Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám, csütörtök

Az SZKP Központi Bizottságának beszámolójelentése (Folytatás az 5. oldalról) Ma még a pártoktatás számos isko­lájában és szemináriumán az elméleti képzést nem kapcsolják össze eléggé az embereket foglalkoztató időszerű tár­sadalmi és termelési problémák megol­dásával. Nem számolták még fel a for­malizmus és az iskolásdi megnyilvánu­lásait, márpedig ez csökkenti a hallga­tók érdeklődését az elméleti oktatás iránt. Határozottan arra kell törekedni, hogy ne ragadtassák el magukat a sze­mináriumi hallgatók számának túlzott bővítésével, hanem határozottan az ok­tatás, elsősorban a kommunisták okta­tása minőségének javításán munkál­kodjanak. Ez a feladat csak akkor old­ható meg, ha alaposabban végezzük propagandistáink kiválasztását, képzé­sét és idejében való tájékoztatását. Hiszen a propagandista a pártokta­tás rendszerének fő alakja. Éppen tőle függ sok tekintetben, milyenek lesznek a szemináriumok, a politikai iskolák és egyetemek: olyanok, ahol néha az una­lom uralkodik, ahol csak „letudják“ a megszabott órákat, avagy ellenkezőleg, mindenütt a párt eleven gondolatának és szavának igazi központjaivá válnak. A párt ideológiai, propagandista aktí­vájától függ elsősorban az emberek vi­szonya a pártoktatáshoz. Az emberek­nek maguknak kell vonzódniuk hozzá, hogy kollektíván vitassák meg a párt elméletének és politikájának időszerű problémáit, választ kapjanak a min­denkit foglalkoztató kérdésekre és gya­rapítsák eszmei-elméleti „poggyászu­kat“. A párt ideológiai, propagandista ak­tívája elsőrendű szerepet játszik abban, hogy tovább fejlesszük a tömegek mar­xista—leninista képzését és nevelését, alkotó aktivitását a kommunista építés feladatainak megoldásában. Elvtársak! A marxista—leninista párt nem teljesítheti szerepét, ha nem fordít kellő figyelmet mindannak megértésé­re, ami történik, az élet új jelenségei­nek kiértékelésére, a marxista—leninis­ta elmélet alkotó fejlesztésére. Mi min­dig rendkívül fontosnak tartottuk ezt a feladatot és nagy figyelmet szenteltünk megoldásának a beszámolási időszak­ban is. A XXV. kongresszus után a párt el­méleti fegyvertára több fontos megál­lapítással és következtetéssel gyarapo­dott. Abból, amit az elmélet területén végeztünk, mindenek előtt meg kell említenem a fejlett szocializmus kon­cepciójának kidolgozását. Erre a kon­cepcióra támaszkodva a párt pontosí­totta és konkretizálta a programcélja­ink megvalósításának útjait és határ­időit, hosszú távú történelmi időszakra meghatározta a stratégiát és a taklikát. Az utóbbi évek pártdokumentumai és tudományos kutatásai feltárják az érett szocializmus különböző oldalait. Olyan munkák láttak napvilágot, amelyek elemzik a világszocializmus tapasztala­tát, feltárják a világforradalmi folya­mat törvényszerűségeit. Vannak megle­hetősen jó tanulmányok a nemzetközi munkásmozgalom történetéről, a ka­pitalizmus általános válságának és az állammonopol-kapitalizmus fejlődésé­nek jelenlegi szakaszáról. Komoly lé­pések történtek a jelenkori nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásában. Szóval, nagy munkát végeztünk és ez elismerést érdemel. De a társadalom­tudományok területén korántsem kelt minden megelégedést. Ntem küzdöttek még le a skolasztikus teoretizálásra va­ló hajlamot, amiről a XXV. kongresszu­son is szó volt. A filozófusok megle­hetősen gyakran inkább a már bebizo­nyított dolgokat bizonygatják, ahelyett, hogy feltárnák az élet új jelenségeinek értelmét. Nem kevés megoldásra váró probléma halmozódott fel a szocializ­mus politikai gazdaságtanában. Több figyelmet kívánnak a műszaki-tudomá­nyos forradalom társadalmi következ­ményei. Mélyebben és merészebben kell elemezni a társadalom politikai életé­nek jelenségeit. Gyengén tanulmányoz­zák még a közvéleményt. És ez csupán egy része azoknak a kérdéseknek, amelyekkel foglalkoznunk kell. Elvtársak! A Központi Bizottság szűk. ségesnek tartja, bogy a kongresszus elé terjesszen megvitatásra még egy nagy, az egész párt számára jelentős kérdést. A beszámolási időszakban az ország­ban végbement valamennyi átalakulás, a nemzetközi színtéren végrehajtott va­lamennyi akciónk a pártprogram cél­jainak megfelelően valósult meg. Az SZKP jelenleg érvényben levő program­ja egészében helyesen tükrözi a társa­dalmi fejlődés törvényszerűségeit. Elfo­gadása óta azonban húsz év telt el. Ez alatt az Idő alatt nagy tapasztala­tot szereztünk a Szovjetunióban folyó szocialista és a kommunista építőmun­kában. Ez a tapasztalat cáfolhatatlanul tanúsítja, hogy haladásunk a kommu­nizmus felé a fejlett szocialista társa­dalom szakaszán keresztül vezet. Ez, mint már megállapítottuk, szükségsze­rű, törvényszerű, és történelmileg hosz- szú időszak a kommunista formáció ki­alakulásában. Ezt a következtetést a párt az utóbbi években vonta le és dol­gozta ki, és ezt kétségtelenül megfelelő formában tükröznie kell a pártprog­ramnak. A programban nyilván világosan fel kell tárni a népgazdaságunk szerkeze­tében végbement változásokat is, hang súlyozni és pontosítani kell a hosszú távú feladatokat. Magától értetődik, bogy ennek során abból a lenini útmutatásból kell kiin­dulnunk, mely szerint a program csak az alapelveket határozza meg, lehetet­len és aligha kell előrelátni benne a részleteket. A nemzetközi életben szintén sok új, elvileg fontos jelenség és folyamat ke­letkezett. A szocialista világban ilyen folyamat a testvéri országok szüntelen közeledé­se, a gazdasági integráció fejlődése. Nyilvánvalóan le kell vonni a tanulsá­gokat a szocialista országok fejlődésé, nek útján felmerülő nehézségekből is. A párt programjában tükrözni kell a nemzetközi élet olyan fontos elvi jelen ségeit is, mint az imperializmus gyar­mati rendszerének felszámolása, a fia­tal államok tucatjainak megnövekedett politikai szerepe a világban, amelyek közül sok állam szocializmus irányá­ban való fejlődést lűzi ki céljául. Magától értetődik, hogy fel kell tárni a kapitalizmus világában imiUUkozó egyes új jelenségek értelmét, egyebek között a kapitalizmus általános válsága jelenlegi szakaszának sajátosságát, a katonai-ipari komplexum, a multina­cionális egyesülések szerepének jelen­tős növekedését. Pártunk óriási tapasztalatot szerzett a békéért, a nemzetközt feszültség enyhítéséért folyó harcban. Ennek eredményeként gazdagodott a békés egymás mellett élés elmélete is, gya­korlata is. Az elmondottak figyelembe vételével nyilvánvalóan szükséges módosításokat és kiegészítéseket tennünk az ér­vényben levő programban. Ha ez a ja vaslat támogatásra talál a kongresszusi küldötteknél, akkor meg lehet hízni a Központi Bizottságot az SZKP prng ram ja új megfogalmazásának előkészí­tésével. Elvtársak! Az idő rohamosan halad. A jelenlegi kongresszuson meg kell vi­tatnunk a párt terveit, az ország ter­veit a tizenegyedik ötéves tervidőszak­ra és távolabb kell tekintenünk — az 1990-es évig. Tulajdonképpen attól, arait ezekben a napokban elhatározunk, nagy mértékben függ majd hazánk ar­culata a huszadik század végén, a har-< madik évezred küszöbén. A huszadik század több változást ho­zott, mint bármely azt megelőző év­század. És egyetlen ország sem járult hozzá jelentékenyebben ezekhez a vál­tozásokhoz, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a Nagy Október hazája, a győztes szocializmus első országa. Immár hetedik évtizede ragyogja be hazánkat a legyőzhetetlen lenini zászló! Nincsen olyan ország vagy ország­csoport, olyan eszmei vagy politikai áramlat, amelyre ne hatott volna bizo­nyos mértékben a szocializmus. Ez a huszadik század végének realitása. Nem könnyen születik az új élet. Ne­héz, olykor gyötrelines a társadalmi haladás útja. De annál jelentősebbek, annál jobban domborodnak ki a szocia­lista társadalom vívmányai, annál ma- gasztosabbak építőinek és védelmezői-' nek hőstettei. Kommunista pártunknak, a szovjet kommunistáknak irigylésre méltó sze­rep jutott osztályrészül, mégpedig az, hogy jelen lehetnek az élet szocialista átalakításának forrásainál. Nekünk ju­tott az a megtisztelő küldetés, hogy védelmezzük, megvédjük a békét. Célunk magasztos: a kommunizmus. És minden munkasiker, a hősi tettek minden éve, minden egyes ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a cél­hoz. Ebből a szempontból méri fel pár­tunk az előttünk álló öt évet is. Sok’ tennivalónk van még. Nagy, bonyolult feladatokat kell megoldanunk, de ml megoldjuk azokat, feltétlenül meg­oldjuk. Igen, a szovjet emberek magabizto­san tekintenek a jövőbe. Am derűlátá* suk nem a sors kegyeltjeinek önbizal­ma. Népünk tudja, hogy mindent, ami-* vei rendelkezik, saját munkájával te­remtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derülátók, mert bízunk országunkban, népünkben. Azért vagyunk derülálók, mert bízunk párj tunkban, tudjuk, hogy az út, amelyet a párt mutat — az egyetlen helyes úti Tisztelet és dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a kommuniz­must építők pártjának! Továbbra is erősödjék és virágozzék nagy hazánk, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségei Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Kiadott és elmélyüli o szociolisla demokrácia Az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója # A tanácskozás első és második napjának vitafelszólalásai Az SZKP XXVI. kongresszu­sának megnyitó napján, a Köz­ponti Bizottság beszámolóját követően Gennagyij Szizov, az SZKP Központi Ellenőrző Bi- Bottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Egye­bek között megállapította, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság az SZKP XXV. kongresszusa és a KB ülései határozatainak ér-: telmében fejtette ki tevékeny­ségét. Megállapította, hogy a párt költségvetésének bevételi része az elmúlt időszakban je­lentős mértékben megnöveke­dett. Szizov hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év során megszilár­dult és elmélyült a szocialista demokrácia, s ez mindenekelőtt olyan fontos területen mutatko­zott meg, mint a dolgozók le­veleinek és javaslatainak az el­intézése, a nyilvánossággal való kapcsolat. Az SZKP Központi Bi­zottsága több mint 3 millió le­velet kapott az elmúlt időszak­ban. A Központi Ellenőrző Bi­zottság rendszeresen ellenőriz­te az SZKP KB osztályain a dol­gozók leveleinek és javaslatai­nak az intézését — mondotta Szizov. A kongresszusi vitában mint arról beszámoltunk — hét­főn elsőként Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára szó­lalt fel. A nemzetközi helyze­tet elemezve megállapította, hogy jelentős mértékben nőtt az imperializmus politikájának agresszivitása. Ezzel szemben az SZKP Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága' rendít­hetetlenül megvalósítja kiegyen­súlyozott politikáját, amely az enyhülési politika folytatását és a béke megszilárdítását szolgál­ja. A Szovjetunió ugyanakkor határozottan szembeszáll a szo­cializmus, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak aláásására, a feszültség fokozására és a kato­nai erőegyensúly megbontására irányuló imperiailista törekvé­sekkel. Grisin a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új konstruk­tív javaslatokkal kapcsolatban megállapította, hogy azok to­vábbfejlesztik és kiegészítik az SZKP korábbi kongresszusain kidolgozott békeprogramot. Az SZKP kiterjedt akcióprogram­mal kezdte meg kongresszusát. A szovjet nép őszintén támo­gatja ezt a programot, amely teljes mértékben megfelel lét­érdekének — hangsúlyozta Gri­sin. A szónok ezután a moszkvai pártbizottság munkájáról, a moszkvai dolgozók eredményei­ről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a szovjet főváros gazda­sága az elmúlt Időszakban ma­gasabb szintre emelkedett. A 10. ötéves tervidőszakban jelen­tős mértékben nőtt a dolgoaók életszínvonala, Moszkvában egyebek között összesen 22 mil­lió négyzetméter alapterületű lakóházakat építettek fel, sike­resen teljesítették az iskolák, kórházak, kulturális és szociá­lis létesítmények építésének terveit. Moszkvában újabb lakó­telepek, autópályák és egyebek között 70 olimpiai objektum épült fel. Grisint követően Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára emel­kedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az Ukrán KP küldöttei, akik a kongresszuson csaknem 3 millió kommunistát képvisel­nek, /teljes mértékben és fenn­tartás nélkül egyetértenek a Központi Bizottság jelentésében foglaltakkal. Scserbickij ezután Ukrajna fejlődését jellemezte s megállapította, hogy az egész országhoz hasonlóan ebben a köztársaságban is nagy eilőreha- ladás történt a termelőerők fej­lesztésében, a társadalmi élet tökéletesítésében, a nép kultu­rális és életszínvonalának eme­lésében. Az ipari termelés csak­nem egyharmadával nőtt az el­múlt öt év alatt, a bruttó me­zőgazdasági termelés pedig 11 százalékkal lett nagyobb. Scserbickij felszólalásában nagy figyelmet szentelt az SZKP KB külpolitikai tevékenységé­nek, majd hangsúlyozta, hogy az Ukrán KP az SZKP megbíz­ható része, s az is lesz a jö­vőben. Ukrajna kommunistái és népe mindent megtesznek a XXVI. kongresszus határozatai, nak teljesítéséért. A Központi Bizottság hétfőn elhangzott beszámolója feletti vitában még a keddi nap folya­mán felszólalt Valentyina Go- lubejevova, az ivanovszki tex­tilipari kombinát szövőnője, s egyebek között hangsúlyozta, hogy a munkások aktívan vesz­nek részt a termelés, az állam és a társadalom irányításában. Hazánk és pártunk nagyra be­csüli munkánkat — mondotta. Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, az Azerbajdzsáni KP KB el­ső titkára felszólalásában meg­állapította, hogy a Központi Bi­zottság beszámolója a kommu­nizmus építésének a nyolcvanas évekre szóló széles körű prog­ramját lelenti. Az élet igazolta az SZKP po­litikai irányvonalának helyes­ségét, amely biztosította az elő­rehaladást a gazdasági és tár­sadalmi élet valamennyi terüle­tén — jelentette ki Juraj Hrisz- toradnov, a gorkovszki területi pártbizottság első titkára a vi­ta első napján. A gorkovszki pártszervezet küldöttsége, amely negyedmillió kommunis­tát képvisel, teljes mértékben egyetért a Központi Bizottság politikai irányvonalával és gya­korlati tevékenységével — mondotta. Pjatrasz Griskjavicsusz, a Lit­ván KP KB első titkára vitafel^ szólalásában beszámolt a Litván SZSZK társadalmi és gazdasági fejlődésének eredményeiről. Megállapította, hogy a népgaz­daság valamennyi ágazatában előrehaladás történt a termelés hatékonyabbá tételében és a munka minőségének javításá­ban. Az ipari termelés terje­delme az elmúlt öt év során mintegy 27 százalékkal nőtt Litvániában. A Grúz Kommunista Párt jő eredményekkel érkezett a kong­resszusra — mondotta Eduard Sevarnadze, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Grúz KP KB első titkára. Grú­ziában az ipari termelés növe­kedésének üteme az elmúlt öt­éves tervidőszakban 41 százalé­kos, a mezőgazdaságé 34 száza- lékos volt. Az építkezési és szerelőmunkák ötéves prog­ramját határidő előtt teljesítet­ték. A szovjet kommunisták ta­nácskozását a kongresszus má­sodik napján üdvözölte Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, az Államtanács elnöke. Hangsúlyozta, hogy valamennyi ország és világrész kommunis­táinak és haladó erőinek tekin­tete ismét Moszkvára szegező- dik. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa a világ legnagyobb poli­tikai eseménye. A világ népei hittel és reménnyel várják ha­tározatait — jelentette ki Zsiv­kov. Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, államfő meleg ba­ráti szavakkal üdvözölte az SZKP kongresszusát és a Szov« jetunió népeit. Rendkívül meg­elégedéssel értékeljük az RKP és az SZKP, az országaink és népeink közötti forró barátság és szolidaritás fejlődését —• hangsúlyozta, s megállapította, hogy ez a barátság a tudqmá-i nyos szocializmus, a marxiz­mus—leninizmus, a teljes egyen­lőség és a kölcsönös tisztelet, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az elvtársi segítségnyújtás elvein alapul. Az SZKP kongresszusa világ­szerte nagy figyelmet kelt. A francia kommunisták nagy szim­pátiával figyelik, hogy mily nagy fejlődésen megy keresz­tül a szovjet szocialista társa­dalom — mondotta egyebek kö­zött üdvözlő beszédében Gaston Plissonier, a Francia KP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk február 24-i számá­nak 5. oldalán Az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámoló je­lentésében a második hasáb ne­gyedik bekezdésének első mon­data helyesen így hangzik: So­kukat magával ragadott az an- tikommunizmus örvénye. A 7. oldalon az első hasáb negyedik bekezdésének utolsó mondata helyesen a következő: Abból in­dulunk ki, hogy mindkét fél be­szünteti a kiegészítő eszközök gyártásának előkészítését, be­leszámítva a Pershing 2 ameri­kai rakétákat és a földi kilövő­állású szárnyas rakétákat is. La­punk 25-i szántában a 4. oldalon a második hasáb ötödik bekez­désének utolsó mondata helye­sen így hangzik: Azt kell átgon­dolni, hogyan lehetne ezt a munkát az irányítási mechaniz­mus elválaszthatatlan részévé tenni. A fenti sajtóhibákért olvasó­ink szíves elnézését kérjük. 198J. II. 26. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents