Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-16 / 39. szám, hétfő
NAPIRENDEN A TÖMEGSPORT A felelősséget mindenkinek éreznie kell Hogyan csinálják? Megtalálni az utat... Nem hiába mondják, hogy ügyes sportvezetők vannak Du- naszerdahelyen ÍD. Streda). A DAC évzáró gyűlése sem hagyományosan kezdődött hanem kedves, kellemes prológussal. Kisiskolások és 16 — 18 éves diáklányok (de csinosak voltakI) spartakiád gyakorlatokat mutattak be a minte< *20 küldöttnek és vendégnek.. A rimaszombati /Rmavská Sobota) jnb plénuma a közelmúltban első ízben foglalkozott a tömegsporttal, a testnevelési mozgalom fejlődésének kérdéseivel. Vajon milyen meggondolásból? — tettük fel a kérdést Michal Megela elvtársnak a Jnb elnökének, a CSSZTSZ KB tagjának. — Nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy a tömegsport fejlesztésének kérdése már túlnő egyetlen szervezet, adott esetben a testnevelési szövetség keretein. A tömegsport helyzetének megvitatása iskolai, üzemi, szakszervezeti szinten éppúgy időszerű, mint a társadalmi szervezetek vagy a nemzeti bizottságokén. Az elért eredmények summázásán kívül ez a tanácskozás egyúttal azt is szolgálta, hogy a mozgalomnak új lendületet adjon. Az illetékeseknek minden szintéin érezniük kell felelősségüket, az ügy fontosságát és időszerűségét. Elhatároztuk hogy a későbbiek során is visszatérünk a tömegsport helyzetére, tanácsüléseinken rendszeresen foglalkozunk az elfogadott határozatok végrehajtásának ellenőrzésével. — Milyen megállapításokat tehetett a Jnb legfelsőbb fóruma a testnevelési mozgalom legutóbbi időszakát, pillanatnyi helyzetét értékelve? — Az elért eredményeket tárgyszerűen, nyíltan és bíráltán elemeztük, össztársadalmi fejlődésünk szemszögéből, a CSKP KB XIV. és XV. Olásén elfogadott határozatok szellemében. Ezekben a dokumentumokban is megfogalmazódott a testnevelési mozgalom szerepének fontossága, a sokoldalú egészséges embertípus nevelésében. Az elmúlt két esztendőt értékelve elmondhatjuk, hogy járásunkban jelentős előrehaladás történt. Valamennyi test- nevelési egyesületben lerakták a turisztikai és a tömegsport alapjait, elmélyült a kapcsolat a CSSZTSZ és a többi tömegszervezet között. Ennek szép példájával az elmúlt évi spartakiád szolgált, de reméljük, hogy ez a kapcsolat nem szűnik meg testnevelési mozgalmunk nagy seregszemléje után sem. A nemzeti bizottságok szintjén főképpen a műszaki-anyagi feltételek megteremtését tartottuk fontosnak, s lehetőségeinkhez mérten támogattuk a „Z“-mozgalom keretében folyó kisigényű sportlétesítmények építését. Az értékelt időszak során ilyenből tizenhatot adtunk át rendeltetésének. Nagyon sok még a tennivaló, s főként a járási székhelyen túlzsúfoltak az iskolai tornatermek: a kötelező honvédelmi és egyéb akciókat pedig csak a járás határain túl tudjuk lebonyolítani. Nincs egyetlen fedett uszodánk sem, szr.b idtéri sem sok — így az úszótanfoJúnius végéig köti a szerződés Anton Malatinský edzőt a Slovan Bratislava csapatához, akinek, munkáját már hónapok óta Anton Urban segíti, s ő lesz majd utódja is. Mindketten arról győzték meg a sajtóértekezleten a sportújságírókat, hogy az együttes felkészülése a tavaszi idényre ha nem is volt zökkenőmentes, de keményebb és alaposabb, mint ezelőtt bármikor. Az NDK beli portyán elsősorban a hallatlanul szívós ellenfelekkel szemben kimondottan télies pályákon kellett igazolni az erőnlét kifogástalanságát, míg a romániai portya, amely lényegében tornaszereplésből állott, igazán lehetőséget adott arra, hogy különböző játékstílusú csapatokkal szemben mindazok szerepeljenek, akik a „rajtlista“ jelöltjei közül teljesen egészségesek. Az elmondottakból kitűnik, hogy az egyes posztokért egészséges versengés folyik, senkinek sincs bérelt helye. Ondruš a hosszú kényszerpihenő után olyan biztos pillére volt a védelemnek és vezéregyénisége a csapatnak, mint már régen nem. A védelem mindkét porlyamok és egyéb rendezvények lebonyolítása sem kis gondot okoz. Létesítményekben, szakemberekben, edzőkben is szűkölködünk, ami rányomja bélyegét a versenysportok eredményeire is. Határozottan jó irányú, fellendült _ sporttevékenységről szólhatok szakszervezeti szinten. A szakszervezeti bizottságokon belül a legtöbb munkahelyen sport-albizottságok alakultak, s többségükben eredményes munkát fejtenek ki. Pezsgő munkahelyi sportélet folyik például a Járási Népegészségügyi Intézetben, a Járási Építőipari Vállalatnál, a Járási Nemzeti Bizottságnál, a rimaszombati Erdőgazdasági Üzemnél, ezzel szemben többet várunk e téren a tisoveci és a tornaijai (Safarikovo) géngyáraktól, a hnúšťai vegyiművektől és még egy néhány más nagyobb termelési egységtől. A társadalmi szervezetek, mindenekelőtt a SZISZ szintjén számos tömegsport rendezvényre került sor, ezek szervezése, lebonyolítása azonban még nem érte el a kívánt szintet. A Honvédelmi Szövetség tevékenysége sokkal eredményesebbnek minősíthető, hiszen évenként mintegy 750 sorköteles fiatallal sokoldalúan, jól foglalkoznak. Népszerűek a szövetség rendezte honvédelmi, a so'kolovói és a duklai versenyek, valamint a modellezés, kynológia, s újabban a motorizmus. A járás sportjának jelenlegi, egyértelműen törne gorientáció- ja nyilvánvalóan nem zárja ki annak lehetőségét, hogy néhány éven belül a minőségi vagy versenysportban Is ked* vező változásokra kerül sori? — Nem zárja ki, sőt nagyon bízunk benne, hogy elősegíti. Ennek jelei itt-ott már most fellelhetők. A honvédelmi jellegű sportágakban az elmúlt két esztendő során kilenc szlovákiai és két országos bajnokot neveltek, s három alkalommal nemzetközi szintű eseményen képviselték színeinket. — Az olimpiai sportágnak számító birkózásban is egyre többet hallatnak magukról a Lokomotíva szabadfogású versenyzői, közülük Sztankovics István már kétszeres országos ifjúsági bajnok s válogatott is lett az elmúlt esztendőben. Különösen látványos fejlődésnek indult a cselgáncs, melyben ifjúsági szinten a Lokomotíva és Mladosť jól működő szakosztályai révén az ország legjobbjai közé tartozunk. A nem hagyományos sportágakban is egyre inkább hallatnak magukról versenyzőink, így a kulturisták, tollas'abdá7ók. Ondrej Uličný, súlycsoportjának kétszeres országos bajnoka az összetett kulturisztikai úgynevezett erő-teljesítmény számban, s Szlovákia legjobbtyán nagyon Jő benyomást keltett. A középpályás sorban többféle megoldás alakalmazható, az ellenfél játékereje és választott taktika szempontjából. Változatlanul elég nagy hibaszázalékkal veszik célba az ellenfél kapuját a csatárok és a középpályások, s ezen nemcsak a további céltudatos speciális edzés. hanem a javuló talajú, a kombinatív, kellő technikával megalapozott játékra alkalmas pályák is segíthetnek. A Slovan a tavaszi idényben a 8. helyen akar végezni, ősszel már az első hat hely valamelyikét pályázza meg, s ilyenirányú igényei a következő idényekkel fokozódnak. A hallottakból arra lehet következtetni, hogy Urban, akárcsak ZŤS Petržalkában, volt anyaegyletében is nagyon érti a játékosok nyelvét, fokozni tudja azok egészséges becsvágyát és sikerül velük megértetni, hogy mindig a következő mérkőzés a legfontosabb, mindegyik erőpróbán teljes értékű teljesítményt kell nyújtani. A nézőket vissza karják csalogatni a lelátókra, ahonnan ezentúl nem kell majd üresjáratot szemJai között szerepelnek a kle- noveci tollaslabdázók. — Nem is titkoljuk, hogy a jelenlegi átgondolt, széles körű nevelőmunkában előbb-utóbb eredményeket várunk a teniszezőktől. asztaliteniszezőktől, röolabdázóktól, sőt labdarúgóinktól is. A mmőség> vagy verseny- sportok fei'ődése egyre lobban kötődik a létesítményekhez. Milyen eredményeke' hozott e téren a legutóbbi ötéves terv, s mi várható a hetedik ötéves tervidőszaktól? — A hatodik ötéves terv során öt futballpályát létesítettünk, vagy korszerűsítettünk, ezen kívül két atlétikai pályával és kilenc röplabdapályával gyarapodtunk. A hetedik ötéves terv során Rimaszombatban be kell fejeznünx három tornaterem építését, s ugyancsak át kell adnunk rendeltetésének az iskolai tornatermeket Gemerská Vesen. Hnúšťán, Jesenskén, Gesztetén (Hostice), Tep'ý Vrchon és Tornaiján. Ugyancsak a legkö zelebbi tervidőszak feladata lesz Rimaszombaton befejezni a négypályás tekecsarnok építését. A téli sportágak, mindenekelőtt a sízés fejlesztését hat új' felvonó szolgálja, s szó van két újabb létesítmény építéséről is. Ügy tervezzük, hogy a síközpont közelében Ratkován vagy Klenovecen építünk egy 60—80 ágyas turistaszállót, így a kötelező sítanfolyamokat járáshatáron belül bonyolíthatnák le iskoláink. Nem ilyen egyértelműen jó a helyzet a fürdőhelyek, uszodák terén. Sajnos, gyakran távoleső vidékekéin kénytelenek Iskoláink lebonyolítani az úszótanfolyamokat. A járás 12 létesítménye idényjellegű, ezek közül is felújításra szorul a ratkovái, hnúšťai és a korláti uszoda. Az idény jelleg megszűntetését csak a Rimaszombatban épülő fedett uszoda oldja meg. Jelenleg műjégpályával sem rendelkezik a já Rimaszombatban hamarosan megkezdjük egy nyílt jégpálya építését, ennek befedésére azonban csak a következő ötéves terv végére van valós esélyünk. Járásunkban a CSSZTSZ tagjainak száma meghaladja a tízezret, akik többsége fiatal, s iskolai vagy egyesületi szinten űzik a sportot, nagyon sokan pedig alkalomszerűen kap- csoldónak a tömeges sportrendezvényekbe. A fiatalok sportjáért, s az idősebbek számára felüdülést nyújtó turisztikáért felelősséget érez a Járás párt és állami irányítása. Kongresz- szusi határozatokat, pártirányelveket teljesítünk azzal, hogy a tömegek sportjával komolyan, hivatásunk teljes tudatában foglalkozunk. HACSI ATTILA lélnlük, s amit megfigyelhetnek, az tapsra ragadtathatja őket, nem pedig a nem tetszés nyivánítására. A bíztatást ki akarja érdemelni az együttes, s a labdarúgó szakosztály új vezetősége egy emberként a sport szerű környezet biztosításán, s az ugyancsak sportszerű játék nyújtásán fáradozik a szakvezetéssel együtt. A Slovan állandó lehetőséget kíván biztosítani juniorjainak, s főleg saját neveltjeiből igyekszik felfrissíteni sorait. alakzatait. Edzőinek egybehangzó véleménye szerint minden játékos mellett elsősorban jő teljesítménye, formája, edzettségi állapota és töretlen harci kedve szól, nem a születési bizonyítvány adatai elsődlegesek az egyes posztok betöltésénél. Az edzők felelősségük teljes tudatában csak az arra mindenképpen méltó játékosokat ajánlják majd beválogatás- ra, s nem titkolják, hogy hamarosan ismét nemzetközi kupaszereplés lehetőségét szeretnék biztosítani a csapat számára, s ehhez a szurkolóktól is kérik a megfelelő támogatást. ZALA JÓZSEF , Kecses mozdulatok, fürkésző tekintetek (férfiak vagyunk!), taps, mosolygás. Hát ami igaz, az igaz: volt mit nézni. Akárcsak később — hallgatni. Mert egy sikerekben gazdag testnevelési egyesület munkájával, eredményéivel és gondjaival ismerkedhettünk meg. Hogy a spartakiád-ötlet kitől származott, nem kérdeztük. Azt viszont tudjuk, hogy tavalv a DAC rendezte az elWeisz Mihály, a DAC einoke előadói beszédét tartja az évzáró gyűlésen f Fogas Ferenc felvétele) ső járási spartakiádot Csehszlovákiában. Ez önmagáért beszél. Elismerése volt ez a 18 000 lakosú városnak, a sportegyesületnek, a vezetőknek (nemcsak a sportvezetőknek!), az egész járásnak. Talán innét az ötlet. Egyszóval hangulatos volt a kezdet. A folytatás, a beszámoló is derűvel töltötte el az embert. Az elmúlt választási Időszakban a DAC sportolói olyan eredményeket értek el, amilyenekre nincs példa a város történetében. Az asztalitenisze- zők és a birkózók felkerültek az I. ligába, a futballisták a Nemzeti Ligában szerepelnek. Mit sem von le a sikerekből, hogy a „ping-pongozók“ és az erős emberek tapasztalat hiányában kiestek a legjobbak közül. A női asztaliteniszezők azonban ismét igyekeznek vissza az I. ligába, amit bizonyít, hogy több érmet nyertek Szlovákia, Illetve Csehszlovákia bajnokságán, kitünően szerepelnek a Nemzeti Ligában. Más a helyzet a birkózókkal. Kiesésükben — a többi között — közrejátszott a fegye»- lem meglazulása is. Most tehetséges fiatalokkal akarják feltölteni a csapatot és újra megpályázzák az első vonalat. De nemcsak a „menők“ jelentik a DAC-ot. Ott vannak a röplabdázók, a kosárlabdázók, a kézilabdázók és a tömegsport hívei. Az 1260 tagot számláló egyesületnek 29 különböző csapata van, s közülük 18 a kerületi, 7 pedig az országos bajnokságokban szerepel, és a DAC országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik a fiatal asztaliteniszezők nevelésében. Sorolhatnánk tovább az elért eredményeket, sikereket. Nem ez a célunk. Inkább az érdekel bennünket, hogyan cs'náüák? Mi a „titka“ a mozgalmas egyesületi sportéletnek? 2. A vezetés. Szakmai és egyesületi irányítás. Mert tehetségek mindenütt vannak. Ezeknek és az edző munkájához kell feltételeket teremteni. Ogv ahogy Dunaszerdahelyen teszik. Az utóbbi négy esztendőben állandósult a DAC vezetősége, amely hozzáértő, jó szervező- készséggel és diplomáciai érzékkel rendelkező emberekből áll De nemcsak ez Szeretik Is a sportot. Igazi lrányitóikként vezetik az egyesületet; van tekintélyük, megtalálták az utat a város párt és állami vezetői, a bázisszervek felé; megtalálták az utat a szakosztályok, az edzők, a versenyzők és még a pártoló tagság felé is. Nem kis része van eoben Weisz Mihály elnöknek, az egyesület szellemi vezérének, aki „civilben“ a Dunaj Szálló igazgatója. Több éves, évtizedes sportvezetői múlt áll mögötte. Tulajdonképpen az 0 érdeme (habár ezt szerénységből határozottan tagadja!), hogy az utóbbi időben „nem középiskolás fokon“ művelik a sportvezetést a DAC-ban, hogy túlléptek a műkedvelői szinten, habár mindnyájan társadalmi munkában szorgoskodnak a sport körül. Bizonyos fokú „profizmust“ vittek munkájukba, melynek mindenki elismeréssel adózik. Nem véletlenül vett részt az évzáró gyűlésen Magyarics Vince elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára. De nemcsak úgy, hogy jött és ment. Nemcsak protokollsze- rűen. Nem. ö együtt él a város sportjával. Vita felszólalásában öröm.nel mondta: büszkék a DAC sportolóira, akik eredményeikkel öregbítik a város és az egész járús jó hírnevét. Egyértelműen dicsérte* sportvezetőket és biztosította őket: a párt és az állami szervek továbbra is megadnak minden erkölcsi és any„gi támogatást a DAC-nak. Mert van értelme. 3. Kevés az olyan kisváros, ahol minden szinten és vonalon olyan jó lenne az együttműködés, olyan kölcsönös lenne a bizalom, a vezetők között mint Dunaszerdahelyen. Hogy mennyire „egy húron pendülnek“ a vezetők, azt a* alábbi eset is bizonyítja. Egészen az átadás pillanatáig titokban tartották a DAC elnöke élőtt, hogy a járási pártbizottság a járás fejlesztésiben szerzett érdemekért kitüntetést adományoz neki az évzáró gyűlésen. Meglepetés a javából! Weis* Mihály alig tudott szóhoz jutni a meghatódottságtól... Látszatra kis dolog ez. de hűen tükrözi a dunaszerdahelyi vezetők egységét. Láttam és hallottam, amint az elnöknek gratuláltak. Csak így, röviden: „Megérdemelted, Misikém “ Hogy hány órát szentel Weisz Mihály a szabad idejéből (uram bocsá’, munkaidejéből) a sportnak? „Órában és percben ezt lehetetlen kifejezni — mondja. „Aki erre képes és ezt számolgatja, az nem él igazán együtt a sporttal. Különben is nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség “ Több kérdésem erre a témára nem volt az elnökhöz... A gyűlés után a vezetőség új tagjaival, Dako Sándor tanárral, a Bodrogközből származó főldimmel találkoztam. „Hogy tetszett?“ — kérdezte. Bólogattam. „Képzeld el, ha lenne egy sportcsarnokunk. egy uszodánk! Milyen sportélet, milyen eredmények lennének itt?!“ El tudom képzelni. Jövőre kezdik építeni 22 millió koronás beruházással a sport- csarnokot. A DAC vezetői azonban „nem férnek a bőrükbe“ Már most akarnak egy csarnokot. Mondjuk fából. Meg is van a terve, a modell. Talán rövidesen el is készül. Megmondom őszintén: csodálom a dunaszerdahelyi sportvezetőket. Az volt az érzésem, hogy az ember Dél-Szlovákiá- ban sem azért van, hogv beilleszkedjék a számára meghagyott résekbe, hanem azért, hogy fölébe' emelkedjék, szétfeszítse v'iágát. Magáért másokért TOMI VINCB Egyre többet vár magátél a Slovan