Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám, szombat

Felfigyeltető segédkönyv Magyar—szlovák frazeológiai szótár jelent meg a közelmúltban a Szlovákiai Tankönyvkiadó gon­dozásában. Szerzői: dr. Katari- na Habovštiaková docens, Hasák Vilmos és dr. Török Matild. Az aránylag szerény terjedel­mű (213 oldal) kiadvány úttörő­nek és magyar—szlovák viszony­latban egyedülállónak mondha­tó. Célja elsősorban a tanulók, főiskolások, egyetemi hallgatók és a tanítók szlovák szó­kincsének gyarapítása. De — amint a Bevezető megjegy­zésében olvasható — „a sző- lárt haszonnal forgathatják mindazok, akik a szlovák nyelv iránt érdeklődnek, főleg a nép­művelés dolgozói és a kulturá■* lis beosztásban tevékenykedők, az újságírók, írók, fordítók stb A szlovákok is felhasználhatják a munkát, különösen a magyar­ból szlovákra fordítók és a ma­gyar irodalommal ismerkedő szlovák olvasók. A szótár több mint 2200 fra­zeológiai egységet tartalmaz. A magyar szöveg rövid magyará­zata után megtaláljuk a megfe­lelő szlovák frazeológiai egysé­get. Érdeme a szótárnak többek közt, hogy az összeválogatott anyag úgyszólván teljes egészé­ben mindkét nyelvben ma is használt „élő“ kifejezéseket szó­kapcsolatokat, szólásmondáso­kat és közmondásokat rögzít. A válogatás rendkívül igényes. A kétnyelvű szöveg többféle­képpen viszonyul egymáshoz. Amint a Bevezető is jelzi: a ma­gyar és a szlovák frazeológiai egység azonos jelentése mindkét nyelvben ugyanazon a képes kifejezésen alapulhat. (Például: Megtörik a jég — valakinek az ellenállását engedékenység vált­ja fel — ľady sa prelomia. A jelennek él — nem gondol az esetleges nehézségekre — žiť prítomnosti stb.} Nehezebb volt a szerzők munkája a két nyelv frazeológiai egységének kisebb- nagyobb eltérése esetén. (Pél­dául: Aki verekedni akar, köny- nyen talál botra — a veszeke­désre könnyű ürügyet találni — kto chce psa biť, palicu si nájde.) Tovább bonyolódik a helyzet, ha a magyar és a szlovák frazeológiai egység azonos jelentése egymás­tól teljesen eltérő szemantikai motiváláson alapul. (Például: Egy füst alatt — egyszerre — jedným vr*om; se füle, se farka — értelmetlen beszéd vagy írás to nemá hlavy, ani páty.) Olyan esetek is előfordulnak, amikor a magyar frazeológiai egységnek nincs meg a szlovák megfelelője, ilyenkcft* a szerzők igyekeztek valamilyen jellegze­tes szókapcsolatot, illetve a ma­gyar frazeológiai egységtől szé- mantikai szempontból némiképp eltérő szlovák frazeológiai egy­séget találni. (Például: Talpig becsületes ember — minden te­kintetben — nezlomný poctivec, statočná duša, ani muche by ne­ublížili a). Nem babra megy a já­ték — komoly dologról van szó — to nie je špás stb.) — A fel­soroltakon kívül természetesen még számos nehézséggel kellett megküzdeniük a szerzőknek, így többek közt a frazeológiai egy­ség fogalmának meghatározásá­ban Is, illetve annak a körül­ménynek az eldöntésében, vajon bizonyos esetekben beszélhe­tünk e állandó jellegű frazeoló­giai egységről, vagy csupán al­kalmi, még nem állandósult kép­letes szókapcsolatról van e szó. Amint Zolnai Béla Nyelv és stí­lus című munkájában írja, a nyelv nem csupán zárt rendszer, hanem a végtelen lehetőségek energiatelepe is. Ez a fejlődés, átalakulás vonatkozik a fraze­ológiai egységek fokozatos kia­lakulására, értelmük módosulá­sára, változására is. Elismerés illeti meg a Szlo­vákiai Tankönyvkiadó magyar lankönyvszerkesztőségét, hogy a sok új tankönyv és módszer­tani útmutató megjelentetése idején módot talált ennek a technikai szempontból is igényes segédkönyvnek a kiadására. 1. A szólás- és kifejezésgyűj­temény minden szavára kiterje­dő utalások lehetővé teszik, hogy a szótár forgatója szinle pillanatok alatt megtalálja an­nak a gyakrabban előforduló magyar képes kifejezésnek, ha­sonlatnak vagy szólásnak a szlo­vák megfelelőjét, amelyre éppen szüksége van. A kiadvány felelős szerkesz­tője is gondos, lelkiismeretes munkát végzett. A négyféle be­tűtípus következetes alkalmazá­sa mindenki számára könnyen áttekinthetővé teszi a feldolgo­zott anyagot. 2 Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez a szerény, de hézagpótló munka közvetve könnyebbe tehe­ti a magyar és a szlovák nép kulturális értékeinek, irodalmi alkotásainak kölcsönös megis­mertetését. Már ezért is érde­mes volt megjelentetni. 3. A magyar—szlovák frazeo­lógia! szótár érdekes anyagával minden bizonnyal felkelti majd a tanulóifjúság, a pedagógustár­sadalom valamint a szerkesz­tők, fordítók érdeklődését. Ter­mészetesen a munka erényeit, esetleges hiányosságait majd a közeljövő gyakorlata mutatja meg. Dr. SIMICH ERZSÉBET Téli táj (Gyökeres György tétvétetoaj wiMIfeh# Tulajdoniképpen így igaz Nyelvi rovatunkban a társalgási stílus néhány töltelék- szavát, divatos kifejezését tűzzük tollhegyre. A társalgási nyelvre mindig jellemző volt, hogy felkap egy-egy sajátos kifejezést, szószerkezetet, s hosszabb-rövidebb ideig azt unos-untalan hallhatjuk. Emlékezzünk vissza az utóbbi né­hány év divatos kifejezéseire, ezek közül több még ma is előfordul. Az ilyenekre gondolhatunk, mint per ma, per pillanat, a mindent helyettesítő akármi; vagy még régebb­ről idézve a példákat: az el van boronálva, a na ne mondja stb. A gyakori használattól ezek közhelyszerűvé váltak, az igényes, a választékosabb beszédben ezeket kerüljük. Né­melyik közülük kezdetben még újszerű, sokaknak tetszik is, de az unos-untalan előfordulás elkoptatja őket. Ilyen volt kezdetben például a népies ihletésű gubanc szavunk, de most már olyan gyakran hallhatjuk a zűrzavar, keve­redés, hiba, tévedés' helyett, hogy kimondásától is elment a kedvünk. - ■ Az utóbbi időben figyelhettük meg főként a társalgási nyelvben a tulajdonképpen szónak a szokásosnál gyako- "ribb előfordulását. Nemrég egy kétperces televíziós riport­ban kilenc tulajdonképpen hangzott el, s valamennyi fölös­leges volt. Tudjuk, hogy a társalgó, beszélgető ember, hogy gondolkodási időt nyerjen mondata folytatására vagy befejezésére, gyakran alkalmaz töltelékszavakat. Ilyen szavakat, ugye, kérem stb. ugyanígy gyakran előfordul a tulajdonképpen is. Természetesen csak a fölösleges, sem­mitmondó használatát helytelenítjük. Tudniillik, a tulaj­donképpen határozószónak van pontos jelentése is, még­pedig szótáraink szerint a következő: „a dolog lényegét, mibenlétét tekintve; lényegileg, valójában, voltaképpen“, illetve „eredetileg“. Mindkét jelentésre idézünk egy-egy példamondatot: A dicséret tulajdonképpen nem öt illeti meg. A másik jelentésre pedig ezt: Tulajdonképpen dol­gozni indult, de egyszer csak a kocsmában találta magát. A társalgási stílusban viszont gyakran semmitmondó töltelékszóként lordul elő, például az ilyen mondatokban: Gyermekünk tulajdonképpen középiskolai tanuló, s a ta­valyi szép bizonyítványára tulajdonképpen büszkék is le­hetünk. A társalgási nyelvben az utóbtur időben figyelhettünk fel egy sajátos kifejezésmódra. A helyeslés, a beleegyezés kifejezésére az igen, a helyes, az igaza(d) van helyett gyakran hallhatjuk: így igaz. Például vegyünk egy egy­szerű mondatot: Hatszor hat. az harminchat. Erre a válasz; Így igaz. Amikor ilyen és ehhez hasonló beszédhelyzetben először hallottam, felvetődött bennem a kérdés: Miért? Hogyan nem igaz? Hisz erről korábban nem volt szól Helyesebben járunk el akkor, ha az ilyen és hasonló ese­tekben visszatérünk a hagyományos igenlő, helyeslő vála­szokhoz: Ez így igaz. SZÜTS LÄSZLĎ El kell mondjam Ezt a kifejezést gyakran hallhatjuk, mondjuk magunk Is. FőJeg a kötetlen élőbeszédben használatos. Nem is érezzük furcsának, pedig az ismertebb, szabályosabb alak ez volna: el kell mondanom vagy kell, hogy elmondjam. Idézett mondatunkban az el igekötő a főmondatba került, „beleszövődött“. Ezért is hívják ezt a jelenséget a nyelvé­szeti szakirodalomban mondat át szüvődésnek. A mondatátszövődést főleg a mindennapi beszélgetésben figyelhetjük meg. Előfordulnak ilyen mondatok a rádió és a televízió adásaiban is, különösen az ún. élő adások­ban, hiszen ezeket nem lehet utólag javítani, „megvágni“. Az egyik ifjúsági rádióműsorban hallottuk ezt a mondatot: „Várjál nem tudom a szöveget, hogy hogy van...“ A mon­dat szabályosabban, megszokottabban hangozna így: „Vár- *jál, nem tudom, hogy van a szöveg...“ Példánkban a szö­veg szó a tárgyi mellékmondatból felkerült a főmondatba, s ott tárgyragot kapott. Ez a szó fontos szerepet játszik a közlésben, hiszen róla mondanak valamit. A szokásos mondatszerkezetben ez a kulcsszó viszonylag hátra kerül, sokáig nem tudjuk meg tehát, mit is nem tud a beszélő. A mondatátszövődéses szerkezet hallgatásakor már az ele­jén értesülünk róla, hogy a szöveget nem tudja a riport­alany. így ic^iiyebben, hamarabb értjük meg a mondatot. Hasonló példákat tucatszámra idézhetnénk egyéb nyil­vános megszólalásból is. „A második könyvemet úgy ér­zem, jobban sikerült“ — nyilatkozta egyik fiatal író. Ismét az összetett mondat elejére került tárgyragos formában a mellékmondat alanya. Könnyebben érthető így, mint szo­kásos sorrenddel: „Úgy érzem, a második könyvem jobban sikerült“. A mondatszövődés másik gyakori esete az, amikor a mellékmondat valamely hangsúlyos határozója kerül a fő­mondatba. „Másrészt pedig minőségileg remélem, hogy fog változni az egész kutatási mechanizmus““ — hallottuk egy másik rádióriportban. Ha figyelmesen elolvassuk ezt a mondatot, rögtön feltűnik a minőségileg határozó szo­katlan helye. Nem a főmondat igéjét bővíti hiszen minő­ségileg remélni nem lehet semmit. A mellékmondat állít­mányának jelentését finomítja, a megváltozik igét bővíti. A mondat szokásos sorrendje ez lenne: „Másrészt pedig remélem, hogy minőségileg meg jog változni az egész ku­tatási mechanizmus.“ „Múlt héten akartam, hogy lemenjünk a Balatonra“ — ez a köznyelvi példa kétféle értelmezést is lehetővé tesz. Ha a múlt héten határozót a főmondat állítmányához tar­tozónak tekintjük, akkor a mondat értelme világos: azt akartam a mult héten, hogy menjünk le a Balatonra. Ha viszont mondatátszövődésnek tekintjük a példát, tehát a határozót a mellékmondat igéjéhez kapcsoljuk, akkor jelentése is más lesz: azt akartam (esetleg már régóta}, hogy éppen a múlt héten menjünk le a Balatonra. A leírt mondat mindkét értelmezést lehetővé teszi. Sokan talán furcsának, helytelennek érzik példamonda­tainkat, s születésükért is a modern beszédstílust teszik" felelőssé. Pedig ez a jelenség évszázadok óta él nyelvünk­ben, fellelhető a tájnyelvekben éppúgy, mint az igényes nyelvhasználatot tükröző kódexekben. Legjobb íróink Is élnek vele; az élőbeszéd stílusának érzékeltetésére alkal­mazza Katona József és Arany János is. A mondatátszövődés jelensége tehát a mindennapi be- J szélgetésekre s az ezt tükröző szépirodalmi stílusra jel- ; lemző. HUSZÄR ÄGNES j 1981. I. 3. Megszerettem) a művészetei Ha megkérdezzük tőle, miért fest, a legfontosabb okként a következőket említi: „Miközben előkészítem, amit a diákjaimmal megfestek, én magam is kipró­bálom, megoldom a feladatot, hisz ígv jobban látom, mi okoz különösebb nehézséget. Ezután az órán jobban tudok magya­rázni, és a gyerekeknek valami konkrétat is mutathatok, saját művemet.“ És természetesen azért is fest, mert örömét leli benne, meg­nyugtatja. Rolf Fröhlichről, a hal lei Julius Fučík Általános Is­kola tanáráról van sző. A mű­vészeti nevelés kabinet tanári szobájának nagy, hosszú aszta­lán számos munkája bever — elsősorban portrék. Ezt a reper­toárt Rolf Fröchlich bemutatás­ra, magyarázatra használja. A 9. osztályban a portréról volt szó, mindenkinek saját magát kellett lefestenie. A legtöbb problémát okozó, rezignált só­hajokat kiváltó részlet — az orr. Rolf Fröhlich türelmesen magya­ráz, fogásokat muíat, s ha kell, maga is segít. Nevetni is szabad, sőt még mérgelődni is, ha épp úgy adódik. „Az alkotás nyug­talansága hozzátartozik a fes­téshez. Hisz hová is jutnánk, ha mindig mindent halálos ko­molysággal kellene csinálnunk. Természetesen másként van ez, ha egy alkotást szemlélünk, például a Sixtusi Madonnád Ilyenkor mindig halálos csön­det követelek. Legnagyobb örö­met tulajdonképpen a kisebbek­kel való foglalkozás jelent ne­kem, amikor a 4. vagy az 5. osztályban tanítok. Ok sokkal eredetibbek, fantázia dúsabbak, a nagyobbakkal nehezebb az ember dolga. Ez valószínűleg abból az ellentmondásból adó­dik, hogy bár sok mindent lát­nak, nem mindent tudnak megj rajzolni. Nagyon fontos, hogyan Irányítjuk őket. Nem szabad semmit túlkomplikálni, bele kell élnünk magunkat helyze­tükbe. Minden meggondolatlan megnyilvánulásunk csak újabb gátlásokhoz vezethet.“ Tapintatosan segítsünk, fej­lesszük a képzelőerőt, igyekez­zünk elfelejtett dolgokat ismét emlékezetbe idézni, tanítsuk meg a helyes látásmódot! — ezek Rolf Fröhlich elvei az osztályteremben, a munkaközös­ségben és szaktanácsadói mi­nőségében. A Halle-Ost városrészben élő kollégák továbbképzésének egy részét Rolf Fröhlich művészeti nevelés kabinetjében végzi. Ugyanakkor ellátogat a kollé­gákhoz azokba az iskolákba is, amelyekben a tantárgya oktatá­sához még nincs meg minden szükséges feltétel. De jó kap­csolatai vannak a berlini Taní­tók Házával is. Bizonyos mondatokat különö­sen jól és szívesen megjegyez magának az ember. Azt például, hogy miként emelhető a művé­szet iránti lelkesedés életelvvé, Goedicke igazgató szájából hal­lottam. Úgy gondolta, miközben nyitott szemmel járok a száz­éves iskolaépületben, magam is rájövök, hogy miért élnek és dolgoznak e falak között így es nem másként: a folyosókon gyermekrajzok, a mennyezet alatt gazdag ornamentikájú tar­tógerendák, virágdíszes szobák, ésszerűen, művészt érzékkel be­rendezett kabinetek. De ezek nemcsak külsőségek, hanem az iskolai vezetés, a szakszervezet és a művészeti ne­velők célirányos, hagyományos együttműködésének eredményei. Olyan eredmények, melyeket kollégákkal és szakmunkásokkal folytatott viták, beszélgetések filőztek meg. Ott az is elhang­zott, hogy a szavaló diákhoz nem illik a tréningruha, ugyan­úgy, mint ahogy az üvöltés sem illik a művészetektől áthatott atmoszférához. „A művészetre való nevelést nem lehet csak szakmának te­kinteni, hanem életelvként kell fölfogni. Az életben kapcsolód­jék össze az elkötelezettséggel és a szakmai tudással, s ha ez így van, örömünket leljük ben­ne“, Ilyen légkörben Rolf Fröhj Heh jól tud dolgozni. Kezdemé­nyezései termékeny talajra ta­lálnak, mindenkinek segítenek az új eredmények elérésében, új tevékenységi formák kialakí­tásában. RÍTA BORCHARDT, a Deutsche Lehrerzeitung munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents