Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-12 / 41. szám

ÚJ szú ku s berendezése ragadta meg a Fi- | nomkerámiaipari Művek egyik fürdő­szobájának, azonban sokkal érdeke­sebb volt a többi fürdőszobai beren­dezéssel szemben az a műanyagkád, amelynek színét gyártói egyeztették a kerámiatartozékok színével. A kád alapanyaga üvegszálerősítésű poliész­ter. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy könnyebb a zománcozott bádog- ikádnál, nem verődik le — tehát jó­val tovább tarthat gyártása pedig minden korábbival szemben összeha­sonlíthatatlanul igénytelenebb ener­getikai szempontból. Ez utóbbi ter­mék bizonyára felkelti a szakembe­rek érdeklődését, hiszen például a Strojsmalt által kiállított színes bá­dogkádak ugyan tagadhatatlanul szé­pek, azonban beszerzésük csaknem reménytelen. A hazai ikiállítők közül a fürdőszoba felszerelési tárgyakat tekintve a znojmói Kerámiagyár mel­lett kétségtelenül nagy sikert aratott a kassai (Koäice) Kerámiaipari Mű­vek, ízlésesen burkolt fürdőszobái­val, konyhájával. Persze, a finomkerámiai termékek nemcsak a konyha- vagy a fürdő­szoba tartozékai, hiszen a Veiké Opatovice-i Samotipari Művek Rájec- Jestfeby-i üzemének cserépkályhája a • pavilonban is (meghitt hangulatot árasztott, s nyilván ezt teszi a la­kásokban is. Ugyan csak egy cserép- kályhát láthattunk, de az említett üzem további nyolcféle kályhacsem­pét állított ki, amelyekből vagy azok kombinációjából tetszés szerinti cse­répkályhát építhet, aki lakásában nemcsak a meleget szereti, de sze­retne becsempészni egy kis roman- : tikát. Eme szűkreszabott összefoglalóban — ahogy már az elején is jeleztük, csak az építkezés fináléjában fel- használásra kerülő építőanyagokra szorítkoztunk, amelyek azonban a legtöbb gondot okozzák a magán­lakás-építőknek, de az építőipari vál- 1 falatoknak is. összegezésképpen csak annyit kívánunk elmondani, hogy ha a CONECO ’80-on bemutatott termé­keknek csak egy részéből lesz állan­dóan elegendő a piacon, akkor min­den lakásépítő elégedettebb lesz, la­kásaink pedig az eddiginél sokkal változatosabbak, ízlésesebbek. Ez azonban elsősorban a gyártó válla­latokon múlik. MÉSZÁROS JÁNOS A cserépkályha — romantika és esz­tétikum itat. L U. dicséret, akik már fél évtizede nagy önállóságról tesznek tanúbizonyságot. Ez év elején az üzemben egy újfaj­ta mozgalommal próbálkoznak az ifjú­sági szervezet tagjai. Hosszútávú munkaversenyt indítottak a minőség javítása érdekében —■ emellett öntu­datosságra is nevelik a fiatalokat. Konkrét feladatokat kell teljesíte­niük, amelyekkel bizonyítják, milyen tettekkel járulnak hozzád munkater­melékenység növeléséhez és a minő­ség javításához. A legjobbak féléven­ként három fokozatot érhetnek el, ilyen sorrendben: „A jó minőség mes­tere“, „A legjobb ifjúmunkás a saját szakmájában“, és az „Aranykéz mes­tere“. Az eddig eltelt időszakban e mozgalomban kedvezőek az eredmé­nyek és az üzem vezetői is sokat vár­nak tőle. Bízunk abban, hogy a mi­nőség javítását célzó módszerek sok­sok követőre találnak. Márcsak azért is, mert amikor a hajógyár üzemi ki­kötőjét elhagyja egy- egy új luxusha­jó, valamennyi hajógyári dolgozót büszkeség tölt el. KOLOZSI ERNŐ MŰSZAKI FEJLESZTÉS A GÉPIPARI FOGYASZTÁSI CIKKEK GYÁRTÁSÁBAN Az utóbbi néhány évtized alatt elter­jedt háztartási gépek és eszközök so­kat változtattak az ember, különösen a háziasszonyok életfeltételeiben. A fia­tal házasok számára ma is nagy öröm a korszerű mosógép, a hűtőszekrény, vagy más konyhai felszerelés beszer­zése-, de különösen nagy eseménynek számított az ilyen bevásárlás huszon­öt-harminc évvel ezelőtt, amikor foko­zatosan divatba jöttek ezek a hasznos cikkek. Már az első egyszerű mosógé­pek, s a hűtőszekrények első típusai is nagy terhet vettek le a háziasszonyok válláról. Leszűkítve a főzéshez, mosás­hoz szükséges időt, számukra Is lehe­tővé tették a1 művelődést, a szórako­zást, különösen a tévéműsorok élvezé­sét. De mint minden, idővel a háztartási berendezések is elhasználódnak, el­avulnak, újakat kell helyettük vásá­rolni. S ha már valaki újat vásárol, szeretné valami jobbal, tökéletesebbel felcserélni a régit. A fejlődés tehát itt sem állhat meg, ezért a háztartási gé­pek gyártásában fokozatosan szóhoz jut az elektronikus, automatikus vezér­lés is, ami további könnyítést jelent a házi munkákat végző nők, férfiak szá­mára. A gépgyártás műszaki fejlesztésében azonban további szempontok is érvé­nyesülnek. A kor követelményeinek megfelelően úgy kell növelni az egyes termékek használati értékét, hogy köz­ben csökkenjen a gyártás anyag- és munkaígényessége. Az utóbbi szempont különösen nagy hangsúlyt kap nap­jainkban, amikor egyre nagyobb prob­lémát jelent a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok beszerzése, s számos termelési és szolgáltatási ága­zatban komoly gondokat kezd okozni a munkaerő-hiány. A gépipari fogyasztási cikkek műsza­ki fejlesztése tehát elég bonyolult fel­adat, hiszen egyaránt ki kell elégíteni mind a felhasználók igényelt, mind pe­dig a hatékony és gazdaságos gyártás követelményeit. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új ter­mények külsőleg is tetszetősök legye­nek, hiszen esztétikai vonatkozásban is számolni kell a növekvő igényekkel. Mindez megköveteli, hogy az illeté­kes szakágazatok intézményes formá­ban is gondoskodjanak a gépipari fo­gyasztási cikkek műszaki fejlesztésé­ről. Az egyik ilyen intézmény, a Gép­ipari Fogyasztási Cikkek Fejlesztési In­tézete PieStanyban, amely a STROJ- SMALT termelési-gazdasági egységhez tartozik, éppen ezekben a napokban ünnepli alapításának harmincadik év­fordulóját. Ez a jubileum alkalmat ad arra, hogy az intézet dolgozói felmér­jék és értékeljék eddigi eredményei­ket, valamint mérlegre tegyék a nép­gazdaság elvárásait, a 7. ötéves terv­időszakra, s a későbbi időkre előirány­zott feladataikat. Az alapításának 30. évfordulóját ünneplő infézet ezért ez év október 16-án tudományos-műszaki konferenciát rendez PieStanyban, a Szlovák Filharmónia Művészeti Házá­ban, amelyen 8 főbeszámoló és 10 ki­egészítő beszámoló hangzik el a gép­ipari gyártás egyes szakterületeiről, fő­leg a lemezalakítás, a tömeges meg­munkálás, az anyagmozgatás, a felszí­ni kezelés, az automatikus folyamat- szabályozás és a műszaki tervezés kér­déseiről. A konferencia keretében ok­tóber 17-én az intézet kísérleti labora­tóriumában bemutatják a technológiai fejlesztés legújabb eredményeit, az in­tézetben előállított gyártóberendezések prototípusait. A jubileumi konferencia megrendezé­sét elsősorban az a körülmény támaszt­ja alá, hogy az aránylag fiatal pieéfa- nyi intézet a háztartási gépek és esz­közök, valamint a gépipari technológiai folyamatok műszaki fejlesztésében gaz­dag múltra (tekinthet vissza, s munka­társai bátran megoszthatják hasznos ta­pasztalataikat a közelálló témakörök­ben dolgozó szakemberekkel, habár meg kell jegyezni, hogy az eltelt há­rom évtized alatt gyakran került sor iránymódosításra, átszervezésre az In­tézet tevékenységében. Deltát ez is a fejlődés velejárója. Ugyanakkor a fen­tiekben vázolt körülmények, a gépipari fogyasztási cikkek gyártmányfejleszté­Marián SvrCek mérnök, a Gépipari Fo­gyasztási Cikkek Fejlesztési intézetének igazgatója 1977-éta áll a jubiláló inté­zet élén. 1979-ben kitüntették „A Szö­vetségi Általános Gépipari Miniszté­rium legjobb dolgozója“ címmel. sének halaszthatatlan követelményei is szükségesnek teszik az olyan eszme­cserét, amely újabb lendületet ad az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásá­hoz. Az intézet munkája kezdetben főleg a széntüzelésű kályhák, a hűtőszekré­nyek, valamint különböző szerelvények fejlesztésére irányult. Kevesen tudják, hogy itt fejlesztették ki többek között azt a 40 literes abszorpciós hűtőszek­rényt is, amely az alacsony áramfo­gyasztás szempontjából a maga idejé­ben nemzetközi csúcsszínvonalat képvi­selt. Ezt követték az ugyancsak sike­res 60, 80 és 100 literes hűtőszekré­nyek, s Itt fejlesztették ki a kevésbé értékes tüzelőanyagokat hasznosító ta- karéktűzhelyeket, továbbá a Ziar, a Club II és a Termolux kályhákat. Tevékenységük már az első évtized után túlnőtte az ország határait. Az intézetet 19594ben megbízták a gépipa­ri fogyasztási cikkek gyártására szol­gáló berdházási egységek kivitelének szervezésével és koordinálásával. Az egyik legjelentősebb akció volt a kubai Santa Clara-i üzem megtervezése és felszerelése, melyhez a gépek és be­rendezések jelentős részét a pieSfanyi intézetben fejlesztették ki, s itt is ké­szítették el. Hasonló feladatokat telje­sített az intézet Vietnam számára is, ahol a kerékpárszelepek gyártásához nyújtottak műszaki segítséget. A hetvenes évek folyamán az intézet feladatköre jelentősen kibővült, főleg azt követően, hogy 1972-ben hozzácsa­toltak két hasonló jellegű munkahe­lyet, éspedig a Bratislava! Technoló­giafejlesztési Intézetet és a STROJ­SMALT brnói fejlesztési és ésszerűsíté­si munkahelyét. A pieSfanyi intézet ku­tatási-fejlesztési tevékenysége jelenleg két alapvető irányban fejlődik tovább. Az A-programban szerepel a háztartási gépek és berendezések egyes kategó­riáinak gyártmányfejlesztése, míg a B- program keretében a gépipari fogyasz­tási cikkek gyártástechnológiájának műszaki fejlesztésére, főleg a gyártási folyamatok automatizálására fordítják a figyelmet. Az A-program feladatai között az in­tézet dolgozói jelentős eredményeket értek el a klimatizáclős és a hűtőbe­rendezések fejlesztésében, valamint a konyhai berendezések korszerűsítésé­ben. A B-program keretében számos be­rendezést, célgépet és gépsort fejlesz­tettek ki a vékonylemezek alakításá­hoz, egyes szerelvények gyártásához, s különösen jő eredményeket értek el az új zománcozási technológiák kifej­lesztésében, amelyek egyúttal jelentős devizamegtakarítást is eredményeztek. Az intézet fejlesztési eredményeit ha­tékonyan alkalmazzák a frydlanti NORMA, a füleki (Fifakovo) KOVO- SMALT, a popradi TATRASMALT a Ceské Budéjovice-i SFINX, a roudnicei MEVA vállalatban, valamint a Myjavaí Szlovák Szerelvénygyárban. Az Intézetben kifejlesztett berende­zések a brnói INVEX kiállításokon is sikeresen szerepeltek, s számos kül­földi országban szabadalmaztatták őket. Az intézet dolgozói többször ré­szesültek magas ágazati és szakágazati kitüntetésekben, ötször nyerték el „A Szövetségi Általános Gépipari Miniszté­rium legsikeresebb feltalálója, tizen­nyolcszor „A gépipar legjobb dolgozó­ja“, ugyancsak ötször ,A STROJ­SMALT legsikeresebb feltalálója“ és ti­zennégyszer „A STROJSMALT legjobb dolgozója“ megtisztelő címeket. Maga az intézet 1966-ban elnyerte a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést, 1975-ben pedig „Az építésben szerzett érde­mekért“ állami kitüntetést kapta. Mivel a gyártmányfejlesztés az utób­bi években egyre inkább az egyes vál­lalatok hatáskörébe kerül, az intézet munkájában nagyobb hangsúlyt kap az említett B-program, melynek keretében előtérbe kerül az egészségre ártalmas és a sok munkaerőt lekötő gyártási műveletek gépesítése, automatizálása, beleértve a robotok és a manipulátorok alkalmazását. A pieSfanyi intézet eb­ben az új feladatkörben számos hazai és külföldi kutatóintézettel működik együtt, a szovjet és a lengyel Intéze­tekkel főleg a zománcozási technoló­giák fejlesztésében, bolgár és magyar intézetekkel ipedig az anyagmozgatás területén. Az intézet 1985-ig kidolgo­zott tevékenységi koncepciójának ered­ményes teljesítése bizonyára elősegíti majd az egészségre ártalmas munka­helyek felszámolását a termelési-gaz­dasági egység vállalatainál, s jelentős mennyiségű munkaerőt szabadít fel a szakágazat és a népgazdaság további fontos területei számára. MAKRAI MIKLÓS A speciális célgépek fejlesztési osztályán befejezés előtt áll a ROTAMAT nevf automatikus megmunkáló berendezés prototípusa, amely egyes alkatrészek gyártásánál 2000 százalékkal növeli majd a munka termelékenységét. A felvé­telen bal oldalon áll Vincent 2ofi, az intézet egyik legaktívabb feltalálója. Eddig 118 találmányt jelentett be, ebből 97-re kapott szerzői bizonyítványt.

Next

/
Thumbnails
Contents