Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-09 / 33. szám, hétfő

Vegyiparunk szerepe a nemzetközi szakosításban és kooperációban A tejtermelők élvonalába tartoznak Magas színvonalon A csehszlovák vegyiparnak je­lentős hagyományai vannak, amelynek alapjait még a múlt szá­zadban vetették meg. A második világháború után, azt követően, hogy újjáépítettük a lerombolt üze­meket különösen dinamikus fejlő­désnek indult az ágazat. Bővitet­tük a termelési programot, majd az ötvenes években a szocialista nemzetközi munkamegosztás nyúj.­totta lehetőségek kiaknázásához is hozzáláttunk. Vegyiparunk napjainkban már a termékek széles skáláját gyártja lelentös eredménnyel, és a követ­kező fő szakágazatokban folyik a termelés: ■ kőolajfeldolgozás és az ehhez kapcsolódó petrolkémiai terme­lés, amelyek keretében főleg a műanyag- és szintetikus kau- csukgyártás, illetve az új anya­gok előállítása számottevő, ■ szervetlen kémia, amely hagyo­mányos vegyipari termékek - klór, nátronlóg, kénsav, salét­romsav, műtrágya, festékfélék stb előállításával foglalkozik. ■ szerves kémia, amelynek kere­tében ipari segédanyagokat gyártunk a gumiipar számára, és növényvédő szereket, szer­ves festékanyagokat, oldósze­reket stb. állítunk elő, ■ viszkózis-, poliamid-, poliész­ter- és polipropilénbázisú mű­szálgyártás, ■ csomagolóanyag-, műbőr-, al­katrész-, profil-, csőrendszer-, szigetelőanyag- stb. gyártás műanyagok felhasználásával, ■ gumiipar, amely különféle szál­lítószalagokat, gépkocsiabron­csokat és -tömlőket, illetve gu­miból készült műszaki cikkeket állít elő. AZ ÁGAZAT NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Vegyiparunk az ország egyik legfontosabb ipari ágazata. A nép- gazdasági hatékonyság növelése érdekében az utóbbi években hozzáláttunk iparunk termelési struktúrájának átalakításához, és a vegyipart tekintjük a leggyorsab­ban fejlesztendő ágazatok egyiké­nek. A népgazdaság egyes ága­zatainak kemizálása nagy igénye­ket támaszt mind a mennyiségi, mind pedig a szerkezeti szem­pontból történő fejlesztés iránt. A csehszlovák vegyipari termelés 1948 és 1980 között az eredeti mennyiség 20-szorosára növeke­dett. Termékeinket nemcsak a ha­zai fogyasztók ismerik, hanem kül­földi kereskedelmi partnereink is szívesen vásárolják. Annak elle­nére, hogy az egész népgazdaság kemizálása erősen igénybe veszi az ágazat teljesítőképességét, a CSSZK és az SZSZK területén gyártott vegyipari termékeket a vi­lág legkülönbözőbb országaiban is megismerhették, mert a belső igények kielégítése mellett az ex­port fejlesztésére is megkülönböz­tetett figyelmet fordítunk. A legfontosabb vegyipari válla­lataink a következők: a Litvinovi Csehszlovák-Szovjet Barátság Vegyiművek, az Ústí nad Labem-i Vegyipari és Kohóipari Társulás, a neratovicei Spolana, a Pardubi- cei Kelet-csehországi Vegyiművek, az Ostravai Morva Vegyiművek, a brnói Lachema, a Gottwaldovi Vörös Október Vegyiművek, a bratislava Slovnaft, illetve a Di­mitrov Vegyiművek, valamint a Matador, a Púchovi Május 1. vegyiüzem, a salai Duslo, a kelet­szlovákiai Chemlon és a Chemko. Persze, ez a felsorolás koránt­sem teijes. hiszen több tucatnyi kisebb vegyiüzem is működik az országban. Ezek termékeit is is­merik és kedvelik a világ minden táján. Az alapvető fontosságú ágazat további lendületes fejlesztésre ké­szül, így hazai és külföldi partne­rekkel együttműködve jelentős ter­jedelmű beruházásokat készít elő. A további beruházások terjedel­mére az ágazat eddig kiépített termelési-műszaki bázisának méreteiből következtethetünk. A vegyipari beruházás - rendkí­vül költséges vállalkozás, sok pénzt és kivitelezői kapacitást igényel. A folyamat során számta­lanszor meggyőződhetünk róla, hogy milyen óriási lehetőségeket rejt a szocialista nemzetközi gaz­dasági együttműködés. A beruhá­zások tervezésekor számolunk a nemzetközi szakosítás és koo­peráció adottságaival, a KGST ke­retében való fejlesztési, majd gyártmányfelhasználási együtt­működéssel. A kétoldalú együtt­működés - amely kormányközi szakbizottságok, bizottságok ta­nácskozási és egyezményei alap­ján valósul meg - szintén nagy lehetőségeket nyújt. Különösen fontos e szempontból a CSSZSZK és a Szovjetunió együttműködése, amelynek mértéke egyre növek­szik. A fejlesztésre, a termelésre és a kölcsönös szállításokra ez egyaránt vonatkozik. Már az 1971-1975-ös időszakra egyez­ményt kötött a két testvérország a vegyipari szakosításról és koo­perációról, illetve a köolajfeldolgo- zásban és a petrolkémiában való együttműködésről. Az egyezmé­nyeket az 1976-1980-as időszak­ra, majd az 1981-1985-ös idő­szakra is fejújították, illetve érvé­nyességüket meghosszabbították, figyelembe véve a távlati fejleszté­si igényeket is. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOVJETUNIÓVAL A két ország vegyipari együtt­működésének fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció el­mélyítésére további kormányközi dokumentumokat dolgoztak ki, amelyek értelmében a Szovjetunió saját területén olyan új kapacitá­sokat épít fel és helyez üzembe, amelyekben a termelés erősen energiaigényes. Hazánkban nem lenne ésszerű az ilyen szakágaza­tok kiépítése, mert az energiaigé­nyek kielégítése egyre nehezebbé válik. A Szovjetunió az erősen energiaigényes termékekből kie­légíti Csehszlovákia igényét, még­pedig oly módon, hogy hazánk - ellenértékként - kevésbé, ener­giaigényes vegyipari termékeket szállít a Szovjetuniónak. Az ilyen gyakorlat teljes mérték­ben összhangban van a szocia­lista országok együttműködésé­nek távlati célprogramjaival. Az együttműködési szerződések alap­ján a CSSZSZK jelentős mennyi­ségű műtrágyát, szintetikus kau- csukot, műanyagot és metanolt kap. Ezek mind nagyon energiai­gényes termékek. Hazánk olyan kevésbé energiaigényes, kis tö­megű, de rendkívül értékes termé­ket szállít ellenértékként mint pl. polimeranyag-adalékok, gumiipari termékek, tiszta vegyszerek, üvegszálból készült szövetek, fes­tékanyagok stb. Az ilyen együtt­működésnek köszönhetően ha­zánk kb 600 ezer t köszénegyen- értékű fűtőanyagot takaríthat meg évenként, és mintegy 2 milli­árd korona értékű beruházástól mentesül. A szakosítás és a koo­A világ kőolajtermelése, amely 1977-ben először haladta meg a 3 milliárd tonnát - s azóta csak minimálisan növekedett -, a most nyilvánosságra hozott adatok sze­rint 1980-ban visszaesett. A Lon­donban megjelenő Petroleum Economist olajipari szakfolyóirat adatai szerint a tavalyi esztendő­ben az 1979. évi 5 százalékos növekedés után a világ olajterme­lése 3,9 százalékkal, 3065 millió tonnára csökkent. A világtermelés visszaesésé­nek nagyrészt a kőolajexportáló országok (OPEC) 12 százalékos termeléscsökkenése volt az oka. Az OPEC-országok részesedése a világ tavalyi kőolajtermeléséből az 1979. évi 47,8 százalékról 43,7 százalékra esett vissza. Az OPEC-államok közül olajtermelé­sét lényegében csak Szaúd-Ará­peráció eredményeként meggyor­sul hazánkban a gyártmányfej­lesztés (polimer-anyagok, nö­vényvédő szerek, akrilátok, szer­ves festékanyagok stb.). A Szov­jetunióban viszont a műgyanta-, katalizátor-, szervesfesték-alapa- nyag, növényvédő vegyszer-ala- panyaggyártás lendül fel. Az NDK-val is egyre intenzíveb­bé válik az együttműködés, főleg ami az olefinkémiát illeti. A nagy kapacitások hasznosításában mindkét partner nagyot léphet így előre. A CSSZSZK és az RSZK közötti együmtüködés is ígérete­sen fejlődik. Mi úgynevezett C5 pirolízis-frakciót szállítunk az RSZK-ba, ahonnan a hazai ipar megfelelő ellenértékű szintetikus kaucsukot kap. Az LNK-val való együttműködés keretében északi szomszédunktól szénkéneget ka­punk, mi pedig PVC-t szállítunk Lengyelországba. A BNK-val, illet­ve az MNK-val való együttműkö­dés az előkészítés stádiumában van, és ezekben a relációkban is jelentősek a lehetőségek. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-BEN A KGST keretében való együtt­működés főleg a szakosításra ter­jed ki. Az érintett országok nö­vényvédőszerek, polimer-adaiek- anyagok, szerves festékek, vegy­ipari segédanyagok, tiszta vegyszerek széles skálájának ter­melésére szakosodnak, minden esetben figyelembe véve az egyes országok iparának adottságait. Nyilvánvaló, hogy így gazdaságo­sabban, kisebb beruházási költsé­gekkel állítható elő az egyes anya­gok. A műszálgyártási sokoldalú szakosítást és kooperációt az ,,ln- terhim-volokno“ szervezet kereté­ben valósítják meg. A kőolajipari termékek és a ka­talizátorok előállításának szakosí- tísát az „Internyeftprodukt“ szer­vezet irányításával valósítják meg a KGST-tagországok. A köolajfeldolgozás és a petrol­kémia keretében megvalósításra kerülő gyártásszakosítás és koo­peráció szerkezeti változások lét­rehozását eredményezi vegyipa­runkban, de a KGST-tagországok vegyiparában is. E fontos népgaz­dasági ágazat fejlesztésében szá­molni kell bizonyos koncepcióbeli változtatásokkal is. A Csehszlovák vegyipar további fejlesztése és a fejlesztésére vo­natkozó szándékok megvalósítása- összhangban a népgazdaság szükségleteivel és a KGST-n be­lüli gyártásszakosítási és koope­rációs feladatok megvalósításával- csak a szocialista országokkal, közülük is főleg a Szovjetunióval való szoros együttműködés útján lehetséges. VOJTECH VÁMOŠ, mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozója bia növelte jelentősebben, 4,2 százalékkal, míg például Irak és Kuvait, amelyek 1979-ben még 35,7, illetve 32,8 százalékkal csökkentették a kibányászott olaj mennyiségét. Az OPEC-országok termelés- csökkenését nagyrészt ellensú­lyozta a szervezethez nem tartozó államok termelésének mintegy 4 százalékos növekedése. Az olajtermelő országok rang­listáját továbbra is a Szovjetunió vezeti, részesedése a világterme­lésből 18,4 százalékról 19,7 szá­zalékra növekedett. A második helyezett Szaúd-Arábia 14,9 szá­zalékról 16,1 százalékra, a harma­dik helyezett Egyesült Államok pe­dig 15 százalékról 15,8 százalékra növelte részesedését a világter­melésben. H. V. G. A komáromi (Komárno) járás egyik legjobban gazdálkodó me­zőgazdasági • nagyüzeme, a Csehszlovák Néphadsereg ne­vet viselő, nemesócsai (Zemians- ká Olča) földművesszövetkezet, amelynek tagsága Csémi József efsz-elnök irányításával 3700 hek­táros földterületen gazdálkodik. A szövetkezet dolgozói nem­csak a növénytermesztésben ér­nek el figyelemre méltó eredmé­nyeket, hanem az állattenyésztés, s különösen a tejtermelés terén is az élenjárók közé tartoznak a já­rásban. Éves átlagban az egy te­hénre jutó tejhozamuk mintegy 4200 liter, s ez a járás viszonylatá­ban szakkörökben is elismeréssel nyugtázott eredmény. Az efsz ve­zetői tudatosították, hogy a múlt­ból örökölt, régi és elavult objektu­mokban a termelés mennyisége és minősége ma már aligha növel­hető. Ennek elérése érdekében átgondolt és célszerű beruházásokat kell esz­közölniük. Bármennyire eredményesen gazdál­kodik is manapság egy mezőgazdasági nagyü­zem, kevés engedheti meg, hogy saját erőből és saját építőcsoportjá­val például egy 40 millió korona értékű korszerű tehénfarmot építsen magának. Márpedig pontosan ilyen nagy­ságrendű beruházást igényelt a Bratislava felé vezető főút mentén, hat hektárnyi területen körvonalazódó farmjuk létrehozása. Az ezer tehén elhe­lyezésére alkalmas te­lephely építésének első szakaszában 17 millió koronát ruházott be a szövetkezet. A telep, amely nemcsak a járás­ban, de messzi környé­kén is egyedülálló a maga nemében, a tej­termelés jövőjébe en­ged bepillantást az ava­tatlan látogatónak és szakemberek­nek egyaránt. Úgyszólván tudo­mányos pontosság és laboratóriu­mi tisztaság jellemzi itt a tejterme­lést, hiszen a külső környezettől elszigetelve, higiénikus csőkígyón át vándorol a hófehér tej a körfejő­gépektől egészen a telepen levő hatalmas hűtőtartályokig, hogy onnan útra keljen a tejfeldolgozó üzembe. így az előbbiekhez még hozzátehetjük, hogy a nagy mun­katermelékenység mellett a ha­zánkban alkalmazott legkorsze­rűbb technika, illetve technológia alkalmazása is jellemző erre a te­lepre. A tehénfarm már részlegesen üzemel, s így az egyik könnyű­szerkezetű nagycsarnokban talál­juk Vavricsan Mária fiatal zootech- nikust, aki az építésvezető helyet­Új, minden eddiginél nagyobb teljesítményű vetőgép sorozat- gyártását kezdték meg a Győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyárban. Több mint 100 éve gyártanak mezőgazdasági gépeket Mosonmagyaróvárott, de ilyen korszerű és nagy teljesítmé­nyű még nem került ki a gyár falai közül, mint a mostani. Három gép kapcsolható egy­más mellé. Mintegy 40 féle mag vetésére alkalmas. 10 órás mű­szakban 100 hektár terület vethető be vele. A három összekapcsolt gépnek 13 méter a munkaszéles­sége. A nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. Ilyen például, hogy a maggal együtt a műtrágyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő szerek is kiszórhatok vele. A feltöl­tés géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. A vetést egyetlen személy, a traktoros végzi. Az előtte elhelyezett képernyőn ellen­őrizheti a vetögép zavartalan működését. tesével körülkalauzol bennünket a létesítményben. Közben öröm­mel nyugtázza, hogy az új telepen egy tehén napi átlaghozama 15 liter tej, s ez biztató eredmény. Négy, egyenként 200 férőhe­lyes csarnokban helyezik el az állományt, ezenkívül elletöcsarnok is helyet kap a korszerű telepen.- Ezek a kisborjak - mutatja a zoo- technikusnő, miközben benyi­tunk egy kisebb helyiségbe - már az új telepen látták meg a napvilá­got. Az egyik tágas, részben csempével borított helyiségben még szerelők szorgoskodnak.- Ez a csehszlovák gyártmányú, DZKD 15 típusú modern körfejö- gép - kapjuk a tájékoztatást. Két ilyen géppel egyszerre tizenöt te­henet fejhetnek. Mégpedig egyi- dőben fejnek és etetnek. A fejés időtartama alatt itt történik az erő- takarmány adagolása, mégpedig egyedenként. A tehenek tejhoza­mának megfelelően programoz­ható a berendezés. Kezeléséhez mindössze három ember szüksé­ges. Az már természetes, hogy az elszívóberendezésekkel ellátott tágas csarnokokban a trágyaelta­karítás is gépi erővel történik. A te­lep áramellátásáról pedig a telep saját áramfejlesztője gondosko­dik. A teljes üzemeltetéskor a farmnak 15-18 dolgozója lesz, akik két váltásban dolgoznak majd. A szociális helyiségeket bármely ipari üzem megirigyelheti. Sok pénz és munka árán körvo­nalazódik egy korszerű mezőgaz­dasági létesítmény a nemesócsai földmüvesszövetkezetben. Meg­tekintésével a jövőbe nyertünk be­pillantást... A három egymáshoz kapcsolt vetőgépet 130 lóerős traktor már el tudja vontatni. A magot és a műtrágyát tartalmazó tartályt öt­féle variációban lehet alkalmazni. Tömörítő szerkezettel is felszerel­ték az új vetőgépet, amelynek az a feladata, hogy a mag fölött el­rendezze, tömörítse a földet. A traktoros munkáját még számos elektronikus berendezés segíti. Az első vetőgép-sorozat 65 garnitúrából áll, vagyis 65-ször három gépből. c. I. Növekvő energiatermelés Jugoszláviában A mostani ötéves tervidőszak­ban Jugoszláviában 50 százalék­kal növelik az energiatermelést. A feladat megvalósításában jelen­tős szerep jut a barnaszénnel mű­ködő hőerőműveknek. A tervek szerint öt év alatt az országban 12 hasonló hőerőművet építenek fel, ezek összkapacitása eléri a 3,4 millió kilowattot. (BUDAPRESS-APN) K. NÉMETH ISTVÁN Nagy teljesítményű vetögép Mosonmagyaróvárról- Ez a kisborjú már az új farmon jött a világra- mondja Vavricsan Mária zootechnikus (A szerző felvétele) A világ kőolajtermelése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents