Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám, kedd

MEGHALT HELENA BARTOSOVÁ-SCHÜTZOVÁ NEMZETI MŰVÉSZ A Szovjetunió az SZKP XXVI. kongresszusa előtt BIZTONSÁGOS JELÍN ES BIZALOM A IÖVŰBEN (ČSTK) — A Szlovák Szocia­lista Köztársaság 'kormánya, a Szlovák Kulturális Minisztéri­um, a Szlovák Nemzeti Színház és a Szlovákiai Színművészek Szövetsége mély megrendülés- ssl közli, hogy Helena Bartošo- vú,-Schützová nemzeti művész 1981. február 8-án Rychnov nad Knéžnouban 76 éves korában el­hunyt. Helena Bartoäová 1905. január 11-én Budapesten született. A bratislavai Szlovák Zene- és Színművészeti Akadémián első­ként végzett az énekesi szakon, majd 1924-ben a Szlovák Nem­zeti Színház magánénekese lett. Negyven évi munkássága során e színházban csaknem 150 kivá­ló operaszerepet alakított. Mű­vészi tehetségét a nemzetközi és a hazai repertoárokban egya­ránt jól érvényesítette. Az éne­kesek alapító nemzedékéhez tartozott és sok éven át a Szlo­vák Nemzeti Színház opera­együttesének elsó szopránéne­kesnője volt. Számos hazai és külfödi szín­padon vedégszerepelt. Kiválóan megállta helyét a vokális mű­vek előadásában és a hangver­senypódiumokon. Több éven át a bratislavai konzervatóriumban pedagógiai tevékenységet is ki­fejtett. Művészeti Munkásságáért és a Szlovák Nemzeti Színházban kifejtett tevékenységéért szo­cialista társadalmunk 1954-ben az Érdemes Művész, 1970-ben pedig a Nemzeti Művész címmel tüntette ki. Az ' elhúnyt személyében a szlovákiai kulturális élet a szlo­vák ének- és színművészet kivá­ló úttörőjét veszítette el. Az elhunytat Bratislavában a Szlovák Nemzeti Színház ope­raegyüttesének épületében feb­ruár 13-án 9 óra 30 perckor ra­vatalozzák fel. A gyászszertartás 10 óra 30 perckor kezdődik az operaház­ban, majd 11 óra 45 perckor a krematórium szertartástermé­ben. Tisztelet emlékéneikI Helena Bartosová-Schützová nemzeti művész állami temeté­sének megrendezésére külön bi­zottság alakult, melynek tagjai: Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, szlovák kulturális miniszter, a bizott­ság elnöke; Pavel Koyš szlovák kulturális miniszterhelyettes, Ján Kákoi, <i Csehszlovákiai Színművészek Szövetségének el­nöke, a Szlovák Nemzeti Szín­ház igazgatója és Viliam Záhor­ský, a Szlovákiai Színművészek Szövetségének elnöke. NYÍLTAN ÉS BÍRÁLÓAN (Folytatás az 1. oldalról) szóló válaszokat adtak, nem csupán a tényeket szögezték le. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a gazdasági vezetők és a magasabb pártszervek képvise­lőinek jelenléte Igen hasznos ezeken a tanácskozásokon. A mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben dolgozó kom­munisták nemcsak a saját terű. létükön előforduló problémák­kal foglalkoztak. Szóltak az ál­lattenyésztésben azonos felté­telek mellett dolgozó, de na­gyon eltérő eredményeket el­érő gazdaságok problémáiról, kifejtették véleményüket a gaz­dasági vezetők munkájáról és elmondták azt is, hogy a fel­sőbb szerveknek nagyobb figyel­met kellene szentelniük a me­zőgazdaság egyes ágainak gé­pesítésére, mivel a jelenlegi gépparkkal lehetetlen az igé­nyesebb feladatokat teljesíteni. A Veľký Ďúr-1 szövetkezet­ben, mely a járásban a legjob­ban gazdálkodók közé tartozik, a körültekintően előkészített taggyűlésen elemezték az ered­ményeket és megállapították, hogy a Jövőben a szocialista munkaversenyt még jobban ki kell szélesíteni. Az Ipolysági (Šahy) gazdaságban a gondo­san kidolgozott terv dicséri leginkább a kommunisták mun­káját. Akadt azonban szövet­kezet, illetve alapszervezetek mégpedig a Sárói (Sárovce) Efsz-ben a II, és a IV. számú- ak, ahol nem készítettek alapos elemzést és a fő feladatokat is igen általánosan jelölték meg. Említésre méltó a Zselízi (Že­liezovce) Vnb kommunistáinak tanácskozása, akik behatóan foglalkoztak a város fejleszté­sével. A Piéta vállalat ipoly­sági üzemében a minőség kér­déséről esett a legtöbb szó a taggyűlésen. A garamgyörgyi (Jűr nad Hronom) alapiskola kommunista pedagógusainak odaadó munkája az értékelés­kor is megnyilvánult. A kis lét­számú szervezetben jól dolgoz­nak és a cigánygyermekek ne­velésében, oktatásában felme­rülő nehézségeket is sikeresen küzdik le. — A falusi és utcai szerveze­tek évzáró taggyűlésein minde­nütt foglalkoztak a Nemzeti Front választási programjának megvalósításával — folytatta a titkár — Megállapíthattuk, hogy növekszik az igény és az érdeklődés a tömegszervezetek jobb. munkája iránt, a művelő­dési házak kihasználása és a gazdagabb kulturális élet meg­szervezése is napirendre került. A bírálat sem hiányzott eze­ken a gyűléseken. Egyes képvi­selőknek nyíltan megmondták, hogy nem tartanak elég szoros kapcsolatot a választóikkal és a társadalmi munkából és annak megszervezéséből sem veszik ki kellőképp a részüket. Szó volt arról is, hogy a regisztrált párttagoknak jobban be kelle­ne kapcsolódniuk lakóhelyükön a munkába. — Ami pedig a vitafelszólalá­sokat illeti — mondotta befe­jezésül Karol Stano elvtárs — sokkal jobban rámutattak a kommunisták a szubjektív hi­bákra, mint azelőtt. A célszerű­ség, a nyíltság jellemezte a felszólalásokat. Az elvtársi vé­leménycserének bizonyára meg lesz a konkrét eredménye. Gyű­léseinken egyébként 91,3 száza­lékos volt a jelenlét és a vitá­ban minden ötödik kommunista kifejtette véleményét. deák térez TÁMADÁSOK A LEMP VEZETŐ SZEREPE ELLEN (ČSTK) — A lengyel szocia­listaellenes csoportok és a Szo­lidaritás nevű szakszervezet szélsőséges elemei az elmúlt napokban fokozták támadásai­kat a LEMP vezető szerepe és az ország helyzetének normali­zálását célzó tevékenysége el­len. A Szolidaritás röplapok és saját sajtókiadványok formájá­ban aktivizálta politikai felfor­gató agitációját a lakosság kö­rében. Tudott dolog, hogy a KOR, a Politikai és Szociális Ön­védelmi Bizottság olyan embe­rei, mint Kurofí, Michnik és mások néhány nappal a LEMP KB ülése előtt különböző vaj­daságokba és nagyüzemekbe mentek, hogy a lakosságot a párt határozatai ellen hangol­ják. Felszólították a lakosság különböző rétegeit és a diák- szervezeteket, hogy sztrájkolja­nak, és Így „erősítsék a nyo­mást a vezetőségre“. A Szolidaritás vezetői a tö­megtájékoztató eszközöket ar­ra használják ki, hogy felhívá­sokat tegyenek közzé a „sztrájk­készültség“ fenntartásának szükségességéről. A helyzet bonyolultabbá tétele céljából a Szolidaritás aktivistái utasítást adtak ki, hogy több vállalatnál tartsanak egyórás sztrájkot. A Szolidaritás vezetősége, amely együttműködik a KOR ve­zetőivel és más antiszocialista erőkkel, igyekszik rágalmazó kampányt kibontakoztatni a LEMP ellen, támadásokat szer­vez Lengyelország szocialista rendszere ellen. Adam Michnik az egyik varsói városnegyedben mondott beszédében kijelentet­te, hogy a Szolidaritás politikai párt, s a jelenlegi helyzetre va­ló tekintettel e szakszervezet­nek „politikai jelleggel kell bír­nia“. Jacek Kuroň is a politikai rendszer megváltoztatására szólított fel. A KOR az ország különböző részeibe küldte ki embereit, hogy fenntartsák az Idegesség és a feszültség légkö­rét. (Az Rp tudósítójától) — A Lvovi Autóbuszgyárba elláto­gatott egy amerikai csoport. Nyikolaj Sztrogul, a karosszé­riaműhely vezetője megismertette okét az ebben a részleg­ben folyó munkával, a termelés megszervezésével és a ver­senymozgalommal, beszélt a vállalat gazdasági és társada­lomfejlesztési terveiről. Mivel többször használta az „ebben az ötéves tervidőszakban kifejezést, a tengeren túlról jött vendégek feltették toeki a kérdést: Az ötéves terv milyen konkrét kihatással volt munkahelyére, mit jelentett számá­ra, milyen hasznot hozott családjának? Műhelyünkben pl. új, kor­szerű, nagyobb teljesítményű gépeket és berendezéseket szereltünk fel, ami leegyszerű­sítette munkánkat és lényege­sen nőtt ezáltal munkánk ter­melékenysége, s ami nem mellékes, a borítékban is na­gyobb összeget találtunk. Ami saját személyemet illeti — folytatta a lvovi munkás —, családommal egy szép, tágas, háromszobás lakótelepi lakás­ba költöztem. Az államnak egy ilyen lakás kb. 10 000 ru­beljébe kerül, mi viszont — s mindazok, akik az új házba költöztek — egy kopejkát sem fizettünk érte, az államtól in­gyen kaptuk. A lakbér, a fű­tés, a gáz, a víz, a közös té­véantenna hozzávetőlegesen 15 rubel havi kiadást jelent, ami a család jövedelmének mintegy 3 és fél százaléka. Az amerikaiak az otthoni magas lakbérre, tandíjra, az orvosi ellátásért fizetett nagy összegekre gondolva nem le­pődtek meg, amikor Nyikolaj Sztrogul az utolsó kérdésükre adott feleletként így búcsúzott tőlük: Bizalommal, optimiz­mussal tekintek a jövőbe. Csa­ládomnak valamennyi ötéves terv az életszínvonal kézzel­fogható növekedését eredmé­nyezte, és a Szovjetunióban több százezer ilyen csalód él. Biztos lehetek abban, hogy a lakosság életszínvonala az új, 11. ötéves tervidőszakban is emelkedni fog ... A nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen eme­lése elsődleges célunk volt és az lesz a jövőben is — jelle­mezte az SZKP gazdasági stra­tégiáját Leonyid Brezsnyev a párt XXV. kongresszusán. A kongresszus a 10. ötéves terv­re vonatkozó irányelvek jóvá­hagyásakor pontosan megfo­galmazta, hogy milyen út ve­zet e célhoz — a társadalmi termelés dinamikus és egyen­letes fejlődése, a hatékonyság növelése, a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének a növekedése, a népgazdaság va­lamennyi területén kifejtett tevékenység sokoldalú javítá­sa. Ezzel egyidőben a Szovjet­unióban tervbe vették a mun­kások és az alkalmazottak át­lagbérének és a kolhozparasz­tok jövedelmének a további emelését. A társadalmi fo­gyasztási alapokból a lakosság szükségleteire fordított jutta­tásoknak 28—30 százalékos növelését irányozták elő. Több milliárd rubelt fordítottaik pl. lakásépítésre. Milyen eredmé­nyeket értek el a szovjet em­berek e téren az elmúlt öt év alatt? Bár az eredményeket az SZKP február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusa teszi mér­legre és elemzi, már ma el­mondható, hogy a 10. ötéves tervidőszakban a szovjetek or­szága újabb lényeges előreha­ladást ért el számos igényes szociális feladat teljesítésében is. A nemzeti jövedelemből 329 milliárd rubellel fordítottak többet a szovjet emberek élet- színvonalának további emelé­sére, mint a 9. ötéves tervidő­szakban. A lakosság reáljöve­delme 17 százalékkal nőtt. Persze, nemcsak a fizetéseken látszik meg a szovjet állam gondoskodása. Gyors iramban nőttek a társadalmi fogyasz­tási alapok, amelyekből az in­gyenes oktatást, az orvosi se­gítséget, a nyugdíjakat stb. fedezik. A lakosság jövedelmének növekedésével arányosan nőtt a közszükségleti cikkok iránti kereslet. E téren is jelentős eredményeket értek el: javult e cikkek minősége, választé­kuk bővült. Ennek ellenére megtörténik, hogy a vevő elé­gedetlenül távozik az üzletből. Bár a Szovjetunió ma jóval több növényi és állati eredetű terméket gyárt, néhány kör­zetben nehézségek voltak ta­pasztalhatók a hús- és tejellá­tásban. Erről beszélt az SZKP KB tavaly októberi ülésén Leo­nyid Brezsnyev. Ám a kong­resszusi előkészületek jegyé­ben lezajló vita során új ja­vaslatok hangzanak el a bírált hiányosságok kiküszöbölésé­nek módjait illetően. A szovjet nép bizalommal és optimizmussal tekint a jövőbe. Meggyőzően bizonyítja ezt a következő ötéves terv és a nyolcvanas évekre szóló el­képzelések feletti országos vi­ta, amelyekben a lakosság ak­tívan vesz részt. Az emberek tudják, hogy az élet sosem mentes a problémáktól, de ezeket le kell küzdeni. Van­nak olyan nehézségek — mint pl. a mezőgazdaságban a kedvezőtlen éghajlati viszo­nyok —, amelyek nem oldha­tók meg teljes mértékben em­beri erőfeszítésekkel, más problémáknak viszont szubjek­tív Okai vannak, az irányítás színvonalával, az urbanizáció­val, az emberek hibáival van­nak összefüggésben. A szovjet polgárok egyben biztosak lehetnek: ha nem is minden ágazat teljesíti a meg­határozott feladatokat, a szov­jet népgazdaság mint egész elegendő tartalékkal és esz^ közzel rendelkezik ahhoz, hogy a küszöbön álló XXVI. kongresszus szociális program­jának nagyvonlú céljai megva­lósulhassanak. JAROSLAV MAZAL LENGYELORSZÁG ÖSSZEÜLT A LEMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ČSTK) — Varsóban tegnap megkezdődött a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának 8. ülése. A tanács­kozást Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára nyitotta ineg és vezette. A Politikai Bfzottság beszá­molóját „A párt feladatai a szakszervezetek tevékenysége és szocialista jellege feltételei­nek létrehozásában“, amely az első napirendi pont volt, Ta- deusz Grabski, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára terjesztette elő. A plénum ezt követően meg­hallgatta a Politikai Bizottság tevékenységéről szóló jelentést, amelyet Kazimierz Barcikowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára terjesztett elő. Tadeusz Grabski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Politikai Bizott­ság jelentésében egyebek kö­zött megállapította, hogy a Len­gyelországban már több hónap óta tartó társadalmi-politikai és gazdasági válság tovább élező­dik, és óriási veszteségeket okoz, mégpedig nemcsak anya­gi veszteségeket. Szaporodnak a sztrájkok, fokozódik a társa­dalmi feszültség, a káosz és a gazdasági destabilizálódás. Az anarchia jelenségei veszélyez­tetik a nemzet érdekeit. Mélyül a társadalom és az áliam dez- integrálódásának folyamata. A dolgozók egyre nyugtalanabbak és fárasztja őket a hosszan tartó feszültség. Mély aggodal­mat kelt az anarchista maga­tartás terjedése, a jogi és a társadalmi normák, valamint az állami intézmények aláaknázá- sa. Az állam aláásása alapjában bénítja meg a társadalmat. Ez a helyzet megteremti a felté­teleket a szocializmus ellen programszerűen fellépő politi­kai erők aktivizálódásához. Ezek az erők szabaddá akar­ják tenni az antiszocialista orientációjú, esetleges új poli­tikai pártok tevékenységét. Kí­sérletek történnek arra, hogy felélesszék a lengyel jobboldal azon politikai pártjainak jelsza­vait és programját, amelyek a társadalmi változások következ­tében elveszítették osztályalap­jukat. Érthető tehát, hogy ezen erők és csoportosulások tevé­kenységét hevesen támogatják a nyugati antikommunista köz­pontok, amelyek anyagi, pénz­ügyi és politikai támogatáson kívül ideológiai és felforgató eszközöket bocsátanak rendel­kezésükre: a burzsoá sajtó ha­sábjait, köztük a párizsi Kultú­rát és főként a Szabad Európa rádiót. A társadalmi és a gaz­dasági kapcsolatok destabilizá- lását, az állam lerombolására tett kísérőieteket és politikai káosz keltését használják ki cél­jaik elérésére. Lengyelország a szocialista közösségnek, védelmi rendsze­rének, gazdasági és erkölcsi-po­litikai egységének fontos lánc­szeme. Lengyelország meggyen­gülése és a szocialista közös­séghez fűződő kapcsolatainak leépítése veszélyesen megbon­taná és destabilizálná a nemzet­közi, de különösen az európai erőviszonyokat. A szocialista közösség hely­zete és ereje a fő biztosítéka Lengyelország szuverenitásának és határai sérthetetlenségének, békés fejlődésének. Ezért a szo­cializmus ellenségeinek bármi­nemű tevékenységével való szembeszállás nemcsak pártunk kötelessége. Ez a szó legszoro­sabb értelemében nemzeti ér­dek, tehát az egész nép ügye. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK JELENIA GORÁBAN A Szolidaritás nevű szakszer- egész területén. A legfrissebb vezet Jelenia Gora vajdasági jelentések szerint csak a kór­szervezete tegnap általános házakban és rendelőintézetek­sztrájkot provokált a vajdaság ben folyik a munka, a távköz­lés Is működik, s csak azok az autóbuszok közlekednek, ame* lyek a turistákat a hegyi üdü-. lőközpontokba szállítják. A Szolidaritás képviselőivel vasárnap délután Jelenia Gorá­ban egy kormányküldöttség tár­gyalásokat folytatott, ezek azonban éjfél előtt megszakad­tak. A kormányküldöttség kö­zölte, hogy a tárgyalásokat feL újítják. A Szolidaritás ennek el­lenére az általános sztrájk megtartásáról határozott. A len­gyel kormány képviselője sze­rint Varsóban a tegnap délutá­ni órákban valóban megkezdőd­tek a tárgyalások a Szolidari­tás, valamint a lengyel veze­tést képviselő Stanislaw Mach és Jerzy Ozdowski miniszterel­nök-helyettesek között. Lodzban már néhány napja folytatják sztrájkjukat a diá­kok, akik olyan politikai köve­telésekkel álltak elő, amelyek­nek semmi köze sincs a len­gyel oktatásügy szocialista jel­legéhez. A Rzeszowban az ún. falusi Szolidaritás hívei továbbra is megszállva tartanak egy állami épületet. E dél-lengyelországi városban provokatív tüntetést is tartottak a lengyel magán- gazdálkodók és birtokosok ön­jelölt szervezete követeléseinek támogatására. Varsóban a hét végén jelen­tették be, hogy a biztonsági szervek vizsgálatot folytatnak a „Társadalmi és politikai ön­védelmi bizottság" (KOR) elne­vezésű csoport tevékenysége ügyében. Az eddigi vizsgálatok­ból kitűnik, hogy a KOR a len­gyel alkotmányos rend és az ország szövetségesei ellen irá­nyuló tevékenységet fejt ki. Az összegyűjtött bizonyítékok meg­erősítik, hogy ez a szervezet aláássa Lengyelország társa­dalmi rendszerét, a feszültség és a nyugtalanság fokozására törekszik, destruktív módon befolyásolja a közrendet és a gazdasági helyzetet. 1981. II. IC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents