Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám, szerda

Hatékonyabb segítség az alapszervezeteknek

A české Budéjovice-i járási pártbizottság munkájának tapasztalatairól

Csak közös erővel

ÉVZÁRÓ PÁRTTAGGYÜLÉSEK HÄRSKÚTON (LIPOVNÍK)

ÉS CSÚCSOMBAN (ČUČMA)

Amikor két évvel ezelőtt a České Budéjovice-i járási párt- bizottság küldöttsége meglátogatta a belorusz testvérvárost, Gomelt, az elvtársakat elsősorban az érdekelte, hogy a városi pártbizottság mily módon biztosítja az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtását. Miután meglátogatták a pártszérveket és szervezeteket, a küldöttség tagjai megbeszéléseket tartottak a szovjet kommunistákkal, munkakollektívák tagjaival, s arra a megállapításra jutottak, hogy van mit tanulni a szovjet elvtársaktól.

Szovjet kommunisták példája nyomán

A gomeli városi pártbizottság minden igyekezete, a munkaformák és módszerek megválasztása, a pártszervek és pártszervezetek tevékenysége, a pártcsoportok munkája arra irányul, hogy teljesítsék, sőt túlteljesítsék az igényes népgazdasági feladatokat, tovább fejlesszék és szilárdítsák mind a párttagság, mind a pártonkí- viiliek öntudatát.

„Ott mindem egyetlen célt szolgál: minél szorosabbá kovácsolja a párt és a pártonkí- vüliek kapcsolatát“ — emlékezik a České Budéjovice-i járási pártbizottság vezető titkára, Miroslav Šenkýŕ elvtárs. — Ami a hatékony pártmunka módszereit és formáit illeti — folytatja — sok értékes tapasztalatra tettünk szert. Különösen tetszett az a céltudatos munka, amely a gomeli tisztségviselő-aktíva képzését biztosítja. Ezt, a dél-csehországi pártbizottság titkárságának javaslatára, már második éve bevezettük a mi járásunkban tó.

A České Budéjovice-i járásban mind ez ideig az volt a gyakorlat, hogy a járási pártbizottság időnként tájékoztatta az alapszervezet elnökeit és aktíváját az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóiról. Az elvtársak mindent fel- )egyeztek, egyesek még a vitában is szót kértek, s ezzel rendszerint véget is ért a pártaktíva. Ha figyelembo vesszük, hogy a České Budéjovice-i járásban több mint 500 pártalapszervezet van — s ezek több termelő és nem termelő részleget irányítanak —, természetes, hogy egy ilyen aktívaértekezlet többé-kevésbé csak információs jellegű volt.

A gomeli járási pártbizottságon dolgozó elvtársak is rendszeresen összehívják a pártalapszervezetek elnökeit és aktíváit, tájékoztatják is őket, de az értekezleteken arra törekszenek, hogy részletesen elemezzék egy-egy pártalapszervezet munkáját — a hangsúlyt a tapasztalatcserére helyezve —, s mind jobban hasznosítsák a pozitív példákat. A pártértekezlet előkészítésének egész rendszere és folyamata abból az alapelvből indul ki, hogy az erőket a dolgozók mindennapjaiban előforduló

konkrét pártfeladatok megoldására kell összpontosítani.

A gomeli területen dolgozó pártelnököket szintén nagyon részletesen tájékoztatják az értekezleten a legfontosabb pártfeladatokról, de a tájékoztató után az elvtársak — a szakágazatoknak megfelelően külön szekciókban beszélik meg az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem, az iskolaügy és más reszortok feladatait. Itt az ágazati titkár, vagy a járási pártbizottság illetékes dolgozója jelenlétében vitatják meg a pártmunka bevált formáit és módszereit, a kommunisták példamutató tevékenységét a munkakollektívákban, a szocialista munkaverseny kibontakozását és más feladatokat.

A tisztségviselők nevelése

A České Budéjovice-i járási pártbizottság politikai-szervező és irányító munkájának rendszerében is szemináriumi keretek közt történik a tisztség- viselők felkészítése, nevelése. Az elmúlt napokban a keletcsehországi kerületi pártbizottság értekezletén megtárgyalt jelentésben többek között kiemeltük: „Ez a fórum a pártszervezetek figyelmét a meghatározóan fontos feladatokra összpontosítja, foglalkoznak a politikai, közgazdasági és ideológiai kérdésekkel, de a fő hangsúly a párt által ki* tűzött gazdasági feladatok teljesítésén van. A tapasztalatok bizonyítják, hogy tartalmi szempontból javul a szemináriumok előkészítésének színvonala és fokozódik a pártappa- rátus dolgozóinak felelősségtudata. Az az irányzat érvényesül, hogy komplex módon kell hozzáállni a párt által kitűzött feladatokhoz, és mélyebben megvilágítani a helytelenül értelmezett problémákat. A szemináriumi forma lehetővé teszi, hogy a pozitív tapasztalatokat kicserélve bizonyos kérdésekben egységes álláspontot dolgozzanak ki, s ezek alapján oldják meg az adott időszak feladatait.

A szemináriumok színvonalát értékelve azt látjuk, hogy a délelőtti előadások színvonala különösen jó. Ez három, tematikailag is összefüggő előadásból áll. Elsősorban tájékoztatnak a járási pártbizottság elnöksége és a felső pártszervek plénuma tárgyalásainak eredményeiről. A járási pártbizottság beszámolójához kapcsolódnak a szekciók délutáni megbeszélései. A harmadik részt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit taglaló témakör alkotja. A pártalapszervezetek elnökei nagyra értékelik a felső pártszervek tárgyalásait ismertető rendszeres tájékoztatást, s azt, hogy bár a beszámoló elméleti szempontból közelíti meg a párt- munka egyes területeit, gyakorlati tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan biztosítsák a pártfeladatok teljesítését, s konkrét példákon bemutatva konfromtálják megvalósításuk színvonalát a járásban. Pozitívan értékelik a nemzetközi helyzetet ismertető előadásokat is, mert a leggyakrabban vitatott problémákra reagálnak, felsorakoztatva az érvek egész sorát, s ez rendkívül fontos a pártelnökök és aktivisták tömegpolitikai munkájában.

Értékes tapasztalatcsere

Fokozatosan javul a szemináriumok délutáni részének színvonala is. A vitákat helyes mederbe terelve elérték, hogy a tapasztalatcsere azokra a gyakorlati feladatokra irányul, amelyeket az adott időszakban a járási pártbizottságnak meg kell oldania. Az egyik szemináriumon például a komplex intézkedések tervezésének előkészítését értékelték. Itt az elvtársak nagyon sok, az idei tervet és az egész 7. ötéves tervidőszakot érintő értékes javaslatot és tapasztalatot ismertettek, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések politikai-szervezési kérdéseire is kitértek. A munka eredményes volt. Ez abban is tükröződött, hogy közvetlenül a szeminárium után a České Budéjovi- ca-i Skoda Művek, Sfinx és Igla, de más üzemek párt- alapszervezetei is átdolgozták a komplex intézkedések tervezésével kapcsolatos terveiket.

A szemináriumok e részének hatékonyságához jelentős mértékben hozzájárul a titkárok és a járási pártbizottság tagjainak jelenléte és az, hogy a vállalatok vezető dolgozói hozzászólnak a termelés ésszerűsítését, a munkaerkölcsöt, a többműszak problémáját érintő kérdésekhez. A pártelnökök vitáját az egyes szekciókban a járási párttitkárok irányítják, s ennek természetesen nem kis jelentősége v van. így nagyon sok, a pártalapszervezetek munkáját érintő értékes információhoz jutnak azon a szakaszon, amelyért ők a felelősek. Ez meghatározó mértékben hat irányító tevékenységük formáinak és módszereinek javítására.

Szorosabb kapcsolat az alapszervezetekkel

„Ha nem is tartunk még ott, ahol a gomeli elvtársak, a tisztségviselő-aktívával végzett szemináriumi munka hozzájárul, hogy a pártbizottság titkárai és a járási szervek dolgozói alaposabban megismerjék a pártalapszervezetek munkájának színvonalát, kiegészítsék az alapszervezetekkel való érintkezés eddig bevált formáit, s ez a közös munka az irányítás egyik hatékony módszerévé vált“ — mondja Miroslav Šenkýŕ elvtárs.

„A szemináriumok gyarapítják ismereteinket, informálnak arról, hol van fennakadás a pártmunkában, mire irányuljon a járási pártbizottság s a járás minden egyes szervező és propaganda tevékenysége. De az a legfontosabb, hogy szorosabbá fűzik a járási pártbizottság és a pártalapszervezetek kapcsolatát. Ez most rendkívül fontos a XVI. kongresz- szus előkészítési időszakában a párt stratégiai irányvonala megvalósításának szempontjából, amely a hatékonyság fokozására és a munka minőségének javítására irányul. Ezért tehát a tisztségviselő-aktíva képzésének színvonalát a szemináriumi formák közt is állandóan javítani fogjuk.“

A gomeli kommunisták értékes tapasztalatairól, melyeket a České Budöjovice-1 pártbizottság a gyakorlatban igyekszik értékesíteni, már tárgyalt néhányszor a dél-csehországi kerületi pártbizottság, mivel ezeket a módszereket fokozatosan be akarják vezetni minden járásba. A tisztségviselőket már szemináriumi formák között képezik tovább a České Budöjovice-1 járásban is.

JOSEF BEČVAR

Amikor Borsodi Imre pedagógustól, a hárskúti falusi pártalapszervezet elnökétől megkérdeztem, mi az a létesítmény a faluban, aminek a legjobban örül, zavartan nézett rám, majd megköszörülte a torkát, s a rá jellemző szerénységgel mondta:

— Ha elgondolkozom az eltelt öt éven, hirtelenjében nem is tudom, minek örüljek a legjobban. Számunkra minden becses, amit mi hoztunk létre. Felépült például az új élelmiszerüzlet, van saját húsboltunk. Tucatnyi új lakóház is épült. De aminek én és a falu népe a legjobban örül: az az új művelődési ház, melyet az idén avattunk fel ünnepélyesen. Ez azért is kedves számunkra, mert az építésben a falu apraja-nagyja segített, tizenötezer órát dolgoztunk társadalmi Ilonkában, míg olyan lett, amilyen. Ilyen arányú részvétel társadalmi munkában községünk történetében még nem fordult elő. Ennek azért is örültünk, mert a munka szervezését a pártszervezet vállalta magára.

De mondott még mást is a pártelnök:

— Nálunk sem szívesen emlékezik már senki a múltra. Pedig nem árt azt néha felidézni, hogy el ne felejtsük, honnan indultunk, és hova értünk. Azt, hogy a hárskútiak is sokra vitték, a falu képe jelzi leginkább. A rendezett házsorok, a lakás- kultúra, a sok személygépkocsi is ezt tanúsítja.

A hárskútiak valóban szorgalmas emberek, mindig a jobbra, szebbre való törekvés jelle mezte őket.

— Hajtjuk magunkat, hogy több jusson a gyerekeknek —• hangoztatták többen is. E szorgalom nemcsak magánérdekű iparkodás, hanem a közösségnek is hasznot hajtó törekvés.

— Évente például az útszéli árokpartokról, s olyan helyekről, ahonnan géppel nem lehet lekaszálni a füvet, családonként legalább nyolcvan mázsa szénát gyűjtenek össze és adnak el az állami gazdaságnak vagy a környék szövetkezeteinek — tájékoztat a pártelnök.

Van ám problémájuk is, az évzáró pártgyűlésen erről sem hallgattak. Ilyen a gyümölcsösök használatának a kérdése, ezt többen is szóvá tették. Golo vics János ezzel kapcsolatban így szólt:

— A gyümölcsösöket, amióta az állami gazdaság vette át a szövetkezet földjét, a volt tulajdonosok nem használhatják. A gazdaság a legjobb akarattal sem tudja intenzíven kihasználni. Egyrészt a gyümölcsfák, másrészt pedig a terep meredek lejtése miatt lehetetlen a gépi megművelése. Most juhok legelnek rajta. Legázolják a füvet, lerágják a fák rügyeit. Amíg a szövetkezeté volt, a falu «iépe évente több mint háromszáz mázsa szénát gyűjtött össze róla, amelyet részben a szövetkezetnek adott el, részben pedig ki-ki a saját tehenét tartotta el vele. Kérdem én, nem luxus ennyi szénát kárba veszíteni, amikor szűkében vagyunk a takarmánynak?

— Én még szeretném ezt a kérdést annyival megtoldani — emelkedett szólásra Berczeli László —, a mi népünk valóban szorgalmas, mindenki hajlandó segíteni a gazdaságnak, amiben csak kell. De sokszor nincs, aki ezt a munkát megszervezze, irányítsa. Itt van példának a mi esetünk is. Lekaszáltunk másfél hektárnyi sarjút, a szénát boglyákba is raktuk, de a boglyák ma is kint állnak.

A gyűlésen is jelen volt Balla András, az állami gazdaság hárskúti részlegén működő pártalapszervezet elnöke is. ö a következőkkel toldotta meg az elhangzottakat:

— Pártbizottságunk és a gazdaság vezetői többször foglalkoztak már az itt elhangzott kérdésekkel. Intézkedtünk a rétek, a legelők intenzív kihasználása ügyében. A gyümölcsösök problémájára is keressük a legjobb megoldást. Én, személy

szerint, vétkes mulasztásnak tartom, hogy a falusi és a mi pártszervezetünk között nem volt meg eddig a kellő kapcsolat, ezért halmozódhattak fel a rendezetlen, vitás kérdések. Ezen a jövőben feltétlenül változtatnunk kell. Az intézkedések persze csak akkor hozhatják meg a várt eredményeket, ha a végrehajtásukban mindannyian cselekvően részt veszünk.

— Sok minden megváltozott Hárskúton — vallják a kommunisták, a falu népével együtt. De lám, akad még bőven tennivaló is. Hogyan tovább?

Ezt megint csak ők fogalmazták meg:

— Megoldottunk már sok komoly problémát közösen, most is eképpen kell cselekedni. A mi gondjainkat nem oldja meg senki helyettünk, csak mi magunk.

Csúcsom kis bányászfalu volt. ■A szűk völgyben, mint katlanban, a múltban állandóan fortyogtak a dolgozók indulatai. Volt miért. Embertelenül nehéz munka a föld alatt, alacsony bér, sovány, szűkén termő földek, s ennek következménye: a kilátástalan szegénység. Csak a kommunisták látták a kivezető utat.

Ma Csucsomot hegyek közt megbúvó, idillikus kis falunak látja az arrafelé utazó. Ha felkeresi a falu vezetőit, megtudja, ma már nem önálló közigazgatási egység, Rozsnyóhoz (Rožňava) csatolták közigazgatásilag, de a lakosság specifikus gazdasági, közellátási és kulturális igényeinek kielégítése ma js az itt élők gondja elsősorban — bár a városi nemzeti bizottság segítségére mindig számít* hatnak a városrész lakói.

Csúcsomban az utcai pártszervezet kommunistái az évzáró taggyűlésen főként a helyi gondokkal, tennivalókkal foglalkoztak. A pártszervezet elnöke, Szőllős Sándor ezt mondta:

— Amikor megválasztottak pártszervezetünk elnökévé, a pártélet aktívabbá tételét tűztem ki célul magam elé.

— Sikerült-e célját megvalósítani?

— Ezt ilyen egyértelműen nem mondhatom, hiszen az élet újabb és egyre bonyolultabb kérdéseket, megoldásra váró problémákat vet fel. Megvannak a sajátos problémáink, s mi ezekhez igazodva végezzük a munkánkat, öttagú pártbizottság irányítja, kíséri figyelemmel a tömegszervezetek, a polgári bizottság munkáját és a társadalmi problémák intézését.

— Mi okozza a legtöbb goiv dot, nehézséget?

— Lakókörnyezetünk rendezése, korszerűsítése. Több bírálat érte például az illetékes szerveket a vízellátás miatt, de intézkedés máig sem történt. Rendszeresebbé, hatékonyabbá kell tenni a polgári bizottságok munkáját. Több elvtársunk elmarasztalta a járási nemzeti bizottságba megválasztott képviselőket, mivel nagyon ritkán találkoznak a választóikkal.

— Hogyan készültek fel az évzáró taggyűlésre?

— Az évzáró taggyűlés előtt nyilvános pártgyűlést tartottunk, s ezen a lakókörzetünk problémáit beszéltük meg. Személyesen beszélgettünk azokkal a párttagokkal, akik csak részben vagy egyáltalán nem végezték el a kapott feladatokat. A munkájukat hanyagul végzőket szóbeli naegrovásban részesítettük.

— A felszólalók zömmel a közügyek kérdéseit érintették. Többen hangoztatták: a jogos panaszokat nem lehet burokra* tikus módszerekkel orvosolni, ön milyen tanulságokat szűr le az elmondottakból?

— Elsősorban, nekünk, kommunistáknak kell cselekvőbben bekapcsolódnunk közös gondjaink megoldásába. Másrészt a végrehajtás az eddigieknél sokkal több áldozatot, ügybuzgal- mat és mindenekelőtt jobb hozzáállást kíván mindenkitől.

TŰRÖK ELEMÉR

A Tesla Liptovský Hrádok-i üzeme a 7. ötéves tervidőszakban fel- újítja gyártási programját. A legkorszerűbb berendezések közé tartoznak a felújított, mellékvonalakkal ellátott telefonközpontok, melyeknek kapacitása 150 előfizetőig terjed. Már előállították az UE-200 típusú telefonközpont próbasorozatát, ez világviszonylatban is a legprogresszívabb rendszerek közé tartozik. Felvételünkön Peter Lubelec és Soňa Javornická az UE-200 elektronikus telefon- központ kapcsolófalát próbálja. IV. Gabčo felvétele — ČSTK}