Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám, szombat

VALLOMÁS A PÁRTRÓL Mihail Solohov, Lenin- és Nobel-díjas író: A több évtizedes békés mun!ka s a haza sza­badságáért és függetlenségéért vívott harcok­ban hozott véráldozat örökre összekovácsolta a népet és a pártot A pártnak és Központi Bizottságának minden cselekedete, minden igyekezete a Haza további gazdasági fejlesztését, honvédelmi erejének nö­velését, a béke megőrzését, a világbéke meg­szilárdítását, a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelését szolgálja. A párt minden cselekedete arra irányul, hogy az ország ter­melőerejét gyorsított ütemben fejlessze, és a technika legújabb vívmányait mind szélesebb körben alkalmazza a termelés valamennyi ága­zatában, hogy ennek révén a jövőben még könnyebbé váljék a nehéz fizikai munka, amely a közelmúltban még súlyos béklyóiként nehe­zedett a nép vállára ... Elképzelhető-e, hogy a nép ne szeressen, ne kövessen egy olyaq pártot, amely szentül vé­delmezi é» oltalmazza legbensőbb érdekeit, éberségre tanítja, s eközben egyszerű szavaik­kal, bátran, őszintén szól hozzá. Lehetséges-e, hogy a nép ne szeressen tiszta szívből és ne ikövessen egy olyan pártot, amely a legszentebb feladatéinak tartja a nép jólétének megterem­tését. És a nép őszintén szereti pártját, hisz annak tisztánlátásában, kollektív bölcsességé­ben, és kész arra, hogy mindenkor teljes ere­jével támogassa a párt ügyét, bármely kezde­ményezését. A szovjet nép az őt jogosan megillető büsz­keséggel tekint vissza a történelmi győzelmek fénylő csúcsáról a párt vezetése alatt megtett hősies útra. A nép tudatában van annaik, hogy a jövőben még sok a teendő. Még sok meg­próbáltatást és nehézséget ikell leküzdeni, amíg a magasztos végcél, a kommunista társadalom felépítése megvalósul. Am a párt, a kollektív vezető, az élcsapat, kimeríthetetlen erejének tudatálban, a nép magabiztosan néz a jövő elé, amikor a végső nagy győzelem beköszönt. A „Szívünkben Oroszország" című kötetből Grigorij Popljok, o Közép-Volgai Szerszámgépgyár veterán munkása (Kujbisev): Mit jelent számomra az, hogy kommunista vagyok? Azt jelenti, hogy olyan hadsereg katonája vagyok, amelyik kitartóan vívja békés csatáját a kommunizmus győzelméért. A párt célja az én célom is. A párt programja az én progra­mom is. A pártkongresszus irányelveinek meg­valósítása mindennapos feladatom. Az énrám eső termelési terv az Irányelveik alkotórésze. A munkahelyemen és magánéletemben is harcolok kommunista eszméink diadaláért. Kö­telességemnek tartom, hogy mindent megte­gyek pártom ügyének győzelméért. Felelős va­gyok mindenért, ami körülöttem történik, nem nézhetem tétlenül a dolgok menetét. Mit jelent aktív kommunistának lenni? Sze­rintem azt, hogy egyrészt erőnkhöz mérten mindig és mindenhol törekedni kell a gyakor­latban megvalósítani a párt által az adott idő­szakra kitűzött feladatot, másrészt, őszintén fel kell tárni a hiányosságokat. Hatékonyan fel kell lépni minden ellen, ami nem felel meg eszméinknek, ami zavarja előrehaladá­sunkat. Egy kommunista munkásnak nem elég csu­pán észrevenni a hiányosságokat, felhívni rájuk a figyelmet. Bár egyszerű munkás vagyok, de kommunista, tehát kötelességem személyesen beavatkozni a dolgok menetébe, részt venni a hibák kijavításában. A „MI MUNKÁSOK“ című kötetből Dmitri; Sosztakovics, a Szovjetunió kiváló művésze, Állami és Lenin-díjas zeneszerző: Nagy szerencsének tartom, hogy abban a koriján élhetek és alkothatok, amelyet Lenin pártjának magasztos eszméi ragyognak be. ... Tanúja voltam az új szocialista rend létrejöttének és megszilárdításának, az embe­rek új, történelmi közössége, a szovjet nép megszületésének. Nem volt ez egyszerű, viha­rokban, háborúkban, harcban és munkában született, kudarcok és győzelmek közepette. Kivonhatjuik-e mi, szovjet művészek magunkat ebből a folyamatból? Természetesen nem! Mindnyájan cselekvő részesei vagyunk korunk­nak, egész létünkkel kötődünk hozzá. Az állam és a nép sorsát mindenkor saját sorsunknak tekintettük és tekintjük. Ez a szovjet művészek egyik legfontosabb jellemvonása, amelyet tár­sadalmunk és a kommunista párt alakított ki. A szovjet művészet alapjait a halhatatlan Lenin elvei és eszméi alkotják, aki sok min­dent előrelátott abból, ami napjainkban meg­valósul a művészetben. Vlagyimir Iljics szólt a művészet népi jellegéről és pártosságáról, magasztosságáról, nevelő szerepéről az új em­berekkel vívott harcban. Felhívta a művésze­ket, hogy éljenek az élet sűrűjében, munkássá­gukkal feleljenek meg a kor követelményeinek. Büszkén állíthatjuk: a szovjet művészet min­den kiemelkedő alkotása magán viseli az örök­ké élő lenini eszmék nyomait. Ezek az eszmék mindig táplálni és gazdagítani fogják munkás­ságunkat. Változatlanul ösztönző erőt látunk bennük a művészet további fejlődéséhez. Sokat jártam külföldön, s meggyőződtem ar­ról, hogy a szovjet zenei kultúra egyike a leg­haladóbb és leghumánusabb kultúrának az egész világon. Ez pártunk nagy érdeme, amely olyan féltő szerettei, gondoskodással segít bennünket alkotó munkánkban. Nagy szerencséje a művésznek, hogy olyan korban él és dolgozik, amelyben mindennapo­sak a néptömegek hősi tettei. A valóság még soha nem volt ilyen gazdag az alkotói képze­letet megmozgató témákban, cselekményekben és hősökben. Természetesen korunk ennek megfelelő gondolati mélységet, kifejező erőt követel meg a művészeti alkotásoktól. Hiszen köztudott, milyen megfeszített munkával ké­szülnek azok a művek, amelyekben élethűen elevenednek meg a kortárs alakjai. Ezek közül a témák és eseményeik közül min­den művész számára a legizgatóbb, a legvon­zóbb kommunista pártunk története. Széles körű, sokrétű és lényegében mindent felölelő téma ez. De nem is lehet másként, hiszen éle­tünk elválaszthatatlan a párt tevékenységétől. Minden szovjet embert — kommunistát és pár- tonikívüüt — a párt nevelt fel: új és új győ­zelmekre vezeti országunk népeit a legnagyobb feladat megvalósításában, amely valaha is az emberiség előtt állt: a kommunista társadalom építésében. Részlet a „Dinítrij Sosztakovics, a korról és önmagáról“ című könyvből (1926—197S) Kamsat Donyenbajeva, a „Harkov“ Állami Gazdaság (Kazah SZSZK) traktorosa, a Szocialista Munka Hőse: Pártunk éppen igazságos eszméivel vívta ki népünk szeretetét és bizalmát. Igazság — ez pártunk politikája, fegyvere, jelszavai Mi mind­nyájan úgy érezzük, tennünk kell valami rend­kívülit szeretett hazánk, pártunk, egész szovjet népünk javára. Sorsom csupán egy a többi sors közül. Nem kivétel. Mégis kimondhatatlanul örülök annak, amit nekem, egyszerű kazah asszonynak a szovjethatalom adott. Nagyapám és dédapám más földjén más nyáját legeltette. Egész éle­tűikben dolgoztak, de sohasem érezték az ön­ként vállalt munka örömét. Nem is szólva az asszonyokról, akiknek osztályrészül csak a házi tűzhely jutott. A múltban el sem tudtam képzelni, hogy én, az urasági pásztor unokája valamikor traktor­ral fogom szántani a sztyeppét, hogy bevá­lasztanak a legfelsőbb államhatalmi szervbe, a Szovjetunió Légfelsőbb Tanácsába. Szerény munkámért a Szocialista Munka Hőse címmel tüntettek ki. Mindez valóra válhatott, mert sze­retett pártunk minden emberről gondoskodik, bármilyen nemzetiségű is legyen, bárhol is éljen a szovjet hazában. Itt mindnyájunk felett egyformán kék az ég, és egyforma melegen süt le ránk a nap! Mégis nekem úgy tűnik, hogy fényesebben ragyog a nap a kazah földek felett, melyek megművelését méltán nevezik a szovjet nép nagy hőstettének. A párt felhívására minden testvéri köztársaság elküldte képviselőit, és munkájuk nyomán termőre fordultak a hatal­mas szűzföldek. Állami gazdaságunkban egybeforrott család­ként fáradoznak soknemzetiségű dolgozóink. Egy nyelven, a barátság és a testvériség nyel­vén beszélünk. Mi együtt az egységes szovjet nép vagyunk, szoros szövetségben pártunk zászlaja alatt. Nincs a világon olyan erő, amely megingathatná szabad és igaz testvériségünket. Fenyegessenek bármivel határainkon túli ellen­ségeink, népeink testvériségének és barátságá­nak fáklyája örökké égni fog, mert lángját lankadatlanul vigyázza a Szovjetunió Kommu­nista Pártja. KAZAHSZTANSZKAJA PR ADVA CB ~ 03 e +-» q 'Q3 ft> iO <2 ŠK S.H Jen X (8 c '3 s ü ■ ■ a fi eo c o X X Bm M N Cfl N < A SALIMA ‘81 — tlrtwaei'lM'Brt seregszemléje Hozzájárul o megfelelő fejlesztési program kialakításához Binóban rendkívül nagy ér­deklődés közepette nyitotta meg kapuit a Salima ’81 nem­zetközi élelmiszeripari kiállí­tás. A látogatók már az első napokban alaposan és — te­gyük hozzá — bíráló szemmel tekintették meg az egyes vál­lalatok termékeit és az élelmi- szeripari gépeket, berendezése­ket. A hazai kiállítóknak és a látogatóknak pedig alapos ösz- sze hasonlításra is alkalmuk nyílik, mert 35 külföldi ország 464 vállalata hozta el legjobb minőségű élelmiszeripari ter­mékeit, gépeit a kiállításra. A szocialista országokból 48 résztvevő vállalat gazdagítja a kiállítást. A kiállítók tábora egyébként két újabb ország — Kanada és Irán — élelmiszer­ipari vállalataival Is gyarapo­dott. Elismerést érdemelnek a szervezők azért, hogy egyide­jűleg rendezték meg az Em- bax-Print és az Intrama kiállí­tást is, amelyek a legkorsze­rűbb csomagolástechnikával Il­letve anyagmozgatási megoldá­sokkal ismertetik meg a néző­ket, és a szakemberek széles táborát. Ez is bizonyítja, hogy a nyolcadik nemzetközi élel­miszeripari kiállításunk komp­lex jellegű és jelentős mérték­ben hozzájárul élelmiszeripa­runk fejlődési irányának meg­határozásához. A szakemberek már az első napokban sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy milyen módon lehetne tovább javítani élelmiszeriparunk tevékenysé­gét. Az illetékes minisztériu­mok már korábban tettek olyan intézkedéseket, amelyek érvényesítése révén elősegítik a termelő és a feldolgozó vál­lalatok tevékenységének jobb összehangolását. A húsipar vál­lalatai például közvetlenül a termelőtől vásárolják fel a hí­zóállatokat. A tárgyalások so­rán olyan hangok hangzottak el, amelyek szerint Ilyen be­vált együttműködési módszere­ket vezetnek be az édesipar­ban és a tejiparban is. A sür- és malátaipari tröszt is hason­ló módon igyekszik biztosítani a nyersanyagot. A sörárpát és malátát kiállító pavilonban többek között arról beszéltek, hogy a sörgyárak agronómusai szoros kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági üzemekkel. A látogatókat elsősorban az áruválaszték bővítése érdekel­te. Egy részük úgy vélte, hogy elég az új termék, más részük kifogásolta, hogy zömében olyan termékeket állítottak ki, amelyek már évek óta kapha­tók az üzletekben. A húsipari vállalatok úgyszólván alig mu­tattak be valami újat. Már az előző kiállításon is látható volt a Nitran, a Devín és a Poličan téliszalámi. Ezzel kapcsolatban a látogatók megjegyezték, hogy a minőséggel ugyan elégedet­tek, de nem vásárolhatnak be­lőle eleget. A szlovákiai hús­ipari üzemeknek talán követ­niük kellene a Police nad Metju-i Húsfeldolgozó Üzemet, amely idén megkétszerezi a Poličan szalámi gyártását. So­kan kifogásolták, hogy szinte országszerte kevés virsli és diétás szalámi kapható. Más húsipari termékeik előállításá­val kapcsolatban is voltaik bí­ráló megjegyzések. Szinte meg­egyeztek a vélemények abban, hogy a húsipari termékek túl sok zsírt tartalmaznak, ami nem felel meg a helyes táplál­kozás alapelveinek. A tejipari üzemek a Salima ’80 kiállítás óta több erjesztett tejfélét és tejkrémet állítottak elő. A Bra­tislavai Tejipari Vállalat 02-es üzeme bemutatta a nagy sikert arató tejkrémeket és más ter­mékeket. ígéretes a próbálko­zás, azonban az üzem még mindig nem dolgozik teljes kapacitással és ezért nem tud­ja kielégíteni az igényeket, A helyes táplálkozás alapel­veinek megfelelően határozza meg a termelési programot a Liko szakágazat Igazgatósága is. A kiállításon bemutatták az alacsonyabb kalóríatartaimú dzsemeket, amelyeket cukor helyett más ízesítőkkel kon­zerváltak. Azt tapasztaltuk, hogy más vállalatok is igye­keznek olyan termékeket elő­állítani, amelyeket diabetikus betegek vagy fogyókúrások is fogyaszthatnak. Megtörténtek az első próbálkozások a kon­zerváló szerek nélküli tartósí­tásra. Ezeket a konzerveket bi­zonyára szívesen vásárolják majd a vásárlók. Az alkoholmentes italok vá­lasztéka lassan bővül. Mond­hatnánk azt is, hogy a terme­lés fejlesztésében a vállalatok egy helyben topognak. A Liko bemutatta az almaszörpből ké­szült Márkát, az SZSZK Sör- és Malátaipari Trösztje pedig a Pomarin üdítőitalt. Egyesek szerint ezek az üdítőitalok megfelelnek a követelmények­nek, mások úgy vélik, hogy még mindig túl édesek és nem oltják eléggé a fogyasztók szóraját. Időszerű lenne tehát kevés cukrot tartalmazó üdítő italokat forgalomba hozni. Az édesipari tröszt termék- fejlesztési programjában is elő­fordulnak hiányosságok. Az egyik élelmiszeripari kiállítá­son bejelentették, hogy meg­kezdik a kis kalóríatartaimú csokoládé gyártását. Az úgyne­vezett fehér csokoládéról volt szó. Az ígéret azonban csak papíron maradt, mert a kere­sett csokoládé nem kapható az üzletekben. É le lm i szeri pa r u nk se reg sze m­léjén a napokban élénk esz­mecsere folyik a fejlesztési problémákról, az igények mi­nél nagyobb arányú kielégíté­séről. Remélhető, hogy a ki­állítás ezúttal is betölti szere­pét, és a jövőben jobb csoma­golású, nagyobb választékú, jobb minőségű élelmiszereket találhatunk az üzletek pol­cain. BÁLI.A JÖZSEF NEHÉZ, DE EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTAK A Slovlik dunaszerdaheiyi üzemének dolgozói pozitívan érétkelik az elmúlt év gazda­sági eredményeit. Figyelemre méltó ez, mivel több esetben nehéz feltételek közepette tud­ták biztosítani a feldolgozás­hoz szükséges nyersanyagot. Gaál Dezső mérnök, közgaz­dász elmondta, hogy tavaly megkülönböztetett gondot for­dítottuk termelési feladataik teljesítésére, a hatékonyság növelésére, a minőségi szabvá­nyok megtartására. Á dolgo­zókkal szemben támasztott igé­nyesség és a nyersanyagokkal való jobb gazdálkodás eredmé­nyeként bruttó termelési tervü­ket 56 millió 240 ezer koroná­ra, azaz 100,1 százalékra telje­sítették. Ennek megfelelően a konzervgyártást is eredményes­nek mondhatják. A kedvezőt­len időjárás miatt ugyan ke­vesebb paradicsompürét állí­tottak elő, de más termékek­kel pótolni tudták a kiesést. Legyártottak 651 tonna kompó- tot és a tervezett 1180 tonna sterilizált uborkával szemben csupán 516 tonnát gyártottak. A hiányosságot a tervezettnél jóval több húskészítményekkel pótolták. A vállalat dolgozói az öt­éves terv keretében tavaly ér­ték el a legjobb minőséget é© exportfeladataikat is az előző évekhez viszonyítva rendklvüJ magasan túlteljesítették. Ta­valy a külföldi piacon csak­nem annyi árut értékesítettek, mint az előző három év idő­szakában együttvéve, Ezzel a 6. ötéves terv előirányozta 12,5 millió koronás exporttervüket teljesítették. Bel- és külföldön eladott termékeikre eevszer sem jött panasz. Az idei tervekről csupán annyit. A meglevő, viszonylag elavult gépi berendezések el­lenére az elmúlt év valóságá­hoz tovább növelik a •'terme­lést és tovább javítják kapcso­lataikat az üzemi pártszerve­zettel, illetve a szakszervezet­tel. KRASCSENICS GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents