Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-20 / 29. szám
MAI IDŐK — Doktor úr, valami baj van a gyerekemmel. Nem akar tévét nézni, nem érdeklik a folytatásos képregények. Ez a gyerek csak a könyveket bújja ...- (Pavliha) Egy mutatvány csődje (Dikobraz) ZÁRÓRA A főpincér kiabál a beosztottal: — Kérem, tudatosítsa már végre, hogy ön a nemzetközi gyors étkezőkocsijában pincér. Nagyon kérem, záróra után többször ne hajigálja ki a vendégeket! STRANDON Az egyik spanyolorszögi strandon odamegy az or az egyik nőhöz: — Elnézést, hölgyem, de nálunk nem lehet kétrészes fürdőruhában fürödni. Mire a nő: — Rendben, de kérem, mondja meg, vessem le? melyiket ORVOSNÁL — Uram, hagyja abba a dohányzást! — Nem dohányzom, kérem. — Akkor vessen véget az italozásnak! — Én antialkoholista vagyok. — Ne nézzen a szoknyák után! — Más nőm még sohasem volt, csak a feleségem. Mire az orvos kifakad: — Hát akkor hogy a fenébe -gyógyítsam meg magát, ha semmit sem tudok megtiltani! NŐI SZEMMEL — Én mindent megadok a gyermekemnek. Semmiből sem szenved hiányt, mindent be- szerzek neki. Még apából is kettőt szereztem neki! KÉRDfiS — Mondd, neked hány barátod van? — Az attól függ, hogy nekem kell-e valami, vagy mások akarnak valamit tőlem ... JÖLÉT — Hát ezek a Kovácsék nagyszerűen élnek. Új autójuk van, hétvégi házat építettek és Olaszországban voltak nyaralni. Most meg az újságok is írtak Kovácsról. — Ne mondd, és mit? — Azt, hogy Kovács tíz évet kapott sikkasztásért! BÜNTETÉS Veplacsek meséli: — A múlt hónapban elütöt tem egy nőt. — És mi lett a büntetésed? — Az, hogy végül is elvettem őt feleségül... ÍZLÉS — Kovács, miért jár maga annyit abba a kávéházba? — Azért, mert imádom a muzsikát! — Akkor miért nem jár hangversenyekre? — Mert ott nem árulnak sört... VENDÉGLŐBEN — Főúr, legyen szíves hoz zon nekem egy mai kiflit! — Sajnálom, uram, mai kifli csak holnap lesz! TÁRSASÁG Brahovácz késő éjjel tér (laza. Akadozva magyarázkodik feleségének: — Tudod, drágám, rossz tár saságba keveredtem. Négyen vettünk három üveg bort, aztán kiderült, hogy a másik há rom antialkoholista ... ' \ ^ T : * * * ^ Az újonnan tatarozott homlokzatú ház olyan, mint a kikészített öregasszony. — {61 mutat — de sok embert becsap. • • • Egyesek már messzelátónak képzelik magukat, ha megvan az a tulajdonságuk, hogy a közelit észre sem veszik. • • • Legkönnyebben a mások ötleteit vetjük el. • • • — Aki tanítványai előtt helyt akar állni, annak keménynek kell lennie önmagával szemben — jelentette ki a tanár, és kénytelen-kelletlen elhatározta, hogy rászokik a dohányzásra. • • • Hogy a tudományos haladás mindig megelőz bennünket, ennek megvannak a maga előnyei — jelentette ki az igazgató. — Így egyre magasabb célokat tűzhetünk magunk elé! • • • — Schramm szaktárs minden üzemi értekezlet ntán olyan, mintha kicserélték volna — csodálkozik a brigádvezető. — Ilyenkor aztán nem tesz lakatot a szájára! • • • — Üzemünkben senki sem reagál olyan gyorsan, mint a balesetvédelmi felelős — állapítják meg a szaktársak. — Minden baleset ntán azonnal ... oktatás következik! A Berliner Zeitungból tallózta: Gellért György NŐI DOLGOK — Olyan fáradt vagyok, Ber- tuskám, egész éjjel virrasztók a beteg férjem mellett... — Hiszen a férjed azt mondta, hogy esténként egy csinos ápolónő jár hozzá. — Hát ez az, amiért virrasztók. A hét vicce A vállalati vezető magahoz hivatja az egy k mérnököt:- Maga volt az. akti az értekezleten az en beszédem közben kiment a terembe19- Nem. kerem.- És nem tudja, ki volt az9- Nem. mert egesz idő alatt aludtam Mai szerenád (Krokogyil) JURIJ PROKOPENKO — Tessék, az első feladat mondta az irodavezető és átadott nekem egy dossziét tele papírral. — Három-négy napon belül készítsen beszámolót. Egy hét múlva érdeklődött: — Nos, mi van, elkészült? — Még nem — magyarázom. — Nem szoktam hozzá az ilyen gyorsasághoz. Minket arra tanítottak, hogy meggondoltan dolgozzunk. Az én életem jelszava ez: Igényesség minden körülmények közt! A következő gyűlésen megdicsért engem a beszámolójában: — Egyes elvtársak itt megszokták a hányaveti munkát. Oj kollégánk hozzáállása a munkához igen lelkiismeretes... Egy hónapig nem háborgatott senki. Csak az irodavezető vet rám néhanapján egy-egy kérdő tekintetet. Egy ilyen alkalommal ezt mondtam neki: — Még egy hét — és hozzálátok a befejezéshez! Eltelt két hét és az irodavezető ünnepélyesen odalépett az asztalomhoz: — Nos? —- Lehet, hogy sikerült, hogy bárki elfogadná — felelem —, de engem, mint igényes embert, ez a beszámoló nem elégít ki. — Mutassa csak, ne szégyenkezzék — biztatott az irodavezető. — Nem mutathatom meg, mert apró darabokra téptem. Az irodavezető elsápadt. — Ne idegeskedjék, elkezdtem írni újból — nyugtattam meg őt. A negyedév végén, amikor összegezték az iroda munkáját, jelentettem: — Beszámolóm negyedik változatát össze sem lehetett hasonlítani az elsővel, de még a harmadikkal sem. Szavaim, szemmel láthatóan, hatáskeltőek voltak, mert a beszámolót bevették a következő negyedév munkatervébe. A félév végét azzxd ünnepeltem meg, hogy hozzáláttam beszámolóm tizennyolcadik változatának elkészítéséhez. — Ebben minden egyes szó a helyén lesz. Néhány év múlva, amikor előléptettek, még igényesebb lettem magammal szemben. — Beszámolóm harmincnyolcadik változatát — mondtam a munkatársaimnak — három példányban fogom elkészíteni. Amikor nyugdíjba mentem, az új, fiatal irodavezető búcsúztatott: — Igényesség és megfontoltság jellemezte legidősebb munkatársunk munkastílusát — mondotta és egy gravírozott órát nyújtott át nekem. Íróasztalomat pozsgás arcú fiatalember foglalta el, aki most jött ki az iskolapadból. Átadtam neki tapasztalataimat, valamint a befejezetlen beszámolót. Alig tíz perc múlva kész volt a beszámolóval és a fiatalember letette az irodavezető asztalára. ... Istenem, ezek a mai fiatalok! Ök mindent ilyen gyorsan csinálnaklSági Tóth Tibor fordítása Szöveg nélkül (jezs) — Tik tak, tik tak ... (Eulenspiegel)