Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám, csütörtök

0) 1ERIDŰSZAK - KGRSZEÉSÍTES! FEUWOK

Beszélgetés o Szlovák Magnezitművek céljairól

Közel félévszázaddal ezelőtt indult el azon a magnezitiparral kapcsolatban álló úton, mely a Szlovák Magnezitmüvek vállalatigazgatói tisztségéig vezetett. Élete összekapcsolódott ezzel a fontos iparággal. Zaltán Prekop ott született és ott kezdett ismerkedni az élettel, ahol a föld mélyéből a felszínre hozták a magnezitot. Édesapja egyike volt a lovinobaňai magnezitüzem alapítóinak.

A közelmúltban került a vállalat élére, és talán csaik aikkor nem foglalkozott ezzel a szürke kőzettel, illetve feldolgozásával, amikor mérnöki diplomájának megszerzése céljából a Szlovák Műszaki Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése után a Szlovák Magnezitmüvek lubení- ki üzemében kezdett dolgozni, ahol 1969-ben lett az üzem igazgatója.

Az új esztendő küszöbét átlépve mi másról, mint a lezárult 6. ötéves tervidőszak folyamán elért vállalati eredményekről és az új tervidőszakban megvalósítandó tennivalókról beszélgettünk.

— A 6. ötéves tervidőszak végleges mérlege ugyan még nem készült el, de annyit ismételten elmondhatok, hogy vállalatunk november 24-én teljesítette az ötéves terv alapvető mutatóit, s az év végéig több mint 160 millió korona értékű árút termeltünk — hangsúlyozta Prekop elvtárs.

Az új tervidőszakban nem csupán termelési feladatok megvalósítása vár ránk — hangsúlyozta az igazgató. — Az ezzel ösz- szegüggő célok elérése érdekében számos egyéb feladatot kell teljesítenünk, vagyis meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket. Ez pedig fejlesztés és beruházás nélkül elképzelhetetlen.

— Konkréten milyen fejlesztési és beruházási feladatokról van szó?

— A 7. ötéves tervidőszakra történő előkészületek folyamán — vezérigazgatóságunk szakembereivel együttműködve — kidolgoztuk a magnezitipar fejlesztésének távlati, 1990-ig szóló programját, mégpedig a csehszlovák kohászat, valamint az export szükségleteinek figyelembe vételével. Ez a program a. biztosítéka annak, hogy vállalatunk — ha 6—8 évi késéssel is — megvalósíthatja a CSSZSZK kormányelnöksége 1973. évi 30- as számú határozatának szellemében célul tűzött korábbi fejlesztési programot. Nem akármilyen feladatokról van szó. Ez a tervezet csupán a 7. ötéves tervidőszakban közel 1,3 milliárd korona értékű beruházás — három és félszer nagyobb, mint a korábbi tervidőszakban — kivitelezését feltételezi. A 8. ötéves tervidőszakban 1,8 milliárd koronát használunk fel hasonló célokra.

A lubeníki üzem vezetőjéből vállalati igazgatóvá vált Prekop mérnök ma már vállalati szinten gondolkodik és cselekszik az irányítása alá tartozó hét üzem érdekében. Ez kiérzódött szavaiból midőn a fejlesztési feladatokról az egyes üzemek szükségleteinek megfelelően tájékoztatott.

— Banska Bélán rendezni kell a termelési programot, és javítani a munkafeltételekét, Lovi- nobaňán egyebeken kívül gépesítenünk kell a téglagyárié részleget. A kalinovói üzemben leszűkítjük a samotgyártást és folyamatosan áttérünk a tűzálló beton készítésére. A haéavai üzemben távlatilag tervezzük az ömlesztett magnezit termelését. A jubeníki Tizemben a munkafolyamatok automatizálására kerül sor, a jelsavai üzemben pedig gyorsabb ütemben be kell te- jeznünk a portalanltó berendezések beépítését Nem feledkezhetünk meg a gépi berendezéseket gyártó kúntapolcai üzemünk kapacitásának bővítéséről, a kassai üzem esetében pedig a portalanítás hatékonyságának fokozásáról, s közben gondolnunk kell ennek az üzemnek jövőbeli „áttelepítéséről“ is.

Prekop vállalati igazgató elmondotta, hogy közel 155 millió koronát — 27 millió koronával többet, mint a 6. ötéves tervidőszakban — használnak fel a kutatási program megvalósítására. ötvenről nyolcvanra növelték a kutatási-fejlesztési részleg dolgozóinak számát és egy konstrukciós osztályt is létesítettek. A jövőben ezek tevékenységét az általános műszaki fejlesztés követelményeinek megfelelően szervezik.

— Igazgató elvtárs, hol tartanak vállalatukban a komplex intézkedések érvényesítésével?

— A komplex intézkedésekre kezdettől fogva, mint a 7. ötéves terv szerves részére tekintünk, s megvalósítása, érvényesítése legfontosabb feladataink egyike. Mi ebben az irányítási rendszerben nem azoknak a tervmutatóknak változtatását látjuk, melyek alapján a vállalat tevékenységét értékeljük, hanem azoknak a gazdasági eszközöknek a megváltoztatását, melyek gondolkodásra, cselekvésre bírják az embereket a munka minőségének és hatékonyságának javítása illetve növelése céjáből Feltétlenül el akarjuk érni, hogy vállalatunk minden dolgozója ne csak azt tudja, mit keli termelni, de azt is, hogy milyen minőségben, mennyiért és ennek érdekében hogyan kell dolgoznia.

A Szlovák Magnezitművek vállalati igazgatójával folytatott beszélgetésünk alapján úgy tűnt, hogy ezt a célt sikerült elérniük, így a további feladatok megvalósításában is bizonnyára helytállnak. >•

KULIK GELLERT

JÓ NAPJUK VOLT

Üj feldolgozó üzemre lenne szükség

„Ä* galántai (Galanta) baromfifeldolgozó üzem teljesítette a 6. ötéves tervidőszakra meghatározott feladatokat“ — olvastam a járási pártbizottság mezőgazdasági és élelmezés- ügyi bizottsága ülésére beterjesztett jelentésében. E mondat mögött — amint Jozef Matula, Szlovákia legrégibb baromfifeldolgozó üzemének igazgatója elmondotta, nagyon sok erőfeszítés, küzdelem rejlik, mert eléggé elavultak a berendezések. Meg kellett nyújtani a műszakokat, hétköznappá tenni az ünnepeket, hogy a feladatokat megvalósíthassák. Ennek ellenére a galántai járásban termelt feldolgozásra szánt baromfi egy- harmadát még most is más üzemekbe kell szállítaniuk. A szállítási költségek eléggé nagyok, így a termelési költségek lényegesen nagyobbak a tervezettnél. Nem véletlen tehát, hogy évek óta arról beszélnek a járásban; új korszerű feldolgozó üzemre lenne szükség.

Szinte hihetetlennek tűnt, hogy a rossz munkakörülmények ellenére ilyen igényes és nagy feladatok megvalósítását vállalják a vezetők és dolgozók, és a termelés szünet , nélkül növekedik. Amíg 1960-ban 1500 tonna, 1976-ban már 2600 tonna, a múlt évben pedig 2650 tonna baromfit dolgoztak fel.

Milyen módon lehet ebben a kis üzemben növelni a termelést? — kérdezem Bíró Istvántól, a vágórészleg és egyúttal egy bronzjelvényes szocialista munkabrigád vezetőjétől. — Hisz ezekben a helyiségekben alig lehet mozogni, és kevés a tárolőhelyük.

Elgondolkodva válaszolja:

— Olykor úgy véljük, hogy magasabbra tesszük a mércét a lehetőségeknél, a mező- gazdasági üzemek a Járásban viszont egyre több baromfihúst termelnek, amit fel kell dolgozni. Tavaly még azt gondoltuk, hogy már nem fektetünk be újabb összegeket az üzem korszerűsítésébe, de változott a helyzet. Késve kezdik az új baromfifeldolgozó üzem építését — ezért úgy döntöttünk, hogy rendbehozzuk a fűtőkatlanokat, a mélyhűtő alagutat és további berendezéseket. Ha ez sikerül, akkor lényegesen nagyobb lesz a napi. teljesítmény.

Gertrud Staroňová üzemgazdász, az üzemi tanács elnöke egyetért a részlegvezetővel és ő is a teljesítmény növelésének lehetőségeiről beszél:

— A havonta megtartott termelési értekezleteken egyre többet beszélünk arról, hogy idejében meg kell kezdeni a műszakokat és el kell érni, hogy minél kevesebben maradjanak távol a munkából. Jobban felkaroljuk a dolgozók újítási javaslatait is. Évente mintegy 10—13 újítási javaslatot nyújtottak be. A jövőben arra törekszünk, hogy ezek száma tovább gyarapodjon.

A szocialista munkabrigád vezetője tovább fejtegeti a munkafegyelem megszilárdításának lehetőségeit. Beszél az eddigi helyzetről, illetve a tapasztalatokról:

— Az évszakok lényegesen kihatnak a munkafegyelem alakulására. Télen — amikor a határban nincs munka — szinte mindenki minden nap dolgozik, de amikor a ház körül is sok a teendő, akkor jó- néhányan távol maradnak. Túl sokat tartózkodnak az orvosi rendelőkben is. Gyakran előfordul, hogy fél órai kivizsgálás miatt csak pár órát dolgoznak, vagy egyáltalán be sem jönnek az üzembe. Ezt a problémát is meg kell oldanunk. Szóba került, hogy inkább az orvos járhatna az üzembe, vagy más hasonló módon kellene megoldani a rugalmasabb egészségügyi gondoskodást. El akarjuk érni: ellenőrizhető legyen, hogy a dolgozó meddig tartózkodik az orvosnál, és mennyi időt tölt el a városban bevásárlással.

Megegyeztünk abban, hogy

ezen a téren változást kell eszközölni. Főleg, oly módon, hogy népszerűsítsék a jó dolgozók eredményeit. Kovács Erzsébetet, Vízvári Máriát, Mária MeliSovát, Farkas Vilmát, Nagy Margilót, Horváth Erzsébetet és Pónyi Erzsébetet említik. Remélik, hogy a kollektíva nevelő hatása a jövőben a többieket is nagyabb fegyelemre és jobb munkára ősz tönzl.

A folyamatos termelést — amint a részlegvezető elmondta — a szállítói—-megrendelői ka p csola tokba n előforduló rendellenességek is fékezik. Egyes napokon két óra hosz- szat is állnak, mert a termelőüzem késve szállítja az élő- baromfit. Abban a hónapban, amikor az ilyesmi gyakran ismétlődik, nehéz teljesíteni a tervet. A berendezések teljesítménye korlátozott, tehát csak úgy pótolhatják a lemaradást, ha megnyújtják a műszakot. A járási pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságán is sokat beszéltek erről a problémáról, és olyan Intézkedéseket hoztak, amelyek ezen a téren javulást idézhetnek elő.

Az üzemgazdász elemezve a múlt évi gazdálkodást, és figyelembe véve, hogy az idén 50 tonna baromfihússal többet kell feldolgozniuk, így fejti ki véleményét:

— Nézetem szerint a komplex intézkedések érvényesítése elősegíti a rendszeres termelést és a nagyobb nyereség elérését. A CSKP XVI. kongresz- szusa és megalakulása 60. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásunk is a Jobb minőségű és olcsóbb termékek előállítására irányul. A jobb minőségű áruért lényegesen több pénzt kapunk a kereskedelemtől.

Ojabb szállítmányok érkeznek. Ma jő napjuk %yan, mert szinte mindenki megjelent munkahelyén, és a berendezések sem hibásodtak meg. A napi tervet teljesítik.

BALLA JÖZSKF

Szorgalom és szakertefem

AMI AZ ÉRSEKÜJVÁRI (NOVÉ ZÁMKY) ÁLLATTENYÉSZTŐK SIKEREI MÖGÖTT VAN

A mezőgazdasági üzemekben napjaink legfontosabb feladata az elmúlt gazdasági év eredményeinek értékelése és a körültekintő tervezés. Barát László mérnök, az Érsekújvári Egységes Földművesszövetkezet állattenyésztő ágazatának vezetője már túl van a munka felén. A mérleg elkészült. Számadatok, kimutatások sokasága jelzi: mit sikerült az egy évvel ezelőtt kitűzött tervekből valóra váltani, hol voltak problémák, hiányosságok, amiket az új feladatok teljesítése során nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Következetes ellenőrzés — gutalom érdem szerint

Az eredmények önmaguk helyett beszélnek. A vágósertések 8600 mázsás eladási tervét 9096 mázsával teljesítették. Tejből 4 millió 745 ezer litert, az előirányzottnál egy és egynegyed millió literrel, marhahúsból 410 tonnát, a tervezettnél 4 tonnával többet adtak el. Hasonló túlteljesítésl arányt könyvelhettek volna el a baromfihús eladásánál, ha ősszel nem üt be a Szlovák ia- szerte több helyen észlelt baromfipestis.

Olyan sikerek ezek, amelyeket valamennyi mezőgazdasági üzem örömmel mondaná magáénak, Különösen akikor, ha az érsekújvári földművesszövetkezethez hasonlóan a meny- nyiség mellett a minőségi mutatók is a legjobbak lennének. Mert sokat termelni a legtöbb helyen már tudnak, de sokat és jól, már kevesebb, és sokat, jól és olcsón még ennyi helyen sem.

— A hatékony és gazdaságos termelés jó szervezést és következetes ellenőrzést feltételez — mondta az állattenyésztő ágazat vezetője. — Vegyük például a tejtermelést. A tej 96 százalékát az I. minőségi osztályban adtuk el. Ez dolgozóink érdeme és egyben érdeke. Az jlyen tej minden litere után ugyanis plusz négy fillért adunk az alapbérhez, de a 111. minőséginél ugyanennyit levonunk. Az ilyen és ehhez hasonló differenciálás nagyon összetett és nehéz követelmény, és elsősorban az irányításban dolgozóktól igenyel többletmunkát. Egyrészt azért, mert a nagy követelményekhez a feltételeket is meg kell teremteni. Például a' fajtaminőségnek, a takarmányozásnak és az állattartás, valamint a m u nka f e 11 é í é 1 ek n e k összha ng- ban kell lenniük az elvárásokkal. De tálán még ennél is több feladatot ad az érdemek pontos megállapítása. Mindaddig ugyanis üres szó a differenciálás, ameddig nem alapul következetes értékelésen. Olyan kimutatásokon, amelyek alapján dolgozóink is belátják, hogy miért kap az egyik többet vagy kevesebbet, mint kollégája.

Kapcsolat az emberekkel

Az utóbbiak már feltételezik a vezetőség és a dolgozók szoros kapcsolatát. Mert ahhoz, hogy valaki elfogadja, ő évente 6—7 ezer koronával kevesebb prémiumot kap, mint az állattenyésztés azonos szakaszán, sőt esetleg ugyanabban az istállóban dolgozó kollégája, következetes és meggyőző érvelés szükséges. Olyan, amilyen az érsekújvári - állattenyésztők között törvényszerű.

— Ez a hivatalos kimutatás — vette kezébe az ágazatvezető a termelési eredményeket tartalmazó íveket — dolgozóinknak ilyen formában nagyon keveset mond. Ezért mi ennek alapján még kidolgozunk egy részletes értékelést, amelyben a termelési eredmé nyékét lebontjuk telepekre, ezen belül pedig minden egyes dolgozóra. így az emberek megkapják éves munkájuk tükörképét, ezt összehasonlíthatják dolgozótársaik eredményeivel, és ha előbbre akarnak lépni, akkor az értékelésből le kell vonniuk a szükséges következtetéseket. Észrevételeit, gondolatait azután mindenki elmondhatja az ágazat termelést értekezletén.

A földművesszövetkpzetben hasonló értékelésre kerül sora hónapok, és munkaértekezlettel egybekötött értékelésre minden negyedév végén. Ezen túlmenően szinte törvényszerű, hogy az állattenyésztő ágazat vezetője hetente legalább egyszer minden telepre, istállóba ellátogat. így az emberek munka közben mondhatják el észrevételeiket, javaslataikat, szólhatnak gondja'Vrrtl és jgroblé- máikró!

— Nagyon hasznosak aa uyen közvetlen találkozások. Ugyanis az, aki napirenden részese a munkafolyamatnak, leghamarább észreveszi a problémákat, és ha látja, hogy meghallgatják, akkor el is mondja javaslatait. Sok helyen talán nem is gondolják, hogy ez mennyire fontos. Például mi épp dolgozóink észrevételei alapján és már jóval a hivatalos állásfoglalás előtt meg? szüntettük a karbamid adagolását közvetlenül silózáskor a zöldanyaghoz. A szükséges karr hamidot a szecska pogácsába keverjük, s ezzel elértük, hogy a tehenek a sílót jó étvágy*- gyal fogyasztják. További' ha^ sonló ésszerűsítéseket említhetnék, amelyeket dolgozóink javaslatai, észrevételei alapján vezettünk be.

Olcsó megoldások, növekvő hozam

Az új termelési feladatok ismeretében most már az érsekújvári állattenyésztők előtt is az a feladat áll, hogy kidolgozzák a még hatékonyabb munka és termelés módjait.

— Már az előző években is olcsón termeltünk, és az idén is ezt az utat akarjuk járni. Folytatjuk a korábbi években bevált ésszerű beruházási politikánkat. Az elmúlt öt év alatt az elvárásoknak megfelelően és úgy növeltük állatállományunkat, hogy nem építettünk új istállókat. Csak a meglévő 10 —15 éves épületeket korszerűsítettük. Sikeresen, azt eredményeink mellett az is bizonyítja, hogy az ipari üzemek árnyékában sincsenek egyelőre áthidalhatatlan munkaerő gondjaink.

Amint az ágazatvezető még elmondta, a mennyiségi feladatok lényegében a tavalyi szinten maradnak, így elsősorban a minőségi mutatókon akarnak még tovább Javítani, Ez nem könnyű, hiszen például a sertéseknél tavaly 572 dekagramm volt a napi súly- gyarapodás, az 1980-as fejési átlag elérte a 4259 litert, és az állattenyésztés egyedüli gyenge pontja, a malacelvá- lnsztási átlag is 17,34 darab kocánként.

— Úgy gondoljuk, hogy a súlygyarapodásban a jelenlegi feltételeink mellett is van még némi tartalék. Még szorosabb kapcsolatot építünk ki a dolgozókkal és tovább szélesítjük a szocialista munkaversenyt. Elsősorban az egyéni eredmények közötti különbségeket akarjuk csökkenteni. Megpróbáljuk továbbá megoldani takarmánygondjainkat. Nem a mennyiséggel van baj, tömegtakarmányunk van bőven. Problémát okoz ellenben az összetétel. Szántónk felén szemes kukoricát termesztünk, s így a takarmánykeverékben, a silóban és a pogácsában egyaránt a kukorica valamilyen formája a fő komponens. Ezt ellensúlyozni például hüvelyes takarmánykeverékkel tudnánk, ösz- szel vetőmag hiányában ilyen keveréket nem vetettünk, és úgy néz ki, hogy azonos okokból most tavasszal sem vethetünk. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy a saját akaratunk még nem minden. Szükséges, hogy céljaink elérésében, igyekezetünkben a min* két szolgáló népgazdasági ágazatok is a tőlük telhető leg* nagyobb mértékben támogassa* nak bennünket.

EGRI FERENC