Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám, szerda

Előbbre lépünk A LOSONCI (LUČENEC) JÁRÁS FÖLDMŰVESEINEK EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CSKP KB 13. ülésének ha­tározata alapján a losonci já­rás földművesei elsődleges fel­adatuknak tekintik a mező- gazdasági termelés Intenzitá­sának nagyarányú fokozását. A járási pártbizottság 1979. má­jus 18-i plénumán elhangzott elnökségi beszámoló, valamint a központi bizottsági határozat helvi feltételekre való lebontá­sára kidolgozott végrehajtási terv leszögezte, hogy az egy­séges földművesszövet'kezetek és az állami gazdaságok ter­mészeti adottságaiból eredően biztosították a jó feltételeket a növénytermesztés hatásfoká­nak növelésére. Ezek kihasz­nálásával a közép-szlovákiai kerület legproduktívabb mező- gazdasági vidékei közé sora­kozhat fel a losonci járás. Je­lenleg azonban még annak el­lenére sem beszélhetünk erről, hogy az elmúlt évben lényege­sen megnővekedett a mezőgaz­dasági termelés. Tavaly a legfontosabb ered­ménymutatókban pozitív irány­zatok jellemezték a járás föld­műveseinek gazdálkodását. A szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés eddigi leg­jobb gabonatermését — hektá­ronkénti átlagban 43 mázsát — 1980-ban érték el a gazda­ságok. Ugyanakkor jelentősen túlteljesítettük a hüvelyesek, az olajos növényeik, a cukorrépa és néhány más növény ter­mesztésének tervét. Az állat- tenyésztésben ugyancsak szép sikerekkel zárult az év. Az egy-egy tehénre számított fejé- si átlag járásunkban tavaly ér­te el először a 3000 litert, de gyarapodott az állatállomány, csökkent az elhullások mérté­tke és javultak az állattenyész­tés egyéb eredménymutatói is. A múlt ősszel, a rendkívül 'kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére elvégeztük az összes mezei munkát. Mindezekkel a sikerekkel ugyan jó feltételeket teremtet­tünk a hetedik ötéves tervidő­szak kezdeti feladatainak tel­jesítéséhez, de még nem merí­tettük ki valamennyi lehetősé­günket. Tavaly 8190 korona volt az egy hektárra jutó me­zőgazdasági bruttótermelés ér­téke. Az elmúlt tervidőszak át­laga azonban nem haladja meg a hektáronkénti 6950 ko­ronás értéket. Mezőgazdasági termelésünk aránylag alacsony hatásfokát elsősorban a kevés szántóföld okozza. A járás 64 000 hektárnyi földjéből mindössze 27 500 hektár az ekékkel művelt terület. A többi rét és a legelő, ame­lyek 68 százalékán — 24 480 hektáron — jelenleg még ex- tenzív gazdálkodás folyik. Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának Elnök­sége — gondjaink megoldását segítve — 1979. október 24-én megvitatta a járás mezőgazda- sági termelésének helyzetét, a XV. pártkongresszus, az azt kö­vető kerületi, valamint járási pár tkon ferencia határozatainak addigi teljesítését és intézke­déseket tett a felmerült kér­dések megoldására. Azóta el­mondhatjuk, hogy az intézke­dések végrehajtása révén egy­re növekszik a mezőgazdasági termelés intenzitása, ami gaz­dasági téren és általában az egész földművelés hatékonysá­gát illetően pozitív eredmé­nyekben tükröződik vissza. Járásunkban a hatodik öt­éves tervidőszak mezőgazdasá­gi feladatainak teljesítését po­zitív és negatív tényezők egész sora Befolyásolta. Különösen nagy figyelmet fordítottunk a földalapról való fokozott gon­doskodás, a talajvédelem, a szerves trágyázás és az alap­vető agrotechnikai műveletek tökéletesebb elvégzésére. Az utóbbi öt évben összesen 277 millió koronát fordítottunk a talaj termékenységének foko­zására. Ezzel a talajminőség javítása mellett részben enyhí­tettük a szántóterület nagy­arányú csökkenésének kedve­zőtlen következményeit is. Ugyanakkor a műtrágyázással hektáronként 40 kilogrammal több tiszta tápanyagot juttat­tunk a földbe, mint a korábbi években. Az elmúlt tervidő­szak négy esztendejének ked­vezőtlen Időjárási viszonyai Je­lentős veszteségeket okoztak a földműveseknek. A veszteségek egy részének elkerülését előse­gíthette volna a beruházásokat igénylő, lecsapolások és az öntöző berendezések építésé­nek tervezett arányú megvaló­sulása. A tervidőszak erre vo­natkozó feladatait viszont csak 86 százalékra sikerült teljesí­teni. Nagy területek kihasználásá­ban különösen akadályoz ben­nünket az Ipoly szabályozási munkáinak lassú üteme. A sza­bályozás teljes befejezése megteremtené a folyóparti föl­dek termékennyé tételének alapvető feltételét, ami annál is inkább fontos lenne, mert az árterületbe eső réteken egyelőre csak külterjes gazdál­kodás lehetséges, de jelentős részükön semmilyen művelés nem végezhető. Bízunk abban, hogy a hetedik ötéves tervidő­szakban lehetővé válik az ösz- szes belvizek lecsapólása, hi­szen már folynak az előkészü­letek. A folyó Rapp (Rapovce) és Kolonda iközti legfontosabb szakaszának szabályozása vi­szont csak 1983-ban várható. Ez a körülmény a tervezettnél nagyobb igyekezetei követel meg annak érdekében, hogy megvalósuljon a mostani terv­időszakra célul tűzött 5000 hektár rét talajjavítása. Járásunkban a következő öt évben 1500 hektáron létesí­tünk; újabb öntözőberendezése­ket, ami nagyobb terület an­nál, amelyen a hatodik ötéves tervidőszakban megoldódott az esőztetés gondja. Kár viszont, hogy a vízhiány miatt nem a járás déli részén, a cukorrépa-, a zöldség- és a gyümölcstermő területeken állíthatjuk az ered­ményesebb gazdálkodás szol­gálatába az új berendezéseket. A mezőgazdasági termelés in­tenzitásának további lényeges fokozását elősegítő tényező a hegyi rétek feljavítása. A mostani tervidőszakban össze­sen 15 000 hektárnyi olvan te­rületen kerül sor a rekultívá- lásra, ahol egyelőre még lehe­tetlen a széna gépesített beta­karítása. Az onnan nyerhető értékes takarmánytermés ré­vén majd tovább növelhető a szarvasmarha- és a juhtemyész­tőgazdaságok állománysűrűsé- ge. Ezenkívül a bratislavai Ta­lajtani Kutatóintézet dolgozói* nak segítségével már elkészült a poltári, a kalinovoi, a tomá- Šovcei és más mezőgazdasági körzetek nehéz, agyagos föld­jeinek termékenyítési terve, amely elsősorban a talaj hu­musztartalmának növelésére irányul. A talaj termékenységé­nek fokozása érdekében azon­ban egyszerűbb, ősidők óta eredményes eljárásokkal is számolunk. Mindenekelőtt az istállótrágya, megfelelő kezelé­sére és késedelem nélküli be- szántására gondolunk. Az egy­séges földművesszövetikezetek- ben és az állami gazdaságok­ban el kell érni, hogy négy- évenként egyszer minden par­cella istállótrágyázására sor kerüljön. Sajnos jelenleg még gyakran tapasztalható, hogy a mezei tároló helyeken akár négy évig is bedolgozatlanul szárad a trágya és ennek kö­vetkeztében elveszti tápértékét. Tudatosítani kell, hogy a ta­laj szervestrágya-tartalma be­folyásolja a műtrágyáik hatás­fokát, a talajszerkezetet, a föld művelhetőségét, az időjá­rási tényezők hatását és végső soron a terméshozamok nagy­ságát is. A hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasá­gi vállalatok pártalapszerveze- tei erre is nagyobb figyelmet fognak fordítani és a felelős dolgozóknak feladatul adják az istállótrágyázás tökéletes meg­szervezését. Járásunk földművesei min­denütt jó munkával ikészülnek a CSKP XVI. kongresszusának köszöntésére. Ezekben a na­pokban a szocialista munka­verseny tavalyi eredményeinek értékelése közben már soka­sodnak az új felajánlások is az idei év legjelentősebb pártéleti eseményének és a CSKP meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére. A mezőgazdasági dolgozók példás szorgalma mellett ez is jó biztosítékot Je­lent arra, hogy az eddiginél majd jóvaj sikeresebbnek érté­kelhessük’ az előttünk álló öt évet. PÖLHÖS KÄROLY mérnök, a CSKP KB póttagja, a Sőregi (Šurice) Efsz elnöke Kommentáljuk SEGÍTSÜK A KEZDEMÉNYEZŐKET A dolgozók kezdeményezése pártunk XVI. kongresszusa előkészítésének időszakában egyre jobban fokozódik. Egyé­nek és munkacsoportok, Üzemek és vállalatok dolgozói tö­rekednek arra, hogy a 7. ötéves tervidőszak első évében a lehetőségekhez mérten teljesítsék a terveket, csökkentsék a termelési költségeket, takarékoskodjanak a nyersanyag­gal, fűtőanyaggal és energiával. Biztató jelenség, hogy egy­re több vállalat és üzem vezetői tekintik a kötelezettség­vállalásokat a tervek szerves részeinek. Ügy határozzák meg a feladatokat, hogy a nemes mozgalomba bekapcso­lódó egyének a lehető legkedvezőbb feltételek között dol­gozhassanak. Körültekintően biztosítják az anyagi és más eszközöket a folyamatos termeléshez, elősegítve ezzel a vál­lalások túlteljesítését, is. A hatodik ötéves tervidőszakban szerzett tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a kötelezettségvállalási mozgalom ilyen ha­tékony segítség nyújtásával betölti szerepét. Egyre keve­sebb benne a formalizmus. Főleg azért, mert kettőn áll a vásár: a vezetőkön és a termelőmunkát végző dolgozókon. Ha az irányító és szervező munkát végző tisztségviselők ál­landó kapcsolatban vannak a kollektívákkal, segítik, irá­nyítják munkájukat, akkor jó teljesítményt várhatnak tőle. Tudatéban vannak ennek a Gombai (Hubice) Állami Gaz­daság vezető dolgozói is, akik a tojástermelő és jérceneve- 13 üzemrészlegen olyan nagy támogatást adtak az arany- fokozató szocialista brigádnak, hogy az kedvező körülmé­nyek között túlteljesítette a tervet és jobb minőségű árat szállított, mint pár évvel ezelőtt. A dunaszsrdahelyí (Du­najská Streda) járásban a tejtermelő szocialista munkabri­gádok tevékenységére teremtettek kedvező feltételeket. A Felbári (Dolný Bar) Efsz-ben a versenyző kollektívák ígé­retei nem maradtak papíron, mert a tehenek átlagos tejho­zama egy év alatt 150 literrel emelkedett. Más mezőgazda- sági üzemekben is sikert sikerre halmoztak a tervek telje­sítését elősegítő vállalásokat tevő kollektívák. Ennek ered­ményeképp a tehenek átlagos évi tejhozama járási méret­ben a becslések szerint 4100 liter. Kerületi, járási és körzeti méretekben bizottságok vizs­gálják, hogy milyen módon lehetne még hatékonyabbá ten­ni a szocialista kötelezettségvállalási mozgalmat. Az elem­zések megmutatták, hagy nagy szerepük van a termelés növelésében a partnerüzemeknek is. Az állatok súlygyara­podása nagyban függ attól, hogy a Mezőgazdasági Felvásár­ló és Ellátó Vállalat üzemei milyen összetételű és minősé­gű keveréket szállítanak a mezőgazdasági üzemek állatállo­mánya számára. Az érsekújvári (Nové Zámky) felvásárló üzem évek óta garantálja, hogy a megszabott normák sze­rinti takarmánykeverék-adagolással mennyi lesz az álla­tok gyarapodása. Az ilyen segítség szintén elősegíti, hogy a kollektívák teljesíthessék vállalásaikat. A hetényi (Cbo- tín) Agrokémiai Vállalat szakemberei már azt is meghatá­rozzák, hogy az egyes növányek termesztéséhez a mezőgaz­dasági üzemek milyen összetételű műtrágyát használjanak fel. Számos példát hozhatnánk fel arra is, hogy gabonából a jó együttműködés eredményeként sikerült nagy hozamo­kat elérni. Minden üzemben vannak olyan egyének és kollektívák, akik többet akarnak. Felhasználva a tudomány és technika vívmányait a helyi adottságoknak megfelelően igyekeznek növelni a termelést. Ne sajnáljuk tehát tőlük a segítséget, a támogatást, hogy termelési kedvük fokozódjon. BALLA JÓZSEF Általában nem könnyű a gaz­dasági vezetőket szóra bírni, még inkább nem év elején, ami­kor alig látszanak ki a munká­ból, hiszen az elmúlt év gazda­sági eredményeinek felmérésén kívül az új évre szóló tervfela­datok kidolgozására is nagy gondot kell fordítaniuk. Mégis készségesen szakított időt szá­munkra Andrássy Sándor, a volt légi (LehniceJ Efsz elnöke, aki január elsejétől már a Béke (MierovoJ, Nagy Paka (Veiké PakaJ és a légi szövetkezet egyesüléséből létrejött 3655 hek­táron gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzem elnöke. A világos, tágas szövetkezeti irodába lépve azon tűnődtem, hogy e határozott jellemű, ener­gikus fellépésű fiatal szakember nem egész egy éve került a bé­kéi szövetkezet elnöki posztjá­ról a nagyobb légi szövetkezet élére, most pedig a Felső-Csal- lóköz legnagyobb közös mező- gazdasági üzemének az irányí­tását vette a vállára. A légi szö­vetkezet múlt évi gazdálkodá­sáról elmondta, hogy a kedve­zőtlen időjárás ellenére is telje­sítették a kitűzött termelési fel­adatokat. A növénytermesztési ágazat a tervét túlteljesítve 21 millió 456 ezer korona termelési értéket produkált. Különösen a búzatermesztés területén volt kiugró a siker, hiszen a terve­zett 5,3 tonna helyett 6,5 tonnát takarítottak be, s így e termény több mint egy millió korona hasznot hozott a konyhára. Az sem lebecsülendő tény, hogy a járásban egyedüli lencseier- mesztők, és az elért 1,3 tonnás hektárhozam itt jó eredmény­nek és jó bevételi forrásnak is számít. Jól fizetett a cukorréoa is, hiszen hosszú évek után most először értek el 46,2 ton­nás hektárhozamot, ami ezen a gyenge talajadottságokkal ren­delkező szövetkezetben rekord- termésnek is számít . — Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy az eredményeink még jobbak lehetnének — mondja az elnök —, ha a zöld­ség és szőlőtermesztés szaka­szán is teljesítjük a kitűzött fel­adatokat. Sajnos, a szőlőt a rossz időjárás károsította, a kertészetben a paradicsomot ért pusztító betegség vitte el a termés nagy részét, és a fólia alatt termesztett paprikára sem fordult rá a szerencse. Az állat- tenyésztés is kitett magáért. Az 520 tehenet kitevő állománynál pl. több mint 4000 liter az egy tehénre eső évi fejési átlag. A tervezett 1,86 millió liter tejel­adási kötelezettségüket 40 ezer literrel túlteljesítették. A ser­téshús-termelés szakaszán pe­dig a tervezett 58 dekagramm helyett 60 dekagrammos súly- gyarapodást sikerült elérni, s így nem okozott különösebb gondot tervezett 80 vagon ser­téshús eladása sem — teszi hoz­zá Molnár Mihály, az üzemi pártszervezet elnöke. A továbbiakban a szövetkezet elnöke arra is rámutatott, hogy a múlt évi eredmények is szere­pet játszottak a 6. ötéves terv­ben szerepelt termelési felada­tok sikeres teljesítésében. Bizo­nyításul néhány adatot is felso­rolt a főbb mutatók közül. Így a szemesekből az öt év alatt 3981 mázsával adtak többet a tervezettnél. Az is természetes, hogy ezek az eredmények nem maguktól születtek, hanem a szövetkezet tagságának fáradtságot nem is­merő kemény, becsületes mun­kája révén. Ezt csak aláhúzta a szövetkezet elnöke, amikor di- csérőleg szólt a tagság munka­szeretetéről, a szocialista mun­kabrigádok kezdeményezéséről, a feladatokhoz való példás hoz­záállásról. Ehhez természetsze­rűleg óriási segítséget ad a mintegy 40 fős üzemi pártszer­vezet. Az egyesült szövetkezet tevé­kenységét körvonalazva And­rássy mérnök elmondotta, hogy január elsején három azonos jó képességű szövetkezet társult a korszerű nagyüzemi mezőgazda- sági termelés fokozására. Most még a szövetkezetek külön-kü- lön tartják az évzáró taggyűlé­seiket, mérlegre téve eredmé­nyeiket és problémáikat, de az idei tervfeladatokat már az új tervezési elképzeléseknek meg­felelően dolgozzák ki. A szövet­kezetben az ágazati irányítást érvényesítik, s az egyes ágaza­tok egymásra épülnek, az önálló elszámolási rendszert alkalmaz­va. Az idei növénytermesztési fel­adatokat Veszprémy Imre mér­nök, főagronómus így summáz­ta. A tervezett gabona- és kuko­rica vetésterülete összesen 2010 hektár lesz, búzából 5,2 tonna, árpából 4,5* tonna, kukoricából 5,5 tonna hektárhozamot tervez­nek. De helyet adnak a 200 hek­tár lencsének, a 70 hektár rep­cének, 50 hektár borsónak, 10 hektár korai burgonyának és 260 hektár cukorrépának is. Az egy éves és évelő takarmánynö­vények területe pedig eléri a 443 hektárt. Nem maradhat ki a felsorolásból a zöldség- és sző­lőtermesztés sem; az előbbit 16 hektáron az utóbbit 100 hektá­ros területen művelnek. így nem lehet csodálkozni, hogy a nö­vénytermesztésben a bruttó ter­melés összege meghaladja majd a 40 millió koronát. Az állattenyésztés idei fela­datai is igényesek, és teljesíté­sükhöz maximális erőfeszítésre lesz szükség. Többek között 172 vagon húst, 3,7 millió liter tejet kell kitermelni és a köz javára adni. A bruttó termelés összege pedig eléri a 42 millió koronát, ami szintén szép összeg. — Természetes az is — mondotta a szövetkezet elnöke — hogy az állattenyésztésben a produktivitás növelé-se érdeké­ben számos új beruházásra, a meglevő istállók és állattartó te­lepek rekonstrukciójára, felújí­tásra lesz szükség, amelyet az anyagi eszközeikhez mérten fo­kozatosan valósítanak meg. Ezt a munkát pedig a szolgáltatási ágazat dolgozói végzik majd a többi üzemfejlesztési beruházá­sokkal együtt. Az üzemgazdasági ágazat te­vékenységéről Kovács László mérnök csak annyit szólt, hogy szervesen kapcsolódik felépít­ményhez, elemzi, figyelemmel kíséri és segíti az ágazatok eredményes és gazdaságos mun­káját. Ha összegezni akarjuk az el­hangzottakat, elmondhatjuk hogy eredményes gazdasági évet zártak a légi efsz-ben, ahol nemcsak a termelési feladatok­ra, hanem a dolgozók munkahe­lyi, szociális és kulturális kö­rülményeinek állandó javítására is nagy gondot fordítottak. A jövőt Illetően pedig minden szellemi és anyagi teltétel adott ahhoz, hogy a három szövetke­zetből újonnan alakult Felső- csallóközi mezőgazdasági nagy­üzem mintegy 500 dolgozója az új feltételek közepette Is ered­ményes munkával járuljon hoz­zá a szocialista társadalmunk építéséhez. MERI ISTVÁN 1981. I. 21. 4 Új feítéteflek között A szakágazati irányítást érvényesítik

Next

/
Thumbnails
Contents