Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-05 / 40. szám
ÚJ szú isao. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésének irányvonalát a CSKP XV. kongresszusán határozták meg. „A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése során mindazt, ami bevált, meg őrizzük és továbbfellesztjük. Ugyan akkor új módszereket alkalmazunk, mindenekelőtt ott, ahol a régiek nem jelelnek meg az új követelményeknek. Mindez megköveteli, hogy a tervezés magasabb színvonalú legyen, hogy fokozzuk a gazdasági ösztönzők hatékonyságát, hogy tökéletesítsük ,az irányító és szervező munkát, hogy még jobban bekapcsoljuk a dolgozó kát az irányításba“ — állapította meg Husák elvtárs a CSKP XV. kongresz- szusán. A CÉLPROGRAM A TÖKÉLETESÍTETT TERVEZÉS ESZKÖZE A fent említetteket figyelembe véve, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex in tézkedések kidolgozásánál a fő hangsúlyt a tervezés tökéletesítésére helyezték. A célt többféle módon érhetjük el, elsősorban azonban a célprogramokkal, amelyek tematikus, rendszerezett és komplex tervezés elvein alapulnak. A 7. ötéves tervben ezt a célt az állami célprogramok segítségével érjük el. A célprogramok feladata az lesz, hogy elősegítse a termelési folyamatok műszaki színvonalának és a termékek fogyasztói értékének jelentős javulását, az export növelését, illetve az import csökkentését, a szükségletek csökkentését, az energia, az anyag és nyersanyag ésszerűbb kihasználását, a munka terme lékenységének fokozását és a munkaerővel való takarékoskodást. A tervezés tökéletesítésének másik fontos elemét a koordinációs tervek alkolják. Ezek a tervek a kutatás-fej lesztés gyártás ciklus komplex biztosításának kiindulópontját képezik. Olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek elősegítik a műszaki-fejlesz tési feladatok teljesítését, a kutatás megkezdésétől egészen a gyártás befejezéséig. A tervezés fontos része lesz a köz ponti tervezés. Ez mindenekelőtt azt célozza, hogy kellőképpen felhasználják a dolgozóktól jövő kezdeményezéseket. Az üzemek és a termelési-gazdasági egységek nagyobb fel adatok elvégzésére fognak törekedni, mint amilyeneket a központi terv előír. Az üzemek anyagilag is érdekeltek lesznek abban, hogy a tervek kidolgozásánál jobban feltárják a tartalékokat. A komplex intézkedések világosan és egyértelműen megerősítik, hogy pártunk gazdaságpolitikájának alapvető gazdasági eszköze csakis az állami, központi nemzetgazdasági terv lehet, s hogy csak akkor érhetünk el jobb eredményeket, ha tökéletesítjük a terv kidolgozását és megvalósító sát. A szocialista gazdaság optimális működése nem képzelhető el az állami irányító szervek aktív munkája nélkül. A szocialista gazdaság egységes, hierarchikusan felépített gazdasági rendszer, amelytől nem idegen az irányítás egyes láncszemei közti kapcsolat, hanem nagyon is jel lemző rá. A termelőerők növekvő társadalmi jellegével és a termelési viszonyok érettségével összhangban törvényszerűen egyre erőteljesebben kell, hogy megmutatkozzon a köztük lévő közvetlen kapcsolat. Ez mindenekelőtt azokra a területekre vonatkozik, ahol elengedhetetlen az össztársadalmi szempont, mint például a társadalom komplex gazdasági programjainak kidolgozásánál, a tudományosműszaki fejlesztés irányításánál, a beruházási politika meghatározásánál és megvalósításánál. A probléma nem a központi irányítás közvetlen kapcsolatainak meg határozásában, hanem azok helye tartalommal való megtöltésében rejlik. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése során szükséges, hogy a gazdasági törvények objektív létezéséből induljunk ki, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsuk az anyagi és' gazdasági folyamatokat, hogy meg tudjuk oldani a felmerülő konkrét össztársadalmi és ügyintézési problémákat. A komplex intézkedések ezeket a követelményeket teljes mértékben figyelembe veszik, és számolnak a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésével. ERŐSÖDJÖN AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ÉS A FELELŐSSÉG A másik fontos terület, amelyre a komplex intézkedések nagy súlyt helyeznek, az, hogy megerősödjön az anyagi érdekeltség. Ezt a feladatot teljesíti a hozrascsot-irányítás megerősítése. A komplex intézkedések azzal számolnak, hogy növekszik a termelési egységek felelőssége. A beruházások terén fokozódik a saját forrásokból és a bankhitelekből származó beruházások részaránya. Az állami költségvetésből a hasznosság elvének szigorú megtartása alapján fogják támogatni a szervezeteket. A hozrascsot fejlesztésének különleges területe az, hogy a kollektívákat és az egyéneket a konkrét eredmények alapján fogják értékelni és jutalmazni. Ahhoz, hogy a hozrascsot-irámyítás teljesíthesse feladatúi, minőségileg új feltételek között is, szükséges, hogy megváltozzon a béralap létrehozásának módja. Megváltozik annak az alapnak la létrehozási módja, amelyhez kötődik az alapbér fő része. A „bruttó termelés“ mutató helyett a béralap említett részének létrehozása, ezután a „módosított. teljesítmény“ mutatóhoz kapcsolódik. A „bruttó termelés“ mutatója többek között magába foglalta az anyagi költségeket, de nem fejezte ki, hogyan vette ki részét az üzem az újonnan kitermelt értékek létrehozásából. Ez a módszer gyakran tér el a gazdaságosságtól. A „módosított teljesítmény“ mutató úgy jön létre, hogy az összteljesítményből levonjuk az anyagi költségeket, a szolgáltatásokra, a tüzelőanyagra és energiára fordított ösz- szeget, valamint a nem produktív költségeket. Ez a mutató tartalmazni fogja tehát a bért, a szociális biztosítást és a nyereséget. A „módosí tott teljesítmény“ így kifejezi az üzem, vagy a termelési gazdasági egység által végzett élő munka nagyságát, aktívan fog hatni az anyagi költségek csökkentésére. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztése, a differenciált anyagi érdekeltség szempontjából még nagyobb jelentősége lesz a bér mozgó része létrehozásának. Ez a bérrész a komplex intézkedések megvalósítása során a rentabilitáshoz kötődik. Korábban a rentabilitást a nyereség és az önköltség viszonyaként kezelték. Ennek fogyatékossága az volt, hogy nem vették figyelembe kellőképpen az üzem rendelkezésére átló termelési készletekhez fűződő viszonyát. A komplex intézkedésekben a rentabilitást a nyereség és a termelési készlet viszonyaként határozzák meg. Ez a imutató arra kényszeríti a termelőt, hogy jobban kihasználja a rábízott termelési készletet, elősegíti, hogy a termelési készlet (épületek, gépek, berendezések) értéke mielőbb megtérüljön. Az említett feladatok megvalósításában a dolgozókat a bér mozgó részével (jutalmak) teszik érdekeltté. Ez a bérrész az egész bér húsz'százalékát fogja képezni. A tervezés tökéletesítésén kívül a komplex intézkedések számolnak a termékértékesítéssel kapcsolatos gazdasági eszközök jobb kihasználásával. A termékértékesítésnek a szocializmusban más tartalma, jellege van, más célt ikövet, mint a kapitalizmusban. Létezik azonban, s ésszerű kihasználása a tervszerű irányítás hatékonyságának elengedhetetlen feltétele, de a termékértékesítés nem szolgálhat az irányítási rendszer kiinduló pontjául. Azért, mert egyedül nem oldhatja meg sem a fejlesztési, sem pedig a regulációs feladatokat. A termelés célja a szocializmusban nem az érték. A komplex intézkedések néhány szempontból befolyásolják a termékértékesítést. A hozrascsot-irányítás alapelemeivé válnak a szövetkezetek, a közép fokú termelési gazdasági egységek, amelyek néhány eddig viszonylag önálló egységeket egyesítenek. Az üzemközi kapcsolatok ezzel belüzemi kapcsolatokká válnak. A KOLLEKTÍVA ÉS A TÁRSADALOMI ÉRDEKE A tervszerű irányítási rendszer tö kéletesítése nagymértékben függ attól, hogyan sikerül a termelési kollektíva célját összehangolni az össztársadalmi érdekkel. A termelési egység gazdasági ösztönzője attól függ majd, hogyan teljesíti szállítói szerződéseit, milyen minőségű termékeket gyárt, hogyan növeli a munka termelékenységét, mennyire csökkenti az önköltséget, illetve növeli a nyereséget. Mindez hatással lesz a termékértékesítésre, s mindezt figyelembe kell venni a komplex intézkedések magyarázatánál. A termékértékesítés nagyon szorosan kapcsolódik az anyagi érdekeltséghez, illetve a gazdasági ösztönzőkhöz, pedig a két fogalmat nem lehet azonosítani. A tökéletesített irányítási rendszerben megnő ia gazdasági ösztönzés szerepe, mert az a dolgozók kezdeményezése további fejlesztésének döntő tényezője. A tökéletesített irányítási rendszerben jól érvényesül a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti elosztásról szóló törvény. A bérek közeledése a szocialista gazdaság fejlettségének mutatója, de csak akkor, ha a bérfeszültség csökkenése a munka meny- nyijége és jellege közti különbség csökkenésének az eredménye. Ha ez nem így történik, akkor ellentétbe kerül a szocialista jutalmazással. A komplex intézkedések azt célozzák, hogy megerősödjön a jutalom függősége a munka eredményeitől. Az intézkedések következetes megvalósítása elősegíti az indokolt, még nagyobb differenciálást, a termelési egységek között. Megnő a dolgozók igénye az iránt, hogy a leghasznosabban kihasználják a munkaidőt. A munkaszervezés megjavításával, új berendezések üzembe helyezésével, a dolgozók szakképzettségének fokozásával megoldódik a munkafegyelem néhány kérdése. A munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti elosztás törvénye így az eddiginél még jobban hat a CSKP XV. kongresszusa által meghatározott irányvonal teljesítésére: a társadalmi termelés hatékonyságának és a munka minőségének növelésére. A komplex intézkedések megvalósításával kapcsolatos igényes feladatok törvényszerűen megkövetelik, hogy lényegesen javuljon a rtiunka minősége az irányítás minden fokán. Az üzemekben, a termelési-gazdasági egységekben és az efsz-ekben ez azt jelenti, hogy növekszik a kezdeményezés, a tervek teljesítése és a szükségletek kielégítése terén fokozódik a hosszú távú anyagi érdekeltség a hatékony gazdasági növekedés forrásainak feltárásában és megvalósításában. A komplex intézkedések megvalósításának következtében megszületnek az ésszerű kapcsolatok az irányítás egyes fokai között (a kormány, a minisztériumok, a termelési gazdasági egységek és üzemek között). Az a feladat, hogy megerősödjön az ellenőrzés, az irányítás minden szakaszán. A gazdasági ösztönzés szerepének növelésével tökéletesíteni kell az irányító és szervező munkát, magas erkölcsi, politikai és szakmai követelményeket kell támasztani a vezető dolgozókkal szem ben. Itt mindenekelőtt az elkötelezettségről a döntés hatékonyságáról, a problémák energikus megoldásáról ős társadalmi felelősségről van szó. ' A komplex intézkedések megvalósítása minőségileg új szakaszt jelent a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésében a népgazdasági problémák megoldásában. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az Is, hogy meg változzon az emberek, gondolkodás- módja és tevékenysége. A komplex intézkedések 'bevezetése tehát meg követeli az elavult nézetek és eljárások leküzdését a rutin és a mara- diság száműzését, valamint azt, hogy az elfogadott intézkedéseket összekapcsoljuk a népgazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok megoldásával. A komplex intézkedéseket úgy kell magyarázni, hogy mindenki megértse azok értelmét, hogy ennek alapján megszülessenek a feltételek a kezdeményezés további fejlődéséhez, a dolgozóknak az irányításban való részvételéhez. El kell érni, hogy a dolgozók munkahelyük ligazi gazdáivá váljanak. Fontos lesz, hogy a dolgozóik megértsék: hogyan hal jövedelmükre a jó, vagy a rossz munka. A komplex intézkedések gyakorlati megvalósítása átgondolt, magas színvonalú tömeg politikai munkát igé nyel a pártszervekben, az állami szervezetekben, a gazdasági szervezetekben éppúgy, mint a társadalmi szervezetekben. Szükséges, hogy a komplex intézkedéseket a marxizmus—leninizmus szemszögéből magyarázzuk meg. Rá kell világítani a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerében végbemenő minőségi változások szükségességére, amelyekre a belső és külső feltételek megváltozásának következtében kerül sor. Figyelemmel kell kísérni azt, nehogy illúziókat tápláljanak arról, hogy egyszerre sikerül minden előttünk álló problémát orvosolni. Ellenkezőleg. Állandóan hangsúlyozni kell, hogy a komplex intézkedések megvalósítása kitartó, türelmes munkát és a munkafegyelem megszilárdítását igényli. A komplex intézkedések megvalósításával kapcsolatban megnövekszik a pártszervek és gazdasági szervezetek ellenőrző szerepe. Növekszik felelősségük, az emberek szakmai és politikai felkészítéséért, valamint azért, hogy a komplex intézkedések valóban elősegítsék a népgazdaság további fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldását. Teljes mértékben érvényesek Gus- táv Husáknak, a CSKT KB 15. ülésén elhangzott szavai: „Ma az a döntő, hogy a komplex intézkedéseket következetesen lebontsák, hogy minden szerv egységesen és a legnagyobb felelősségérzettel fogjon hozzá megvalósításukhoz, hogy maximális gondossággal készítsék elő fokozatos életbeléptetésüket, hogy valóban a népgazdaság feladatai hatékony megvalósításának eszközeivé váljanak“. DANIEL SEBŐ professzor Kitartó MUNKÁRA * fEGviau van szükség Miről is van szó tulajdonképpen a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedésekben?
