Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-21 / 51. szám
ÚJ szú 7^ AUTÓSOK L-j MOTOROSOK KÍSÉRLETEK A Renault Trafic kis haszongépkocsi nemcsak elegáns és komfortos, hanem gazdaságos is Ismeretes, hogy a dízelmotor a benzineshez képest lustán gyorsít. Különösen érvényes ez az erős turbófeltöltéssel dolgozó dízelmotorokra, mert a regulátor gyorsan adja a nagy gázolajtöltést, amelyet a levegő csak lassan „ér utol“. Ez a körülmény egyaránt vezet teljesítménykiesésre és energiapazarlásra. A Motoren- und Turbinenunion Friedrichshaten olyan berendezést szerkesztett, amely gyorsításkor az égés szakaszában minden hengerbe pótlevegót sajtol be. Az ehhez szükséges levegómeny- nyiség elsősorban a légindítású motoroknál áll könnyen rendelkezésre, s a végzett kísérletsorozatok is ilyen motorokkal hajtott aggregátorüzemekkel folytak. Az eredmények jók. A ZAVARTALAN TÉLI AUTÓZÁS ÉRDEKÉBEN 1. Gondoskodjunk a motortér, a vízhűtéses motor vízterének, hűtőjének fagymentesítéséröl. Ha szükséges szerezzünk be, majd pedig a hőmérséklet változásai szerint alkalmazzunk külső hűtőtakarót. Ellenőrizzük a zárt hűtőrendszer fagyálló folyadékának mennyiségét, esetleg minőségét is. 2. Figyeljük meg, milyen felületet tisztítanak meg a szélvédő tör- lőlapátai és ha csíkot húznak, foltokat hagynak, cseréljük ki a kopott gumibetéteket. Az ablakmosó fúvókái, csövei eltömödhetnek, tisztítsuk meg, állítsuk be azokat. Amikor pedig fagyveszélyre számíthatunk, a tartályba nem vizet, hanem speciális vegyianyagot, esetleg háztartási ablaktisztító és víz, vagy ugyancsak fele-fele arányú denaturált szesz és víz keverékét töltsük. 3. Az akkumulátor éveinek száma, ápolása, celláinak épsége, a telep folyadékszintje, töltése, illetve tölthetősége, mind-mind külön kérdés. Az sem közömbös, hogy milyen anyagú kábel vezet az akkumulátortól az úgynevezett testelésig. Az alumíniumot cseréltessük ki vörösrézre. Ez a munka, no meq az akkumulátor más jellegű elbírálása is szakértelmet, vizsgálóeszközöket, műszereket igényel. A megbízható villamosberendezés viszont alapvető követelménye a téli indításnak, a téli üzemnek. 4. Kapcsolódó téma a gyújtáselosztó, a jól működő, jól szigetelt transzformátor, a kondenzátor. Nem kevésbé fontos a dinamó, vagy a generátor beállítása, a téli használatnak legjobban megfelelő gyújtógyertyák kiválasztása és a megszakító hézag helyes beállítása. 5. A kocsi valamennyi lámpájának, izzójínak, világító- és jelzőberendezésének épsége különösen fontos az olyan évszakokban, amikor rövidek a nappalok, sőt még a nappali közlekedés is gyakran követeli meg a világítás bekapcsolását. A fényszórók beállítása, a ködlámpák előírásszerű felszerelése, a hátsó szélvédőre helyezhető különféle páramentesítők alkalmazása növeli a biztonságot. 6. A motorindítás fázisában is lényeges, hogy milyen a porlasztó beállítása, a fúvókák megválasztása a léaszűrő tisztasáqa, beve- zetönyílásának téli- vagy nyárüzemű elfordítása, de a hideg időben működő motor különösen érzékeny a benzin és a levegő keverékének megfelelő arányára. 7. A hideg motor nemigen indítható a szívató segítsége nélkül, de sem a motorkopásra, sem a benzinfogyasztásra nem közömbös, hogy meddig és hogyan használjuk ezt a segítséget. Arról, nogy a motor milyen módon melegszik leggyorsabban károsodás nélkül, sok vita folyik ma is. Az viszont tény, hogy addig, amíg csak kihagyásokkal működik, vagyis a kocsi csak rángatások'kai képes előrejutni, még meieguesi igényel motorunk. 8. A hidegindítás, a hidegüzem meqkönnvítésére a motor, a sebességváltó, no meg a kiegyenlítő- mű kopásának csökkentésére készítik az úgynevezett téli olajokat, téli kenőanyagokat. Javasoljuk, hogy az időjárás változása szerint a nyári olajat cseréljük ki olyanra, amely alkalmazkodik a hidegüzemhez. 9. A jól beállított, egyenletesen fogó fék szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Arról, hogy a jó minőségű, jó mintázatú gumiabroncs mennyire fontos a nedves, havas vagy jeges utakon és mikor hogyan lehet hóláncot használni, sokat tudnak mondani a tapasztalt autósok. Érdemes tőlük tanácsokat kérni. 10. Végül egy olyan kézitáskát javasolunk, amelyben jégoldót, jégmentesítő vegyianyagot is tartunk. Olyan gyári készítményt, amelyet a kocsi befagyott kulcsnyílásának, ajtózárnak kioldására használhatunk. A téli autózás első feltétele ugyanis, hogy be tudjunk ülni a kormánv möqé. A többi segédeszközt, közöttük a hólapátot, a kerék alá szórható homokot is csak akkor érjük el, ha már kinyitottuk a kocsit. (ov) 1980. XII. 21. A KIPUFOGÓRENDSZER IS FIGYELMET ÉRDEMEL Az égési folyamatok végtermékeként igen magas hőmérsékletű és nagynyomású gáz képződik, s ez a kipufogó rendszeren keresztül távozik a szabadba. A rendszer egy részét képezi a hangtompító dob is, amely általában henger alakú, nagy térfogatú edény (ebbe a gázok áramlásának útjába különböző átlyukasztott lemezeket, idomokat építenek) és elviselhetővé teszi a motorzajt. Az autó kipufogó rendszerében idővel korom- és egyéb szennyeződések rakódnak le, s ez hangtompító felületek (keresztmetszetek) fokozatos leszűkülését, sőt idővel eltömő- dését is okozhatja. A benzinolaj keverékkel működő gépkocsiknál (Trabant, Wartburg) ez általában jóval hamarabb következik be, mint a négyüte- müeknél. A rendszer gyakori hibája, hogy nem kielégítően csillapítja a zajt. Ennek oka legtöbbször a kipufogócsö, vagy a hangtompító dob kilyukadá- sa. A kipufogó mechanizmusban ugyanis belülről az égéstermékek, kívülről pedig a felcsapódó kövek és a korróziót okozó víz (különösen télen, sózott utakon) okoznak károkat, s törékennyé, rideggé teszik, „edzik" a lemezszerkezeteket. Miután a kipufogórendszer szerkezeteinek igénybevétele meglehetősen nagy, ezért élettartamuk csak néhány év. Az autósok közül sokan nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a csövek és dobok kilyukadásának, törésének, hacsak nem olyan mértékű az elhasználódás, hogy nagyon is „harsánnyá" válik a kocsi! Pedig nemcsak a zaj jelenthet problémát, hanem az is, hogy a kipufogórendszerból különféle mérgező gázok juthatnak az utastérbe és rosz- szullétet okozhatnak! Ha a kipufogórendszer felfüggesztése megy tönkre, az nem növeli ugyan a külső zajszint mértékét, de annál kellemetlenebb zajokat „gerjeszt“ az utastérben. Leghelyesebb ilyenkor szervizhez fordulni, hiszen a belső zajszint megnövekedése közlekedésbiztonságilag is káros (eltereli az autós figyelmét, idegesítő stb.), de a hiba kijavításával esetleg a rendszer teljes cseréjét előzhetjük meg - s ez nem kevés pénzt jelent! A kipufogócsö keresztmetszetének csökkenése, leszűkülése a motorteljesítményt csökkenti, ugyanakkor a hajtóanyagfogyasztást növeli! A kipufogó mechanizmus hibáit a dobok és csövek kitisztításával kíséreljük megszüntetni- persze ez csak akkor lehetséges, ha szétszerelhetö típusokról van szó! Bonyolultabb a helyzet az összehegesztett kipufogó szerkezetekkel. Ha nem krómozott a hangtompító dob, akkor kívülről, lánggal történő hevítéssel égethetjük ki belőle a kormot, de vékony vaspálcikával vagy acélhuzallal is eltávolíthatjuk a kormot és más szennyeződéseket, a dob két végződésén keresztül. Sokkal egyszerűbb - a „házilag kivitelezés" helyett - szakműhelyhez fordulni, s a tapasztalatok szerint ésszerűbb az elhasználódott, javíthatatlan szerelvényeket újakra cserélni- vagy végső esetben az egész kipufogórendszer cseréjét elvégeztetni. MOLNÁR OTTÓ 1 Ha a modern kor embere a közlekedési eszköz kifejezést hallja, azonnal a gépkocsi jut eszébe.Amikor a jövő gépkocsijáról van szó, máris kényelmesebb, biztonságosabb és a környezetet kisebb mértékben szennyező közlekedési eszközre gondolunk. Meg aztán lehetőleg olcsóbbra is, mint a mai gépkocsi. Ha a tudomány szemüvegén nézzük a jövő autóját, tekintetbe kell vennünk, hogy a gépkocsi csak egy azon számos műszaki eszköz közül, amelyek az embert szolgálják. De tényleg az embert szolgálja az autó, ha a mai városban a gépkocsik huszonötször akkora helyet elfoglalnak, mint az emberek? Ha minden gépkocsinak háromszáz-háromszázötvenszer annyi oxigénre van szüksége, mint az embernek? Ha azokban az országokban, ahol sok a gépkocsi, jóval több ember foglalkozik a járművek karbantartásával és javításával, mint amennyit az emberek gondozásával és biztonságával? Az Egyesült Államokban például 100 autóra annyi autómechanikus jut, mint ahány orvos száz emberre. Emellett a tudománynak azt a tényt is tekintetbe kell vennie, hogy a gépkocsi ma emberi vért, méghozzá egyre többet „fogyaszt" A szerelőszalagokat elhagyó minden ötvenedik gépjármű embert sebesít meg, minden százötvenedik embert öl. Ezek a tények szinte magától értetődőnek hatnak, a legtöbb járművezető elkerülhetetlen kísérőjelenségnek tartja őket. A tudománynak ezeket a tényeket mégis figyelembe kell vennie, ha a jövő autójával akar foglalkozni, méghozzá a nem is túlságosan távoli jövőévei, mert a kétezredik évre gondolunk. Ebből indul ki Alekszander Gobrovszkij, a történettudományok kandidátusa, amikor a Szovjetszkij Szojuz című folyóiratban megállapítja: a jövő autójáról még megoszlanak a vélemények, de a gépkocsi-közlekedés problémáinak megoldásáról vallott nézeteket három csoportra oszthatjuk. Első alternatíva: Ha a fejlett ipari országok és egyes fejlődő országok jelenlegi helyzetéből kiindulva húsz évre előre kivetítjük a lehetőségeket, vállrándítással is válaszolhatunk arra a kérdésre, van-e jövője a gépkocsinak és az autózásnak. Erre a vállrándításra elég nyomós ok van. Egyetlen műszaki eszköz sem szennyezi annyira a környezetet, mint a gépkocsi. Az utcákat és az épületeket kipufogó gázokkal pumpálja tele. Ezt nemcsak a járművezető, hanem a forgalom irányítói és az emberek is megérzik, mindazok, akik az utcákon járnak, akik ezekben az utcákban élnek. London központjában a közlekedési rendőr naponta annyi egészségre nézve ártalmas gázt szív be, mintha naponta 100 cigarettát elszívna. Néhány városban próbaképpen a közlekedési rendőrök gázmaszkot viselnek. Valóban csak próbaképpen? Nem a közeljövő képe vetítódik előre? K. Doksziadész, az ekisztika (a jövő települési viszonyaival foglalkozó tudományág) egyik megalapítója így látja a jövő városát: a levegő annyira szennyezett lesz, hogy a taxisofőr a fényszórón kívül radart is kénytelen bekapcsolni, a szállodáknak nem lesz ablakuk, a szobákban nem lesz légkondicionáló berendezés, csak oxigénpalack. Hát ez várható a jövőben. De már ma is százszor annyi ólmot tartalmaz egy amerikai átlagpolgár szervezete, mint azon elődeié, akik még nem jártak autóval, és nem lélegeztek be kipufogó gazokat. Egyes tudósok véleménye szerint a gépkocsik által okozott környezetszennyezés mintegy 10 százalékkal lerövidíti az ember életét. Ez elsősorban a nagyvárosok lakosságára vonatkozik. Érthető tehát, hogy a futurológusok szkeptikusak a gépkocsi jövőjével kapcsolatban. Még egy nyomós ok szól az autózás ellen. A gépkocsi mint közlekedési eszköz kevésbé hatékony. A nagyvárosok már ma alig tudják befogadni az autóözönt. A Szovjetunióban kiszámították, hogy a nagyvárosokban a gépkocsik maximális sebességének csak 25 - 50 százaléka érhető el. Ez azt jelenti, hogy ha 100 új gépjármű megjelenik az utcákon, ebből csak 25 - 50 közlekedik valóban.Ebből az adódik, hogy újabb és újabb járművekre van szükség, amelyek azonban tovább lassítják az utcai forgalmat. A gépjárművek számának növekvése nemcsak a városok utcáinak forgalmát érinti. A Szovjetunióban az úthálózat ötvenévenként 15 százalékkal bővül, ugyanennyi idő alatt a gépkocsik száma 250 százalékkal emelkedik. Ezért évről évre több az autó a közutakon és csökken az átlagsebesség. Ezt az attraktív, gazdagon felszerelt „ Victoria“ típusú kerékpárt a fényképész Szozopoleban (Bulgária) vette lencsevégre (I. Rajecky felv.)
