Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAP! LAPJA 1981. január 8. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 6. szám Ára 50 fillér ŰJ LEHETŐSÉGEK A feltalálók, az újítók és az ésszerfísftők elmúlt évi, vala­mint az egész 6. ötéves tervidőszakban kifejtett munkájának értékelése egyértelmfien pozitív, hiszen feladataikat az elő­irányzott társadalmi haszon elérésében jelentősen túlteljesítet' ték. Am ha figyelembe vesszük azokat a körülményeket, ame­lyek nem kis mértékben fékezték az általános műszak! hala­dást, azt is megállapíthatják, hogy az elért eredményektől többet is adhattak volna azok a lelkes dolgozók, akik saját munkahelyükön és környezetükben szívügyüknek, életcéluknak tekintik a technológiai folyamatok fejlesztését, a termékek tö­kéletesítését. Nem fér hozzá kétség, hogy az egész csehszlovák népgazda­ságban nagyon sok lehetőség kínálkozik még a feltalálók, ai újítók és az ésszerűsítők munkája számára. Ezt azok a nem­zetközi összehasonlítások Is bizonyítják, amelyek a termelés különböző területeinek fajlagos energia- és anyagfogyasztását, a munka termelékenységét, az egyes termékek, főleg a gépipari gyártmányok kllogrammárát, műszaki paramétereit mérlege­lik. Ráadásul nemcsak elvont, elméleti összehasonlításról van itt sző, hiszen az említett tényezők konkrét következményei termékeink világpiaci versenyképességét határozzák meg. Azt viszont ma már elég világosan látjuk és tapasztaljuk, hogy népgazdaságunk nagyarányú nyitottsága mellett milyen óriási jelentősége van a világpiaci versenyképességnek a további gazdasági növekedés és ezen az alapon az életszínvonal fejlő­dése szempontjából. Am az is igaz, hogy termékeink és termelésünk műszaki színvonalát, minőségét elsősorban az erre hivatod állami mű­szaki-tudományos fejlesztés, az intézményes szakágazati és vál­lalati kutatás és fejlesztés határozza meg. Egyes kiemelt ága­zatokban ennek meg is van az eredménye, amit az egyes nem­zetközi kiállításokon és bemutatókon szép számmal elnyert aranyérmek és kitüntetések is bizonyítanak. Persze azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a csehszlovák népgazdaság az el­múlt évtizedek folyamán nagyon sokoldalúan fejlődött, s így rendkívül széles választékú termelési szerkezet alakult ki, amely * jelenlegi gazdasági viszonyok és feltételek között hát­rányos és tarthatatlan. Főleg arról van szó, hogy lehetetlen volna az összes szakágazat termelési szintjét saját kutatási és fejlesztési munkánk alapján a nemzetközi élvonalba emelni és ott megtartani. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az aránytalanul széles ter­mékskála a csehszlovák népgazdaság egyik legnagyobb gond­ja és problémája. E probléma átfogó megoldása természetesen folyamatban van, éspedig a termelési szerkezet fokozatos áté­pítésével, a KGST-országok keretében megvalósuló nemzetközi munkamegosztás és szakosítás elmélyítésével. Ezek a kérdé­sek azonban nem oldhatók meg máról holnapra, hiszen a nemzetközi méretű szakosított gyártás fejlesztéséhez rend­szerint új beruházásokra, korszerű és nagy teljesítményű tech­nológiai berendezésekre van szükség. Egyes területeken már jelentős haladást értünk el ezen a téren, főleg a 6. ötéves terv­időszakban, például az atomerőművi berendezések, a termék­szállító acélcsövek, a Tátra tehergépkocsik, valamint más ki­emelt szakosított termékek gyártásánál. A soron következő tervidőszakok további eredményeket hoznak ezen a téren, s így fokozatosan kialakul egy olyan ésszerű termelési szerkezet, melynek műszaki színvonalát a kellő szinten tudjuk majd tarta­ni, részben saját kutatási eredményeink alapján, részben a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott tudomá­nyos-műszaki együttműködés által, valamint célszerű licencek vásárlásával. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a termelési szerkezet átépítése több évtizedre szóló folyamat, s így a gaz­dasági életre gyakorolt kedvező hatása is csak fokozatosan, hosszú távdn érvényesül. Emellett társadalmi szempontból Is igen bonyolult és igényes folyamatról van szó, együtt jár a dolgozók átcsoportosításának, átképzésének érzékeny és kényes feladatával. Szocialista társadalmunkban ezeket a kérdéseket nagy körültekintéssel kell kezelnünk. Ezek tehát elsősorban stratégiai célok, s megvalósításuk mindig az adott helyzettől és lehetőségektől, a feltételek fokozatos megteremtésétől függ. Ugyanakkor a taktikai cél nem lehet más, csak az, hogy minden, amit jelenleg termelünk, függetlenül attól, hogy pers­pektív, szakosított termékről, vagy pedig bizonytalan jövő előtt álló gyártmányról van szó, a lehető legjobb minőségben, és magas műszaki színvonalon hagyja el a gyár kapuit. Hiszen ezek a termékek kivétel nélkül a társadalom szükségleteit fe­dezik. Az elmondottakból az is következik, hogy a termékszerkezet fokozatos átépítése nem csökkenti, hanem inkább fokozza az újítók, a feltalálók és az ésszerűsítők munkájának a jelentő­ségét. Egyrészt a kiemelt ágazatokban dinamikus változásokra, technológiai cserékre, új termékek és gyártási eljárások beve­zetésére kerül sor, ami tömegesen hozza felszínre a megoldás­ra váró problémákat, részletkérdéseket, s az újítók és a felta­lálók nem egy esetben találtak már jobb megoldást, mint ami­lyent az eredeti műszaki dokumentáció tartalmazott. Azokban a szakágazatokban viszont, amelyek a nemzetközi szakosítás keretében hazai viszonylatban fokozatosan leépülnek, s a li­cencvásárlás, vagy a hazai kutatás eredményeinek felhaszná­lása már nem fizetődne ki, az fiiítók és a feltalálók különösen sokat tehetnek a termékek kívánt műszaki színvonalának fenn­tartásáért, sőt fejlesztéséért. A népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedések a 7. ötéves tervidőszakban kedvező szervezési, gazdasági és egyéb feltételeket teremtenek az újítók és felta­lálók mozgalmának további sokoldalú kibontakoztatásához, s az érdekeltség új feltételeinek rendszerével elősegítik, hogy a dolgozók képességeiben rejlő tartalékok az eddiginél is hasz­nosabban érvényesüljenek. MAKRAI MIKLÚS ről beszélgettek, hangsúlyozták, hogy a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia növekvő szere­pet tölt be a tudományos-mű­szaki fejlődés felgyorsítása és a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő fontos társadalmi problémák megoldá­sa terén. A találkozó végén Bohumil Kvasil és Jaroslav Kožešník biz­tosította Gustáv Husák elvtársat arról, hogy az Akadémia min­den munkahelye a jövőben is aktívan hozzájárul pártunk és államunk tudományos-műszaki politikájának megvalósításához. A fogadáson részt vett Josef Havlín, a CSKP KB titkára és František Salda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Akadémikusok köztársaságunk elnökénél Gustáv Husák elvtárs fogadta Bohumil Kvasilt és Jaroslav Kožešníket (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prá­gai várban a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia élén tör­tént személyi változással kap­csolatban fogadta Bohumil Kva­silt, és Jaroslav Kožešníket. Köztársaságunk elnöke köszö­netét mondott Jaroslav Kožeš- ník akadémikusnak azért a munkáért, amelyet legfelsőbb tudományos intézményünk el­nökeként végzett. Méltatta JCo- žešník akadémikus nagyszabá­sú tudományos munkásságát, amelynek eredményei gazdagí­tották hazánk tudományos éle­tét. Egyben további alkotó erőt és jó egészséget kívánt a volt elnöknek. Egyúttal jókívánsá­gait fejezte ki Bohumil Kvasil akadémikusnak a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöké­vé való kinevezése alkalmából. A találkozó résztvevői az alapkutatás időszerű kérdései­Részvétnyilvánítás (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levélben fejezte ki rész­vétét Ladislav Štoll akadémi­kus, a CSKP KB tagja halálával kapcsolatban az elhunyt özve­gyének és családjának. Az elhunyt személyében «-* állapítja meg a levél — Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ős egész társadalmunk sokéves párt- és állami tisztségviselőt, a tudomány kiváló képviselőjét veszítette el, aki egész termé­keny életét a szocializmus épí­tésének szentelte. Életművével, aktív politikai tevékenységével és pedagógiai munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a tudomány és a kultúra szo­cialista orientáclójá'hoz és az új értelmiség neveléséhez. • • • Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök is részvétlevelet küldött az elhunyt özvegyének és családjának. Botaslav difempek dinlomatákkal tárgyalt (ČSTK) — Bnhuslav Cliftou pek külügyminiszter tegnap a prágai Cernín-palotában fogad­ta Mubarak Oszmán Rahamát, a Szudáni Demokratikus Köz­társaság csehszlovákiai nagykö­vetét. A két ország együttműkö­déséről és a jelenlegi nemzet­közi helyzet néhány problémá­járól tanácskoztak. Külügyminiszterünk ugyan­csak tegnap a prágai Cernín- palotában fogadta Georg Kra- net, Norvégia csehszlovákiai nagykövetét. Szó volt a cseh­szlovák—norvég kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és néhány nemzetközi kérdésről. Elvtársi légkörű találkozó (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Václav Hfilának, a CSKP KB Elnöksége tagjá­nak, szövetségi miniszterelnök- helyettesnek, az Állami Tervbi­zottság elnökének jelenlétében a prágai várban fogadta Nyiko- laj Talizint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesét, a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési vegyesbi­zottság 21. ülésén résztvevő szovjet küldöttség vezetőjét. Az elvtársi légkörű találkozó résztvevői nagyra értékelték a csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésében elért eredményeket, és a gazda­sági integráció folyamatának elmélyülését. Rámutattak az 1981—1985, évi gazdasági és szociális fejlesztési tervek egyeztetésének és a csehszlo­vák-szovjet hosszútávú gyár­tásszakosítási és kooperációs program megvalósításának je­lentőségére. Ezzel összefüggés­ben pozitívan értékelték a cseh­szlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési vegyesbizottság munká­ját A fogadáson részt vett Alek- szaodr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete 6s František šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Guslóv Husii thrifts ú) nagyitöveteket fogadott (ČSTK) — Gustáv Husák köz­társasági elnök tegnap a prá­gai várban fogadta Savlat Ak- tugot, a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét, aki átadta megbízólevelét A felek megállapították: a csehszlovák—török kapcsola­toknak sokéves hagyományaik vannak, s adottak a feltételek további fejlesztésükhöz. E kap­csolatok elmélyítése a feleket közösen érdeklő területeken teljes összhangban áll a nem­zetközt enyhülés politikájával és megfelel az európai, bizton­sági ős együttműködési érte­kezleten jóváhagyott tervek szellemének. Ezután Helmuth Ziabart, a Német Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete adta át megbíz zólevelét. (Folytatás a 2. oldalon) Megholt Ladislav Štoll akadémikus (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Elnöksége mély megrendüléssel közli, hogy Ladislav Štoll akadémikus, a CSKP KB tagja, forradalmi munkásmozgalmunk kiváló sze­mélyisége, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Cseh és Vi­lágirodalmi Intézetének igazgatója, az akadémia művészettu­dományi kollégiumának elnöke 1981. január 6-án Prágában el­hunyt. Ladislav Štoll elvtárs 1902. június 26-án Jablonec nad Ni- souban született. Ifjúkorát Tur- nov környékén, a gyakori szo­ciális és nemzetiségi konfliktu­sok környezetében töltötte. A prágai Károly Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán tanult, közben F. X. šalda és Zdenék Nejedlý előadásait látogatta, és a tudományos szocializmusnak, különösen Lenin műveinek ta­nulmányozásával foglalkozott. Fokozatosan az esztétika, a fi­lozófia és a gazdaságtan terü­letén az egyik legnagyobb mar­xista—leninista műveltségű sze­méllyé vált. Ladislav štoll 1926-ban belé­pett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Az irodalom teréa is ebben az időben kezdett el te­vékenykedni. Meggyőződéses marxista—leninista publicista­ként a dolgozók érdekeit védel­mezte. Egész életét a tudomá­nyos és irodalomkritikai mun­kásságnak szentelte. Munkássá­ga Csehszlovákia Kommunista Pártjának küzdelmeivel szoros kapcsolatban fejlődött. Ladislav Štoll sohasem szigetelte el a kultúrát és a művészetet a tár­sadalom életétől s korának szo­ciális és ideológiai küzdelmei­től. A kultúrát és a művészetet a forradalmi folyamat, az új, igazságos társadalom megte­remtése oszthatatlan részének tekintette. Zdenčk Nejedlv és (Folytatás a 2. oldaloni VIlAG PROLETÁRJAI, egyesüljeteki Gustáv Husák'elvtárs vendégeivel beszélget (Felvétel: f. Karas — ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents