé­ter sodrony le- és fölcsavaro­dik, eltelik némi idő. Ezt úgy oldottuk meg, hogy növeltük a csévélő sebességét. Eleinte ki­csit féltünk, hogy a nagyobb sebesség nem lesz-e káros ha­tással az egész szerkezetre, de már az első gyakorlati próba után bebizonyosodott, hogy szá­mításaink jók voltak. — Beszéljünk akkor most a felújítás előnyeirőll — A bagger szinte üzemza­var nélkül dolgozik. Ha vala­mi mégis elromlana, ismét könnyebb helyzetben leszünk, mint korábban. Az általunk gyártott berendezésekhez, egy­szerűen mi készítjük majd a pótalkatrészeket is. Itt sem ké­ne tehát senkinek a kegyeiért esdekelni. — És a mezőgazdasággal ví­vott csatáknak már vége? — Ügy fogalmaznék, hogy el­ültek a haragos hullámok, le­csendesedett a vihar. Tudniillik a felújításnak köszönhetően a lelőhelyen hektáronként kétszer annyi kavicsot hozunk fel, mint azt megelőzően, vagyis míg eredetileg 150 ezer köbmé­ter kavicsot termeltünk ki hek­táronként, ma 300 ezer köbmé­tert. Fejlődnünk viszont ne­künk is kell. Jóváhagyott távla­ti terveinkben, amelyek 1990- ig szólnak, plusz 44 hektárnyi területre tartunk igényt. Nem kevés, tudom, de ha nincs ez a megoldás, akkor jóval többet igényelnénk. Tudja mennyivel nagyobb kiadást jelentene ez vállalatunknak, mondjuk öt-hat év alatt? Csaknem tizenhatmil­lió koronával. Így viszont ez az összeg nálunk marad, ráadá­sul úgy kétmillió köbméterrel több kavicsot termelünk ki a lelőhelyen. Ez pedig a nyeresé­get befolyásolja. Elvégeztük az erre vonatkozó számításokat is, és az eredmény: csaknem ti­zenkétmillió korona haszon. Az alatt a hat év alatt tizenegy hektárral kevesebb termőföldet „fogyasztunk el“. 1990-ig ez a szám jóval az említett duplája fölött lesz. Mi viszont kisebb területen úgy huszonkétmillió köbméterrel több kavicshoz ju­tunk addig. A mezőgazdasági dolgozókkal pedig megállapod­tunk, hogy ami területre mégis szükségünk lesz, azt az agya­gos, vízáztatta, tehát gyöngébb minőségű, földjeikből adják. KESZELI BÉLA Elegendő korai burgonyát termelhetünk A 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztésben az egyik legfontosabb feladat az elegen­dő korai burgonya termelése. Számos problémát kell megol­danunk, mert, amint ismeretes, a mezőgazdasági üzemek a múlt évben a korai burgonya eladási tervét csak 59,7 százalékra tel­jesítették. Számokban kifejezve 43 900 tonna helyett 26 211 ton­nát adtak el. Ezek az adatok bizonyítják a termelésben és az eladási tervekben mutatkozó lemaradást. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium növény- termesztési osztályán készített kimutatások szerint a korai burgonya eladási tervét a me­zőgazdasági üzemek a 6. ötéves tervidőszak egy évében sem teljesítették. A nyugat-szlová­kiai kerületben a legnagyobb termést a tervidőszak első évé­ben érték el, amikor 79,6 szá­zalékra teljesítették az eladási tervet, a legkisebb termést 1977-ben, amikor csak 41,2 szá­zalékra teljesítették a tervet. A közép-szlovákiai kerületben 1980-ban aránylag jók voltak a termelési eredmények, és a me­zőgazdasági üzemek 87,6 száza­lékos tervteljesítést értek el. Ezzel szemben 1978-ban a ter­vezett étkezési burgonyának csak a felét szállították a fel­vásárló üzemekbe. A kelet-szlo­vákiai kerületben 1976-ban 82 százalékos tervteljesítést értek el, ezzel szemben a múlt évben eladási terveiket csak 22,8 szá­zalékra teljesítették. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a korai burgonya termesz­tésében nagyok az eltérések. Szakembereink véleménye sze-* rint ennek több oka van. Elsősorban bírálnunk kell » tervezésben mutatkozó fogyaté­kosságokat. A kerületben sok esetben nem vették figyelembe, hogy melyik üzemben lehet nagy hozammal, gazdaságosan korai burgonyát termeszteni. Lényegében a kistermelési mód­szerek felhasználásával ter­mesztették a korai burgonyát, s ennek következtében sok fi­zikai munkaerőre volt szükség. Egyes időszakokban nem sike­rült elegendő idénymunkást to­borozni a betakarítás meggyor­sítására. Komoly problémák vol­tak a vetőburgonva-ellátásban, a növényápolási munkában és a munkafolyamatok gépesítésé­ben is. A hibákon okulva már tavaly, valamint az idei év első hetei­ben intézkedéseket tettünk a vetőburgonya-ellátás megjavítá­sára. Ennek ellenére, sajnos, még mindig az a helyzet, hogy amíg az északi körzetekben ve- tőburgbnya-fölösleg mutatko­zik, a déli körzetekben kevés van belőle. Problémákat okozott az is, hogy eddig a mezőgazdasági üzemek kis területen és olyan parcellákon termesztették a vetőburgonyát, amelyeken nem GYORSÍTJÁK BRATISLAVÁBAN A LAKÁSÉPÍTÉST Bratislava komplex lakásépí­tési programjának teljesítésében tavaly is jelentős részt vállaltak magukra a nem fővárosi válla­latok. Az építővállalatok által épített 6500 lakásból az étcso­portosított kapacitásokkal 1732 épült fel. A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat bratislavai és dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) üze­me 498 lakás felépítésével a legtöbbet vállalta magára. Az év utolsó negyedében átadott 54 lakásegységet Raöán, a Vas­útépítő Vállalat számára építet­ték. A közép-szlovákiai építők 450 lakást adtak át Bratislavában, legtöbbet, 272-t a Banská Byst- rica-i Magasépítő Vállalat. A besztercebányai, a zvoleni és a losonci (Lučenec) építők és építésszerelők a Rusovská utcá­ban 96 lakást a Matador dolgo­zóinak, 176 lakást pedig De­vínska Nová Ves-en, az új lakó­negyedben építettek. A Zlllnal Magasépítő Vállalat dolgozóit a Klenová utcában át­adott 70 lakás dicséri. A válla­lat a Príemstavval és a Bratis­lavai Magasépítő Vállalattal karöltve hozzájárult a Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói szá­mára épült 144 lakás gyors be­fejezéséhez, míg a prievidzai Priemstav a čadcai, a Považská Bystrica-i és a žilinal járási építővállalattal karöltve Petržal­lehetett öntözni. A száraz idő-, szakban a korai burgonya vízr hiány miatt megfonnyadt és kis hozamot adott. További felméréseink, illetve az elmúlt években szerzett ta­pasztalataink azt bizonyítják, hogy már június első hetében a piacra szállíthatják a mező- gazdasági üzemek a korai bur­gonyát, ha felhasználják a kor­szerű termesztési módszereket, rendszeresen, a növény vízszük­ségletének megfelelően öntöz­nek. Öntözéssel meggyorsítják a gumók növekedését és érését. Már most felhívjuk a mező- gazdasági üzemek vezetőinek és szakembereinek figyelmét, hogy készüljenek fel a korai burgonya gyors ültetésére. Ha megfelelő a föld hőmérséklete, akkor nincs mire várni, minél hamarább a földbe kell ültetni az előcsíráztatott vetőburgo­nyát. Érdemes korán betakarí­tani a korai burgonyát, mert azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek június első hetében adják el a termést, Jelentős fel­árat kapnak. 1981-ben a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban gazdálkodó mezőgazdasági üzemek 43 500 tonna korai burgonyát adnak el, amely a múlt évhez viszo­nyítva 17 300 tonnával több. Ha ezt a tervet sikerül teljesíteni, akkor valószínű, hogy nem lesznek komolyabb ellátást problémák. Értékelésünk szerint az idén Jóval kedvezőbbek a feltételek a korai burgonya termesztésé­re, mint a múlt čvben. 24 300 tonna vetőburgonyát tárolunk, ebből mintegy 9 ezer tonna Astilla fajta, 10 700 tonna pedig Resy fajta, összehasonlítva a múlt évi helyzettel, az idén 5100 tonnával több vetőmagot tárolunk. Ügy véljük, hogy a meglévő vetőburgonyával 8968 hektárt ültethetünk be. A téli időszakban tárolási nehézségek miatt a vetőburgonya egy része megrothadt. A napokban tár­gyalásokat folytatunk a Német Demokratikus Köztársaság kül­kereskedelmi szerveivel mint­egy 3000 tonna vetőburgonya behozatalának lehetőségéről. Emellett 81800 tonna félkorai vetőburgonyát tárolunk, és ab­ban az esetben, ha kevés lesz a korai vetőburgonya, ennek egy részét is felhasználhatjuk. A múlt héten megtartott šu- ranyi értekezlet is bizonyította, hogy az irányítás tökéletesíté­sével, jobb szervezéssel, a be­vált módszerek felhasználásával Szlovákiában elegendő korai burgonyát termeszthetünk, és lényegesen kevesebbet kell be­hoznunk külföldről, mint a múlt évben. ŠTEFAN KUZMIAK mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályá­nak agronómusa ka új lakónegyedeiben épített lakássgységeket. A Poprádi Magasépítő Válla­lat Petržalkán a lakásszövetke- zeti tagok, prešovi testvérvál­lalata pedig a Bratislavai Autó­gyár dolgozói számára épített fel egyaránt 108—108 lakást* És természetesen nem hagyhat­juk ki a sorból a Michalovceí Magasépítő Vállalatot sem, amelynek dolgozói Podunajské Biskupice-Vrakuňa egyik lakó­negyedében acltnk fit 24 lakást. —j»n—« >v * if * u % | * m n m *> < ' I §>H $ t t A prievidzai Priemstav dolgozói Petržalkán 108 lakást adtak át (A szerző felvétele) v*samau/:r.

Next

/
Thumbnails
Contents