Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-12 / 41. szám

A MEZŐGAZDASÁG MEGSEGÍTÉSE — Fiúk, az eligazítást a napiparancsban megkaptátok, mostantól kezdve pedig az elnOk elvtárs utasításait kell követnetek. (Mikna Sándor karikatúrája) A HŐS — Szoktatok veszekedni a feleségeddel? — Soha. Ha mégis szóváltás támad, én csak elordítom ma­gam, hogy: „Csendl“ — És? — És befogom a számat. GYEREKSZÁJ — Agika, felelj szépen: miért van szemünk? — Hogy lássunk. — Miért van lábunk? — Hogy járhassunk. — Miért van fülünk? — Hogy legyen mit mos­ni... KÖNNYELMŰSÉG Az asszony egy gyúródesz­kával érkezik haza a boltból. A férj méltatlankodik: — Megbolondultál? Nincs Itthon sör, pálinka és te új bú­tort vásárolsz? BÍRÓSÁGON — Kovács, maga nem tudja, hogy ma már nem szabad ver­ni az asszonyt? — És holnap, bíró űr? TÜSKE Némely egyetemista az Is­mereteire, más viszont az is­meretségeire támaszkodik. * * * Vannak gépírónók, akiket nem a kezükért, hanem a lábukért alkalmaznak. * * * A tiltott gyümölcstől könnyebben lehet gyomor- rontást kapni. * • * Napjaink legfontosabb feladata a termékfelújítás, mondta a férj, és benyújtot­ta a válókeresetet. • * • Jó lenne, ha a modern játszóterek mellé építenének olyan tereket is, amelyeken a gyerekek is jól éreznék magukat Palágyi Lajos A hét vicce A lakótelepen egy férfi késó éjszaka irtózatosan trombi­tái. Kiordít az egyik lakó:- Hagyja már abba, végre aludni szeretnék! Mire a trombitás:- Akkor eijátszok egy altatódalt! BÍRÓSÁGON — Hol csókolta meg magát a vádlott? — kérdezi a bíró. — A számat. — Nem úgy gondoltam, ha­nem hol volt? — Az ölében __ BO TRÁNY — Rémes dolog történt. Meghívtak egy esküvőre és a menyasszonyt egyenest a há­zasságkötő teremből vitte el a rendőr. — Borzasztó, mit követett el szegény? — Semmit. A rendőr a vőle­génye volt. REGGEL A fiatalasszony a nászéjsza­kát kővető reggel bosszúsan kel, és kifelé indul. — Hová mész? — kérdezi a férj. — Keresek egy igazi férfit — feleli. — Keress egyet nekem is — kérte a férje. ifaMjtJl I /s^ roM 1 v^A'rv.' I — Ha nem tévedek, akkor esen a termékünkön végre fölfedeztem a minőség parányi jegyeit... (Andrej Sekela rajza) ŐSZINTE A pszichiátriai intézet igaz­gatója mondja az egyik pá­ciensnek: — Kérem, mindenkinek azt mondja, hogy maga Szókratész, most nekem meg azt állítja, hogy maga Napóleon. Hogy van ez? — Magának, már csak nem fogok hazudni, igazgató úr! KIRÁNDULÁSON Két férfi liheg az erdőben. — Nem tudod véletlenül, milyen irányba megyünk? — Biztosan délnek. — Honnan tudod? — Minél többet megyünk, annál melegebb lesz ... KÖLCSÖN Kovács egy kisgyereket ve­zet az utcán. Odamegy hozzá Kiss és így szól: — Milyen gyönyörű kisfia van! A szeme, a szája, az or­ra, mindene szép__Apropó, Ko vácsként, adjon kölcsön egy százast. — Nem adok — mondja ri­degen Kovács. — A gyerek a feleségem első házasságából való. VALAHA A nagymama felsóhajt: — Valaha a tizennyolc éves lányok úgy tudtak főzni, mint az anyjuk. Ma viszont úgy tudnak mulatni, mint az ap­juk... PIACON — Mennyiért adja az almát, bácsi? — Olcsón, öt koronáért. Mennyit adjak, kedves doktor úr? — Egy kilót. De nem va­gyok doktor, biztosan össze­téveszt valakivel. — Dehogyis tévesztem. Min­denkit így szólítok. Az ember sosem tudhatja. — KCs — KÉRDÉS Megkérdik a karnagytól: — Miért mondja erre az énekkarra, hogy vegyes kar, hi­szen minden tagja férfil — Az igaz, de a egyik fele tud énekelni, a másik meg nemi Szöveg nélkül (Eubomír Kotrha karikatúrája) SZOLGÁLATKÉSZ — Dohányzik? — kérdi az orvos a pácienstől. — Igen — feleli a beteg, és megkínálja az orvost cigaret­tával, aki örömmel rágyújt. — Iszik? — folytatta a kér- dezősködést az orvos. — Igen, de sajnos az üveget otthon hagytam. Bombagól (lel Paris) Bíró: Nos, Durand, hall­juk, mit műveit. Durand: Már megbocsás­son, bíró, én semmit sem mű... Bíró: Hogyan? Hogy szó­lított?! Engem, a bíráját?! Durand: Ezt mondtam: „Biró“. Bíró: Így kellett volna mondania: „Bíró úr“l Durand: Ón azonban Du- rand-nak nevezett. Szólítson „Durand úr“-nak, és akkor én is „bíró úr“-nak neve­zem. Bíró: Nyolcnapi elzárásra ítélem a magas bíróság meg­sértése miatt! Ez nem szín­ház, és maga nem azért jött ide, hogy szórakozzékl Nemde, ülnök úr? Olnök úr, csupán azért lökdösöm, hogy felébredjen. Amikor a bíró beszél, akkor tilos aludni. Lesz még ideje, hogy kialudja magát, amikor az ügyvéd emelkedik szólásra. Durand: Éjjel fél egy volt __ Bí ró: Éppen a legjobb Időt választotta a sétára... Mi a foglalkozása? Durand: Művész vagyok. A rádióban szerepelek. Bíró: Mindennap? Durand: Természetesen nem. Bíró: Hallják, ülnök urak? A bíró írta: Fernand Reynaud Monsieur Durand teljesen rendszertelenül keres. Te­hát, már fél egy volt, maga pedig összetalálkozott egy fiatalemberrel, aki, az ügy­védje előadása szerint, ép­pen munkát keresett. Durand: Ostobaság, hiszen borotva volt a kezében 1 Bíró: Újabb hat napi elzá­rásra Ítélem a bíróság meg­sértéséért! Annál inkább, mert az ügyvéd megmagya­rázta, hogy miért volt bo­rotva az ügyfele kezében. Percekkel előbb borotválko­zott meg, és elfelejtette he­lyére tenni a borotvát. És maga mégis megütötte! Igaz vagy nem? Durand: Nem tudom, miért kellett éppen éjjel fél egykor borotválkoznia, de azt tudom, hogy megpróbál­ta kinyitni az autómat. Bi­zonyára azért, hogy levágja p bőrt az ülésekről! Bíró: Tehát, maga meg­ütötte: Ezáltal túllépte a jogos önvédelem határát. Hiszen ez a fiatalember semmit sem akart magától. Az autóval, egy élettelen gépezettel volt dolga ... A törvényt nem azért talál­ták ki, hogy megszegjék. Ha történetesen találkozik vala­kivel, aki éppen beszállt az autójába, akkor nem szabad ököllel rátámadnia, hanem meg kell kérdeznie az Ille­tőtől a nevét, a címét, a családi állapotát, és felkér­ni, hogy várakozzék kis Ide­ig a bűncselekmény színhe­lyén, míg ön tanúkért sza­lad — legalább két tanúti Mit mond erre? Durand: Én... ropántul sajnálom... bíró úr... GELLÉRT GYÖRGY fordítása X. 12. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents