Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám, hétfő

„Olyan emberek is vannak, akik azt gondolják, hogy január elseje után minden eszményien fog alakulni. A két legnagyobb veszélyt az ilyen illúzió és a tétlenség jelenti. Az előirányzott változások jó kezdetet jelentenek, olyan alapot képeznek, amelyet tovább kell fejleszteni. De ez nem a pipogyák, a tétlenül szemlélők érdekeit fogja szolgálni, hanem a kezdeményezőkét, a nagy teljesítményt nyújtó és vállalkozó szellemű dolgozókét, a bátrakét és a céltudatosan cselekvőkét, mert övék a jövő“ — fogalmazta meg a kor igényét Ľubomír štrougal elvtárs a népgazdaságunk tervszerű irányításának tökéletesítésével foglalkozó országos aktívaérte- kezleten.

Jegyzetfüzetemet lapozva jutott eszembe ez a nemrégen újból olvasott idézet, amely nagyon Időszerű gondolatokat és igazságokat tartalmaz. Sőt, távlati programot is ad, amelynek lényege, célja: a kétkezi dolgozók és a vezetők munkáját alkotóbbá tenni. Hogyan segíti e korszerű gazdaságigény megvalósítását a Mada- ri (Modrany) Efsz üzemi párt- szervezete? Egyebek között erre is választ kaptam Igar Andrástól, az üzemi pártbizottság elnökétől és még két kommunista tisztségviselőtől, Bucsek Jánostól, a személyzeti osztály vezetőjétől és Fekete András mérnöktől, a szövetkezet főag- ronómusától. Ö mondta:

— Szövetkezetünk 2030 hefk- táron gazdálkodik. Határunk nem éppen ideális, nagyobb része dimbes dombos, homokos talajú.

— Miért hátrány ez?

— Elsősorban azért, mert a domboldalakon nehezebb a földeket géppeil megművelni, másodszor, a homokos talaj nem minden növényfajta termesztésére alkalmas, s a hektárhozam is kevesebb — tárja szét a karját.

— A terméseredmények mégis mást jeleznek.

Eltűnődik.

— Sokat töprengtünk és vitáztunk arról, hogyan lehetne a mi talajviszonyaink és körülményeink között fokozni a terméseredményeiket, növelni a hektárhozamokat.

— Végül ez sikerült is.

— Most már nyugodtan kimondhatom: reményen felül. Bár az Idén sem volt kegyes hozzánlk az időjárás, mégis 230 tonnával több szemes terményt takarítottunk be a tervezettnél. Búzából például még sohasem volt ilyen magas a hektárhozam. 53,10 mázsás hozam«t értünk el. Ezekem a homokos földeken a magángazdálkodás idején még a legjobb gazdának sem termett 3 mázsánál több búza egy hektáron.

— Mi a magas hozam titka?

— Nem hullott semmi sem magától az ölünkbe, s tudjuk a jövőben sem fog. Mi nemcsak beszélünk a terméseredmények fokozásáról, hanem gondolkodunk és cselekszünk is. Kihasználjuk a korszerű agrotechnikát és a tudomány eredményeit, Külön parcellákon kísérletezzük ki, hogy melyik búzafajták alkalmazkodnak legjobban a mi éghajlati és talajviszonyainkhoz, s csak a legjobban alkalmazkodókat termesztjük. Rendszeres és gondos talajvizsgálatokat végzünk, így aránylag pontosan meghatározhatjuk, hogy az egyes dűlőkbe mennyi műtrágya és milyen vegyszer kell. A tapasztalatok nagyon biztatóak.

— Ez azt jelenti, hogy tovább növelhető a búza hozama?

— Jó néhány mázsával egészen biztosan.

— Említésre méltó az is, hogy már nemcsak a szokásos szántóföldi gazdálkodás jellemzi a madari szövetkezeteit,

Wi hanem az intenzív mezőgazdáid sági kultúrák termesztése is — kapcsolódik a beszélgetésbe 1981. Bucsek János.

— Mi jelzi ezt leginkább?

I. 5. — Például a gyümölcs- és

szőlőtermesztésen kívül 210 hektáron termesztünk napra5 forgót, ebből is elértük a két- tonnás hektárhozamot, s ez is nagyon jó eredmény, ötszáznyolc hektáron kiépítettük a korszerű öntözési rendszert. A kővetkező tervidőszakban újabb ötszáz hektár öntözhetővé tételére kerül sor.

— Tehát egyre inkább az intenzív gazdálkodás irányába fejlődik a szövetkezet?

— Igen.

— Nyereségesbe a gazdálkodás?

— Évek óta az. Ez Soóky Lajosnak, szövetkezetünk elnökéneik is érdeme, akinek szakmai és politikai rátermettsége párosul a bátor kezdeményezéssel — mondja Buosek János.

Másfelől viszont az is igaz, hogy a pártbizottság irányító és ellenőrző munkája is nagyon jó.

— Mi mindig bíztunk a szövetkezet tagságának erejében, munkaszeretetében. A párttagok és a pártonkívüliek nagy többsége a legjobb tudása szerint, becsületesen dolgozik. Általánossá vált az a szemlélet, hogy az ember hasznossá tegye magát — mondja a pártelnök. Aztán még hozzáfűzi: — Nemrégen utaztam haza busz- szal, s amikor a szomszéd falut elhagytuk, azt mondja az egyik idős szövetkezeti tag: „No, itt már a mi szövetkezetünk határa kezdődik“. Hát így gondolkodnak ma már a madariak.

— És az ágazati vezetők?

— Ez a hármas követelmény érvényesül: a politikai képzettség, a szakmai felkészültség, a vezetői képesség — magyarázza a pártelnök.

— És a személyes példamutatás — egészíti ki Bucsek János, Majd így folytatja:

— Mi párttagok, mondhatnám állandó reflektorfényben állunk. Személyes példamutatás nélkül hiába beszélnénk a tervteljesítésrői, a hektárhozamok növeléséről, a munkahelyi feladatok pontos, becsületes elvégzéséről. Csak akkor követelhetjük meg másoktól a fegyelmezett, felelősségteljes munkavégzést, ha mi is így dolgozunk.

— Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a személyes agjtációnak lis. Hiszen az agitáció gondolkodást, magatartást, meggyőződést formál, s ezáltal a cselekvésre is hat. Az évzáró pártgyűlésen vitatéma volt például a gazdasági vezetők szerepe az agitációban. Mi tagadás, az é szavuk hatása nagy, különösen, ha fontos gazdasági vagy politikai feladat elvégzésére kell mozgósítani. S nekünk,

kommunistáknak ez az egyik legfontosabb célunk. Az agitá- ciót úgy irányítjuk, hogy a leghatékonyabban szolgálja a gazdálkodás fejlesztését és a munka minőségének javítását. Nem elég a döntést meghozni, valamit elhatározni, azt minden esetben elő kell készítenie a meggyőző politikai munkának. Ilyen szellemben készülünk például a tervszerű népgazdaságirányítási rendszert tökéletesítő komplex intézkedések megmagyarázására is — summázza a lényeget a pártelnök.

— Tulajdonképpen mi már korábban is tettünk lépéseket a komplex intézkedések egy elemének bevezetésére. Egyes ágazatokban eredményesen alkalmazzuk például a differen-. ciált bérezést. Ennek általános bevezetését ma már nálunk sokan helyeslik, mert meggyőződtek, hogy érdemes többet és jól dolgozni — nyugtázza a tényeket Bucsek János.

— Következetesek vagyunk az elvégzett munka mennyiségi és minőségi ellenőrzésében is — fordult felém a pártelnök.

— Csak egy példa a tapasztalatainkból: annál a traktorosnál, aki nem teljesíti a normáját, rendszerint a mim őség is rossz, gyakoribb a traktor meghibásodása. Ezért nyilván felelősségre vonjuk őt, dé ezt a fizetése is bánja.

— És ha elmegy a traktoros máshova munkát keresni?

— Nem tartjuk vissza, menjen, de rendnek, fegyelemnek kell lenni. Mi az új gépet is csak azokra bízunk, akik már bizonyították, hogy van érzékük a géphez, megbecsülik és vigyáznak a közös vagyonra. Az egyik legfőbb törekvésünk, hogy szövetkezetünk minden ágazatában megbecsülést kapjon a szorgalom, a tehetség és a jó teljesítmény.

A Madari Efsz-ben tehát már évek óta megvan az új iránti fogékonyság, a változtatási készség. A valóság szükségleteihez igazítják a jjolítikai irányító és szervező munkát, s ez a folyamat a jövőben csak erősödni fog. Nem a réginek minden áron való elvetése a céljuk, hanem a komplex intézkedések fokozatos bevezetésével a régi, jól bevált módszereik tökéletesítése, az eredmények megszilárdítása, és a továbblépéshez szükséges feltételek megteremtése. Ezt célozza a pártmunka hatékonyságának növelése is. »

TÖRÖK ELEMÉR

A Kelet-szlovákiái Sütőipari Vállalat Élelmiszeripari Szakközép- iskolájának diákjai már több mint tíz éve gondoskodnak a városban élő idős polgárokról. A fiatalok szabad idejükben meglátogatják az idős, segítségre szoruló embereket, segítenek nekik bevásárolni, főzni, takarítani (ČSTK felvétele)

••••••••••••••••MM

Kijelölték a fő feladatokat

A Bratislava-Dubravka-i Szlovák Technikai Üvegipari Művek 46 tagú második pártalapszer- vezetének 1980 decemberében megtartott évzáró tanácskozását mindenekelőtt az elvégzett munka józan megítélése jellemezte, továbbá a feladatok hiánytalan teljesítésének szándéka. Ez kitűnt a pártbizottság beszámolójából is, rilely részletesen taglalta az alapszervezet munkáját minden területen, beleértve a kommunisták tevékenységét a termelési feladatok teljesítésében is.

Éppen a termelési-gazdasági feladatok teljesítésére fordította a legnagyobb gondot a második alapszervezet, melynek működési területe az üvegfúvórészleg, illetve a laboratóriumi üvegtermelés. Az ötéves tervidőszak minden esztendejében száz százalékon felül teljesítették tervüket a részleg dolgozói, jóllehet számos nehézség akadályozta őket munkájukban. Főleg az anyagellátás okozott gondot, kiváltképp az utolsó két évben. A feladatok teljesítése nagy erőfeszítést követelt a párttagoktól és a pártonkívü- liektől egyaránt.

Igaz, a munka javítására azért még bőven vannak tartalékok. A pártbizottság beszámolója például megemlítette, hogy a munkaértekezletek összehívását, amelyeknek célja a kitűzött feladatok teljesítésére mozgósítani a dolgozókat, jobbára a gazdasági vezetőségnek kell kezdeményeznie. Ezen a téren a munkások és a műhely bízott Ságok nagyobb kezdeményezésére volna szükség.

Nagy szerepük volt a kommunisták kezdeményezésének fokozásában a párttagokkal folytatott beszélgetéseknek és a konkrét feladatokkal történt megbízásnak. Helyesnek bizonyult, hogy a pártbizottság differenciáltan járt el az egyes párttagok feladatainak megválasztásakor. Figyelembe vette a párttagok munkahelyi beosztását, lehetőségeit és képességeit. Ma már leszögezhető, hogy a beszélgetések és a feladatokkal történt megbízás jelentős mértékben hozzájárult az alapszervezet tevékenységének fokozásához.

Nem hagyta figyelmen kívül a beszámoló, hogy a párt csoportok munkája még sok tekintetben javításra szorul. Jobb eredményeket kellene elérniük a tömegpolitikai munkában is, bár az utóbbi időben némi javulás tapasztalható ezen a téren. Fontos feladata az alapszervezetnek a három pártcsoport munkájának aktivizálása is. A pártcsoportoknak önálló munkaterv szerint kell dolgozniuk. Munkájukat a jövőben a bizottság rendszeresen (negyedévenként) fogja értékelni.

Az évzáró taggyűlés vitájában felszólalók általában a beszámolóban elhangzottakra reagáltak, s rámutattak a munka további javításának lehetőségeire. Az alapszervezet 1981. évi fő feladatainak tervét is jóváhagyta az évzáró taggyűlés. Ez. tizenhat pontból áll. A kommunisták legfontosabb teendői egyikének jelöli meg a minőség javításának, a termelés hatékonyságának és a gazdasági feladatok teljesítésének a biztosítását. Rámutat a párt vezető szerepe erősítésének fontosságára, a pártmunka tökéletesítésének jelentőségére és arra, hogy rendszeresen létre kell hozni a feltételeit a pártszervezet ellenőrző és szervező tevékenységének. Mindig alaposan elő kell készíteni a pártbizottság üléseit és a tag- gr/űléseket, hogy még következetesebben foglalkozhassanak az egyes munkahelyek időszerű problémáival s még jobban hozzájárulhassanak a termelési feladatok tellesítéséhez. Az alapszervezet fő feladatai közé tartozik az elkövetkező időszakban az egész taaság további aktivizálása, a pártoktatás színvonalának növelése, beleértve azoknak a tagoknak a szigorúbb felelősségre vonását, akik gyakran hiányoznak. A jövőben hatékonyabbá kell tenni a részleg- vezetők, a mesterek, a pártcsoportvezetők munkáját. A részlegvezetőket és a mestereket az eddiginél nagyobb mértékben kell bekapcsolni a tömegpolitikai munkába, kiváltképpen a gazdasági propagandába és az agitációba, valamint a szocialista munkaversenynek a döntő feladatokra való irányításába.

A pártszervezet hatáskörébe tartozó területen fontos feladat, hogy a dolgozóknak megmagyarázzuk a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedések bevezetésének jelentését. Az is szerepel az alapszervezetre váró fő feladatok közt, hogy a tagjelöltek ajánlóinak az eddiginél többet kell törődniük a rájuk bízott fiatalok nevelésével. Ezzel kapcsolatban Angela Hras- línová, az alapszervezet elnöke, akivel az évzáró taggyűlés után hosszasan elbeszélgettem, így vélekedett:

— Arról van szó, hogy alap- szervezetünk 1976 óta 22 új taggal bővült, s így egy-egy idősebb tag egyszerre több fiatalnak volt az ajánlója. Jómagam is. Hogy mennyinek, azt hirtelen nem tudnám pontosan megmondani, de körülbelül húsznak. Ez persze formalizmushoz vezetett, hiszen képtelenség volt egyidejűleg több fiatal neveié sével, fejlődésével törődni. Az ut'bbi időben azonban javult a helyzet, például 1980-ban csak két fiatalt vettünk fel a tagjelöltek sorába.

— Kiket szemelnek ki tagjelölteknek?

— Elsősorban nőkkel bővítjük ki sorainkat. Bár ez egyben bizonyos gondot okoz, hiszen a nők gyermekgondozási szabadságra mennek, gyermekeik betegsége miatt is elég gyakran hiányoznak, ami növeli szervezetünk hiányzó százalékarányát. Szerintem a gyermekgondozási szabadságon levő asszonyok hiányzását másképp kellene elbírálni, mint a többi tagét. Legyen szó akár taggyűlésről, akár pártoktatásról, vagy más rendezvényről. Ezt a kérdést már felsőbb pártszervekben is fe1- vetettem, mert másutt is gondot okoz. Főleg azokon a munkahelyeken, ahol a nők vannak túlsúlyban. Nálunk a dolgozók 78 százaléka nő. Héttagú pártbizottságunkban három nő van.

Haraslínová elvtársnő példát mutat nőtársainak a politikai tevékenységben, hiszen 1961-től pártvezetőségi tag. Néhány évig a városkerületi pártbizottság plénumának tagjaként is tevékenykedett. Hat esztendeje pedig a városi pártbizottság plénumának a tagja.

— Bizony, sokszor alig tudtam lemosakodni a festéktől, s rohantam a gyűlésekre. Korábban ugyanis 11 éven át karácsonyfadíszeket festettem. Most a hőmérők minőségét ellenőrzőm. Ezt a munkát 1969-től végzem.

— És milyenek a tapasztalatai?

— Egy-egy ellenőr kezén minden műszakban körülbelül háromezer hőmérő megy át. Én a már kész termékek minőségét vizsgálom. Már tudom, melyik dolgozó milyen hibát szokott véteni. Vagyis azt, kinél mire kell jobban odafigyelni. Ha hibás a termék, visszaadom annak, aki készítette hogy javítsa meg. Tőlünk tehát csak jó minőségű hőmérők kerülnek ki. Egyébként teljesítménybérben dolgozunk. Nagyon jó kollektíva vagyunk — mondja határozottan, mintegy arra a kérdésre is válaszolva, hogy az évzáró taggyűlés ált^l kitűzött feladatok tejesítéséhez megvannak-e a feltételeik.

FÜLÖPIMRE

NEM TÉTLEN SZEMLÉLŐK