Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-28 / 39. szám
* « KÉRDÉS — Jenő nem felejtetted el, hogy most van a házasságkötésünk tizenötödik évfordulója? — Nem felejtettem el, de már olyan régen volt, hogy megbocsájtottam nekedl AJÁNDÉK A gyermekek arról beszélgetnek az iskolában, hogy ki milyen ajándékot kap születésnapjára. Pistike szemlesütve rebegi: — Engem a születésnapomon mindig megver az apu! — És miért? — Azt mondta, hogy miattam kellett megnősülnie ... NŰI DOLGOK — Az én férjem már megöregedett. — Honnan tudod? — Amikor bemegyünk a vendéglőbe, először az étlapot mustrálja, és nem a pincérnőt! r » STANISLAW JERZY LÉC Fésületlen gondolatok A gyáva humorista csupán egyetlen viccet csinál Magának. A sátán alattomos. Megjelenhet egyszerűen sátánként is. A világkép retusálását az ember sem úszhatja meg szárazon. • • • Nehéz úgy felemelt feijel járnunk, hogy közlőn ne hordjuk fenn az orrunkat. Egynémelyik zebrának a rácsok mögött kellene ülnie ahhoz, hogy fehér lónak lehessen tartani őket. Igen, le kell rántani a leplet az emberről. Csak attól kell óvakodni, hogy közben a szennyes fehérneműjét is föl ne' fedjük. Ahhoz, hogy a törpék megnőjenek, mások csontjaira van szükségük. A Ixttnak két vége vari. Vigyázz, hogy ne kerülj az egyikre sem. Ügy telítve vagyok az optimizmussal, hogy már egy morzsányival sem fér több belém. Ne lőjj a próbabábukra. Készek arra, hogy emberként támadjanak föl az emlékezetedben. TÖTH LÁSZLÓ fordításai — Doktor úr, ezúttal maga vegyen egy mély lélegzetet. — Miért? — Mert megmondom, mennyit számláztunk a javításért! A HATArALLOMAS A vámvizsgálat után az egyik autós izgatottan megkérdi a másiktól: — Találtaik magánál valamit? — Hála istennek, Igen. — Hála istennek? Miért? Mit találtak? — A szemüvegemet. Napok óta kerestem. OTTHON A játékvezető felesége kifakad egyik vasárnap délelőtt: — Nem tudom, miért kell menned minden héten bíráskodni. Azt a pár pofont megkaphatod otthon isi SZÜLÉSZETEN Két ideges férfi cigarettázik a szülészet folyosóján. Az egyik megszólal: — Ezt a balszerencséti Éppen szabadságon voltunk, amikor az asszonyt be kellett hozni. Mire a másik: — Mit szóljak én? Mi épper. nászútra indultunk! SAPKA A borbély megkérdezi az egyik fiatalembert: — Maga, ugye, nemrég szerelt le? — Igen, de honnan tudja? — Találtam a hajában egy katonasapkát... DEFINÍCIÓ Megkérdik Cicvarekot, miképpen jellemezné a házasságot. Rövid gondolkodás után így szól: — Három év kölcsönös iste- nítés, három év veszekedés és harminc év kölcsönös eltűrés ... javítja a vízvezetéket! (Elek Tibor rajza) lassüsAg Egyszer azért támadt zűröm a rendőrséggel, mert túl lassan vezettem az autót. — Hogyan lehetséges ez? — A tulajdonos biciklin utolért! A HÉT VICCE Fiatal újságárus lépked az utcán, hátán nagy táska, kitömve különféle újságokkal. Egy néni odaszól hozzá:- Szegény fiú, ugye milyen nehézséget okoznak neked ezek az újságok! Mire a fiú:- Nekem ugyan nem. Én egyiket sem olvasom! Mese felnőtteknek A FÜRÖ ÉS A KALAPÁCS Egyre több panaszlevél érkezett a szögektől a fúróhoz. — Tehetnél végre valamit a imi érdekünkben is — könyörögtek a feladók. — Ez a kegyetlen szadista számtalan társunkat verte már agyba- főbe. Hiába rimánkodunk, jajgatunk, nem ismer Irgalmat. Ha ez továbbra is így megy, valamennyien a fába szorult féreg szánalmas sorsára jutunk. Te maradtál egyetlen reményünk; fúrd meg őt, s mi a facsavarnál is hűségesebb követőid leszünk — ígérték határtalan kétségbeesésükben. A fúró elégedetten mosolygott, bár tisztában volt vele, hogy a kalapács ellen tehetetlen, hiszen az csupán a dolgát végzi. Az egyik levél azonban szöget ütött a fejébe. Ugyanis arra figyelmeztette, hogy a kalapács a harapófogóval és az üllővel szövetkezve, hogy az izzó szénről ne is beszéljünk, vésőt akar kovácsolni belőle, mármint a fúróból. — Ez már több a sóiknál — csava- rintott egyet a fúró a derekán, s elhatározta magában, hogy ha magát a kalapácsot képtelen is, legalább a nyelét megfúrja. Azonnal munkához látott, de néhány fordulat után letörött a hegye. Félelmében teljesen megfeledkezett róla, hogy a kalapács nyelét kemény fából faragták. A KAKUKK ÉS A SZARKA Egész nap azon vitatkoztak a madarak, megválasszák-e a szarkát pénztárosnak, ahogy azt az elnöklő sas javasolta. Végül is úgy határoztak, hogy a döntést elnapolják. A kakukk sehogy sem tudott naptrendre térni a szokatlan jelenség telett, de hiába törte a fejét, nem értette, mi kényszerítette a sast ilyen ostobaságra. Hiszen az egész erdő tudja, hogy a szarka teljesen képtelen Ilyen bizalmi tisztség betöltésére. Sőt, a harkály szerint kimondottan kleptomániás, a barázdabillegető pedig közönséges tolvajnak tartja. Ezért hosszú töprengés után úgy látta jónak, hogy megtanácskozza az ügyet a bagollyal. — Ügy hírlik, kedves barátom — mondta a bagoly a harkálynak, hogy a sas valami atyafiságba keveredett a szarkával. Szomorúan tért vissza kakukk a fészkére. — Mi bántja, drága szomszéd? — érdeklődött a szajkó izgatottan. A kakukk könnyes szemmel panaszolta el bánatának okát. — Micsoda visszaélés! — sóhajtott fel a szajkó, s alig várta a hajnalt, hogy ezt a gazságot a napvilágra hozza. Másnap egyhangúlag megválasztották a szarkát pénztárosnak, s felszólították a kakukkot, hogy szétszórt fiókál után a tartásdíjat ezentúl a közös kasszába adja. SZENK SÁNDOR ísaa. IX. 2 í
