Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám, kedd
Jogos felháborodást kelt az Egyesült Államok újabb szovjetellenes rágalomhadjárata !Folytatás az 1. oldalról/ légikalózok elleni harcban fo- gantosítandó hatékony lépések ellen. Tény az is, hogy az Egyesült Államok már több mint négy éve rejtegeti a Bra- zim szk a sz- te r ro r istáika t, akik repülőgépet térítettek el, több szovjet ember életét veszélyeztetve, s akik szándékosan megölték a légikisasszonyt. Ezzel talán az Egyesült Államok nem a terrorizmust támogatja? A jelenlegi kampány szervezői becstelen módszerhez folyamodnak, amikor egyenlőség- jejet tesznek a terrorizmus, valamint a népeknek a nemzeti, gazdasági és szociális felszabadulásért vívott igazságos harca közé. A két teljesen különböző jelenség között csak rossz szándékkal lehet párhuzamot vonni. Ez a három világrész százmilliói vágyának lebecsülése, azon embereik vágyának a lebecsülése, akik a gyarmatosítás ellen, annak maradványai, az idegen beavatkozás ellen, az új és valóban emberi életért harcoltak és harcolnak. Á két jelenség közti egyenlőségből az következne, hogy az új afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok, amelyek a népek kitartó szabadság és függetlenségi harcából születtek, csupán a terrorizmus termékei. A terrorizmus újdonsült „teoretikusainak“ valahogy nem jön ki a számítása, amit az a tény is bizonyít, hogyha az ő logikájuk szerint gondolkodnánk, akkor a terroristák közé kellene sorolni George Washingtont és az Egyesült Államok más alapítóit, akik az amerikai gyarmatok függetlenségi harcát vezették. Ilyen abszurditásokhoz vezet az, amikor gyűlölködve néznek a világban végbemenő társadalmi változásokra, amikor nem tudják, vagy nem akarják megérteni e változások objektív és történelmi szükségességét. Ä feszültséggócok kialakulásáért, az erőszak kultuszáért, amelyet bizonyos körök nemzetközi fórumokon alkalmazReagan vádaskodásai feszültséget kelthetnek Az amerikai elnök sajtóértekezletének visszhangja (ČSTK) — A világsajtót még élénken foglalkoztatja Ronald Reagan amerikai elnök múlt heti sajtóértekezlete, amelyen a belpolitikai és gazdasági kérdéseket csak érintve elsősorban nemzetközi problémákkal foglalkozott. A TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyarázatában rámutatott: Reagan hamis színben tüntette fel a Szovjetunió nemzetközi tevékenységének céljait. A SALT—II szerződéssel kapcsolatosan az általa javasolt új tárgyalásokon pedig nem a fegyverzetkorlátozás feltételeinek a megvitatása a fő, hanem e probléma összekapcsolása más, a témához nem tartozó kérdésekkel. Az amerikai lapok többsége egyetértés vagy ellenvélemény kifejezése nélkül ismertette Reagan szavait, egyöntetűen el"ma 1981 II. 3. 3 A SZOVJETUNIÓBAN tegnap a kozmikus térség további kutatása céljából Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 1243 jelzésű műholdat. PÚJA FRIGYES magyar külügyminisztert a munkásmozgalom és a szocialista építés terén szerzett érdemeinek elismeréseként 60. születésnapja alkalmából A Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az elnöki tanács elnöke nyújtotta át a jubilánsnak. AUSZTRIÁBAN az Osztrák Kommunista Ifjúság kezdeményezésére március 20-a és április 5-e között országszerte nagygyűlésekre és felvonulásokra kerül sor, melyek célja a közvélemény aktivizálása a békéért, a leszerelésért és az enyhülésért, s a háborús veszély ellen folyó harcban. ÉSZAK-ÍRORSZÁG több városában a hét végén viharos tüntetésekre került sor a brit önkény ellen. Az ulsteri rendőrség és a brit megszálló egységek brutálisan léptek föl a tüntetők ellen. NYUGAT-BERLINBEN az utóbbi három napon több incidensre és összetűzésre került sor, melyek résztvevői a lakáselosztás terén tapasztalt spekulációk ellen tiltakoztak. A tüntetők régi és lakatlan épületeket foglaltak el, s az erőszakos akciók során mintegy 130 esetben ösz- szetűzésre került sor a lakás- foglalók és a rendőrség között. FRANCIAORSZÁG van*'atui (azelőtt Oj-Hebridák) nagykő vetét nem kívánatos személynek nyilvánította a csendes-óceáni szigetország kormányának szóvivője. A diplomata kiutasítására az adott okot, hogy a francia hatóságok megvonták a beutazási engedélyt egy vanua- tui képviselőtől, aki az említett francia tengerentúli terület függetlenségét szorgalmazó erők kongresszusán vett volna részt. fogadva az új elnöknek azt az állítását, hogy a republikánus kormányzat hatalomra jutásával irányváltás következett be az amerikai politikában. James Reston, a New York Times kommentátora azonban megjegyezte, hogy Reagan vádaskodásai a Szovjetunió ellen nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatokban, hanem Washington és szövetségesei viszonyában is feszültséget kelthet. A Washington Post hasábjain Joseph Kraft kommentálta Reagan szavait és megjegyezte, hogy az amerikai elnök azon állítása, miszerint a Szovjetunió „kommunista világállam“ létrehozására törekszik, azt bizonyítja, hogy Reagan semmibe sem veszi a történelmet. Az európai lapok nem csekély aggodalommal kommentálták Reagan első sajtókonferenciáján tett kijelentéseit. A párizsi Le Quotidien de Paris azt írta, hogy Washington álláspontjának kiéleződését szövetségesei fenntartásokkal fogadják. A lap az egyet nem értés első jeleként Schmidt nyugatnémet kancellár véleményét említi, aki pénteki parlamenti beszédében hangsúlyozta: kormánya a Kelet és a Nyugat közötti egyensúly elvéhez kívánja tartani magát. SALVADOR A HAZAFIAS ERÜK A HARC ÚJABB SZAKASZÁRA KÉSZÜLNEK Kommentárunk T öbb mint egyhónapos téli szünet után a bécsi Hof- burgban a múlt héten kezdődött meg a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló tárgyalássorozat 23. fordulója. Már hét és fél éve, hogy a részt vevő államok képviselői a karácsonyi és a nyári szünet kivételével hetente egyszer plenáris ülést tartanak az osztrák fővárosban. E hosszú időszak alatt számtalan nyilatkozat, állásfoglalás hangzott el a Hof- burg tárgyalótermében, javaslatok kerültek a tárgyalóasztalra. Hosszú lenne az egész eddigi maratoni tárgyalássorozat fő eseményeit felsorolni, mérlegét megvonni, de érdemes legalább visszapillantani a múlt év decemberének közepén befejeződött 22-ik fordulóra. A tárgyalások 1980-as üléseinek áttekintéséből kitűnik, hogy a megbeszélések egész évben a szocialista országok kezdeményezéseinek jegyében zajlottak le. A tavalyi tanácskozások fordulóin a Szovjetunió és a többi szocialista ország három javaslatot nyújtott be. Ezek a nyugati fél álláspontját is messzemenően figyelembe vevő kezdeményezések lehefővé tennék, hogy mielőbb megkezdjék a haderőcsökkentés első — a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra vonatkozó — megállapodás szövegének kidolgozását. A tárgyalásokon közvetlenül részt vevő négv szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyel- ország. Csehszlovákia és az NDK — legutóbbi közös javaslatának lényege az, hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyezmény megkötésétől számított három évig a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista és nyugati országok — leszámítva természetesen a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, amelyekre egyedül vonatkozik az első egyezmény —, fagyasszák be a közép-európai tató módon közelítsék meg a négy szocialista ország megelőző, 1980. július 10-i javaslatát is, amely a haderőcsökkentés első szakaszában a Szovjetunió számára 20, az Egyesült Államok számára pedig 13 ezer fős csökkentést irányoz elő. A NATO-or- szágok azonban a konstruktív válasz helyett a múlt évben is folytatták a teljesen indokolatlan „számháborút“, vagyis a KöKilátás a bécsi Hofburgból térségben állomásozó haderők létszámát. E javaslat kompromisszumos elemei egyrészt lehetővé teszik a NATO-tagállamok- nak, hogy ne egyenként,, hanem kollektíván, azaz a térségben meglevő haderőpotenciált közös alapnak tekintve, fagyasszák be a jelenlegi létszámszintet, másrészt pedig engedményt tettek a nyugati félnek, amennyiben három évben szabták meg a befagyasztás időtartamát. Ez az időszak ugyanis elegendő ahhoz, hogy leszűrjék az első egyezmény tapasztalatait, és kidolgozzák a második haderő- csökkentési egyezményt amely majd megszabja az első egyezményből kimaradt többi ország kötelezettségeit is. Ez az újabb kezdeményezés tovább közelítette egymáshoz a szembenálló nézpteket. és lehetővé teszi az első megállaoodás konkrét kidolgozását. Ehhez azonban arra volna szükség, boerv a NATO-orsz^eok p’őrprnuszüntelenül fokozza a juntának nyújtott katonai támogatását, és a szomszédos államok is egyre nyíltabban avatkoznak Salvador belügyeibe. A salvadori Forradalmi Szak- szervezeti Szövetség a fővárosban titokban megtartott kongresszusán úgy döntött, hogy „mindent megtesz a következő általános sztrájk sikeréért.“ A szombatról vasárnapra virradó éjszaka lezajlott illegális kongresszus résztvevői kijelentették, hogy „harcolni fognak a szak- szervezeti szabadságjogokért, az összes politikai fogoly szabadon bocsátásáért és a forradalmi kormány hatalomra jutásáért“. (A Forradalmi Szakszervezeti Szövetség 1980. januárjában alakult és része a Forradalmi Demokratikus Frontnak.) Több mint száz ismert venezuelai politikai és közéleti személyiség nyílt levelet intézett az ország elnökéhez, amelyben szolidaritását fejezte ki a salvadori nép hősi harcával. A levél megállapítja, hogy tavaly 13 ezer ártatlan áldozata volt a salvadori terrornak, s ezek többsége szakszervezeti vezető, a demokratikus mozgalom és a diákszervezetek tagjai, akik az emberi jogok és az alapvető állampolgári szabadságjogok helyreállításáért küzdöttek. zép-Európában állomásozó szovjet csapatok nagyságára vonatkozó adatok „pontosításának“ követelését. A tárgyalások nyugati résztvevői a legfontosabb kérdésként továbbra is a szárazföldi csapatok létszámadataiban feltételezett eltérések tisztázását hangoztatták, azt állítva, hogy ettől függ az előrehaladás a tanácskozásokon. Ezáltal olyan ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy amíg a szocialista országok már részletesen tisztázták csapataik létszámának kérdését, a nyugati országok nem adtak választ arra. hogy az általuk feltételezett eltéréseket milyen módszerekkel állanították meg. A szovjet delegáció vezetője ezért ismételten felszólította a nyugati résztvevőket, hogy vagy Indokolják meg a létszámadatokra vonatkozó állításaikat, vagy pedig fogadják el alapul a szocialista országok hivatalosan előterjesztett lfiti 7flmadaíait, és ne hátráltassák tovább a tárgyalások előbbrehaladását. Az ilyen szándékos halogatás különösen most alaptalan, amikor a négy szocialista ország kompromisszumos javaslatai eredményeképpen a felek álláspontja a tárgyalások lényeges kérdéseiben közeledett egymáshoz. A NATO-államok — a szocialista országok küldötteinek aktivitásával szemben — a bécsi tárgyalásokon tétlenséget tanúsítottak, kitértek a konkrét válasz elől a kezdeményezésekre, s ők maguk a tavalyi fordulókban egyetlen javaslatot sem terjesztettek elő. Ugyanakkor azonban — a tárgyalásokon tanúsított érdektelenségükkel egyidőben fokozzák a fegyverkezést, főként a NATO európai országaiban, amelyek a bécsi tárgyalások közvetlen résztvevői. A most megkezdődött 23-ik tárgyalási forduló középpontjában a szocialista országok múlt évben előterjesztett kompromisszumos javaslatai állnak. Az álláspontok közelítésében eddig elért eredmények lehetővé teszik. hogy már ebben a szakaszban hozzálássanak az első megállapodás kidolgozásához. Ehhez azonban a nyugati fél konkrét és konstruktív hozzáállása szükséges. mert ené’kül nem lehet tovább lépni az enyhülési folyamat megszilárdításában és katonai területre történő kiterjesztésében, ami minden ország népének érd^Vo PROTICS JOLÁN Mywm—ii.vrv nak, a terrorakciókért sem a Szovjetunió, sem pedig a nemzeti felszabadító mozgalmak nem felelősek. Az önkény, az erőszak és a nemzetközi terrorizmus táptalajául azok tevékenysége és politikája szolgál, akik lábbal tiporják a törvényes jogokat, a szuverén államok - és népek érdekeit, akik szítják a faji és nemzetiségi gyűlöletet, akik támogatják a reakciós diktátori re- zsimeket, akik a feszültség fokozására és a lázas fegyverkezés fokozására törekszenek, akik kiélezik a háborús pszichózis légkörét. Teljesen világos kiről van szó. A szovjet vezetés szeretné remélni, hogy Washington komolyan elgondolkodik afölött, hogy hová vezethet a Szovjetunió elleni kampány, amely az Egyesült Államokban kezdődött. Washingtonnak lépéseket kellene tennie e kampány megállítására és figyelmet kellene szentelnie a valóban fontos ügyeknek, amelyekből épp elég van. Gondoljunk csak az amerikai-szovjet kapcsolatok kérdésikörére és az egész nemzetközi helyzet normalizálására. Ha ez így lesz, akkor az amerikai fél a Szovjetunióban bármikor konstruktív párbeszédre kész partnerre talál. Mélyül a gazdasági válság Sztrájkok Belgiumban és Spanyolországban (ČSTK) — A salvadori hazafias erők a katonai-polgári junta elleni harc újabb szakaszára készülődnek, amely más körülmények között valósul meg, mivel az Egyesült Államok (ČSTK) — BRÜSSZEL — Tegnap Belgiumban egynapos munkabeszüntetések sorozata kezdődött, amely lényegében az ipar valamennyi ágazatára kiterjed. A legnagyobb szak- szervezeti szövetségek által kezdeményezett sztrájkakció célja annak megakadályozása, hogy a parlament jóváhagyja a kormány bérbefagyasztásra v o na tikozó t ö r vény te r ve z e té t. Az ország legtöbb városában nagygyűlésekre és felvonulásokra került sor, melyek résztvevői tiltakoztak a tervezett bérbefagyasztás ellen. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a munkáltatókkal kössék meg a munkaszerződéseket, még mielőtt a szenátus szavaz a törvénytervezetről. Ez a szavazás e hétre várható. MADRID — A spanyol demokratikus szakszervezetek — a Munkásbizottságok és a Spanyol Dolgozók Általános Szövetségé — felhívására általános sztrájkot tartanak a kohó- és a hajóipar dolgozói. A sztrájkban mintegy 200 ezren vesznek részt és béremelést, valamint a munkakörülmények javítását követelik. Spanyolországban ugyanakkor folytatódik a legnagyobb légiforgalmi társaság, az Iberia földi irányító személyzetének és a Renfe vasúti társaság diszpécsereinek a sztrájkja. (ČSTK) — LONDON — Nagy-Britanmiában a múlt évben 20 százalékkal emelkedtek átlagosan a lakbérek. Ez elsősorban annak következménye, hogy a konzervatív Thatcher-kormány fokozatosan csökkentette a városfejlesztésre fordított állami kiadásokat. Az építőipari munkák terjedelme Nagy-Britanniában tavaly a legutóbbi 50 év legalacsonyabb szintjére esett visz- sza. Mindez olyan időben történik, amikor mintegy 1,2 millió angol polgárnak nincs hol laknia, és megközelítőleg 300 ezer építőipari munkás állástalan. A dél afrikai rezsim lényegében hadüzenet nélküli háborút folytat Angola ellen, és agressziója egyre nagyobb méreteket ölt. A pretoriai csapatok az elmúlt évben több száz fegyveres támadást intéztek angolgi területek ellen. Felvételünkön: az Angolai Népi Felszabadítást Mozgalom (MPLA) egyik képviselője egy falu lakosainak a reakcióval szembeni éberség szükségességéről beszél (ČSTK felvétele)
