Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-23 / 47. szám
Szergej Bondarcsuk, akit a Szergij atya című tilm főszerepében láthattunk, nemrég szűkebb pátriájában, Ukrajnában járt: Kijevben forgatta a Bögöly című Vojnich-regény háromrészes tévéváltozatát; ő alakítja Montanelli bíborost. Éppen negyedszázada, hogy a Bögölyből fáim készült. Akkor, gár Petr Szlabanov játszik még nagyobb szerepet. Szergej Bondarcsuk a kijevi forgatás után a következőket mondotta: — Mindig mély érzéseket fakaszt bennem, valahányszor visszatérhetek szülőföldemre. Most is naponta jártam abban a kertben, amelyet valamikor Oovzsenko ültetett. Láttam a fényképet, amelyen együtt van a Tarasz Sevcsenko című film egész gárdája ... Huszonhét éves voltam akkor. Már játszották a mozik Az ifjú gárda film- változatát. Utána hívott meg Igor Szavcsenko filmrendező, hogy játsszam el a nagy ukrán költőt. Itt, a kijevi filmgyárban ismerkedtem meg Dovzsen- kóval. Igor Szavcsenko fiatalon, negyvennégy évesen, munka közben hunyt el; a filmet tanítványai, Alekszandr Alov és Vlagyimir Naumov fejezték be. Hány év Is telt el azóta! És 1955-ben Nyikolaj Szimonov, a kétrészes Első Péter-film Péter cárja játszotta a bíborost, Ar- thurként pedig első kiugró filmsikerét aratta a huszonhat éves Oleg Sztrizsenov. Ezt a szerepet az új változat rendezője, Nyikolaj Moscsenko egy végzős színinövendékre, Andrej Haritonovra bízta. Szergej Bondarcsuk és Andrej Haritonov mellett Irina Szkobceva, Anasz- taszija Vertyinszkaja és a holKAMERAKÖZELBEN 0 A nyugatnémet ZDF tizenhárom részes operettsorozatának első része a magyar operettel foglalkozik. Egy másik ZDF-soroz.it 26 Maugham-novel- la tévéváltozatát nyújtja. 0 A szovjet televíziósok részt vesznek egy olyan Verdi- sorozat elkészítésében (az egyik epizódot Leningrádban forgatták], s a Berlioz Élete című francia, illetve a Don Quijote című spanyol sorozatban. 0 Ma a világban címmel új műsort sugároz a Szovjet Televízió, mely napi 40 perccel bővítette információs idejét. 0 Nigériában elhatározták, már milyen régen nincs közöttünk Dovzsenko sem. — Az a tervem — fejezte be Szergej Bondarcsuk —, hogy Tolsztoj Élete címmel filmet készítsek. Már régóta írom a forgatókönyvet az író naplója és a róla szóló emlékezések alapján. És — hogy ismét visz- szatérhessek szülőföldemre —, szeretnék filmet forgatni Tarasz Bulbáról is ... (sze) hogy francia közreműködéssel mesterséges holdat bocsátanak fel, elsősorban televíziós célokra. 0 Folynak a színes televízió bevezetésére irányúló előkészületek Indiában. 0 Franciaországban tévétör- tÉneti múzeum nyitásának gondolatával foglalkoznak. 0 Az NSZK-ban a nézőközönség szavazatai is segítenek az Év legjobb tÉvÉműsorának (négy kategóriában történő) kiválasztásában, illetve díjazásában. 0 A Szovjet Televízió An- dersen-mesék tévéváltozatát készítette el, a Bajor Televízió tizenhárom Grimm-mesÉböl forgatott tévéváltozatot. ARS FIM ’80 Kroméfíi, ez az ódon hangulatú, gazdag kulturális hagyomány okkal rendelkező, csendes kis morvaországi város már tizenhetedik alkalommal adott otthont a művészetekről szóló cseh és szlovák film- és televíziós alkotások szemléjének — az ARSFILM irövidfilm-fesztiválnak. A rendezvény szerves részeként minden évben — így (mosit is — animációs filmek is bemutatásra kerültek. A rendezőket az a leél vezeti, hogy a fesztivál az utóbbi időben készült legjobb ilyen témájú filmek, illetve animációs filmek seregszemléje legyen. Ugyanakkor arra is alkalmat adjon, hogy a filmkutatók, teoretikusok, kritikusok, az e téren dolgozó pedagógusok beszámoljanak egymásnak tapasztalataikról, terveikről, megvitassák a műfaj problémáit. Mi is tulajdonképpen a művészetekről szóló film? Dr. Jifí Kotalík professzor, a kromefízi fesztivál zsűrijének elnöke, a prágai Nemzeti Galéria igazgatója szerint az olyan filmek és tévéprogramok, amelyek specifikus eszközökkel segítik megértetni a képzőművészet, a zene, a színház, az irodalom, a műemlékvédelem stb. feladatait, céljait, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészetek társadalmilag szélesebb körben fejtsék ki hatásukat. Csehszlovákiában évente ikb. 200 dokumentumfilm készül el. Ebből legalább 20—30-nak témája a művészetek. E filmek túlnyomó részét a televízió számára forgatják. A csehszlovák dokumentumfilmek igyekeznek lépést tartani a világban érvényesülő tendenciákkal. Ami a nemzetközi elismerésüket illeti, rosszabb a helyzet, bár a művészetekről szóló filmek magas színvonalúak, formájuk modern, koncepciójuk progresszív. A kromérízi ARSFIM-nek sincs — egyelőre — nemzetközi jellege, bár erre nagy szükség lenne, mivel Európában ilyen típusú fesztivál nincs sok. Az idei ARSFIM-en film- és tévéstúdióink 60 filmmel mutatkoztak be. A bratislavai televíziós műhely alkotásai közül Gerhard Komora és Peter Hledík Az élet szoros ölelÉsÉböl (Z ites- ného objatia 2ivota) című filmje keltett nagy érdeklődést. A (film iCyprián Majerník festőre emlékezik, s a különleges formák és módszerek alkalmazásáért járó első* díjat, a KromÉHii BronztallÉrt kapta. A fesztivál nagydíját, a Kroméríli Aranytallért egyébként Éva Maria Bergerová filmje Az utolsó ív (Poslednf arch) nyerte el, amely Bed- fich Smetana utolsó, befejezetlen operájának, a Violának a koncertváltozata, s átszövik a nagy cseh zeneszerző és EliSka Krásnohorská leveleiből vett idézetek. A bratislavai dokumentumfilm-stúdió sikeresnek könyvelheti el az idei fesztivált. Két filmje is díjat nyert: Éva Stefankovicová alkotása, a Színház (Divadlo) kategóriájában ia bronztallért nyerte el. A film egy balettel őadásról készült tanulmány, s bemutatja a Szlovák Nemzeti Színház kulisszák mögötti életét is. A zsűri különdíját a Sanitrár jivÉrek (Sanitrárovci) című filmnek ítélte oda, amelynek alkotói, Marian Urban és Dezider Ursíny, két népművész munkáját mutatják be. A fesztivál résztvevői számára érdekes volt, hogy versenyen kívül megismerkedhettek a bolgár animációs filmek közül néhámnyal. A bolgár filmesek e műfajban nagyobb nemzetközi fesztiválokon is sikert aratnak, s hasznos volt megismerkedni őszinte törekvéseikkel. Az ARSFILM a csehszlovákiai filmfesztiválok sorában fontos helyet foglal el. Jelentőségét már tematikája is meghatározza. Évente ad alkalmat arra, hogy a filmalkotók megítélhessék: milyen minőségi változások tapasztalhatók, milyen tendenciák érvényesülnek a művészetekről szóló, illetve az animációs filmek területén. S amiért ez tulajdonképpen fontos: az ilyen témájú filmek nevelő hatása, elsősorban az ifjú generációra, vitathatatlan. Épp ezért van az ARSFILM-nek nagy) jövője, s ezért várnak még rá nagy feladatok. Z. P. A televíziózás kezdeti időszakában egy kézen lehetett számolni az adásban szereplő műfajokat: diaképeket, ismeretterjesztő- és mozifilmeket, valamint stúdióbeszéLgetéseket sugároztak. Valamennyi közül egyedül az utóbbi számít igazán tévés tevékenységnek, így teljes joggal tekinthetjük a stúdióbeszélgetést a legrégibb, első televíziós műfajnak. Az évtizedek folyamán a tévé többi tevékenységéhez hasonlóan ez is nagy mértékben megváltozott. A mérföldkő ebben az esetben is a képmagnó bevezetése volt, hiszen addig minden műsort (a kész filmek kivételével) élőben sugároztak, aminek megvoltak egyaránt a napfényes és árnyoldalai. Tény, hogy az egyenes adás atmoszféráját, izgalmát, érdekességét semmi sem pótolja, azon ban rendkívül sok kockázatot rejt magában. A műszaki hibáktól a szerkesztők, műsorvezető és a szereplők indiszponált9ágának megnyilvánulásáig rengeteg bakin, melléfogáson mulathatnak vagy bosz- szankodhatnak a nézők milliói. Ezért érthető, hogy nagy örömmel üdvözölték a tévések a képmagnó megjelenését. Egy évtized sem kellett hozzá, hogy a műsorok vagy kilencven százaléka felvétel formájában kerüljön a képernyőre. Rossz nyelvek szerint ma már az időjárásjelentést is napokkal korábban feljátsszák (valóban felvételről sugározzák, de csupán néhány órával az adás előtt rögzítik szalagra). A tömegkommunikációs kutatóintézetek jelentései egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet, hogy a nézők elégedetlenek az egyoldalú kommunikáció miatt. Az emberek nagy része szívesen tenne fel kérdéseket a sugárzott adás szereplőinek, azonban ez konzervműsor esetében lehetetlen. Ezért a tévé elhatározta, hogy egyes — különösen ismeretterjesztő vagy közéleti problémákat feszegető — műsorokat újra élőben sugároz, a nézők telefonon tehetik fel kérdéseiket a stúdióban ülő szakembereknek. Annak ellenére, hogy ma már rendkívül fejlett technológiával állítják elő, ill. sugározzák a műsorokat, az egyenes adás magas követelményeket támaszt szerkesztőkkel és műszakiakkal szemben egyaránt. Érdemes ilyenkor bepillantani a tévés alkotóműhelyba Lezserség, könnyedség sehol sem látható, (könnyű a képmagnóval együttműködni: ha nem sikerül a felvétel, egyszerűen törlik a szalagot), érezhető feszültség vibrál a levegőben, valamennyien arra összpontosítanak, hogy lehetőleg hiba, baki nélkül sikerüljön az adás. A nézők visszajelzései egyértelműen pozitívak: a telefonos közvetítések nagy népszerűségnek örvendenek, nézettségi indexük a főműsorokéval vetekszik (holott csaknem mindig rétegműsorként sugározzák), a kérdéseknek olyan áradata érkezik a stúdióba, hogy legtöbbször csupán egy töredéküket tudják megválaszolni. Az adás jellegének megfelelően a műsorvezető szerepe is nagy mértékben megváltozik. Nem forgatókönyv által rögzített kérdéseket tesz fel, így improvizációs lehetőségei megnőnek, ami fokozott igényt támaszt vele szemben. Feladata különösen azért nehéz, mivel beszélgetőpartnerei általában tévés tapasztalatokkal nem rendelkező, kívülálló szakemberek, akikből ki kell hoznia a maximumot. Ügyelnie kell arra, nehogy elakadjon, a beszélgetés, a szószátyár vitapartnereket „féken“ kell tartania, vigyáznia kell, nehogy mellébeszéljen a mundér becsületét védő nyilatkozó, mindamellett ő szabja meg a Iműsor ritmusát, dinamikáját, az általa kiválasztott kérdések pedig az adás jellegét, végső soron annak értékét. E rövid (jellemzés is bizonyítja, hogy elsősorban az ő tapasztalatán, vitakészségén, ügyességén múlik a műsor sikere. A műsorvezető e tevékenységével kapcsolatban néhány éve elterjedőben van egy új megnevezés: moderátor. Ez a latin szó az (utóbbi évtizedekben a fizikában (a Szabályozott termonukleáris folyamatokkal kapcsolatban) különösen nagy karriert futott be. Hogy mennyire jogos a használata a műsor vezetőjével, szabályozójával kapcsolatban, az tnyílt kérdés, de tény, hogy a telefonos műsoroknál valóban szabályozó szerepet kell betöltenie. A moderátoros műsorok a Csehszlovák Televízióban is rendkívül népszerűek, elsősorban a Szabad Fórum című, valamint a ’különböző stúdióbeszélgetések. A közelmúltban sugározta a kettes csatorna a vasúti közlekedés jelenével, problémáival foglalkozó stúdióbeszélgetést, mely az utóbbi idő egyik legjobb ilyen jellegű Iműsora volt. Egyrészt, mivel a vasúti közlekedés — különösen a személyszállítás — sok nézőt indulatos kérdésfeltevésre ösztönöz, másrészt a műsorvezető, Keszeli Béla — kinek írásaival az Üj Szó hasábjain is gyakran találkozhatnak az olvasók — okos, hozzáértő kérdései, megjegyzései az egész adásidő alatt fenn tudták tartani a néző érdeklődését. A publicisztikai jellegű műsorok sikere nagy mértékben attól függ, mennyire sikerül közérdekű témát felvetni — ezúttal sikerült, hiszen sokakat érintő (és gyakran bosszantó) kérdést vitattak meg, egyúttal a nézők tudomást szerezhettek a vasutasok erőfeszítéseiről is. Keszeli ezzel a szereplésével is bebizonyította, hogy mint műsorvezető (moderátor) a televízió egyik ígéretes tehetsége. Remélhetőleg a jövőben elég alkalma lesz bizonyítani, hogy ott a helye a legjobbak között. OZOGANY ERNŐ HM. XI. 23. A ÚJ SZÚ „I Egy jelenet a Színház című díjnyertes filmből Bo ndmuk tévéfílmben
