Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-27 / 30. szám

VASÁRNAP 1980. július 27. A NA!' kel — Kelet-Szlovákia: 5.0!. nyugszik 20.19 Kftzép-Szlovákin: 5.09, nyugszik 20.27 Nyug.-it -Szlovákia: 5.17. nyugszik 20.95 ómkor A HOLD kel - 20.12, nyugszik 4.36 ómkor Névnapjukon szeretettel köszöntjíik OLGA és BOZENA nevű kedves olvasóinkat 1835-ben született Giosue CARDUCC! Nobel díjas olasz költs 11- 19071 • 1870-ben szöletet! Hilaire BELLOC francia származá­sú angol prőzaíró, költő és publicista (+ 1953) • 1880-ban született Ili ja Iva­nov CSEREN bolgár íré ( + 1912). ( AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Az emberek ás a szabadság Vladimír Grulich írása Öt évvel Helsinki után Vlagyimir Katyin cikke Százmillió pár cipő Mészáros János riportja Környezetünk, egészségünk védelmében Hacsi Attila cikke Emlék az első világháborúról Szabó Béla elbeszélése Ha jó a kapcsolat a választókkal Németh János írása A hely átadása vagy át nem adása a villamosban, autóbuszban és más tö­megközlekedési eszközön az úgynevezett örökzöld témák közé tartozik, s aligha lehet újat monda­ni róla. Az alábbi eset talán mégis elgondolkoz­tató, s szolgál némi ta­nulsággal. Csúcsforgalomban utaztam a 104-es járattal Bratislava központjába. közeli üléseken ezúttal egyetlen fiatalt sem lát­hattak. Ekkor egy nem éppen fiatal férfi intett a nő­nek, hogy jöjjön oda, át­adja neki ülőhelyét. A fiatalasszony megköny- nyebbülve tipegett oda. A férfi közben felállt, s így szólt: — Tessék, parancsol­jon! Az idősebb férfi elnyer­te a közelállók rokon- szenvét. A nő azonban még csak rá sem pillantott. Ez az udvarias embert bosz- szantotta is: — Nincs mit, nagyon szívesen — mondta gú­nyosan a közben helyet foglalt asszony címére. Úgy vettem észre, e pillanatban a jelenet töb­bi résztvevője is arra gondolt, amire én: a he­lyet csak átadni kell? Megköszönni nem du­kál? Nem tartom kizártnak, hogy a koros férfi utol­jára volt lovagias hason­ló helyzetben. Mire való a cipő?! Sose hitem volna, hogy valaki kétségbe vonja, hogy nem tudom a he­lyes választ a címbéli kérdésre. Sőt, eszembe se jutott volna mind ez idáig feltenni magam­nak, mint ahogy felte­hetően a legtöbb olvasó­nak sem. Ez bizony, na­gyon helytelen magatar­tás! Most tudtam meg, hogy így van, s nem akárhol. Akik mondták, szakemberek. Sőt, cipő­gyári szakemberek. Sze­rintük a cipők minőségé­vel szemben az utóbbi időben azért merül fel annyi kifogás, mivel a ci­pőt nem rendeltetési cél­jainak megfelelően hasz­nálják __ Ezután go ndolkodóba estem, és napokig súlyos gondok gyötörtek, vajon hogyan élhettem le há­rom és fél X-et úgy, hogy a cipőmet esetleg másra használtam, mint amire rendeltetett?! Per­sze bármennyire is eről­ködtem, nem tudtam — egyetlen esetet kivéve — megbizonyosodni afelől, hogy cipőmet mind ez idáig más célokra is használtam volna, mint ahogy azt a cipőgyártás szakemberei elképzelik. Az az egy alkalom is még zsenge gyermekko­romban volt, amikor — belátom, felelőtlenül — egy verőfényes nyári délután az eperfa alatt a bölcsőben szétrágtam első pár cipőmet. Hason­lóra azóta sem volt pél­da, de az sem szerepel­het a cipőgyári statiszti­kában, mert édesanyám­nak — saját bevallása szerint — nem jutott eszébe reklamálni a cipő minőségét. Meggyőződé­sem, hogy hasonlóképpen nem jutna eszébe annak a hölgynek sem reklamál­nia báli cipője minősé­gét, aki a görbe éjszaka után széles jókedvében átgázolt a patakon, s ke­cses lábbelijét eldobhat­ta — mert ő valóban nem rendeltetésének megfelelően használta. Egyetlen nagyméretű rendeltetés elleni kihá­gásról tudok, de az kül­kereskedőink lelkén szá­rad. Néhány éve, külho­ni piacon csak a „jóké­pű“ fekete cipők ára ér­dekelte őket, a rendelte­tése nem, s ez utóbbira csak a sorozatos rekla­málások után derült fény: olyan kisméretű „fadobozba“ rendeltettek, amelyben — ha valaki odakerül — aligha stra­pái ja őket... IAzt mon­danom sem kell, hogy külhoni divatcipőként ad­ták el jó áron ...) E három példából is — úgy érzem kitűnik, hogy a vásárló csak ak kor reklamál, ha cipője, csizmája, szandálja ren­deltetésének megfelelő körülmények között hi- básodik meg idejekorán. Azaz: leválik a talpa, el- fesül a varrás, vagy az eredeti marhabőr-felső rész marhabőr alapanya­gát kikészítői úgy kiké­szítették, hogy eredeti tu­lajdonosa, a szegény szarvasmarha szégyelle- né, hogy valaha abban járt. Akkor viszont ne a reklamáló vásárlót okol­ják, aki szegény azt hit­te, viselésre rendeltetett lábbelit vásárolt __ ID ŐSZERŰ GONDOLATOK Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bi­zottság által a KGST-szervek irányítása te­rén kifejtett tevékenységet s megelégedés­sel nyugtázta, hogy a XXXIII. ülésszak óta eltelt időszakban a Végrehajtó Bizottság te­vékenysége a testvérpártok és a KGST-tag- országok vezetőinek taláiknzói során szü­letett megállapodások sikeres megvalósítá­sát, a szocialista gazdasági integráció kere­tében kifejtett együttműködés elmélyítése tökéletesítése és fejlesztése komplex prog­ramjának végrehajtását, a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítését és e célprogramok konkrét egyezmények rend­szerévé való fejlesztését célozta. Azt is megállapították, hogy a következő öt évre szélé tervek egyeztetése és a táv­lati kérdések megoldása terén végzett munka zárószakaszába érkezett. Az egyez­tetés előzetes eredményei azt mntatják, hogy e tevékenység lényegében megoldotta a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés számos bonyolult problémá­ját. Az ülésszakon egyetértés született arről, hogy a nemzeti tervezési szervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága fokoz­zák erőfeszítéseiket a tervegyeztető mun­kák mielőbbi befejezése érdekében a tagor­szágok fűtőanyag-, nyersanyag-, energia- szükségleteinek, valamint gépek és beren­dezések iránti keresletének jobb kielégíté­se céljából, a külkereskedelmi forgalom terjedelmének növelése, valamint a nemzet­közi árnszáilitások feltételeinek javítása cél­jából. Az ülésszak megtárgyalta a KGST-szervek által a legfontosabb gépek és berendezések gyártása szakosításának és kooperációjá­nak fejlesztése és elmélyítése terén kifej­tett tevékenységet, főleg azon gépekre és berendezésekre vonatkoztatva, amelyek a KGST-tagországokban biztosítják a műszaki haladást, valamint az energia-, a fűtőanyag, a nyersanyag-, a gép-, az elektrotechnikai, a rádióelektronikai, és a vegyipar, vala­mint a közlekedés és a mezőgazdaság ter­melésének növekedését. A gyártásszakosí­tás és a kooperáció területén jelenleg több mint 120 többoldalú és több mint 660 kétoldalú egyezményt valósítanak meg. A gyártásszakosítás csak a gépiparban több mint 10 000 termékfajtára terjed ki. (Részlet a KGST XXXIV. ülésszakának közleményéből) Markáns napbarnította arc, ősz haj, őszinte, nyílt tekintet, kemény tartás. Ilyennek látom Sándor Já­nost, a CSEMADOK Nyitrai járási Bizottságának ötven­két éves titkárát, aki három évi tölti be jelenlegi tisztét. Koloni (Kolínany) születé­sű, ma is ott lakik. Becsüle­tes, szókimondó magatartá­sáért nemcsak a kolóniák tisztelik, hanem járásszerte mindenki, aki csak ismeri őt. A munkában, a társadal­mi és a családi életben min­dig derekasan helytállt. Sok tapasztalattal bíró ember Sándor János. A fel- szabadulás után dolgozott a mezőgazdaságban, 1954- töl 57-ig hnb-elnök volt, utána könyvelő a szövetke­zetben, majd különböző munkahelyeken dolgozott az iparban. 1960-tól 70-ig pe­dig Nyitrán egy katonaifel- szerelés-javító műhelyben, civil alkalmazottként. Hogy ez utóbbi munkahelyén is megállta a helyét, annak kézenfekvő bizonyítéka, a Nemzetvédelmi Miniszté­rium „Kiváló dolgozója“ ki tüntetés is, melyet 1971-ben kapott. A kitüntetés egyben az aktív szakszervezeti mun­gatója és a Nyugat-szlová­kiai KNB képviselője. Sándor Jánossal jő beszél­getni. Van áttekintése a nyitrai járás magyar nem­zetiségű lakosságának életé­ről, a CSEMADOK-alapszer- vezetek örömeiről és prob­lémáiról. Leginkább az a megragadó egyéniségében, hogy semmire, a legkülönfé­lébb társadalmi vagy akár gazdasági ügyekre sem tud NE PÁHOLYBÓL kájának elismerése is volt. A CSEMADOK-titkár ugyanakkor elvhű, becsüle­tes kommunista. 1953 óta tagja a CSKP-nek. Mind szü­lőfalujában, mind munka­helyén pártbizottsági tiszt­séget is betöltött. CSEMADOK-tagként is példakép lehet Sándor Já­nos. Már 1949-ben ott volt a CSEMADOK koloni helyi szervezet alapító tagjai kö­zött. Két választási időszak­ban a CSEMADOK Központi Bizottságának is tagja volt. A CSEMADOK Járási Bi­zottságának tevékenységét Konecny Pál elnökkel irá­nyítják, aki egyébként a Já­rási Építőipari Vállalat igaz­kívülállóként“ tekinteni. Vagyis a társadalmi problé­mákat (ha azok többnyire kívül esnek is a CSEMADOK keretein), szinte saját prob­lémájának tekinti. És részt akar vállalni — a helyes és igazságos — megoldásuk­ból. — Megítélése szerint mi­lyennek kell lennie a jó CSEMADOK-titkárnak? — Ez olyan kérdés, amely mindenkor az adott körül­ményektől függ. A jó CSE­MADOK-titkárnak elsősor­ban is sűrűn meg kell for­dulnia a helyi szervezetek­nél. hogy ismerje problé­máikat és idejében segíteni tudjon. De ehhez egy min­dig üzemképes gépkocsira is szüksége van... A jó járási titkárnak nem elég csupán a helyi szervezetek elnökével találkoznia, a tagság véle­ményét Is ismernie kell. És persze a tagok öntudatát sem szabad hagynia ellan­kadni ... Megtudom tőle, hogy a já­rás 26 magyarlakta falujá­ból 19-ben működik CSEMA­DOK helyi szervezet, össze­sen 2500 taggal. (1974-től 1600-ről emelkedett a tag­létszám a jelenlegi szintre.) A járási székhelyen 250 tag­ja van az alapszervezetnek. Egyébként a városi alap­szervezet mellett működik a Juhász Gyula Ifjúsági Klub is, melyet főként főiskolá­sok látogatnak. — Beszélgetésünk elején helyiségproblémákat emlí­tett. — Igen. Vannak ilyen problémáink, amióta átköl­töztettek bennünket a Lenin utcáról ide, a Gorazdová ut­ca 2-be. Itt csupán két he­lyiség áll rendelkezésünkre. A régi székhelyünkön ren­delkeztünk ülésteremmel, klubhelyiséggel, stb. A je­lenlegi állapot akadályozza a járási bizottság munkáját. A probléma valós, mielőb­bi megoldását a Nyitrai já­rási Nemzeti Bizottság fi­gyelmébe ajánljuk. KOVESDI JANOS A köszönöm nem dukál? Vagyis zsúfolásig meg­telt a hatalmas Ikarusz autóbusz. Az egyik meg­állónál egy gyermekál dás elé néző fiatal nő szállt fel. Az emberek körülnéztek, vajon ki ad­hatná át ülőhelyét, de a

Next

/
Thumbnails
Contents