Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-13 / 28. szám
1980 VII. 13. Zakariás megvalósult álma A különben „morva Velencének", „cseh Nürnbergnek" és „fehér Telének" is nevezett városka másik igazgyöngye, amelyről a már említett amerikai műépítész is szólt, a kastély. Baltazar Maio de Vomio, a híres olasz építész építette az eredetileg gótikus vár helyén az 1566—1580-as években, a reneszánsz szellemében. A megrendelő a hradeci Zakariás főúr volt. A napfényes Itália városaiban vált megrögzött gondolatává, hogy az ott megcsodált épületek hasonmásait készíttesse el jóval északabb ra. Olyan tájon, amelyet viszonylag zord éghajlata miatt ,Z€C& <AL<AZZ a mázhauzok. Ezek amolyan hosszú előcsarnokok, amelyekben a középkorban sörözgettek a polgárok. Akkoriban — ez említést érdemel — mintegy hatvan polgár rendelkezett itt a sörfőzés fogával. A mázhauz- ból feljáró vezetett a félémé leire és innét a hátsó traktusba, valamint a felső mázhauz- ba, illetve a földszinten folyosó a ház udvarára, ahol a cselédség lakott szegényes hajlékában. Ahogy váltották egymást a századok, a homlokzatokon úgy színesedett az építészeti stílusok palettája... Valóban, innét a magasból is jól felismerhető az eredeti gótikus elemek mellett főleg a reneszánsz, a barokk és elszórtan a rokokó, az empire, a klasszicizmus és a szecesszió hatása. Az egészben az a legcsodálatosabb, hogy az összhang nem bomlott meg. A tér ma is Telő egyik legnagyobb éke. így nem a véletlen műve, hogy szinte évről évre filmesek keresik fel, hogy itt készítsék alkotásaik külső felvételeit. Ezzel a lehetőséggel a hazai volt jezsuita kolostor — törj meg kísérőm a csendet. — Tor nyában vagy két és fél évszázaddal ezelőtt meteorológiai megfigyelő állomás volt. Ügy mondják, a legrégibb Csehországban. S büszkék vagyunk arra is, bár ez már újabb keletű tény, hogy 1852-ben nálunk nyitotta meg kapuit Morvaország első cseh nyelvű középiskolája. A főteret járjuk és nemcsak a szebbnél szebb — bár helyenként már málló vakolatú —, változatosan kiképzett homlokzatok kötik le a figyelmet, hanem bepillantunk az árkádok mögött egy-egy ház „gyomrába“ is. Több helyen tapasztalom, hogy — nyilván nem csekély fáradtsággal, hozzáértéssel és anyagi beruházással — tökéletesen sikerült a középkort összeházasítani a ma lakáskultúrájának korszerű igényeivel. — Igen, a hetvenes évek elején a cseh kormány műemlékké nyilvánította a város történelmi magvát. De már ezt győri egyetemen, majd 1852-ig tanított a pozsonyi akadémián. Kitűnő pedagógus és filológus volt és ezen túlmenően szorgos a tudományos művek publikálásában is. Hadd említsem meg alkotásainak légiójából a magyar nyelven írt „A magyar nemzet ma- radéki az ősi lakhelyeken" című, 1826-ban megjelent munkáját, továbbá latin nyelvű értekezését Anonymusról, Béla király jegyzőjéről, s a magyar nyelv általa szerkesztett kritikai-etimológiai lexikonját. Érdekességként azt is, hogy kéziratban megmaradt Pozsony lörténetéről szóló műve is. Múltba oltott jelen Telő ma — középkori jellegét őrizve — a szocialista fejlődés útját járja. Erről Ladislav Smach, a vnb titkára beszél: — Az április elején integrált 8 kisközséggel együtt most már 6700 lakosunk van. Sokrétű igényeknek kell eleget tennünk. S ebben segítségünkre vannak nemcsak az állami szervek, hanem maga a lakosság is. Elég megjegyeznem, hogy ebben az ötéves tervidőszakban csak a választási program és a Z-akció keretében mintegy 30 millió korona értékű létesítményt építettünk, illetve építünk. Legnagyobb, tízmillió koronás beruházásunk az óvoda és a bölcsőde, amely 1980—1981-ben készül el. — Vannak azért gondjaink is — teszi hozzá Antonín Némec, a vnb elnöke. — A legnagyobb talán az, hogy turisztikai központ vagyunk, de szállodai kaA felvétel egy éve készült. Most mér a befejezéséhez közeledik a bölcsőde és az óvoda építése Felvételek: szerző (2) és J. Simáőek A reneszánsz stílusú kastély főbejárata előtt filmesek mellett éltek a magyarok is, akik részben itt forgatták a Fekete város című tévéfilmet. De három ízben jártak itt nyugatnémetek és lengyelek is, hogy celluloid szalagra vegyék történelmi filmalkotásaik hátterét. Ottjártamkor Ludvík Ráta cseh rendező készített itt felvételeket Valami van a leveqőben című filmjéhez. f — Tőszomszédságunkban a megelőzően sok minden tör tént, hogy Teilet megőrizzük az utókornak. Az ötvenes évek elején tatarozták a főtér há zait. Később a megemelkedett talajvíz-szint veszélyeztette a házak alapjait. A kladnói bá nyászok siettek városunk se gítségére és megoldották a problémát. Az illetékes szervek azóta is nagy összegeket for dítottak a műemlékek tatarozására. ma is „morva Szibériának" neveznek. Volt miből álmaiba életet lehelni. Felesége, Waldstein Katalin birtokain gazdag ezüstbányák ontották a fedezetet. S így elkészültek a szemet gyönyörködtető reneszánsz paloták, az egész kastélykomplexum, amelynek méreteire jellemző adat, hogy télről-télre ezer köbméter bükkfát fűtöttek el kandallóiban. Csodák csodájára átvészelte a századokat a berendezésnek, a rengeteg műkincsnek javarésze is. Még a kastély volt urának, feleségének és fiának hamvait is őrzi a díszes kápolna pompás sírhelye. Sok-sok év telt el azóta, s nemrég valahol külföldön elhunyt a kastély felszabadulásunk előtti utolsó ura, a Lieh tenstein grófok egyike is. Magyar vonatkozások morva földön A városnak van némi közve tett magyar vonatkozása is. Nem az, hogy egyes filológusok szerint elnevezése a Telek tu lajdonnévből származik. Ez ugyanis feltevés, melynek hitelét gyengíti, hogy a múltban a települések nevét igen gyakran egy-egy folyó neve adta. Márpedig az itt kanyargó folyót bizonyítottan réges-régtől Telőnek nevezik . . . Viszont 1784-ben itt született Rehor Dankovsky, egyike az első szláv összehasonlító nyel vészeknek és történészeknek, aki a bécsi egyetem elvégzése után görögszakos tanár lett a pacitásunk szinte a nullával egyenlő. S még egy dolgot szeretnénk elérni. Azt, hogy beleegyező választ kapjunk a Jih- lavai járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztályától, amelytől kértük egy műemléktatarozó csoport létesítésének engedélyezését. Ez nem is any- nyira pénz, mint inkább építőipari kapacitás kérdése, de egyes műemlékké nyilvánított házak állapota feltétlenül sürgeti ezt a lépést. • * * * Távozóban bennem zsong mindaz, amit ebben a városban láttam és hallottam. Ám hirtelen megzavar a szembe szökő látvány. A Cseh-Morva Fennsík festői dimbes-dombos táján kanyargó országút mentén elszórtan, gazzal benőtt szürke vasbeton erődítmények rútítják a békésen zöldellő vetést. Jó négy évtizede, a polgári köztársaság alkonyán, az lett volna a küldetésük, hogy gátat emeljenek a barna áradat útjába. Nem így történt. Münchenben más döntés született és Hitler szinte puskalövés nélkül kebelezhette be a Szudéta-vidé- ket, majd Európa szívét. A következmények, a világháború hat esztendeje még élénken él a korosabb nemzedékek emlékezetében ... Lám — sejlik fel bennem a gondolat — a sok vonatkozásban valóban sötét középkornál, amelynek mégiscsak van féltve óvott értékes hagyatéka számunkra, mennyivel sötétebb volt a fasizmus terjeszkedésének kora . .. GÄLY IVAN Az árkádos főtér egy része Hajdanában kereskedelmi utak húzódtak itt délről Csehország felé. Dúsgazdag hübéruraknak és a feltörekvő városi polgárságnak csengő aranyakért, csillogó ezüstért szállították errefelé pénzsóvár kalmárok csikorgó kerekű kordéi az áhított portékát. A harmincéves háború dúló zsoldosai, kegyetlen korok ilyen és amolyan hadai kőkeményre döngölték ezt a talajt. A tájba belesimuló kisvárosok időket átvészelt csodálatos épületei ma már a középkornak csak a verőfényes oldalára, az akkori gondolkodó, cselekvő, alkotó ember kezenyomára emlékeztetnek. A rombolás, az emberölés, a népsanyargatás sok-sok tényéről a szólni képtelen palota, patríciusház, templom és bástyafal vajmi keveset árul el. Csak a levéltárak és a múzeumok adnak megközelítően bű ké pet a ködbevesző régi időkről. De azért becsüljük és óvjuk a múlt koroknak ezeket a ránk maradt tanúit. Városépítészeti csoda Előttem utam célja: Tele. Kisváros az osztrák határ közelében, Morvaország délnyugati csücskében, amely hazánkban a leghívebben és a legösszefogottabban megőrizte a középkor építészetének patinás jellegét. Évente hozzávetőleg 150 ezer érdeklődő, turista keresi fel. Nemcsak hazaiak, hanem távoli országokból érkezők is. Egy neves amerikai műépítész, Richard Neutoc azt írta róla, hogy a világ legnagyobb városépítészeti csodája. Szerinte Telőben megtestesül a városfejlesztő cseh népi zsenialitás, egybeötvöződve a kastélykomplexum világszínvonalú műépítészeti remekével. A város vízi erődítmény volt. Vastag kőfalak, két oldalról halastavak, vizesárkok vették, illetve veszik körül. Hradec feudális urai fektették le alapjait a 14. század második felében. De már annak előtte a 13. század elején épült, csaknem ötven méter magasba törő, eredetileg későromán stílusú, majd gótikussá átalakított templom- torony felkiáltójelként figyelmeztetett a hradeci urak birtokára. Egy másik domináns pontról, a Szent Jakab plébániatemplom tornyából pásztázza végig tekintetem a szinte tenyeremen nyugvó városképet, fosé) Re meS, a helybeli mezőgazdasági középiskola tanára, Telő múltjának legavatottabb ismerője, a lábunk alatti mélyben trapézalakban nyújtózkodó főtérre mutat: — Alaprajzát mindmáig megőrizte. Fejlődésének fénykora azonban a 16. század, a reneszánsz kora. Megmaradtak a régi szűk, esetenként 35 méter mélységű, 7—8 méter szélességű parcellák. A teret övező gyönyörű árkádok alól nyíltak \ 9
