Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. február 24. KEDD BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 46. szám Ara 50 fillér MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA A KÜLDÖTTEK TÖBB MINT 17 ÉS PÉL MILLIÓ SZOVJET KOMMUNISTÁT KÉPVISELNEK • 123 KÜLDÖTTSÉG VESZ RÉSZT VENDÉGKÉNT A TANÁCSKOZÁSON Felvételeinken: A kongresszus részvevőinek egy csoportja és Leonyid Brezsnyev előadói beszédét mondta (CSTK) - A Kraml Kougrausrasi Palotájában moszkvai idő szerint 10 úvakor megkezdődött a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az eredetileg megválasztott 1002 küldött közül a kongresszuson 4994 van jelen. A Szovjetunió min­den területéről érkezett delegátusok több mint 17 és fel millió szovjet kommunistát képviselnek. A kongresszuson vendégként vesz részt 109 ország 123 testvéri kommunista és munkáspártjának, forra­dalmi demokratikus és nemzeti felszabadító pártján nak és mozgalmának küldöttsége. A szovjet kommu­nisták kongresszusán még sosem vett részt ilyen sok külföldi delegáció. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának küldöttségét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök vezeti. A kongresszus küldöttei, a külföldi vendégek és a Kongresszusi Palota nagytermében jelenlevő újság­írók viharos tapssal köszöntötték az SZKP vezető képviselőit, élükön Leonyid Brezsny&vvel, az SZKP KB főtitkárával. A kongresszust Leonyid Brezsnyev nyitotta meg, és vezette bevezető részét, amelynek során a küldöttek megválasztották a kongresszus 124 tagú elnökségét. Ezt követően a kongresszus első napjának vezeték sét Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára vette át. A küldöttek meg­választották a kongresszus titkárságát, szerkesztő és mandátum vizsgáló bizottságát és egyhangúlag jóvá­hagyták a kongresszus következő napirendjét: 1. Az SZKP KB beszámolója és a párt további bél­és külpolitikai feladatai — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében. 2. Az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságának je­lentése — Gennagyij Sztzov, a bizottság elnöke elő­terjesztésében. 3. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesz­tésének fő irányai 1981—1985-re és az 1990-ig terja* dő időszakra — Nyikolaj Tylhonov, a Miniszterta­nács elnöke előterjesztésében. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. (CSTK-f elvétel) Mihali Szii8zh>v ezt követően a jelenlevők tapsa közepette köszöntötte a külföldi küldöttségeket. A jelenlevők scután egy perces néma csenddel adóz­tak a munkásosztály ügyéért elesett harcosok, az SZKP és a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő képviselői emlékének. A kommunis* ta és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei kö« zött említette meg Mihail Szuszlov Ludvlk Svobodát, Csehszlovákia volt elnökét. A következőkben viharos éljenzések közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra, és előter­jesztette az SZKP KB beszámolóját. A szovjet kommunisták legmagasabb szintű fóru­mának tanácskozása tegnap délután az SZKP Köz* ponti Revíziós Bizottságának jelentésével folytató­dott, melyet Gennagyij Szizov, a bizottság elnöke terjesztett elő. (Folytatás a 2. oldalon/ AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓ JELENTÉSE a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán és a párt soron következő feladatai a bel- és külpolitika területén L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának előadói beszéde Küldött elvtársakl Tisztelt vendége­ink! Pártunk rendes, XXVI. kongresszusa megkezdte tanácskozását. Mint mindig, a kongresszusnak értékelnie kell az eredményeket és meg kell határoznia a feladatokat a következő időszakra. Ha a megtett utat értékeljük, biz­tonsággal megállapíthatjuk, hogy a XXV. (kongresszus helyesen határozta meg a társadalmi fejlődés fő irányait. A párt lenini fő irányvonalát rendít­hetetlenül valósítjuk meg és a korábbi kongresszus által kitűzött feladatokat lényegében sikeresen teljesítettük. A X. ötéves tervidőszakban jelentős mértékben nőtt országunk nemzeti gazdagsága. Termelési és tudományos- műszaki potenciálja megnövekedett, a szovjet állaim védelmi képessége meg­szilárdult és rőtt népünk élet- és kul­turális színvonala. A szovjet nemzetek még jobban ösz- szef or róttak és még összetartőbb csa­ládban élnek. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása. Ez az alkotmány a szocialista demokrácia fejlődése magasabb fokának a kezde­tét jelentette, a szovjet emberek mind aktívabban vesznek részt a társadalom és az állam irányításában. Az elmúlt öt év során még nagyobb mértékben megszilárdult a párt és a nép megbonthatatlan egysége. Ez az egység társadalmunk hatalmas erejé­nek forrása volt és az most isi Nemzetközi szempontból az elmúlt időszak bonyolult és viharos volt. Min­denekelőtt a világpolitika két iránya közötti Intenzív harc jellemezte. Az egyik oldalon állt a lázas fegyverkezés megállítására, a béke és az enyhü­lési folyamat megszilárdítására, a né­pek önrendelkezési joga és szabadsága megvédésére irányuló politika. A má­sik oldalon állt az a politika, amely az enyhülési folyamat meghiúsítására, a lázas fegyverkezés fokozására irá nyúlt, a fenyegetésekre, és más or szágok belügyeibe való beavatkozásra, és a felszabadító harc elnyomására irá­nyult. Az elmúlt évek során tovább nőtt a Szovjetunió és a szocialista közösség más országainak ereje, aktivitása és tekintélye. A népek forradalmi harca új gyű zelmeket vívott ki. Bizonyítja ezt az etiőpial, az afganisztáni és a nicara- gual forradalom, az Iráni népellenes, monarchista rezsim megdöntése. A het­venes években gyakorlatilag befejező­dött a gyarmati birodalmak felszátno lása. Az imperialista uralom szférája a világban leszűkült. A tőkés országok belső ellentmondásai és egymás közötti versengésük kiéleződtek és az impe­rializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus politikájának agresszi­vitása rohamosan nőtt. Abban a helyzetben, amikor a nyolc­vanas évek. elején a nemzetközi ég­bolton felhők tornyosultak, a Szovjet­unió kitartócin folytatta harcát a há­borús veszély felszámolásáért, az eny­hülési folyamat megőrzéséért és el­mélyítéséért és a gyakorlatban fej­lesztette a világ országainak többsé­gével a kölcsönösen előnyös együtt­működést. Más békeszerető államokkal, a józa­nul gondolkodó- nyugati körökkel (kö­zösen az értékelt Időszakban folytat­tuk a harcot a lázas fegyverkezés el­len, (Folytatás a 3. oldalonI V I t A 6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents