Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-28 / 39. szám
Átgondolt irányítási és szervezési módszerekkel HATÉKONY PÄRTMUNKA A LOSONCI (LUCENEC) JÁRÁSBAN Járási pártszervezetünkben céltudatosan arra törekszünk, hogy a pártszervek és -szervezetek munkamódszerei, összhangban a fejlődés követelményeivel, átgondoltabbak és hatásosabbak legyenek. Ezt azért tesz- szük, mert ia múlt évi beszélgetések a kommunistákkal azt bizonyították, hogy egyes munkamódszerek az igényes politikai, ideológiai és gazdasági feladatok kitűzésében és megszervezésében nem minden esetben eléggé hatásosak. A növekvő feladatok teljesítése egyre behatóbb és átfogóbb elemzést követel meg, amely a pozitív eredmények mellett feltárja a hibákat, a nehézségeket, azok objektív vagy szubjektív jellegét lés okozóit. Ez azért fontos, Ihogy a pártszervek és szervezetek a feladatok teljesítésénél jobban tudják elemezni a kommunisták tevékenységét. Ennek a szükségességét a pártszervek és -szervezetek nemcsak hogy magukévá tették, hanem (azt munkájukban -alkalmazzák is. Például a gazdasági jeladatok teljesítésének értékelésénél nem elégszenek meg az eredmények szemléltetésével, hanem véleményezik az eredmények elérésénél alkalmazott eljárásokat, intézkedéseket, munkamódszereket és nem utolsósorban a kommunisták munkáját. Hasonlóképp járnak el a hibák és fogyatékosságok megítélésénél. Azokat, akik figyelmetlenségükkel és felelőtlen munkájukkal előidézték a hibákat és a tervfeladatok nem teljesítését, felelősségre vonják, dorgálásban, sőt megrovásban részesítik. Az említett munkamódszereket alkalmazza a járási pártbizottságunk is a párt- és az ideológiai aktíva munkájának értékelése során. A jő munkáért nyilvános elismerést fejez ki, viszont bírálja, sőt pártbüntetést ad azoknak, akiknek munkájában mulasztást, felelőtlenséget észlelt. Még szigorúbban jár el a nómenklatúrás káderekkel, vezető gazdasági dolgozókkal szemben, akik a párt jóváhagyásával töltenek be felelős funkciókat. A pártirányítás színvonala emelésének alapja a céltudatos tervezés„ személyes felelősség és nem utolsósorban az ellenőrzés, amelyek a lenini munkamódszer elválaszthatatlan részei. Ez azonban megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek figyelmüket az időszerű fő feladatokra összpontosítsák és azokat munkatervükbe foglalják. Ennek érdekében nagy súlyt helyez járási pártbizottságunk a munkatervek összeállítására. Az alsóbb pártszerveknek és alap- szervezeteknek a munkaterveik kidolgozásához kisegítésként meghatározza a fő feladatokat, és problémákat, amelyek megtárgyalása, szervezése és teljesítésük ellenőrzése a pártirányítás minden szintjén elengedhetetlen. Általában olyan feladatokról van sző, amelyeket az egész járási pártszervezetnek kell teljesítenie, mint például a pártba való felvétel, a párttagok minősítése, nevelése, aktivizálása a politikai tömegmunka és a gazdasági propaganda továbbfejlesztése, valamint az igényes gazdasági feladatok egyenletes teljesítése. Ehhez hozzájárul a kommunisták konkrét és aktívabb munkája, a pártszervek és -szervezetek egyre átgondoltabb és céltudatosabb tevékenysége a járásban. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy a pártszervezetek tárgyalásai konkrétak legyenek, mentesek a formalizmustól és eredményesek a gyakorlatban, a kommunisták tevékenységében. Ennek érdekében arra irányítjuk a pártszervezetek figyelmét, hogy a kommunisták széles körű bevonásával, gondosan készítsék elő a taggyűléseiket, a taggyűlés menetét, határozati javaslatait. Bevált az a munkamódszer, hogy a tagsággyűlések előkészítésébe a pártbizottság bevonja a párt- csoportokát, a gazdasági vezetőket a tömegszervezetek tisztségviselőit, aszerint, milyen jellegű a taggyűlés programja. Az említett munkamódszer igényes és eredményes, a taggyűlések betöltik a kommunisták iskolájának szerepét. Tárgyalásaik konkrétabbak, minőségileg színvonalasabbak, jobb a kommunisták részvétele és megnövekedett az aktivitásuk a vitában. Erről tanúskodik az is, hogy az első félévben a taggyűléseken az átlagos részvétel elérte a 92,1 százalékot, a vitába pedig a megjelentek több mint egyharmada kapcsolódott be. Ehhez az Is hozzájárul, hogy a tagság előre ismeri a taggyűlések programját. Kollektíván készítik elő a határozati javaslatokat is, és ügyelnek rá, hogy azok konkrétak és ellenőrizhetők legyenek. Fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok, amelyek a pártszervezet vezetősége által jóváhagyott munkatervük szerint dolgoznak. Munkájukat a pártalapszervezeti bizottság irányítja. Mind a pártibizottságtól, mind a taggyűléstől konkrét feladatot kapnak, amelyeket megtárgyalnak, teljesítésükről gondoskodnak és ellenőrzik a jogkörük és tevékenységük területén. Tevékenységükről, a feladatok teljesítéséről a dolgozók megjegyzéseiről, kéréseiről, javaslatairól tájékoztatják a pártbizottságot és közösen meghatározzák a további eljárást. A pártcsoportgyűlések igen élénkek, ők azonban a kapott feladatokat nem minden esetben oldják meg, teljesítik, ami abból adódik, hogy nem minden területet és problémát ismernek alaposan. Éppen ezért a pártbizottságokat arra ösztönöztük, hogy a pártcsoportok vezetőit tájékoztassák a feladatokról, az adott helyzetről, munkájukat még következetesebben Irányítsák. Járási pártbizottságunk annak érdekében, hogy a pártcsoportok munkája magasabb színvonalú legyen, a pártcsoportvezetők részére minden évben megszervezi a több napos bentlakásos tanfolyamot. Így járt el a múlt évben is, amikor a több napos tanfolyamon az időszerű feladatok ismertetésén kívül nagy figyelmet fordított a munkamódszerek elemzésére a legjobb tapasztalatok általánosítására. Az említett tanfolyamot ebben az lévben ds (megismételjük, s a fő súlyt arra helyezzük, hogy a pártcsoportok vezetőit behatóan megismertessük azokkal a feladatokkal, amelyek az évzáró taggyűlések előkészítésére vonatkoznak. Azt a célt tűztük ki, hogy a pártcsoportok behatóan és igényesen értékeljék tagjaik munkáját, az egyes határozatok és konkrét feladatok teljesítését. Járási pártszervezetünk a XV. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésében általában jó eredményeket ért el. Több mint ezerötszáz tagjelölttel és fiatal kommunistával erősítette sorait, akiknek több mint 70 százaléka munkás és szövetkezeti tag. Megnövekedett a kommunisták aktivitása is, ami megmutatkozik a párthatározatok következetes teljesítésében, a pártoktatás, a politikai tő- megmunka és a gazdasági propaganda színvonalának és minőségének növekedésében. Ezt bizonyítja az is, hogy a közép- és a felsőfokú pártoktatásban beosztott kommunisták 53 százaléka vesz részt és évente het- ven-nyolcvan hallgató fejezi be tanulmányait a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén, igen jó eredménynyel. Példa erre a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének magyar tanítási nyelvű osztálya, amelynek az előadásain és szemináriumain a hallgatók átlagos részvétele 95 százalékos volt, és a 31 hallgatóból 16 tett záróvizsgát kitűnő eredménnyel. Járásunk üzemeiben, városaiban és községeiben 41 agitációs központ és 137 agitációs kollektíva végzi a tömegpolitikai és agitációs munkát. Azonban az elért eredmények mellett vannak bizonyos fogyatékosságaink és nehézségeink is, amelyeket csakis következetesebb munkával és még hatásosabb munkamódszerek alkalmazásával tudunk megoldani. Ehhez számos útbaigazítást adott a CSKP Központi Bizottságának 15. ülése, amelynek határozatait nemcsak lebontottuk járási pártszervezetünk viszonyaira, hanem azt következetesen teljesítjük is. Tudatában .vagyunk annak, hogy azokat az igényes feladatokat, amelyek járási pártszervezetünk előtt állnak a CSKP JVI. kongresszusa előkészítésének időszakában, csakis következetesebb, .jobb minőségű munkával és hatásosabb munkamódszerek alkalmazásával lehet megvalósítani. TANKINA ISTVÄN, a losonci járási pártbizottság titkára Tíz évvel ezelőtt kezdték meg a kommunisták a fiatalok körében, a szaktanintézetekben, a középiskolákban, az ifjúsági házakban ezeknek a kluboknak és köröknek a megszervezését. Létjogosultságukat ma már aligha kell bizonyítanunk. Ezeket a klubokat és iköíöket — minthogy Lenin nevét viselik — mintegy fémjelzi: a fiatalok politikai nevelésével foglalkoznak. A klub tagjai társadalmi és politikai ismeretekre tesznek szert, és ami korántsem mellékes: a közéleti gondolkodásra és magatartásra nevelődnek. Az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasági Szaktanintézet kommunista pedagógusai például megfigyelték, hogy egyes fiatalok a felszólalásban, hozzászólásban való gyakorlatlanságuk, bizonytalanságuk miatt az Iskola, a diákotmon, az ifjúsági szervezet közéleti fórumain nem szívesen szólaltak fel. A látszat szerint nem volt mondanivalójuk. Észrevették azonban, hogy a látszólagos érdektelenség mögött ott rejtőzött a szándék, a felszólalásra vagy kérdés- feltevésre, de hiányzott a bátorság. Megváltozott azonban a helyzet és ezeknek a fiataloknak a magatartása, amikor részt vettek a klubfoglalkozásokon. Megtanultak vitázni. Nem kifinomult, csiszolt, választékos a beszédkultúrájuk, de a gondolatokat, szándékokat és érzelmeket egyszerűen, világosan és szabatosan kifejezik. Nem vitatkoznak, hanem vitáznak. És ma már nemcsak társaik körében, a klubfoglalkozásokon, hanem máskor is, máshol is. Királyhelmecen (Královsky Chlmec) az Ifjúsági Házban két Lenin-klub mű-, ködik. Az egyiknek a tagjai gimnazisták, a másiké munkásfiatalok. Ettől függetlenül mindkét klub vezetőjének az a véleménye, hogy a közéletiségre nevelésben nagy jelentőségű a vita szervezésének és vezetésének milyensége. Ők rendszerint közös tapasztalatokra és élményekre — Lenin életével, tevékenységével foglalkozó művek, filmek — építik a klubfoglalkozások témáját, és kedvező feltételt teremtenek a vitázó kedvhez. Mindkét klub tagjai ismerik a szabályokat: — Bárki őszintén elmondhatja a véleményét, előterjesztheti javaslatát. — Alapvető követelmény az előadó, a hozzászóló türelmes meghallgatása, de ez nem jelentheti azt, hogy bárki is visszaéljen a többiek türelmével. — Az esetleges ellenvéleményeket nem ledorongolni kell, hanem érveléssel, tények, bizonyítékok felhasználásával legyőzni, vagy ezek hiányában mérlegelni és elfogadni a bennük foglalt igazságokat. A Zselízi (Zeliezovcej Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban működő Lenin-körök tagjaival a körvezetők a közművelődés körébe tartozó tapasztalatokat, ismereteket, élményeket gyűjtetik. Természetesen az alkalomról — tanulmányutak, pártharcosokkal való találkozások, múzeumlátogatások, stb. — is gondoskodnak. Azután beszámolók, kiselőadások, kérdések formájában feldolgoztatják a szerzett ismereteket. A szakköri foglalkozás így nem csupán a jártasságok, ismeretek szerzésének alkalma, hanem a szemlélet, a műveltség, sőt az egész személyiség formálója is. Nagymegyeren (Calovo) a szokásos klubfoglalkozások mellett a fiatalokkal foglalkozó kommunista pedagógusok főleg a tapasztalat- és élményszerző tevékenységi formák kialakításával törődnek. Jó alkalom erre, hogy állandó feladat a forradalmi hagyományok emlékszobájába való gyűjtés. Konkrét megbízatást adnak külön-külön mindegyik fiatalnak, hogy kit látogassanak meg, imi után érdeklődjenek. A találkozások a munkásmozgalom veteránjaival, a pártharcosokkal, a közéleti vezetőkkel, kettős célt szolgálnak: gazdagodik az emlékszoba gyűjteménye és alakul, formálódik a fiatalok politikai érdeklődése. Az utóbbi években több alapiskolában is szerveztek .Lenin-klubot a pionír- csapatok vezetői. Ezeknek tagjai természetesen az idősebb, a nyolcadik, kilencedik osztályosok. Nem könnyű a klubvezető dolga, hiszen a pionírokkal másként kell foglalkozni, mint a középiskolás fiatalokkal, ugyanakkor központilag meghatározott a munka tartalma, amelyet bizony serdültebb fiatalokra méreteztek. A Rosznyói (Roitíavaj Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pionírcsapatának vezetője megoldotta ezt a problé: mát. Véleménye szerint az alkalmazandó módszerek és a foglalkozásokra meghívandó felnőttek megválasztása a fontos. Ez persze igen nagy rugalmasságot, a körülmények és a lehetőségek ismeretét tételezi fel a klubvezető részéről. A pioníroknak tudniuk kell miről kívánnak tájékozódni, elbeszélgetni a veterán kommunistákkal. Ha ellátogatnak a bányászmúzeumba, vagy megnéznek egy-egy emlékművet, legfőbb feladat gondoskodni arról, hogy a pionírok megbízható tájékoztatást kapjanak. Rozsnyón egyébként az a szokás, hogy múzeum-, illetve kiállításlátogatáskor a pionírok jegyzeteket készítenek. A közös tapasztalatok és élmények feldolgozása a klubfoglalkozásokon történik. Csak néhány klub és kör tevékenységét említettük meg, és korántsem a teljesség Igényével, inkább csak né hány jellegzetes és sikeres módszerre hívtuk fel a figyelmet. Ezek is bizonyítják, hogy a Lenin- klubok és -körök fiataljai megfelelő vezetés és szervezés mellett képesek a kitűzött célok —a politikai nevelés céljainak — megvalósítására, a kulturális igények, az önművelés vágyának megerősítésére, nem utolsósorban pedig aura, hogy később a közéletben is tevékenyek legyenek. hajdo andras A közéleti gondolkodásra MIVEL FOGLALKOZNAK A LENIN-KLUBOK ÉS -KÖRÖK TAGJAI MN IX. ozsrn * M
