Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
1980. XII. 14. B efejezéséhez közeledik a nyolcvanas esztendő, a tizedik szovjet ötéves terv utolsó éve. Az ötéves tervidőszak mérlegét persze még korai megvonni. Ezt majd jövőre végzi el az SZKP XXVI. kongresszusa. De már ma is határozottan kijelenthetjük, hogy a XXV. párt- kongresszus (1976) óta a Szovjetunió nagyot lépett előre a gazdasági és a társadalmi fejlődés minden területén. A szovjet társadalom valamennyi fejlődési szakasza sajátos problémákat vet föl. A fejlett szocializmus társadalmának körülményei között a tizedik ötéves terv fő feladatát az SZKP XXV. kongresszusa így határozta meg: „Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális élet színvonala emelését célzó irányvonalát, amelynek alapja a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése, ennek növekvő hatékonysága, a tudományos-technikai fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, és a munka minőségének javítása a népgazdaság valamennyi ágazatában“. Ebből következően az SZKP által a tizedik ötéves tervidő-, szakra előirányzott átfogó szociálpolitikai program teljesítése legszorosabban összefügg az ország gazdaságának fejlesztésével. Hogy áll itt a helyzet? Az ipari termelés négy év alatt az előző ötéves terv első négy évéhez képest több mint 600 milliárd rubellel nőtt. A termelési nyésztés és a takarmánykészítés céljaira több mint 7 milliárd rubel értékű gépet kapott. A szovjet állam a mezőgazdaság fejlesztésére-a négy év alatt 136 milliárd rubelt fordított beruházások formájában, vagyis többet, mint amennyit az ötéves terv erre az időszakra előirányzott. Mindennek megvan a gyümölcse. Nőtt a mezőgazdaság produktivitása, lehetővé vált, hogy a mezőgazdaság kisebb veszteséggel küzdje le az időjárás szeszélyeit, amelyeket egyes években erősen megsinylettek az ország főbb éléstárai. A négy év folyamán az évi átlagos bruttó gabonatermés 209 millió tonna volt, 27,4 millió tonnával több, mint a kilencedik ötéves tervidőszakban. Kazahsztánban például tavaly - az időjárást tekintve, országos viszonylatban igen rossz esztendőben — rekordtermést takarítottak be, több mint 34 millió tonna gabonát. Ez több, mint a szüzföldek - hasznosítása előtt (az ötvenes években) az állam az egész országban begyűjtött. A Szovjetunió lakossága hiánytalanul el van látva kenyérrel és pékáruval az állami erőforrásokból. A gazdaság növekedése, a tudomány és a technika haladása jó alapot teremtett a szovjet nép életszínvonalának emeléséhez, a személyiség sokoldalú fejlődésével összefüggő kérdések megoldásához. Az új művelődési házak egyike. A felvétel a szibériai lljicsevszkben készült (Arch, felv) Tehát nem kevés történt. Am az SZKP és a szovjet kormány világosan látja a még meglevő fogyatékosságokat, keresi a kihasználatlan tartalékokat. Tavaly és az idén például bizonyos nehézségek támadtak egyes élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi forgalmazásában. A lakosság jövedelme nő, az árak szilárdak, s ilyen körülmények között korántsem egyszerű dolog fedezni a nagy keresletet. Mindezeket a körülményeket figyelembe vették az ötéves tervidőszak utolsó, befejező évére szóló terv kidolgozása során. Ennek a tervnek végrehajtása sikeresen folyik. L. I. Brezsnyev elvtárs a SZKP XXV. kongresszusán azt mondta: „Igen, tudatában vagyunk annak, hogy vannak még megoldatlan feladatok. Valamennyi bírálónknál jobban ismerjük saját hiányosságainkat, látjuk a nehézségeket, de sikeresen megbirkózunk velük. Látjuk és ismerjük azt az utat, amely társadalmunk további fejlődéséhez és tökéletesítéséhez vezet. Még nem értük el a kommunizmust. De az egész világ tapasztalja, pártunk erőfeszítései arra irányulnak, hogy mindent megtegyünk az emberek jólétéért, az emberek nevében". Az emberek jóléte, boldogulása áll az SZKP és a szovjet kormány külpolitikájának középpontjában is. A Szovjetunió minden lehetőt megtesz, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét, megszabadítsa az emberiséget az úiabb pusztító háborútól. Az utóbbi években az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány és személyesen L. I. Brezsnyev számos nagy jelentőségű külpolitikai akciót hajtott végre, több kezdeményezést indított, amely az enyhülés megszilárdítására, a fegyverkezési verseny korlátozására, a leszerelésre, az államok sokoldalú együttműködésének fejlesztésére irányul. Nem a Szovjetunió felelős azért, hogy az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet bonyolulttá vált, nőtt a békét fenyegető veszély. Ez az imperialista és hegemo- nista erők aknamunkájának következménye. Ám bármilyen nehézségek támadnak is a nemzetközi életben, a Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusa (1971) által megfogalmazott és a XXV. kongresszus által tovább fejlesztett békeprogramot végrehajtva, a többi szocialista országgal együtt következetesen megerősíti a béke és a nemzetközi biztonság politikájához igazodó hűséget. Erről tanúskodnak többek között azok a kezdeményező javaslatok is, amelyeket ez év májusában terjesztett elő a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A Szovjetunió a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt ismét kijelentette, hogy az enyhülés érdekében továbbra is fenn akarja tartani és mélyíteni kívánja az együttműködést a világ minden államával. Az AGITÁTOR című folyóirat nyomán 1979-ben az egy főre jutó reáljövedelem 3 százalékkal, az elmúlt négy év alatt pedig összesítve 13 százalékkal nőtt. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi keresete e négy év alatt ugyancsak 13 százalékkal, a parasztok jövedelme pedig csaknem 22 százalékkal emelkedett. Ez összhangban van az ötéves terv előirányzataival. A múlt évben befejeződött a nem termelő szférában dolgozók új bértáblázatainak bevezetése. Ennek eredményeképpen 31 millió ember keresete emelkedett. A műszaki haladást meghatározó ágak gyorsított fejlesztése révén tökéletesedik az ipari termelés szerkezete, az egesz ipari termelés 1975-töl 1979-ig 20 százalékkal nőtt, de a gépipar és a fém- feldolgozó ipar termelése 40 százalékkal, a vegyipar és a petrolkémia ipar termelése pedig 25 százalékkal növekedett. S figyelembe kell vennünk, hogy ma minden egyes százalék mögött a múlthoz képest jóval nagyobb mértékű abszolút növekmény van. Következetesen megvalósul a párt lenini agrárpolitikája. A tizedik ötéves terv kezdete óta a mezőgazdasági munka energiaellátottsága csaknem másfélszeresre nőtt. A mezőgazdaság 1,5 millió traktort, 426 ezer gabonabetakarító kombájnt, több mint 1 millió tehergépkocsit, 317 millió tonna műtrágyát, az állatteA 10. ötéves terv alatt 28,3 millió tonna gyapotot termesztettek, ami közel 4 millióval több, mint az előző ötéves terv időszakában. A ŐSTK felvétele az Üzbegisztáni Szirdarja kolhozban készült Sikeresen folyik a lakásépítés, valamint a jóléti és kulturális célokat szolgáló építkezés. Csak egyetlen évben, tavaly, összesen 102 és fél millió négyzetméter lakóterű új lakóház épült. Az építők naponta körülbelül 6000 lakást adnak át, kétszer annyit, mint az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában együttvéve. Évente 10 millió szovjet ember költözik új lakásokba. Minden 10 lakásból 9 állami költséggel épül. fáz ember*) Mint a XXV. pártkongresszuson megállapították, az azt megelőző tizenöt év alatt a Szovjetunióban az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül kétszeresére, az anyagi javak és a szolgáltatások volumene pedig csaknem két és félszeresére nőtt. A mostani ötéves tervidőszakra kidolgozott szociálpolitikai program előirányozta a munkások és az alkalmazottak bérének, a parasztok jövedelmének további emelését, a társadalmi fogyasztási alapokból fedezett juttatások és kedvezmények növelését. Mint ismeretes, a Szovjetunió állampolgárai a társadalmi fogyasztási alapokból kapják a nyugdíjat, az ingyenes egészségügyi, orvosi ellátást stb. A párt emellett úgy határozott, hogy az alapvető fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árát ezután is változatlan szinten kell tartani. Ez a határozat is érvényre jutott. Az állami kereskedelmi hálózatban a kenyér, a hús, a vaj, a tej, a köles, a burgonya, a zöldségfélék ára változatlan. A lakosság a háború előtti 1940-es fogyasztási szinthez képest 14-szer több húst, 9-szer több vajat, 18-szor több tejet, 25-ször több tojást, 30-szor több bútort, 13-szor több ruhát vásárol. A lakosság lélekszá- ma pedig 40 év alatt csak egyharmaddal nőtt. A Szovjetunióban 1965-ben 100 családra 24 televízió jutott, ma 90; hűtőszekrény ugyancsak 100 családra 11, ma 80. Az 1965-ös fogyasztási szinthez képest a lakosság ma 20-szor több személygépkocsit vásárol. állóalapok, amelyek az ország gazdasági potenciáljának alapzatát jelentik, e négy év alatt 273 milliárd rubellel nőttek, és 1980 elején értékük több mint egy trillió rubelt tesz ki. Körülbelül 1000 új nagy ipari üzem kezdte meg termelését. A Szovjetunió ma világviszonylatban az első helyen áll az acél, az ásványolajak, a szén, a koksz, a vasérc, a nyersvas, a műtrágya, a Diesel-mozdonyok és a villanymozdonyok, a cement, a fűrészáru, a gyapjúszövet, a bőr lábbeli, a hűtőszekrény termelés terén. A POLITIKA KÖZÉPPONTJÁBAN:
