Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám, szombat
Nehéz körülmények között edződik a gazdasági vezető A vítkovicei nagyolvasztó üzemi pártkonferenciájának margójára új szó 1981 II. 7. Annak ellenére, hogy a vítkovicei nagyolvasztó az elmúlt ötéves tervidőszakban jó eredményeket ért el, az elmúlt két év mérlege már nem ilyen kedvező. Néhány éven keresztül országos viszonylatban ez az üzem a legjobb nagy- olvasztók közé tartozott. Akárhányszor beszélgettem Zdenék Mánko öntővel, a Szocialista Munka Hősével és más kohász- szal, elsősorban az energia-meg- takarítás szerzett nekik örömet. 1978-ban egy tonna nyersvas gyártásánál 475 kilogrammra csökkentették a nyersanyag-fogyasztást. Ez azonban nem [ött ingyen. A múlt évben a nyersa- nyag-fogyasztás 507 kg volt. A vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár 1-es üzeme pártbizottságának jelentése megállapította, hogy az ötéves tervidőszak második felében jelentős eltérések mutatkoztak a tervezett fejlődés biztosításában, csökkent a koksz és a vasérc minősége. Ez pedig nagyobb energiafogyasztást igényelt. Amint B. Planka, az üzem igazgatója megállapította, a dolgozók ezzel nem békéitek meg. A pártszervekkel és a gazdasági vezetéssel szorosan együttműködve számos szervezési, technológiai intézkedést hajtottak végre, amelyek jelentős mértékben korlátozták a negatív körülmények hatását. így a dolgozók nagyobb erőfeszítéssel és áldozatokkal megváltoztatták a helyzetet. Ezt bizonyítja elsősorban az, hogy a hibákat gyorsan felszámolták és meggyorsították a kiégett berendezések cseréjét. Minél gyorsabban javították ki a hibát, annál gyorsabban kezdődhetett meg a nagyolvasztóban a munka. Ez nemcsak a gyártott fém mennyiségét, hanem az energiaszükségletet is befolyásolja. Ezért állapíthatta meg a pártértekezlet: annak ellenére, hogy a megromlott feltételek miatt nagyobb az energiaszükséglet, a többi nagyolvasztóhoz viszonyítva még mindig 25-35 kilogramm tüzelőanyaggal kevesebbet használnak föl egy tonna nyersvas előállításához. Az emberek munkáját nemcsak aszerint kell értékelnünk, hogy mit tartalmaz a munkaszerződés. A vítkovicei kohászok többet tettek. Például azon a részlegen, ahol a hulladékból hő- és hangszigetelőt gyártanak, a termelést egy másik szakasszal bővítették ki. Itt hőálló kerámia szigetelőanyagot gyártanak, amelynek nagyobb az értéke, mint az előzőké. A kohászok tudták, hogy aggregátjaik a legtöbb hőenergiát fogyasztják. Ezért az energiatakarékosság érdekében a gyakorlatban állami kutatási feladatot hajtottak végre, pedig ez más feladata lett volna. A munkakollektíva, amint megkezdte az új szigetelő gyártását, számos új problémával találta magát szemben, és egy sor nehézséget kellett leküzdenie. Még tető sem volt a fejük fölött és máris megkezdték a gyártási mód leírását. Pavel Prostéjovský mérnök, a részleg vezetője csak a leglényegesebbet mondta a pártkonferencián az új szigetelők gyártásáról: ,,A termovit gyártása és fel- használása a 7. ötéves tervben állami célprogram lesz. Az új szigetelő gyártása lehetővé teszi, hogy az energiatakarékosság elérje a 40 százalékot, hogy az acélkonstrukciók terén 70 százalékos legyen a takarékosság, s a klasszikus hóálló anyagok fogyasztása is csökken.“ Tekintettel arra, hogy a termovit gyártásának széles körű társadalmi jelentősége van, már eddig 296 tonnát gyártottak belőle. A termovit gyártásának megszervezése, valamint a gyártás megkezdése szép példája annak, hogyan lehet meggyorsítani a kutatás - fejlesztés - termelés - felhasználás ciklust, mondotta Prostéjovský mérnök. A gazdasági vezető nemcsak a múltba tekintett, hanem tolmácsolta az egész kollektíva kötelezettségvállalását is. Eszerint a 7. ötéves tervben a munkakollektíva 33 százalékkal több termovitot gyárt, mint amennyit a terv előirányoz. Más példákra és kezdeményezésekre is felhívhatnánk a figyelmet, amelyek azt bizonyítják, hogy a technikusok és a nagyolvasztó dolgozói oda összpontosítják erejüket, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezek a kezdeményezések bizonyítják, hogy jó gazdákként keresik azokat a módokat, amelyekkel rossz körülmények között is a lehető legjobb eredményeket lehet elérni. Az egészséges „elégedetlenek“ közé tartozik Zdenék Svárovský mérnök, a nagyolvasztó vezetője is. A pártkonferencián elhangzott felszólalását azzal kezdte, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítása politikai feladat, és nem tekinthetünk rá úgy, mint a szakemberek és a tervezők feladatára. Pártszervezetünknek és munkakollektíváinknak felelősségteljesen és kezdeményezően kell hozzálátniuk a CSKP KB 18. ülésén elfogadott határozatok teljesítéséhez, mert terveink csak így válhatnak a párt szociális, gazdasági programjává. Konkrétan beszélt arról, hogyan akarják az idei év feladatait végrehajtani. Többek között azzal számolnak, hogy 30 000 tonnára csökkentik a pör- köt és 70 000 tonnára a martinsalakot ... Igen, a martinsalakot is, amely az acélgyárban hulladék, de a nagy- olvasztó jól fel tudja használni. A konferencián felkerestem Svárovský mérnököt, valamint Jaroslav Brychta és Pavel Hruška öntőket. Megállapították, hogy egy tonna salakot sem szabadna a há- nyóra vinni. Hiszen ez a fém a mangán és a mészkő alapanyaga - mondották. Hozzátették azonban, hogy a salakot zúzni kell, hogy még apróbb legyen. Ebben az évben 70 000 tonna ilyen salakot akarnak az olvasztóba behelyezni. Ez kb. 18 millió korona nyereséget jelentene. Ha meglesznek a kellő feltételek, a következő években ez a meny- nyiség 140-150 ezer tonnára emelkedhet. A nagyolvasztó kommunistái a gazdasági vezetők teljes felelősségével tekintenek a jövőre. S nem hiányzott az önkritika sem. A résztvevők például számos példával bizonyították, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az ideológiai-nevelő munka és az, hogy minden dolgozót megnyerjenek a párt politikájának. Ez megköveteli, hogy naponta nevelőmunkát végezzünk, hogy türelmesen meggyőzzük az embereket, hogy jó példával járjunk elöl, s hogy meg- értöek legyünk az emberek gondjaival és problémáival szemben - hangzott a pártbizottság jelentésében. Ideológiai munkánkban eszerint jártunk el és ma is eszerint cselekszünk. Megnevezhetnénk néhány elvtársat, akik hatékonyan részt vesznek az agitáci- ós munkában. Ilyenek pl. Hťa- bovský, Chovanec, Šustek és Fogošová elvtársak. Ezenkívül pozitívan értékelhetjük a politikai tájékoztatók új, hatékony rendszerét, amit a közelmúltban vezettünk be üzemünkben. Az ideológiai nevelő munkának minden bizonnyal azokra az eredményekre is hatása volt, amelyeket nehezebb körülmények között értünk el. Ahogy Miroslav Brezina mérnök felszólalásában megállapította, ezen a téren még van mit behozni. Ügy tűnik fel, az emberek értik, hogy miről van szó, s a gazdasági eredmények értékelése során találkozunk olyan megnyilvánulásokkal, hogy az eredményeket kedvező módon befolyásolta a helyesen irányított tömegpolitikai munka. A valóság azonban az, hogy a tömegpolitikai munkában sok esetben csak a felszínen maradunk. Brezina elvtárs szólt a pártcsoportok tevékenységéről is. Néhá- nyunkban csak kis önállóság mutatkozik, s megszokták, hogy elsősorban a pártbizottság feladataira és utasításaira várnak, kényelmesek, nem mutatnak érdeklődést a munkahelyi légkör elemzésére és a további eljárás meghatározására. Az ilyen jellemvonások nemcsak a pártcsoportokra vonatkoznak, hanem az alapszervezetek pártbizottágaira is. A taggyűléseken sok esetben olyan problémákra fordítjuk a figyelmet, amelyek az adott időszakban kevésbé időszerűek a szervezet szempontjából. Az ilyen megjegyzéseket is el kellett mondani, hogy az oly fontos üzem pártalapszervezete, mint a vítkovicei nagyolvasztó, még jobban teljesíthesse feladatait. JOSEF ŔEŔICHA ÚJ TERVIDŐSZAK KEZDETÉN A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági és ipari üzemeinek dolgozói a hatodik ötéves terv sikeres teljesítése után fő figyelmüket már a hetedik ötéves terv igényes feladatainak jó megalapozására és teljesítésére irányítják. Munkaértekezleteken ismerkednek meg a tervfeladatokkal, valamint a gazdasági irányítás tökéletesítésére vonatkozó irányelvekkel. A termelési egységek vezetőségei, pártszervezeti és szakszervezeti bizottságai tág teret biztosítanak a dolgozók munkakezdeményezése és aktivitása kibontakoztatásának. A Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalat dolgozói, akik sikeresen teljesítették a hatodik ötéves tervet, mindent megtesznek az idei év tervfeladatainak teljesítéséért, a szocialista verseny és kötelezettségvállalási mozgalom, valamint az újító és racionalizáci- ós mozgalom kiszélesítéséért, örvendetes jelenség, hogy a vállalat dolgozói a CSKP XVI. kongresz- szusa tiszteletére tett kötelezettségükben előbbre helyezték az építkezések határidejének betartását, a minőség javítását, valamint az anyaggal való takarékoskodást. Csupán a téli fűtési idényben az egyes termelési részlegek 12,9 tonna barnaszenet, 1,2 tonna fűtőolajat, több mint 30 ezer kilowatt villamosenergiát takarítanak meg. A ČSAD dunaszerdahelyi 803- as számú üzemének dolgozói vállalták, hogy pénzügyi teljesítménytervüket 600 ezer koronával teljesítik túl, az anyagi ráfordításokat 80 ezer koronával csökkentik, s az egy dolgozóra tervezett munkatermelékenységet 935 koronával felemelik. A gépjárművek folyamatos karbantartásával és a gazdaságosság maximális elmélyítésével kilométerenként 4 százalékkal csökkentik az üzemanyag fogyasztást, valamint 108 tonna nyersvasat gyűjtenek. Az üzem dolgozói egyúttal versenyre hívták a járás valamennyi ipari üzemének dolgozóit, hogy szocialista kötelezettség-vállalásokkal köszöntsék a párt közelgő XVI. kongresszusát. A Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem dunaszerdahelyi részlegén 1,1 millió koronával teljesítették túl a bruttótermelés tervét, s a technológiai, eljárások tökéletesítésével 0,5 százalékkal emelik gyártmányaik minőségét, s ezáltal termékeik nagyobb részét értékesítik majd első osztályban. A járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói mindenekelőtt a múlt évben elért rekord termés megtartására, a tudományos termelés elveinek gyors és következetes érvényesítésére, a gazdaságosság és a hatékonyság növelésére összpontosítják figyelmüket. Valamennyi munkahelyen jól felkészülten kezdték a hetedik ötéves tervet, s minden feltétel biztosított ahhoz, hogy fokozott munkaaktivitással következetesen teljesítik feladataikat. SVINGER ISTVÁN A podbrezovái Ján Šverma Vasműben a kohóipari termelés a gyártmányok kiváló minősége révén jó hírnévnek örvend. 1978 óta az itt gyártott kilencféle betonacélból nyolc az első minőségi fokozatba sorolható. Az acélgyár egyik legjobb kollektívája a Ján Purdek vezette Csehszlovák- Szovjet Barátság nevet viselő, 160 tagú, arany jelvényes szocialista munkabrigád. 1980. november 7-e óta a XVI. pártkongresszusig csaknem 560 000 korona értékű munkát akarnak végezni. Felvételünkön Štefan Caban a csőidomok megmunkálását végzi. (P, Lehnart felvétele - ČSTK) MUNKAVAL ELERT TEKINTELY Anyicska a konzervgyárból A rimaszombati (Rimavská Sobota) járási pártkonferencián Anna Kmetová képviseli majd a konzervgyár csomagoló üzemrészlegének kommunistáit. Ha nem ő maga mondaná, s nem ismételné meg kérdésemre némi nyomatékkai, hogy immár tizennyolcadik esztendeje dolgozik a gyárban, bizony el sem hinném. Munkába lépése után három éven keresztül a zöldségfeldolgozás és tartósítás üzemegységében szinte minden munkafolyamattal megismerkedett, innen helyezték át megbízhatóságát ismerve a készételek raktárába. Ennek idestova tizenöt esztendeje. A halk szavú kislányból időközben megfontolt fiatalasszony, kétgyermekes családanya lett. Amikor néhány nappal ezelőtt felkerestem munkahelyén, az elképzelt raktári csend helyett hamisítatlan termelési pezsgésbe cseppenten. A csomagoló gépsorok szinte ontották az ízléses címkékkel ellátott befőtteket és a gyümölcsitalokat. A négyes és hatos szériákat praktikus fóliahuzatok rögzítették, így a kiszolgáló lányok keze nyomán szaporán telhettek az egységrakományok. Az árú további mozgatása már gépi erővel történt; a kis helyen is ügyesen forduló gépek szinte menetrendszerűen szállították el a konténereket, azok meg szinte elvesztek a hatalmas raktárépület gyomrában. Itt hat héten keresztül „pihentetik“ az árut, s csak ezt követően kerülhet a kereskedelmi forgalomba. A két szállítmány közötti, szusz- szanásnyi munkaszünet alatt vetem fel a járási pártkonferencián valö részvétel kérdését. Vajon számított-e erre a megtisztelő feladatra?- Őszintén bevallom, rá sem gondoltam. Egyszerű munkásnő vagyok, ráadásul nem is a leghangosabbak közül való. A számat csak akkor nyitom ki, ha kérdeznek, bár az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi időben elég gyakran kérdeznek bennünket, munkásnőket, kérik ki véleményünket párt- és szakszervezeti fórumokon egyaránt. Azt hiszem ez jó dolog, mert a problémákat mi látjuk a legjobban, s bennünket érintenek elsősorban. A gyár, amelyben dolgozunk, sajnos, már elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, a feladatok pedig egyre igényesebbek. Nehéz a két dolgot összeegyeztetni, de eddig sikerült. Azt nem mondom, hogy áldozatvállalás nélkül, hiszen különösen az elmúlt esztendőben nagyon sok szabad szombatot, sőt vasárnapot töltöttünk munkával, de nem volt más választásunk. A rendkívüli időjárás következtében szinte azonos időben érett meg a paradicsom és más fontos termelési alapanyag, s nem hagyhattuk pusztulni, ami megtermett. Beszélgetésünket figyelmesen végighallgatta Anyicska egyik legközelebbi munkatársnője, Bán Gabriella, aki szintén közel másfél évtizede tagja a gyár munkaközösségének. Alapos ismerője a helyi viszonyoknak, s nem tűnik puszta udvariasságnak, amit kolléganőjéről elmond:- Bár csak sok ilyen munkásnő dolgozna a gyárban, mint Anyicska! Neki nem kell vezetői utasítás ahhoz, hogy milyen helyzetben mit cselekedjen. Ezt nyilván látják felettesei is, azért adnak a szavára, ezért bíznak benne. A mindennapi munkájával szerzett magának tekintélyt, amikor évekkel ezelőtt a párt soraiba javasolták, s most, amikor a gyár közösségét ilyen jelentős eseményen képviseli. Én naponta kapcsolatban vagyok vele, s bizony konfliktusok is előfordulnak közöttünk, de tartós harag soha nincs, mert ő soha nem önös érdekből, érvvel cselekszik.- S vajon ha szót kap, mit mond el a járás kommunistáinak tanácskozásán Anyicska, a kolléganők nevében?- Azt hiszem elmondanám gondjainkat, amelyek elsősorban a már említett korszerűtlen munkakörülményekből erednek. Tudniillik, változatlanul nagy a munkaerő-vándorlás, s bizony a dolgozónők fizikai igénybevételét illetően sem sokat javult a helyzet az elmúlt esztendőkben. Szólnék persze arról is, hogy a mi üzemünkben is összeková- csolódott egy olyan törzsgárda, mely a haladó munkamódszerek alkalmazásával jelentősen elősegítette az elmúlt két esztendőben a feladatok megvalósítását, s hogy ezt a helytállást a jövőben is elvárhatják a konzervgyári dolgozóktól. H. A.
