Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-25 / 52. szám
Rudolf Podstata munka közben (Archív felvétel) A CSSZK legmagasabb hegysége és egyben legnagyobb természetvédelmi tájegysége az Oriáshegység - Krkonoáe - a turisták millióit csábítja évente. E hegyvidék vonzerejét különös természeti adottságai mellett szerény és vendégszerető lakosainak több évszázadra visz- szanyúló kulturális és művészeti hagyományai is növelik. Decemberben, az év utolsó hónapjában az Óriáshegy- ségben már igazi tél uralkodik. A hótakaró egyre vastagodik, reggelente friss réteg vonja be a lejtőket, a domboldalban meghúzódó házak tetejét. Igaz, a szállodák és üdülőközpontok zsúfolásig megtelnek sportolni és pihenni vágyókkal, s vidámságuktól visszhangzanak a lesiklópá- lyák; a távolabb eső hegyi falvakat és településeket azonban bensőséges csend övezi. A tájat a hótakaró és zúzmara fehér mesevilággá varázsolja, amelynek báját még fokozzák a jégcsapos faházikók. A hegyvidéki építészet sajátos jellegét az a szükséglet formálta, hogy az időjárás minden viszontagságának megfeleljen, a nehéz természeti körülmények között is biztosítsa az otthon melegét. A természeti adottságokhoz igazodó óriáshegységi építészet a kisebb-nagyobb módosítások ellenére ma is megőrizte jellegét. A hegyvidék benépesítése a 13. században kezdődött, a természeti kincsek - vasérc, arany, drágakő - kiaknázása csábította ide az embereket. Miután kimerültek a föld kincsei, a 17. századtól főleg a szarvasmarha és kecsketenyésztés nyújtott megélhetést. Ekkor épült a legtöbb hegyi szállás, melyeket később turistaházakká alakítottak át. A legrégibb fennmaradt favázas és fagerendákból ácsolt, faragott oromzatú házak a 16. századból származnak, s elválaszthatatlanok a vidék arculatától. HAGYOMÁNY ÉS JELEN A hegyi lakók életmódját, hagyományait az Óriáshegység múzeumainak népművészeti tárlatai is híven tükrözik. A múltban a lakosság legelterjedtebb foglalkozásai közé tartozott a szövés és a fonás. A nem is olyan régen még a hosszú esték csendjében zakatoló szövőgépek és guzsalyok ma már többnyire a múzeumokban pihennek, de a textilgyártás hagyománya tovább él a vidék textilüzemeinek jellegzetes termékeiben. A mézeskalács-készítés egykori népszerűségéről vallanak a külföldi kiállításokon is megcsodált krkonosei mézeskalácsformák. Szegényebb lett volna a krkonosei falu a múltban az üveggyöngykészítők mestersége nélkül is. Ennek a hagyománynak méltó követője és továbbfejlesztője a Ponikléi Üveggyár, amelynek klasszikus és modern karácsonyfadíszei, habkönnyű színes üveggömbjei mindenütt keresettek. Az Óriáshegység lakáskultúrájának fejlődésébe, művészi munkával készített bútoraiba is betekintést nyújtanak a vidék múzeumai. A régi asztalosok kiváló alkotásai még gyakran fellelhetők a háztartásokban. Különösen a falusi szoba reprezentatív bútordarabjait - a szekrényt és a ruhásládát - díszíti gazdag festés és faragás. A bútor készítésénél ezen a vidéken már néhány évszázada használják az enyves festést. Világoskék, világoszöld vagy barna alapon fehér és sárga mezőben rózsa-, tulipán- és szekfűcsokor, vagy szőlőfürt és levél a leggyakoribb díszítőelem. A háromsávos díszítés a láda homlokzatán és tetején összpontosul, az oldalain megelégednek az egysávos díszítéssel. A többnyire virágmintával díszített sávok egyszínű felülettel váltakoznak, de az ornamentális díszítés néha a bútor egész felületére kiterjed. A ládákon, szekrényeken nem ritkán a készítés évszámát is megtaláljuk. KRAKONOŐ NYOMÁBAN Az Óriáshegység népi mondáinak és meséinek nagy része KrakonoS személyéhez fűződik. Évszázadok óta a szegények védelmezője, a természet őre, aki könyörtelenül megleckézteti a természet megkárosítóit. A vidék valamennyi falvában, városában találunk Krakonosról elnevezett turistaházat, vendéglőt, sportegyesületet, a hosszú szakállú Krakonos képével pedig a képeslapokon is találkozunk. Az Elba festői völgyében elterülő Spindlerúv Mlyn üdülőközpontban kicsinyek és nagyok egyaránt jól tudják, hogy Krakonos megszemélyesítője a képeslapokon nem más, mint Rudolf Podstata helybeli lakos. Lakásán Krakonosról, hozzá fűződő kapcsolatáról beszélgetünk.- Ezen a csodálatosan szép, de a megélhetés szempontjából kedvezőtlen vidéken a múltban a hegyi lakóknak rendkívüli serénységre és kitartásra volt szüksége a puszta életbenmaradáshoz. A természeti elemek is állandó félelemmel töltötték el a hegyek lakóit. Szoros együttélésük a természettel, melynek szeszélyeivel szemben sokszor tehetetlenek voltak, különös éberségre, a természet titkainak kifürkészésére ösztönözte őket. Ahol az emberi akarat nem tudott megbirkózni a természet romboló erejével, a társadalmi igazságtalansággal, ott megteremtette az igazságosabb rendet képviselő, az elemi csapásoktól óvó természetfeletti lényt. így született meg a nép képzeletében a hegyvidék védelmezője - Krakonoé. A múlt század elejétől számos képzőművészeti alkotás örökítette meg a hegyek védelmezőjét, hosszú szakállával, vadászruhában és széles karimájú kalappal a fején. Rudolf Podstata magas termetével, hosszú, fehér szakállával valóban alkalmas Krakonos megjelenítésére. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy vendéglátóm egész élete, tevékenysége szorosan összefügg a hegységgel, annak védelmével. Hosszú évekig a hegyi mentőszolgálat tagja volt.- A szolgálat tagjai helybeli önkéntesek voltak, akik kiválóan ismerték a hegyi terepet. Kellő műszaki felszerelés hiányában a mai mentőszolgálathoz viszonyítva lényegesen nehezebb körülmények között dolgoztunk, a mi munkánk még nagy fizikai megterhelést igényelt. A mentőszolgálatban kifejtett tevékenysége után évekig látogatók százaival ismertette a táj szépségeit, esténként pedig előadásokat tartott a természet védelméről. Szólnunk kell Rudolf Podstata képzőművészeti munkájáról is, amely ugyancsak elválaszthatatlan a hegyektől, annak lakóitól. Már gyermekkorában foglalkozott fafaragással, s élete folytán kisebb kitérők után mindig visszatért ehhez a szenvedélyéhez. Puha hársfából késsel és vésővel mintegy 500 figurát faragott ki eddig. Néhány közülük lakását díszíti, a többit ismerőseinek, barátainak ajándékozta, néhány pedig a Vrchlabí-i múzeumben hirdeti, hogy a fafaragás ezen a tájon nemcsak a múlté... Figurái életkörnyezetének jellegzetes alakjait - erdész, favágó, füvesasszony, éjjeli őr, juhász - jelenítik meg kifejezően. Kis fametszetei a hegyi városi architektúra remekeit örökítik meg. Rudolf Podstata tervei: Még sokszor bejárni a bensőségesen ismert hegyi tájat, mely minden alkalommal másmás arcát mutatja. Sok figurát szeretne készíteni, s a fiatal nemzedék tehetséges tagjait beavatni a fafaragás titkaiba. MOLNÁR ANGÉLA J egyzettömböm lapjai kissé egymáshoz tapadnak. Nem csiriz - gondolom az szívósabban tartana. Hamarosan megtalálom a rejtély kulcsát: néhány napja ezekre a lapokra jegyzeteltem a galántai MEDOS-ban S ha magyarázatként ez sem elég. nos. abban az üzemben jártam, ahová feldolgozásra, töltésre eljut Szlovákia értékesítésére szánt mézének döntő hányada. Méz.. Világviszonylatban legjelentősebb, utcahosszal vezető termelője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, de nálunk is termeljük és keresett cikk. - Évente átlag 2800 tonnát szállít nekünk a felvásárlást végző Jed- nota fogyasztási szövetkezet - világosított fel Karol Glasa, aki immár két évtizede igazgatója a MEDOS-nak. - Persze, évről évre más és más a helyzet Akadt esztendő, amikor 4540 tonna volt a csúcsteljesítmény. Viszont előfordul, hogy a kétezer tonnát sem érjük el. Az elmúlt évtized átlagában a begyűjtött méznek nagyjából myolcvan százaléka virágméz volt, s ezen belül csupán három százalékú-tiszta akácméz. Hozzávetőleg tizenhét százalékos a részesedése a sötétebb színű erdei, illetve fenyő- méznek Az üzem átveszi az egész kitermelt mennyiséget (az állami gazdaságok és az efsz-ek ennek csak hét százalékát produkálják), függetlenül attól, hogy erre szerződésileg kötelezte-e magát, avagy sem. Csaknem háromnegyedét júniustól szeptemberig Raktárkészletüket, amely jelenleg 200 vagon, folyamatosan dolgozzák fel a kereskedelem számára Nemcsak hazai fogyasztásra, hanem negyven százalékban exportra is. főként Ausztriába és az NSZK-ba Nyolcféle kelendő készítmény kerül el innét a hazai piacra. így pédául fél - és negyedkilogrammos tartalommal üvegbe, továbbá műanyagból készült mackóformákba töltik a mézet, illetve harminc grammnyi kerül belőle - éttermi célokra - müanyagdobozokba. Kisebb mennyiségben előállítanak még méhpempös és virágporos mézet, valamint kombinációjukat, külföldi megrendelésre pedig 25 kilogrammos bádogdobozokat töltenek meg mézzel. A szövetkezeti nagykereskedelem volt raktáraiban elhelyezett üzem berendezése az utóbbi egy-két évben jelentős mértékben modernizálódott Ez sok terhet vett le hetvennyolc dolgozójának (több mint kétharmada nő) válláról. Tágas raktárhelyiségeiben többszintesen palettáz- va tárolják a 35 kilogramm mézet befogadó kannákat és a csomagolt késztermékeket, amelyeknek mozgatását villamos targoncák könnyítik és gyorsítják.- Felvonó juttatja innen a mézet az emeleti melegítő kamrába - magyarázza Lancz Valéria, a Vegyészeti Főiskola technológiai karának fiatal végzett mérnöke. - Itt hozzávetőleg tizennégy óra• alatt legfeljebb ötven fokra felhevítik, hogy folyékonnyá, kezelhetővé váljon Ez a kamra egyelőre szemmel láthatóan az üzem gyönge pontja. Nem könnyű a melegben dolgozó két embernek a hatalmas, négyezer kilogrammot befogadó két kádba önteni a kannák tartálmát, hogy onnét eljusson a töltősorokig kígyózó üveg vezetékekbe- Nyáron rosszabb akkor alaposan megizzadok - mondja Mrva László, aki két évtizede ezt csinálja De meztelen felsőtestén most is verejtékcsöppek csillognak. Az alig tizenkilenc éves Döme Gyula még csak három hónapja ismerkedik ezzel a munkával. Mosolyogva tiltakozik, amikor Mrva feléje int: - Mióta itt vagyok, huszonheten léptek meg innét, egy nap. de legfeljebb három év elteltével. Ő lesz a huszonnyolcadik..- Magam is dolgoztam itt annak idején - jegyzi meg Alexander Cambal termelési igazgatóhelyettes. - Naponta negyven-negyvenkét tonna megy át a kezükön. s van úgy. hogy 45-50 fokos melegben dolgoznak. S noha a járási higiénikus pártolta javaslatunkat, hogy az itt dolgozók bérükhöz pótdijat kapjanak, az illetékesek ezt elutasították . Márpedig a munkafeltételek alapvető változása talán csak három év múlva várható Szívderítőbb látvány a szomszéd csarnok, ahol néhány vadonatúj, nyugatnémet gyártmányú automata töltősor fogad bennünket. Az egyiknél Kiss Viktória és Simon Ilona készíti elő az üres. csörömpölő üvegek légióját, a ..habzsoló" szalag számára A törzsgárda tagjai Közvetlenül a töltőgépet Papp Mária kezeli - Egy éve dolgozom ezen a gépen Műszakonként tízezer kilogramm mézet tölt az üvegekbe Jóval többet, mint azelőtt. s a munka is sokkal könnyebb lett. A tizenkilenc éves Csicsola Márta feladata gondoskodni arról, hogy egy másik automata szalagrendszer üzemelését ne gátolja a hibás fedő. Alzbeta Kovácová pedig üvegről üvegre ellenőrzi, vajon a fedők jól takarnak-e. Végül percenként 84 darabra rákerül a címke is. majd a csomagológép következik Huszonkét-huszonöt százalékkal növekedett a termelékenység és a töltősornál két dolgozót is magtakarítunk A méz kezelése is higiénikusabb lett Csak a csomagolóval van még bajunk' A vlasimi Blaniki Gépgyár gyártmánya felett már eljárt az idő. s fékezi a termelési ütemet Új típusú gépe. amelyet már 1974-ben megrendeltünk még egyszer annyit képes csomagolni, mint ez. Sajnos. ezek a korszerű gépek mind exportra mennek - kommentálja a helyzetet az igazgatóhelyettes A szomszédos, úgyszintén korszerű töltősoron a ..mézesmackók" készülnek Műszakonként hat munkaerő 3200 kilo- grammnyi mézet tölt a PVC-böl készült figurákba Ottjártamkor a gép állt Teljesítményével nem tart lépést a macik, illetve a zárókupakok gyártása. - Előállításuknál bevezetik kétmúszakos üzemet Nagyszerű masina különben az is, amelyet csak ketten kezelnek s egy műszak alatt 1900 kilogramm mézzel tölti fel és csomagolja a vendéglőkből ismert kis dobozokat - Azelőtt négyen csupán kitencszáz kilogrammos teljesítményt értek el... Jelentősen emelkedett és nyilván még emelkedni fog a MEDOS-ban a munkatermelékenység. Noha a munka többnyire eléggé egyhangú, s az itt dolgozók arcán távolról sincs mindig mézes mosoly. szavukból kitűnik: (gy mégiscsak jobb S ettől, előnyösen változott munkakörülményeiktől csakúgy, mint a méhecskék közmondásos szorgalmát esetenként kedvezőtlenül befolyásoló környezeti feltételektől függ az, hogy virágjaink nektárjából mennyi kerül asztalunkra, illatos, ízletes méz formájában GÁLY IVÁN AHOL. A MÉZESMACKÓ KÉSZÜL 1980. XII. 25. ÚJ SZÚ
