Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-21 / 51. szám
NAPTÁR, VAGY TERV A Szlovák Magnezit Művek jolsvai (Jelsava) üzeme, irodaház, 21-es számú ajtó. Ahogy benyitok, három szempár tekint rám. Egy szőke hivatalnoklány kiszalad. Ondrej Balco elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke az ablak előtt áll, kifelé néz. Nagyon elmerülten. Halász Mária, a versenyfelelős telefonálni készül. Csend körülöttem, s érzem ebben a csendben, hogy nem engem vártak. De akit várnak, azt nagyon várják.- A műhely pártelnöke, Kocsis elvtárs a raktárba ment, ide csak műszak után jön be... Kopogni kezd egy írógép a szomszédos szobában: akár a jégverés.- A választás ügyében? Most készítjük az összesítést, ha csak az adatokra kíváncsi. Így már egészen bizonyos, hogy nem engem várnak. - Visszajövök - mondom az adatokra is kíváncsi vagyok, de előbb inkább elmegyek a műhelybe. A kilincsen a kezem, úgy hallgatom a mentegetőző magyarázatot:- Kret elvtársat, a brigádvezetőt várjuk a mikovai bányából. Ök már áprilisban teljesítették idei munkatervüket. De tudja, hogy,van az, nem válaszolhatunk a gö- mörhorkai felhívásra, amíg nem tudjuk, hogy miként határoztak. xxx Műhelyből műhelybe. Az egyikben légkalapács dong, hatalmas fogókkal igazítják alája a lemezt, fejbólintás, és puff, remeg a föld, mintha szíve lenne és itt dobbanna a talpunk alatt. A másikban fúrókat edzenek, kellemesen melegítenek a kályhák. A harmadikban, a köszörűgépek között találkozom Török Károly elvtárssal, a mesterrel. Szegletköszörülésre állítja be az egyik gépet. Csak néha pillant felém. ' - A pártelnök? Hogyne ismerném... Ján Kret, a Szocialista Munka Hőse (A szerző I'll és Ján Grosiar (1) felvétele) Együtt járunk marxista egyetemre, meg hát ő a brigádvezető... Különben már visszajött a raktárból, esztergályoz. Afor- gácsolómühelyben keresse! Rá is találok ott. Szíjhajtókereket forgácsol. A főorsó forgását figyeli, majd az állvány kapcsolójához nyúl, tehát szólhatok neki:- Tudom, hogy már válaszoltak a gö- mörhorkai felhívásra. Túl is tesznek rajtuk., Szóval, a pártmunkáról, meg általában a munkáról szeretnék megtudni egyet és mást... Leállítja a gépet. Ráteszi kezét a szerszámtartóágyra, majd megtörli.- A tervteljesítésről? - kérdi.- Arról is.- Naptár, vagy terv szerint? xxx Furcsa kérdés. Talán értelmetlennek is tartja az, aki nem tudja, hogy a bányagépek karbantartásához szükséges alkatrészek készítésével foglalkozó központi műhely aranyjelvényes szocialista munkabrigádja már október 14-én teljesítette idei tervfeladatait. Naptár szerint tehát ők a jövő évi tervfeladatokat teljesítik. Szó szerint illő a műhelyükre Julius Fuőík riportkönyvének címe: Ahol a ma már a múlté. Nem vitás: büszkék rá. Érezni ezt a kérdésből. Jogos bányászbüszkeség. ,- Kret elvtárs, meg a többiek az igazi bányászok. Mi olyan gépipari dolgozók vagyunk, akik a bányászok keze alá dolgozunk. Mondhatom magunkat bányászvasasoknak is. Mindegy. Mi büszkék vagyunk rájuk, sikerüket kicsit a magunkénak tudjuk Tűnődöm, hogy miként sejthette meg gondolatomat a bányászbüszkeségröl. Tűnődöm, de aztán kérdezek: “•- Hogyan értsem azt, hogy a terv szerint? Az igazgatóságtól kapott tervről, vagy a munkabrigád saját munkatervéről van szó?- A sajátunkról. Annak sokkal nagyobbak a követelményei. xxx Kíváncsi vagyok a részletekre, tehát bevonulunk a műhelyirodába, elővesszük a brigádnaplót. Érdekesek a bejegyzések, fényképek tarkítják az oldalakat. Kiránduláson, ünnepségeken, brigádakciókon készített felvételek. A legérdekesebb azonban az a néhány oldal, ahová vállalásukat, vagyis saját munkatervüket írták be. Az egyik oszlopban a számok az igazgatóságtól kapott munkaterv felada' tait jelzik, a mellette levő oszlopban, hogy ők mit terveztek, a harmadik oszlopba piros tintával beírott számok pedig tanúsítják: a legtöbb esetben túlteljesítették a meghatározott feladatokat.- Sajátos kettős könyvelés - mondom, és ami meglepő; könnyen áttekinthető. Egyszerűnek látszik... Nem mondhatom ki, hogy: mégis nagyszerű, mert magyarázatba lendül a pártelnök:- Úgy van az, tudja, hogy kollektív munka ez is, mint a vezetés, az irányítás. SZERINT? A műhelyfőnök, a mester, meg jómagam, a pártelnök megtanultuk az együttgondolkodást. Érteni kell az összefüggéseket. Ha egy nap nem köszörülnek, másnap nincs mit edzeni, harmadik nap már élezni sincs mit, és így gyűrűznek a problémák, mint a láncreakció, ha nincs együttgondolkodás. Műveleteket átszervezni, gépeket állítani, embereket átcsoportosítani éppúgy politikai munka, mint szakmai. Régen rossz, ha a dolgozók között csak azt hallani, hogy egy órával ezelőtt azt mondták, ezt csináljam, most meg idejönnek, és azt mondják, hogy ne ezt, hanem azt, maguk se tudják, mit akarnak... Igaz, gyakorta gyorsan kell dönteni, megértetni a brigáddal, hogy mi miért fontos, de ha gépekre, műszakra kijelöljük a feladatokat, minden egyszerű. Minden egyszerű brigádügy. xxx A munkabrigád 26 tagú. Pontosan a fele kommunista. Tapasztalt szakmunkások. A legtöbb olyan, aki bármikor képes egyik munkagéptől a másikhoz átállni. Néhányan közülük olyan ügyesen esztergályoznak, mint köszörülnek, vagy ha kell, akár villanymotort is tekercselnek. Ügyesek a fiatalok is. Kilencen 30 éven aluliak. Ók a brigádon belül ifjúsági munkacsoportot szerveztek, mely nem külön termelési egység, de" a SZISZ üzemi vezetőségének irányításával önállóan foglalkozik a politikai kérdésekkel, főleg a fiatalok szakmai továbbképzésének, társadalmi tevékenységének megszervezésével. Mindez olvasható a brigádnaplóban is, mert hiszen rátalálok a bejegyzésekre: ;lEbben a hónapban 1436 kg színesfémet gyűjtöttek a fiatalok, munkabrigádunk ezzel az év eleje óta összesen 2900 kg színesfémet gyűjtött. Szekeres Zsuzsanna leérettségizett, befejezte tanulmányait a szakipari középiskolában. A Zenit alkotóversenyen munkabrigádunk négy fiatal tagja megszerezte ,,A szakma ifjú mestere" kitüntető címet. A sítúrára induló pionírokkal tátrai kirándulásra ment ifjúságig csoportunk Halász Mária, a versenyfelelős Újra az irodaházban. Ahol vidáman fogadnak:- Már el is ment Kret elvtárs. Nem várakozhatott, mert robbantás lesz pontosan kettőkor. Azzal kezd a második műszak. Ott kell lennie. Nem kötelező ugyan, de azt mondja, hogy neki azt látnia kell. Lássuk tehát az adatokat! A Ján Kret elvtárs, a Szocialista Munka Hőse vezette aranyjelvényes munkabrigád a naptári év végéig terven felül 80 000 tonna magnézium-karbonátot jö- veszt. Ez igen - mondja Kocsis elvtárs, és leül a szakszervezeti bizottság elnöke mellé —, akkor nekünk is raktárra kpll dolgozni, legyen nekik kéznél minden, idejében. Persze számításba vettük a karbantartást, meg a várható meghibásodásokat, a ketfes kemencénél a hegesztést, két műszakot a fejtésen, hogy válaszolhassunk a gömörhorkai felhívásra. Mi persze befizetjük a két műszak bérét, mert a brigád elfogadta a pártcso- port indítványát, legyen az a pénz a szolidaritási alapé. Néhány perc, a számológép összegez: 727 596 korona értékű teljesítmény.- Meglesz - mondja —, az év persze naptár szerint nem az idei, hanem a következő. Búcsúzom. A kapu mellett álló őr mosolyogva tiszteleg. HAJDÚ ANDRÁS A leleszi (Leles) kommunisták a közelmúltban megtartott évzáró pártgyülésen nemcsak az elvégzett munka mennyiségét, hanem minőségét is értékelték. A pártmunka színvonalának javítását mérlegelve a „mit tenni" mellett a „hogyan"-t is megjelölték. A gondokat, problémákat felvetették, megvitatták, de keresték a megoldás módszereit is. Délután három órát mutatott az óramutató, amikor Zelei János, a pártalapszervezet elnöke befejezte a nagyon tárgyilagos beszámolót. S még este hat órakor sem gondolt senki arra, hogy lassan haza is kellene menni. A vitából is egyértelműen kitetszett, a kommunisták nem azért jöttek az évzáró pártgyülésre, hogy nagyokat hallgassanak, és mindenre helyeslőén bólogassanak. Miért egészséges a leleszi pártszervezetben a légkör? Palágyi János, veterán kommunista a rá jellemző őszinte szókimondással így fogalmazta meg:- A mi fejünk elég kemény ahhoz, hogy ne törjön be, ha valaki ráolvassa az igazságot. Valóban, most is igencsak keményen „ráolvasták" egymás fejére az igazságot, és senki sem sértődött meg, de még csak nem is gondolt arra, hogy a bírálatot támadásnak vegye. A kívülálló is kiérezte a hozzászólásokból az őszinte, javító szándékot.- A közösen elvégzett munka gyümölcsének míndany- nyian örülünk, ez csak természetes. Ezért erről nem is kívánok szólni - kezdte felszólalását llko Béla, majd így folytatta: - Az igaz, hogy ilyen esős évre a Bodrogközben a legidősebb emberek sem emlékeznek, s emiatt alaposan megkésett minden mezőgazdasági munka. De véleményem szerint az is igaz, hogy jobb munkaszervezéssel sokkal előbbre lehetne a szövetkezet például a kukorica betakarításában, de egyéb őszi munkálatok elvégzésében is.- Pontosan így igaz, ahogyan llko elvtárs mondja - emelkedett szólásra Palágyi János. - De van itt egy sokkal komolyabb probléma is, amiért viszont nem a szövetkezet vezetősége a felelős. Vegyük a Ticce kérdését. Évszázadokon át ez volt a Felsó-Bodrogköz természetes vízlevezetője. Tavasszal, ősszel összegyűjtötte a földekről a fölösleges vizet. Ezt a kitűnő természetes csatornát hagytuk beiszaposodni. Az új betonutak építésekor senkinek sem jutott eszébe, hogy az út alatt átfolyót is hagyjanak. Megépítettük drága pénzen a mesterséges csatornákat, amelyek szinte üresek, mert a kiásott földdel nemcsak a csatornák két partját töltötték fel, hanem a vízbefolyókat is. Csoda, ha a földekén megáll a víz, a csatorna meg üres? Az e körül gyűrűző vita végére Iván András mérnök, a helyi Május 1. Efsz elnöke tett pontot azzal a némileg megnyugtató válasszal, hogy a Kelet-Szlovákiai-síkság, így a Bodrogköz ilyen gondjait újabb és az eddiginél ésszerűbb melioráció és csatornarendszer kiépítésével kívánják fokozatosan megoldani az illetékes állami szervek. Aztán újabb téma került szóba, amely már inkább helyi jellegű, és a pártmunka javítását célozta. A párttaggá nevelés gondolatát vetette fel Varga István.- A párttagjelöltségre érdemes fiatalok nevelésével olyan elvtársakat kell a jövőben megbízni, akik jól ismerik a jelölt személyt és közel állanak hozzá - mondotta.- Én nem tartom szükségesnek ezt külön rögzíteni a nevelési tervben, mivel minden kommunistának egyik legfontosabb pártmegbízatása foglalkozni a fiatalokkal, s az arra alkalmasakat kommunistává nevelni. Ez persze az én személyes véleményem - jegyezte meg a pártelnök. Szavait néhány másodperces csend követte. Majd llko István, a hnb elnöke tett elgondolkodtató javaslatot:- Szerintem mégiscsak fogalmazzuk meg konkrétan a nevelési tervben ezt a kérdést is. S bízzuk meg a párttagjelöltségre alkalmas fiatalokat olyan társadalmi munkával amelyen keresztül szorosabb kapcsolat fűzi majd őket az alapszervezethez. Meg kell majd őket hívni azokra a pártgyúlésekre, amelyeken nem a szervezet belső problémáival foglalkozunk, így alkalmuk nyílik a pártmunka, a pártélet megismerésére is.- Egyébként a pártépítö munkában mi már korábban is a SZISZ helyi szervezetére építettünk, mely eddig is kitűnő munkát végzett - vette át újra a szót a pártelnök. — S az csak természetes, hogy a jövőben is támaszkodunk a fiatalokra. Ezzel kapcsolatban hangzott el az az igény is, hogy a párttaggá nevelő munkában legyenek figyelemmel a közösségi szemléletre is. E gondolatok kapcsán álljunk meg még egy gondolatnyi időre egy komoly társadalmi problémánál, amely szintén élénk vitát váltott ki: a pénzhajszolás egészségtelen elburjánzása. Az anyagiak túlzott hajszolása sok embert tart vissza a közéleti munka vállalásától, az önműveléstől Leleszen is. Ilyen káros, de más tertnészetű a közömbösség is, amelynek szülője elsősorban a túlzott pénzhajszolás. Aki csak a pénz után fut és minden más iránt közömbös, az előbb vagy utóbb törvényszerűen kívül helyezi magát a kis, de a nagy közösségen is. Ez ellen harcolni minden kommunista kötelessége, mégpedig személyes példamutatással - fogalmazták meg a leleszi kommunisták. TOROK ELEMÉR 1980. XII. 21. ÚJ SZÓ ŐK ÍS ÍGY CSINÁLJÁK EGY ÉVZÁRÓ PÁRTGYÜLÉS TAPASZTALATAI
