Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-23 / 47. szám

ÚJ szú ia u. XI. 23. Bár sokan „elteszik“ télre a kocsijukat, egyre többen vannak akik azt vallják; autózni a zordabb hónapokban is szükséges. Té­len az időjárás nemcsak az autóst, hanem a kocsit is nehezebb feladat elé állítja. Ezért fel kell készülni a télre! Aki igazán biztos akar lenni a dolgában, az a szervizre bízza a téli felkészí­tést, de jó néhány dolgot sajátkezüleg is elvégezhetünk. A leg­fontosabb tennivalók: A kopott (nyári) gumikat lecseréljük és a nyomást az előírt értékre beállítjuk. Ellenőrizzük a gépkocsi folyadék rendszere­it. Aki az évszaknak megfelelő kenőolajat használ, annak az olajcserét feltétlenül el kell végezni, de cseréljünk olajat a se bességváltóban és a differenciálműben is. A régebbi hűtőfolya dékok fagyási pontját be kell mérni; ugyanis az időközönként desztillált vízzel feltöltött folyadék annyira felhígulhatott, hogy megfagyva tönkreteheti az egész hűtőrendszert. Az elektromos rendszer kontrollja során nem mulaszthatjuk el az akkumulá­tor savszintjének a felülvizsgálatát. (Persze mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy nekivághatunk-e a télnek az autónkban levő akkuval; hiszen az általános tapasztalat szerint még gondos kar­bantartás mellett sem igen bír el az akkumulátor három télnél többet, s a negyedik telet már kockázatos elkezdeni a régivel. Mind a biztonságos hidegindításnak, mind a megfelelő világí­tásnak és fűtésnek a kifogástalanul működő áramfejlesztő az el engedhetetlen előfeltétele. A téli hónapokban megnövekszik a belső és külső hőmérséklet közötti különbség, emiatt fokozott a páraképződés a szélvédőkön, ablakokon. Ezt a jól működő fű tőberendezés és a vegyszeres páramentesítő akadályozhatja meg. Még a tél beállta előtt célszerű beszerezni a különféle téli „kellé­keket“ (fagyásgátló folyadékot, páramentesítőt, jégmentesítő szereket, jégkaparót stb.). Az ablaktörlők a téli hónapokban nagy igénybevételnek vannak kitéve, leghelyesebb ezért a törlő­gumikat kicserélni. (Egy kopott ablaktörlő majdnem olyan vészé lyes lehet, mint egy rossz fék!). Ha már a féket megemlítettük; ellenőrizzük, hogy nem húz-e félre és ha szükséges állíttassuk be a fékeket! A fékek beállításával egyidejűleg a kéziféket is utána kell állítani. Az elfeketedett „pislákoló“ égőket cseréljük ki. A „látni és lát­szani“ aranyszabály érvényesítése ezekben a hónapokban még fontosabb követelmény. A gyújtóberendezés se kerülje el a figyel­münket: tisztítsuk meg a gyújtókábeleket, a csatlakozásokat, az elosztófedelet és egyáltalán nem árt új gyertyákkal nekivágni a télnek! Gondoljunk a sózott utaknak a futóműre, az alvázra és a ka rosszériára gyakorolt kellemetlen mellékhatására. Ezzel össze­függésben fontosak az állagmegóvási munkálatok, amelyeket ala­pos „nagymosással“, tisztítással kell kezdeni. Az alsómosás csak megfelelően felszerelt szervizben hajtható végre, a karosszéria mosását viszont sajátkezüleg végezzük el. Az alsómosáskor elő­tűnnek a szennyező réteg által addig elfedett károsodások. Cél­szerű felújítani a tél beállta előtt az üreges és alvázvédelmet is. Vizsgáljuk meg mosás után a külső és belső fényezés állapotát, s a kisebb hibákat — házilag — feltétlenül ki kell javítani, a nagyobb sérüléseket bízzuk szakemberre. A fényezést viasszal konzerváljuk. A gumi fékcsöveket, ajtótömítéseket, stb. glicerines kezeléssel óvhatjuk a só káros hatásától. A takarításnál ne felejtsük el a fű­tés járataiból, szabályozó szelepeiből eltávolítani a beleszorult növényi maradványokat, rovartetemeket és egyéb szennyeződé­seket. Vegyünk új légszűrő betéteket. Fagymentesítsük a zárakat. Ezúttal minden tennivalót nem soroltunk fel; hiszen autótípu­sonként más-más problémák fordulhatnak elő. Az azonban biz­tos, hogy ha jól felkészülünk a téli közlekedésre, akkor az autó zás éppen olyan biztonságos lehet, mint más időszakban. MOLNÁR OTTfl Gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban az autópályán • A beruházási költségek 10—14 év alatt megtérülnek A prága—brno—bnatislavai autópályát a napokban ünne­pélyesen átadták a forgalom­nak. A Prága—Brno közti sza­kasznak D 1, a Brno—Bratisla­va közti szakasznak D 2 a megjelölése. Az autópálya tel­jes hossza 317 km, és felépíté­se több mint tízmilliárd koro­nába került. Az autópályates­ten kívül összesen 335 híd épült, ezek többsége hídterve­zésünk és építésünk fejlettsé­gét bizonyítja. Az autópálya 39 térszint fölötti kereszteződéssel csatlakozik a közúthálózatra. Az építkezés során összesen mintegy negyvenmillió 'köbmé­ter földet kellett áthelyezni, ami kilométerenként hozzáve­tőlegesen, 125 000 köbméternek felel meg. Az építőik munkájá­nak egy része a föld alatt van: több kilométernyi víz-, villany-, telefonvezetéket, csatornát stb. kellett áthelyezni, építeni. Az adatok érzékeltetik az építke­zés nagyságát és egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az épí­tőknek sikerült olyan alkotást létrehozni, amelyre büszkék le­hetünk. Amikor ilyen költséges léte­sítményről beszélünk, rendsze­rint felvetődik a kérdés: meg­éri a 'befektetés, milyen hasz­not hoz a társadalomnak? Nyomban megállapíthatjuk: megéri! Vegyük például a tá­volságot. Az eddigi útvonalhoz viszonyítva a Prága—Bratislava közti autópálya hossza mint­egy 60 kilométerrel rövidebb. • ■7 autók egyre növek­Hl vő számával párhu­zamosan feltétlen szükséges, hogy megfelelő minőségű úthálózat mellett elegendő számú üzemanyagtöltő állo­más és korszerű javítómű­hely, alkatrész-árusító üzlet álljon rendelkezésre, ahol magas színvonalú szolgálta­tásokat lehet nyújtani. Ez lenne a jogos elvárás, ám nem mindig teljesül az autósok eme kívánsága — a dunaszerdahelyi járásban sem. Arról van szó, hogy hiányzik a járás területén levő autójavító műhelyek­ből, szervizállomásokról a ma már nélkülözhetetlen kellék — a korszerű gépko­csimosó berendezés. Pedig nagy szükség volna rá nem­csak a turistaidényben, ha­nem ősszel, sőt télen is, amikor a sáros és latyakos utakon gyakrabban szennye­ződik az autó. A környezet- védelem érdekében is fon­tos lenne a kocsimosó be­rendezések üzembe állítá­sa, hiszen jobb híján nem egy autós mosta már a kocsiját a tavak, öntözőcsa­tornák vizével. MIIÉRT NEM MŰKÖDIK Egy mosóberendezést azonban mégiscsak felfedez­tünk a dunaszerdahelyi ISTER-hez tartozó autójaví­tó műhelyben, ám több mint másfél éve nem működik — panaszolja Zirig Zoltán, a szerviz vezetője. — Hiába hazai gyártmány — a Dop- ravostroj terméke —, még sincs, aki szakszerűen meg­javítsa. Voltak kint szere­lők a nyitrai szervizből, megnézték, állltgatták, de az eredmény ugyanaz ma­radt: a vezérlő berendezés hibája miatt a forgó henge­res kefék oly erősen nyo­módnak a kocsi oldalához, hogy a sárvédők benyomód­nak, megsérülnek. így kénytelenek voltak leállítani a berendezéssel való autómosást. Ennek pe­dig több mint másfél éve, és semmi változás. Ide kívánkozik néhány kérdés: valóban mindent el­követtek az illetékesek, hogy ez a másfél éves ügy megnyugtatóan rendeződ­jön? Ha nem lehet megjaví­tani a vezérlő berendezést, akor miért nem cserélik ki? Ki tesz lépéseket azért, hogy a drága pénzem vásá­rolt berendezés ne porosod­jon, illetve rozsdásodjon, hanem a célt szolgálja a szolgáltatások terén, és így mielőbb megtérüljön az ér­téke?! MÉRI ISTVÁN Ez pedig önmagában jelentős értéket képvisel: 1. a Prága—Bratislava közti távolság megtételéhez ke­vesebb idő szükséges; 2. a távolsággal arányosan csökken az üzemanyag-fo­gyasztás; 3. általában csökken a gép­járművek üzemeltetési költsége; 4. növekszik , a gépjárművek átlagos haladási sebessé­ge; 5. fokozódik a közlekedés biztonsága. Lényegében ezek a tények határozzák meg az autópálya népgazdasági jelentőségét is. Vitathatatlan ugyanis, hogy az autópályán folyamatosabb a forgalom, mint más közutakon, és több szempontból is gazda­ságosabb. Gondoljuk csak vé­gig: a távolság rövidülésével törvényszerűen csökken a tü­zelőanyag-fogyasztás, de csök­ken a gépjárművek általános kopása is, más szóval növek­szik például a gumiabroncsok és egyéb gépjármű-alkatrészek élettartama. Itt említhetjük meg a Prága—Bratislava közt indított expresszautőbusz-for- galmat és a két város közti re­pülőgépjáratok számának csök­kentését is, amely a tüzelő­anyag-takarékossággal függ össze. Az adatok szerint a TU—134 típusú repülőgépen az egy utasra átszámított tüzelő­anyag-fogyasztás meghaladja a negyven litert, az expresszautó- buszoknál ez alig három liter gázolajat tesz ki. Ugyanakkor az utazásra fordított idő kö­zött lényegtelen az eltérés. S bizonyára még fontosabb az a tény, hogy az autópályán keve­sebb 'balesetre kerül sor. A pá­lyaszakaszok eddigi üzemelte­tése során szerzett tapasztala­tok, statisztikai adatok össze­gezése szerint — a lefutott ki­lométerekre átszámítva — az autópályán megközelítőleg egy- harmaddal kevesebb baleset tör­ténik, mint a 'többi közúton. Persze, nem lényegtelen a kö­vetkező kérdés sem: mikor té­rül meg az óriási befektetés? A mi viszonyaink között — amint azt a szövetségi közleke­désügyi miniszter megállapítot­ta — az autópálya beruházási költsége 10—14 év alatt térül meg. Egy kilométer pályasza­kasz üzemeltetése három, há­rom és fél millió korona meg­takarítását jelenti évente. Ezzel kapcsolatban helyénvaló meg­említeni: az építők az autópá­lyát a tervezett határidő előtt adták át a forgalomnak, ami azt jelenti, hogy az autópályát használók már az idén mintegy 80—100 millió koronát takarí­tanak meg a gépjárművek üze­meltetési költségein. Természetesen egy ilyen nagy jelentőségű alkotásról gondos­kodni kell, karban is kell tar­tani — méghozzá nem is akár­hogyan. A forgalom Irányítása, folyamatosságának biztosítása az autópálya-rendőrség határ­kőiébe tartozik, az autópálya­igazgatóság részlegei viszont a karbantartásról gondoskodnak. Prága és Bratislava között hét ilyen részleg működik. Ezek — a tájékoztatások szerint •— jól felkészültek a télre, megfelelő gépekkel és vegyi szóróanya­gokkal rende likeznek. Ennek ellenére előfordulhatnak bizo­nyos fennakadások, például az egyes karbantartó részlegek­hez tartozó mintegy 50 km-es útszakaszt a hóekék — sűrű havazás esetén — másfél óra alatt teszik meg. Ez alatt ez idő alatt — ha kiadósán hava­zik — a kiindulópontnál már tekintélyes hóréteg keletkez­het az úttesten. A gépkocsive­zetőiknek ezzel számolniuk kell. Ilyen körülmények között kü­lönösen ajánlatos alkalmazkod­ni az autópálya állapotához, az autópálya használatára vonat­kozó rendelkezésekhez. K. I. Egy hónappal az átadás előtt (Gyökeres György felvételei) / \ AUTÓSOK WtÁ MOTOROSOK FELKÉSZÜLÉS P ' i á *| k y. ’ ■

Next

/
Thumbnails
Contents