Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-25 / 52. szám
Az SZLKP Központi Bizottságának közgazdasági osztálya, a Szakszervezetek Szlovákiai Központi Tanácsa, és a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának ipari osztálya a bratislavai Technika Háza egyik tantermében szemináriumot rendezett, amelynek témája a komplex intézkedések érvényesítésével kapcsolatos problémák megvitatása volt. A szemináriumon az előadókon kívül hatvan ifjú kommunista, fiatal szakszervezeti tisztségviselő vett részt, akik Szlovákia nagyobb vállalatainak, üzemeinek gazdasági vezetői. Érdekes és tanulságos volt a vita, melynek során több olyan kérdést tettek fel, amelyek másokat is foglalkoztatnak.- Mi szükséges a komplex intézkedések gyorsabb ütemű érvényesítéséhez? Erre a kérdésre Július Galbavy, az SZLKP KB közgazdasági osztályának dolgozója válaszolt:- Következetesen és differenciált módon fokozatosan kell ismertetni a komplex intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, hogy minden dolgozó megértse szerepüket és küldetésüket. Késnek az érvényesítéshez szükséges előírás- és rendeletmódosítások. Gyakori eset az is, hogy a gazdasági vezetők többsége bizonyos termelési-gazdasági egységekben, vállalatokban nem ismeri, vagy nem elég alaposan ismeri a komplex intézkedéseket. A gyorsabb ütemű érvényesítéshez mindenen változtatni kell. Elsősorban politikai munkával, politikai-szervező tevékenységgel. Mindenki felfigyelt erre a kérdésre: ' - Miért késnek egyes ágazatokban, főleg az építőipari vállalatokban a szakszervezeti bizottságok a kollektív szerződések aláírásával? Az élénk érdeklődést kiváltó kérdésre Jozef Stancik elvtárs, a Szakszervezetek Szlovákiai Központi Tanácsának titkára válaszolt:- A komplex intézkedések körültekintő érvényesítése feltétlenül hozzájárul a dolgozók nagyobb arányú részvételéhez a termelés irányításában. Ennek egyik jele az esetenként mutatkozó késés, mert csak ott késnek az aláírással, ahol a gazdasági vezetők elmulasztották a komplex intézkedésekkel kapcsolatos, ott, helyben aktuális tennivalók vagy mindenkit érdeklő szabályok és szabályozók ismertetését. Az építőipari vállalatoknak egyébként is komoly problémát kell megoldaniuk, mert a komplex intézkedések olyan kritériumok kidolgozását szabta feladatul, amelyek alapján pontosabban lesz mérhető a beruházás hatékonysága és minősége. Szóval, alaposan meg kell fontolni mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezeti bizottság dolgait. A kollektív szerződések aláírásának határideje adott, be is fogják tartani, de az sem baj, sőt inkább kedvező, ha ez sürgetöleg hat. Jelezve a szemináriumon résztvevők megfontoltságát, hangzott el ez a kérdés:- Mit tehetünk a műszaki alkotótevékenység .fejlesztése érdekében? Erre a kérdésre Jozef Kundek elvtárs, az SZLKP KB közgazdasági osztályának dolgozója válaszolt:- Alapvető feladat a program és tervszerűség elmélyítése, hogy a műszaki alkotótevékenység mindenkor a szükséges követelményekhez igazodjon. Az újítók és feltalálók érdeklődési körének irányítása is fontos. Politikai-szervező munkával le kell küzdeni az újítók mozgalmában, a komplex ésszerűsítő munkabrigádok tevékenységében mutatkozó formalizmust. Persze elsősorban a kiadott tematikus feladatokat kell megoldani. Ezen a téren elég jelentős a fiatal szakemberek, kutatók lemaradása, hiszen az utóbbi évben a kiadott feladatoknak csak a harminc százalékát oldották meg. Az ösztönzésre tehát szükség van, és nemcsak az anyagi érdekeltséget hangsúlyozó ösztönzésre, hanem a politikai jellegű ösztönzésre is. A válasz után részletes tájékoztatást kaptak a résztvevők azokról az intézkedésekről, amelyek a következő ötéves tervidőszakban a tudományos ismeretek érvényesítését fogják szabályozni. Azután ez a kérdés következett:- Milyen irányban kell fejlődnie az újítók és a feltalálók mozgalmának, hogy elősegítse a komplex intézkedések megvalósítását? A kérdésre dr. Milan Repa, a Technika Házának igazgatója válaszolt:- A tudomány és a termelés közvetlenebb kapcsolatának irányába. Olyan módon kell a termékek műszaki színvonalát, minőségét javítani, hogy érvényesüljön az anyag- és munkaerő megtakarításának szempontja, valamint a dolgozók munkabiztonsága. Egyébként a mi intézményeink és minden szakszervezeti ház megszervezte az újítókat, a feltalálókat szolgáló tanácsadást. Műszaki kérdésekben, de még az esetlegesen mutatkozó jogi problémákban is tanácsot, tájékoztatást kaphatnak. Csak élni kell a lehetőséggel. Felsorolta néhány olyan kiadvány címét is, amelyek hamarosan kikerülnek a nyomdából, és az újítók, a feltalálók számára még részletesebb tájékoztatást adnak majd. Utána hangzott el ez a kérdés:- Mit jelent majd a komplex intézkedések érvényesítése a fiatalok Zenit alkotóversenye szervezésére vonatkozólag? Erre a kérdésre Ján Petik, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ipari osztályának vezetője válaszolt:- Bizonyos, hogy a szükségességét még inkább hangsúlyozza majd, hiszen a fiatalok kezdeményezésére joggal számítanak a gazdasági vezetők. Olyan szervezési problémák eddig is adódtak, mint amilyen például a különféle szakszervezeti akciók, a százezresek mozgalma, az újítók klubja és hasonlók, meg a Zenit alkotóverseny gyakori azonossága. Ez azonban nem jelentette és a jövőben sem jelenti majd egyik vagy másik akció megszüntetését, mert a komplex intézkedések mindegyiket sürgetni, ösztönözni fogja. Fokozott politikai-szervező és nevelő munkával a Zenit alkotóversenyek jelentősége csak növekedhet. A szeminárium résztvevői természetesen nemcsak az előadóknak tettek fel kérdéseket, hanem egymásnak is, mert szóba került több olyan, látszólagosan helyi probléma is, amelyekre máshol már találtak megoldást. így közvetlen, sokakat érdeklő tapasztalat- csere alakult ki. Tanulságként sok olyan elgondolást fogalmaztak meg, amelyek mindegyike buzdítólag hatott. Főleg azt hangoztatták, hogy itt az ideje a cselekvésnek, a komplex intézkedések bevezetésének és érvényesítésének. HAJDÚ ANDRÁS iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmniiiii mégis megemberelte magát, s dünnyög- ve bár, de elmentek segíteni leszórni a kukoricát. Az órabéres munkának, elvtársak, ilyen mellékzöngéi is vannak. Szerusz Károly felszólalásában sürgette a differenciált bérezés bevezetését. Javasolta:- Minden ágazat aszerint részesedjen a nyereségből, amilyen eredményeket felmutat. öt esztendeje már, hogy a Csicsói (Őiéov) Efsz kialakította mai területét, négy falu határában gazdálkodik, összesen 3100 hektáron. Ezt a területet 530 állandó dolgozó műveli meg, közülük 155 a kommunista. S hogy a szövetkezet nem gazdálkodik rosszul, jelzi az is, hogy még egy évet sem zártak veszteséggel. Az egyesüléskor 56 millió korona volt az évi bruttó termelési érték, idén pedig meghaladja a 67 millió koronát. A szövetkezet üzemi pártszervezete évzáró taggyűlését a jövő év januárjában tartja, de a pártbizottság már megkezdte a felkészülést e nem mindennapi eseményre.- Mára hívtuk össze az alapszervezetek elnökeit, a szövetkezet vezetőit és a négy község nemzeti bizottságainak képviselőit, hogy közösen megbeszéljük, hogyan dolgoztunk az idén, mit mutat a mérleg, s mit kell a jövőben jobban csinálnunk - tájékoztat Hincz György, az üzemi pártszervezet elnöke. Elmondta, hogy a pártbizottságok munkájában a fejlődés kétségtelen. Ez főleg abban fejeződik ki markánsan, hogy általánossá vált a közös döntések összehangolása a szövetkezet gazdasági tervével. Ez másfelől az egyes alapszervezetek és pártcsoportok irányításának konkrétságában is megnyilvánul. A fontos ágazatok vezetésével olyan kommunistákat bíztak meg, akik tapasztalt, jó szakemberek.- E nagy létszámú üzemi pártszervezetben négy alapszervezet kommunistái dolgoznak. Az alapszervezetek egymástól aránylag távol eső helyeken működnek. Jelent-e ez nehézséget a pártmunka irányításában és ellenőrzésében?- Tény, hogy nem könnyű a munkánk, de eddig még sikerült a vezetésben érvényesítenünk a lenini kollektív vezetés elvét. A döntéseket mindig közösen hozzuk meg. Részt vesznek az alapszervezeti pártbizottsági és a szövetkezet vezetőségi ülésein. így első kézből kaprok tájékoztatást mindenről, a sikerekről, a problémákról egyaránt.- Nálunk már évek óta kialakult, szokássá vált. mondhatnám hagyomány, hogy december elején összeülünk közös tanácskozásra. Ilyen családias légkörben bátrabban, nyíltabban beszélnek, bírálnak az emberek - magyarázza Baráth Imre, a szövetkezet elnöke.- Mi a célja a közös tanácskozásnak?- E tanácskozáson nemcsak a szű- kebb munkahelyi problémák, tapasztalatok kerülnek szóba, hanem olyan kérdések is, amelyek az egész közösségre vonatkoznak. Alaposan felkészülünk a tanácskozásra. Beszámolunk eredményeinkről, gondjainkról, meghatározzuk a soron levő feladatokat. A beszámolót aztán vita követi. Az elhangzott kritikai észrevételek, javaslatok alapján készül el az évzáró pártgyúlésre a beszámoló. Az összegyűjtött vélemények, ötletek, javaslatok, igények elemzésével teljesebb képiét adhatunk arról, hogyan gazdálkodtunk, s mit teszünk le a közösség asztalára - fogalmazza meg a lényeget a pártelnök. A szövetkezet elnökének beszámolójából két mozzanatot mindenképpen ki kell emelnem. Az egyik: a hatodik ötéves tervidőszakban a vállalt kötelezettségeket teljesítik, igy zárszámadáskor a szövetkezet tagjai minden megkeresett száz koronára még 18 korona nyereségrészesedést kapnak. A másik mozzanat: jó gazdához illően felelősségteljesen szólt a gondokról, problémákról. Főleg az irányítást, a munka szervezését és az ellenőrzést kell szerinte a jövőben lényegesen javítani.- Nem elég csak a munkát megszervezni, az ágazati vezetőknek biztosítaniuk kell a folyamatos ellenőrzést is. Értse meg végre mindenki: távirányítással nem lehet jó eredményeket elérni - mondotta egyebek között. A beszélgetés során az is kitűnik, hogy a jövőben a bérezési rendszeren is változtatni kívánnak.- El kell érnünk azt-ami, tudom, nem lesz könnyű -, hogy ki-ki aszerint kapjon többet vagy kevesebbet, ahogyan dolgozik. Aki többet tesz le a közösség asztalára, többet is vehessen el róla - állapította meg a nagyon időszerű követelményt. E gondolatokhoz kapcsolódva mondotta a vitában Hörömpöli Irén, állattenyésztési csoportvezető: Azért a pénzért, amit a borítékban fizetésként kapunk, meg kell követelni a munkát is. Tűrhetetlen az olyan állapot, amilyennel a minap is találkoztam. Két fiatal a mázsaházban ült, éppen akkor érkezett meg két teherautó kukorica. Segítség kellett a lerakásához. Őket kértem meg, hogy segítsenek, ha már tétlenül itt ülnek, mire ők azt felelték: - Mi nem mehetünk, nem vagyunk oda beosztva, ki felel azért, ha esetleg baleset történik? Erre bennem is felment a pumpa, s azt mondtam nekik: - És arra, hogy itt üljetek, vajon ki osztott be titeket? És ha a mázsaház rátok szakadna, azért vajon, ki felelne? Az én két fiatalemberem aztán A tanácskozáson végül is mindenki egyetértett azzal, hogy az eredményekhez kötött javadalmazás bevezetésével a szövetkezet és a tagság is csak nyerhet. S elsősorban a kommunisták feladata erről a pártonkívülieket is meggyőzni. A tanácskozás eredményességét jelzi egyebek között az is, hogy a kommunisták önmagukkal is állandóan vitázva keresték a hatékonyabb gazdálkodás legcélravezetőbb módszereit. A leginkább nyomasztó beruházási, fejlesztési gondok enyhítésére is hangzottak el ésszerű javaslatok. Lassú ütemben halad például az állattenyésztés korszerűsítése, mivel a beruházási költségvetésből új gépek vásárlására is jelentős összeget kell fordítani. Ezért javasolták a régi istállók újjáépítését. Nagykeszin (Veiké Kosihy) például öt olyan istálló áll üresen, amelyek tatarozását 200 ezer koronából elvégezhetnék. Azt is célszerűnek s időszerűnek tartanák, ha az eddigieknél még szigorúbb intézkedéseket tennének az üzemanyag takarékosságára.- Szerintem létkérdés számunkra az is, hogyan gazdálkodunk az energiával. E célból a traktorosokat és a gépkocsivezetőket anyagilag is érdekeltté kell tenni - mondotta Oláh János, idős kommunista. A Csicsói Efsz kommunistái tehát gondosan készülnek az évzáró taggyűlésre. Az őket foglalkoztató dolgok, gondok, problémák természetesen elsősorban gazdasági jellegűek. A tanácskozáson sok ötlet, hasznosítható javaslat hangzott el. S hogy mi valósul meg ezekből, az már a pártbizottságon és a szövetkezet vezetőin múlik. TOROK ELEMÉR iiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiimmimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1980. XII. 25. N C/3 Itt az ideje ■biihi
