Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám, csütörtök

AZ ÚTON MINDIG ELŐRE A VUkovice-i Vasmű 3-as számú kovácsműhelyének kommu­nistái évzáró párttaggyűlésükön nemcsak azt értékelték, mit si­került megvalósítaniuk közös erővel a párt gazdaságpolitikai feladataiból. Elgondolkodtak afölött is, hogyan küszöbölhetnék ki a termelésben levő fogyatékosságokat, hogyan készülnek fel a 7. ötéves tervidőszakra. Ezeket a szavakat az észak* morvaországi kerületi pártbi­zottság napilapjának, a Nová svobodának hasábjairól idéztük, amely a továbbiakban ezt írja: A hármas számú műhely kom­munistái minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy okuljanak a hibákból és programot dolgoz­zanak ki kiküszöbölésükre. Mik voltak a fogyatékosságok? Nem teljesítették a nyereségátuta­lást. A legnagyobb problémát a szerszámok és az előkovácsolt munkadarabok hiánya jelenti. Sürgősen meg kell oldani, hogy a 3-as számú acélgyártó részleg jó minőségű nyersvas-öntvénye- ket szállítson. Ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozott vitafelszó­lalásában Bfetislav Kubát üzem­vezető. Elmondta, hogy a hiá­nyosságok felszámolásában az első lépés, hogy felelősségre vonják a felelős dolgozókat. Adolf Gromnica a fogyatékossá­gok okát abban látja, hogy nem eléggé szigorúak a műszaki fe­gyelem megsértőivel szemben. Következetlenek a szankciók a munkaidő kihasználásával kap­csolatban. Miroslav Sebesta azt bírálta, hogy ha a hőmérséklet mínusz 5 fok alá süllyed, az ab­roncsvaskészítőbe nem jut el a gőz, s ez három órát is áll. Mi­lan Miksa a szakszervezeti bi- zalmik és a műhelyvezetők rossz együttműködésére muta­tott rá. Amint látjuk, a kovácsműhely kommunistái tudják, hol szorít a cipő, s azt is: csak tőlük függ, javul-e a helyzet. Hasonlóképpen tájékoztat a Nová svoboda a többi évzáró párttaggyfilés lefolyásáról is. Blažej Daňko elvtárs, a Kle­ment Gottwald Új Kohó üzemi pártbizottságának elnöke, cikké­ben azt írja, hogy az alapszer- vezetek egyötödében lezajlottak az évzáró taggyűlések. A vitá­ban megmutatkozott a kommu­nisták elhatározása, hogy kikü­szöböljék a fogyatékosságokat. Az opavai kommunisták — a száraz sütemények gyártói — tanácskozásáról szóló jelentés rámutat, hogy a íő figyelmet itt a minőség további javítására Irányították. Az üzemben az el­következő évben 3,4 százalék­kal kívánják növelni a terme­lést. Az Olomouci Nehézgépgyár egyes részlegein a kommunis­ták értékelték a múlt évben el­ért eredményeket, s egyben bí- rálóan elemezték, milyen muta­tókban nem sikerült a tervet teljesíteniük. A beszámoló meg­állapítja, hogy a végtermékek gyengébb minőségét nem lehet és item szabad a végtelenségig csak azzal indokolni, hogy rossz a csőidomok nyersanyaga. Ez ugyan befolyásolja a gyárt­mány rossz minőségét, viszont a hibát nemcsak ebben kell ke­resni. Elsősorban a megmunká­ló dolgozók hozzáállásában, az ellenőrzésben, a munkaidő ki­használásában, a teljesítmény- normák teljesítésében, a vezető gazdasági dolgozók ellenőrző és irányító tevékenységében. A mű­vezetőknek ezentúl sokkal szi­gorúbb következtetéseket kell levonniuk a gyártási és a mun­kafegyelem megsértőivel szem­ben. Az évzáró taggyűléseken hasonló bíráló szellemben szól­tak a többi problémáról is. A Východoslovenské noviny az utóbbi hetekben szintén be­hatóan foglalkozik az évzáró taggyűlésekkel. A kerület eddi­gi tapasztalatai azt mutatják, hogy a kommunisták tanácsko­zásának homlokterében a mun­kaproblémák állnak. A pártta­gok mindenütt alkotó módon vi­szonyulnak a feladatok, a prob­lémák megoldásához. A humen- néi erdőgazdaság kommunistái­nak beszámolója részletesen foglalkozott a hajtóanyaggal va­ló takarékossággal, valamint az­zal, mit tehetnének a munkaidő jobb kihasználása érdekében. A falusi pártszervezetekben értékelik a kommunisták rész­vételét a Nemzeti Front válasz­tási programjainak teljesítésé­ben, valamint a helyi nemzeti bizottságok képviselőinek tevé­kenységét. A bardejovi járás kommunistái kifogásolták, hogy néhány szövetkezetben nem szentelnek elég figyelmet a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének, ehelyett többet foglal­koznak a mellékágak bővítésé­vel. A pártalapszervezetek min­denütt komolyan és igényesen fogalmazzák meg határozatai­kat. A feladatokat majd a párt­csoportok révén valósítják meg, s teljesítésükkel megbízzák a párttagokat. Egészséges elégedetlenségnek A Pórtélét 26. szóma Irányuljon az ellenőrzés a fő gazdasági problémákra című írásában Jifi Biško, a CSKP kö­zép-csehországi ellenőrző és re­víziós bizottságának elnöke ki­fejti: az észrevételek intézése és a párt gazdasági irányvonalá­nak érvényesítésében a külön­féle bajok elleni küzdelem még mindig nincs kellő színvonalon. Ennek okét egyebek közt abban látja, hogy nem mindegyik alapszervezet tudatosítja a min­dennapi ellenőrzés fontosságát és elengedhetetlen szükségessé­gét, ami» nemcsak a fogyatékos­ságok puszta feltárásában, ha­nem megelőzésében rejlik. A kommunisták személyes példamutatása a lakhelyükön a címe Marcela Benísková írásá­nak, mely a holešovicei 15. sz. pártalapszervezet évzáró tag­gyűléséről számol be. A párt­csoportok munkájával kapcso­latban a cikk rámutat arra, hogy tagjainak elsősorban a személyi agitációban kell na­gyobb mértékben részt venniük. Ha egyszer felvirrad a győze­lem napja a címe JiH Dvoran cikkének, amely az 1920 decem­beri általános sztrájkra emléke­zik. Rámutat, hogy a hatvan év­vel ezelőtti események meg­gyorsították a csehszlovák mun­kásmozgalomban a differenciá­lódás folyamatát, s hozzájárul­tak Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulásához. A Szót kér ... fejcím alatt megjelent cikk címe Minden óra számít, s ezúttal Btefan Harmat elvtárs, a Szocialista Munka Hő­se, a bratislavai Elektrovod fő­szerelője fejti ki benne vélemé­nyét. Gondolatai közül érdemes odafigyelni a következőkre: ha mi, vezető dolgozók és kommuisták a dolgozóknak megfelelően megmagyarázzuk a helyzetet, hogyha személyesen beszélgetünk velük az időszerű feladatokról, akkor megértenek bennünket. Készek éjjel-nappal dogozni. Megmagyarázzuk ne­kik, hogy a lemaradást csak lel­kiismeretes munkával, a munka­idő jó kihasználásával hozhat­juk be. Más kiút nincs.4' Jiri Hájek, a CSKP mosti járá­si bizottságának titkára, Kong­resszus előtti munkakezdemé­nyezés című írásában egyebek közt azt emeli ki, hogy „a járá­si pártbizottság meghagyta a gazdasági vezetőségben levő kommunistáknak, hogy már az 1981-re és a hetedik ötéves terv­időszakra vonatkozó előzetes tervek kidolgozásakor a Kom­plex intézkedések elvei szerint járjanak el." Eddigi tapasztala­taik arról tanúskodnak, hogy az ipari vállalatok és üzemek dön­tő része kezdeményezően és fe­lelőségteljesen lebontotta a Komplex intézkedések elveit sa­ját körülményeire és a javasolt intézkedésket a gazdasági veze­tők a párt- és a szakszerveze­tek aktív részvételével az egyes munkahelyeken megtárgyalják. A Pártélet 26. száma tartal­mazza az 1980-as évfolyam egyes számaiban megjelent írá­sok bibliográfiáját, mégpedig té­mák és dokumentumok szerinti csoportosításban. — fü — lehetünk tanúi a Melšice na Tá- borsku-i falusi pártszervezet év­záró taggyűlésén is. Erről tudó­sít a Jihoöeská pravda. Az itt működő alapszervezet 71 tagot és 82 regisztrált tagot számlál. A falu jól működő szövetkezet és közös mezőgazdasági válla­lat székhelye, számos más üzem is található itt. A helyi képvise­lőtestület és a Nemzeti Front szervezetei sikeres tevékenysé­get fejtenek ki. A pártbizottság beszámolója értékelte a nyil­vántartott párttagok tevékeny­ségét is. Az együttműködés ja­vításáért a pártbizottságon be­lül 3-tagú bizottságot hoztak létre, ennek feladata a regiszt­rált párttagok tevékenységének koordinálása, a munkahelyi pártszervezetekkel való kapcso­lat fenntartása. Az előterjesztett beszámoló bírálóan szólt a nemzeti bizott­ságokban működő kommunisták munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a feladatok és gondok megoldá­sában elsősorban az itt dolgozó -kommunistáknak kell példát mutatniuk. A Mirovice na Písecku-i párt­alapszervezet évzáró taggyűlése is foglalkozott a nemzeti bizott­ságban és a Nemzeti Front szervezeteiben működő kommu­nisták tevékenységével, vala­mint az idősebb párttagok mun­kájával. Az idős elvtársak közül sokan hosszabb idő óta beteg­ség miatt nem vehetnek részt a pártéletben, ennek ellenére az alapszervezet állandó kapcsola­tot tart fenn velük. Hasonlóképpen tájékoztatják olvasóikat az évzáró párttagyű- lések lefolyásáról a többi kerü­leti napilapok is. Egyetlen szá­mukból sem hiányzik olyan cikk, kommentár vagy jegyzet, amely ne érintené a párt életé­ben napjainkban zajló fontos eseményt. A nyilvánosság szá­mára így lehetőség nyílik, hogy tájékozódjon arról, ho­gyan készülnek a kommunisták a XVI. kongresszusra, milyen konkrét feladatokkal foglalkoz­nak, hogyan akarnak hozzájá­rulni szocialista társadalmunk további fejlesztéséhez. JOSEF JEDLIČKA Kommentáljuk Elvtársi kapcsolatok Gyakran szóba kerülnek mostanában, hiszen nem lehet nagy társadalmi céljaink valóra váltásán cselekvő módon úgy munkálkodni, hogy közben tagadjuk a közösségi maga­tartás szükségszerűségét. A kommunisták számára pedig különösen nagy jelentőségű az elvtársi közösséghez való tartozás. Ennek tudatában könnyebb a munka is. Köny- nyebben küzdünk meg a nehézségekkel, könnyebben old­juk meg a problémákat, gyakran még a családi problémá­kat is, ha tudjuk: örömben, sikerben és gondban egyaránt osztozhatunk elvtársainkkal. A közösségi érzés és közösségi magatartás előidézője, meg következménye is az elvtársi összetartozásnak. A szo­kásos „Hogy vagy?" és „Mi újság?" lehet semmitmondó és az őszinte érdeklődés kifejezője is. Szükségünk van egymásra. Nem a kispolgári értelmezés szerinti kölcsönös szükségre gondolva, melynek szabálya: valamit valamiért. Nem az emberbarát! szerep tetszetős ér­telmezése szerint: lám, segítünk másokon. Hanem az elv­társi közösséghez való tartozás szüksége, igénye miatt. Csakhogy az emberi viszonyok, így az elvtársi kapcsola­tok is, nem elvont képletekben jelennek meg előttünk, ha­nem a maguk hús-vér valóságában, amikor döntenünk kell: mi erősíti az összetartozást, mi nem. És ez nem könnyű, mert ilyenkor mindig fenyeget a túlzott leegyszerűsítések csapdája. N. A. Alekszej jegyezte fel Lenin londoni tartózkodásá­ról: „Vlagyimir Iljics, amint megérkezett, nyomban elma­gyarázta nekem, hogy nem szeret állandóan emberek kö­zött lenni. Előre tudta, hogy az elvtársak, jó orosz szokás szerint, örökké rajta csüggenének, mit sem törődve idejé­vel, ezért arra kért, hogy lehetőleg kíméljük meg a túlsá­gosan gyakori látogatásoktól." Lenin, aki mélységesen hitt abban, hogy az emberiségért kell fáradoznia, nem akarta néhány emberre pazarolni a rendelkezésére álló időt. Nemcsak arról van szó, hogy Leninhez mérjük magun­kat, hanem arról is, hogy felismerjük ebben a cselekede­tében is a forradalmi bátorságot, és a képességet: egysze­rűsítés nélkül döntött. Olykor az összetartozást puszta együttlétre egyszerűsít­jük, a kollektivitást közös időtöltésre, a jó közösségi maga­tartást köztetszést kiváltó szereplésre. Az ilyen egyszerűsí­tés sehogy sem kedvez az igazán jó elvtársi kapcsolatok kialakulásának. Ahogy nem kedvez a képniutatás, az irigység, a kárö­röm, a gyűlölködés, a pletyka, a hamis barátság. Arra kell tehát figyelnünk, hogy mi kedvező az igazán jó elvtársi kapcsolatok alakulása szempontjából. Elsősor­ban az elvtársi közösség szükségének, érdekének szolgála­ta. Egyszerűsítés nélkül tudnunk kell: összetartozást tanú­sít, aki társadalmi munkában járdát épít, fákat ültet, bát­ran vállalja a nehéz, esetenként népszerűtlen feladatokat is. Aki, ha probléma adódik, nem kerülgeti, mint a macska a forró kását, hanem segít a megoldásban. Aki tudva azt, hogy különfélék, különféle természetűek vagyunk, az egyé­niség megsértése nélkül, tanáccsal, bírálattal segít. Aki fi­gyelmes és ha szükséges, kérés és felszólítás nélkül is ké­pes a közösségnek, elvtársainak segíteni. Ügyelve, nehogy az egyszerűsítések révén felcserélődjenek az értékek. Fi­gyelnünk és cselekednünk kell, mert a jó elvtársi kapcso­latok alakulása nemcsak a másikon, rajtunk is múlik, tő­lünk is függ. HAjDÚ ANDRÁS Teljesítik a kitűzött feladatokat A ikét Ipolysági (Šahy) gim­názium és a Jankó Král Pionír és Ifjúsági Ház 'közös párt­szervezete is megtartotta évzá­ró taggyűlését. A beszámoló­ból, amelyet Milan Kysel, az alapszervezet elnöke terjesztett elő, ikitűnt, hogy az alapszer­vezet tagsága teljesítette a ki­tűzött fő feladatokat. Mindkét gimnáziumban, vala­mint a pionír és Ifjúsági ház­ban nagy figyelmet szenteltek a kommunista nevelésnek. En­nek tudható be, hogy a fiata­lok egyre mélyebben elsajátít­ják a tudományos világnézet és a kommunista enkőlcs alapjait. A pártbizottság nagy fontossá­got tulajdonít a SZISZ szerve­zet munkájának és hathatós segítséget nyújt a politikai ok­tatáshoz. A pártalapszervezet figye­lemmel (kísérte és segítette a szülői munkaiközösség s az itt műiködő pártcsoport munkáját. Így vált a szülői munkaiközös­ség a pedagógusok és a párt­alapszervezet komoly segítőtár­sává a kommunista nevelés feladatainak teljesítésében, ör­vendetes, hogy mindikét gim­náziumban lényegesen javult a tanulmányi előmenetel és a ta­nulók magaviselete. Évről évre több a (kitüntetett és a jelesen megfelelt tanuló. Másfelől vi­szont elgondolkodtató, hogy mégsem nő arányos mérték­ben minden tanévben a főis­kolai, illetve egyetemi tanul­mányokra jelentkező tanulók száma. Több esetben előfordul, hogy egészen kiváló tanulók családi okoikra, de gyakran mondvacsinált ürügyekre hi­vatkozva nem élnek a tovább­tanulás lehetőségével. Nő vi­szont a mezőgazdasági, erdé­szeti és katonai főiskoláikra je­lentkezők száma. Iskoláinkon a tanári kar nagy segítséget nyújt a hátrá­nyos helyzetű tanulóknak. Kü­lön órákon foglalkoznak ve­lük, hogy megfelelően felké­szülhessenek a felvételi vizs­gákra. Ezek a tanulók külön­féle szakkörökben és tantárgy­olimpiászokon is lehetőséget kapnak a jő felkészülésre. A pedagógusok nemcsak az ér­deklődésüknek megfelelő szak­könyveket biztosítják számuk­ra, hanem külön feladatok el­végzésével Is -megbízzák őket, felhívják figyelmüket a külön­féle szakfolyóiratokban megje­lent cikkeikre stb. A szakkörök hatékonyságá­nak növelését segíti a pionír- és ifjúsági ház is, ahol több tucatnyi szakikör működik. Két­ségtelen, hogy mind a szak­köri tevékenység, mind a hát­rányos helyeztű tanulókkal va­ló egyéni foglalkozás jelentős segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban. Igen kedvezően értékelte a beszámoló a pedagógusok is­kolán kívüli munkáját is. A pedagógusok — elsősorban a kommunisták — cseleikvően részt vállalnak a közéleti te­vékenységből, a különféle tö­megszervezetek munkájából. Szinte valamennyien, párttagok és pártonkívüliek segítenek a fiatalok társadalmi munkájá­nak szervezésében, irányításá­ban és az iskolák közti baráti kapcsolatok ápolásában. Már hagyomány, hogy a környező szövetkezeteknek a nyári és az őszi csúcsmunkák idején segí­tenek a termény betakarítá­sában. Különösen jól jött a se­gítség az elmúlt gazdasági év­ben. Nagy segítséget nyújtottak a pedagógusok, karöltve a diá­kokkal és a szülőkkel, az új iskolaépület takarításában és berendezésében. A beszámoló külön kiemelte mindkét gimnázium Csehszlo­vák Szovjet Baráti Szervezeté­nek jó munkáját, amely nagy mértékben járult hozzá a fia­talok internacionalista nevelé­séhez, a Szovjetunió iránti megbonthatatlan barátság el­mélyítéséhez. Kedvezően értékelte a beszá­moló az alapszervezet három pártcsoportjának munkáját is. A pártcsoportok teljesítették feladataikat. Munkájukkal je­lentősen hozzájárultak a párt* szervezet feladatainak megva­lósításához és a párt vezető szerepének érvényesítéséhez. Ugyancsak elismerően szóltak a pártoktatásban elért ered­ményekről. A pedagógusok po­litikai és eszmei továbbképzé­se jelentős mértékben járult hozzá az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez. Az is kitűnt a beszámolóból, hogy a pártbizottság állandóan fi­gyelemmel kíséri a magyar ta­nítási nyelvű gimnázium egyik sajátos problémáját, a szlovák nyelv és a szlovák szakkon- verzácló tanítását. Igen jól be­váltak az immár hagyományo­san, minden tanévben megszer­vezett rendezvények, a „Szlo­vák nyelv hete" és a „Ki tud jobban szlovákul“ vetélkedőik. Az évzáró taggyűlés jóvá­hagyta a következő időszakra tervezett új feladatokat is, melyek közül a legnagyobb fi­gyelem a szakosított gimnáziu­mi oktatásra való áttérésére irányul. Az 1981—82-es tanév­től mindkét gimnáziumban be­vezetik a gépipari és közgaz­daságtani szakoktatást. A ma­gyar tanítási nyelvű gimná­ziumban ezenkívül még lehe­tőségük lesz a tanulóknak a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására is. A szakosított oktatás csak a helyi és a kör­nyező ipari, mezőgazdasági üzemek szoros együttműködé­sével valósulhat meg. A két is­kola e célból márts felvette a kapcsolatot az ipolysági Stroj* stav és a Piéta nemzeti vál­lalattal, valamint az ipolysági, az tpolybalogi földmfívesszö- vetkezetekkel és a nagykürtö­st (Vefký Krtíš) LIAZ válla­lattal. Az említett üzemek mérnökei, technikusai segíte­nek majd a szakoktatásban. A tanári karból pedig többen — elsősorban a kommunista pe­dagógusok — átképző tanfo­lyamon vesznek részt, hogy ők is alaposan elsajátítsák a szak­oktatáshoz szükséges szakmai ismereteket. SÁGI TÚTH TIBOR Í981 I. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents