Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-21 / 38. szám
S ajnos a közúti baleseteket nem lehet teljesen felszámolni. Sokan fegyelmezetlenül, kockázatosán 'közlekednek, nem tartják meg az előzésre vonatkozó sza bályokat vagy gyorsan hajtanak, mások pedig szeszes ital fogyasztása után ülnek a volán mögé. Magatartásukkal veszélyhelyzeteiket teremtenek, amelyek elhárítása rendszerint lehetetlen. Kisebb-nagyobb balesetekre kerül sor (mindig valakinek a hibájából], ám a közúti baleseteik részese (sőt áldozata) teljesen ártatlan személy is lehet. Mi a teendő közvetlen a közúti baleset után? A teendőket, kötelességeiket a 100/1975 Tt. számú hirdetmény (közlekedési szabályzat) 30. §-ának rendelkezései szabják meg. A rendelkezés leszögezi: a közúti baleset részesei kötelesek képességeik és lehetőségeik szerint elsősegélyt nyújtani a sérült személynek, haladéktalanul szakszerű segítséget hívni és felkérésre személyazonosságukat köl- csönönsen igazolni. A közúti balesetben részes jármű vezetője köteles: # járművét azonnal megállítani; MIT KELL TENNI ? 9 megfelelő intézkedéseket tenni, hogy a közúti bal eset színhelyén ne legyen veszélyeztetve a közúti forga lom biztonsága; ha a körülményeik megkívánják, joga van más járműveiket megállítani; # a baleset után mindaddig tartózkodni szeszes ital fogyasztásától, amíg ezzel befolyásolhatná annak megállapítását, hogy indulás előtt vagy vezetés közben fogyasztott-e szeszes italt; # lehetővé tenni a közúti forgalomnak, -főiként a köz- használatú tömegszállító eszközök közlekedésének a hely reállítását. A szabályok értelmében haladéktalanul értesíteni kell a rendőrt a közúti balesetről, ha a baleset halált, személysérülést vagy a balesetben részes járművek valame lyikén — beleértve a szállított tárgyakat is — vagy más vagyonban 1000 koronát meghaladó kárt okozott. Ezen kívül a baleset részesei kötelesek ott maradni a helyszínen a rendőr megérkezéséig, illetőleg elsősegélynyújtás, segítséghívás vagy a baleset bejelentése után a helyszínre haladéktalanul visszatérni. A baleset részeseinek a baleset után nem szabad olyan intézkedést tenniük, amely megnehezítené, megzavarná a hatósági vizsgálatot. Főként a járművek áthelyezésétől kell tartózkodniuk. Kivételes esetben erre is sor kerülhet, főiként, ha ez sérült személy kiszabadítása, elsősegélyben részesítése vagy a közhasználatú tömegszállító eszközök (villamos, trolibusz) forgalmának helyreállítása érdekében szükséges. Ilyenkor azonban gondoskodni kell a helyszín és a nyomok megjelöléséről (krétával, festékkel, homokkal stb. az úttesten, esetleg papíron kell felvázolni a karambolozott járművek helyzetét). Ha a közúti baleset következtében sor kerül a közút vagy a közhasznú létesítmény megrongálására, a baleset részesei mindig kötelesek a rendőrt haladéktalanul értesíteni. Megtörténhet, hogy a balesettel érintett személyek sérülés következtében nem tudnak sem önmagukon, sem egymáson segíteni. A közúti közlekedés többi résztvevői nemcsak ilyen, hanem minden " esetben kötelesek, felszólítás nélkül a balesettel érintett személyek segítségére sietni. K. I. veszélyforrás az autópAlyAn (KIS felvételei Az autópályán történt balesetek általában a legsúlyosabbak közé tartoznak: személyi sérüléseket, áldozatokat és jelentős anyagi károkat követelnek. A balesetek több okra vezethetők vissza, a leggyakrabban előforduló ok azonban az, hogy valamelyik gépkocsivezető bizonyos vonatkozásban kudarcot vallott. Aki az autópályán biztonságosan akar közlekedni, főként két dologról nem feledkezhet meg: figyelnie kell az autópályán haladó gépkocsik mozgását, ugyanakkor reagálnia kell a forgalmi helyzetekre azokon a helyeken, ahol új járművek hajtanak fel az autópályára. Az ilyen helyeken történt balesetek súlyos következményekkel járnak. Nehezen érthető, miért kerül sor egyáltalán balesetre, hiszen a vonatkozó előírás — a közlekedési szabályok 50. §-ának 2. bekezdése — világosan, egyértelműen meghatározza a tudni- és tennivalót: „Az autópályára való ráhajtáskor a járművezető köteles haladási elsőbbséget adni az autópályán közlekedő járműveknek.“ A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az autópályán közlekedő járművezetők többségének szokásává lett a bal szélső forgalmi sávra való ráhajtás, hogy ezáltal tegyék szabaddá a jobb szélső forgalmi sávot az autópályára ráhajtó gépkocsi számára. Az ilyen jellegű „udvariasság“ azonban — az egyre sűrűbb forgalom szempontjából — nemcsak kétséges, hanem élet- veszélyes is lehet, amennyiben az autópályára ráhajtó gépjárművezető az autópályán haladó ilyen magatartására, számít, esetleg erélyes ráhajtás- sal kényszeríti ki az autópályán haladó gépjárművezető „udvarias“ magatartását. Az ilyen esetekben gyakran lebecsülik a balról érkező jármű sebességét, s így az autópályára való hirtelen ráhajtás lényegesen korlátozhatja az autópálya folyamatos forgalmát. A járművezetőktől az ilyen helyzet olyan fékezési és kormányzási műveletet igényelhet, amely ráfutási veszélyt idézhet elő, de legalábbis bizonytalanságot okoz a forgalmi helyzet kimenetelét illetően. A járművezetőnek tudatosítania kell, hogy minden irányváltoztatás, főként pedig minden előzés különleges forgalmi helyzet kialakulását jelenti. Előzés esetében a lassabban haladó jármű mellett a gyorsabb jármű halad el ugyanazon menetirányban. Az adott esetben a jobb szélső forgalmi sávról a bal szélső forgalmi sávra való ráhajtás azért is problematikus, mert előfordulhat, hogy ez a művelet veszélyes magatartásra kényszeríti azokat a gépkocsi- vezetőket, akik már előzésbe kezdtek. A körülményektől függően ugyanis ezeknek igen gyorsan kell reagálniuk, s előfordul az is, hogy megijednek. Az ijedség viszont eleve veszélyforrás, veszélyt rejteget a közlekedés többi résztvevője számára is. A bal szélső forgalmi sávban — lakott területen kívül — folyamatosan közlekedni tilos. A közlekedési szabályzat 8. íjának 4. bekezdése így hangzik: „Lakott területen kívül, ahol az úttesten azonos menetirányban két vagy több kijelölt forgalmi sáv van, a jobb szélső forgalmi sávon kell közlekedni. A többi forgalmi sávon a járművezető csak akkor haladhat, ha ez kikerülés vagy előzés céljából szükséges.“ Más szóval: a bal szélső forgalmi sávot csak rövid időre lehet igénybe venni (a párhuzamos közlekedésen kívül, amikor a forgalom sűrűsége következtében összefüggő járműoszlopok alakulnak ki — lásd 8. § 6. bek.). Az említett „udvarias“ vezetési mód az alábbi helyzetet idézi elő: amikor az autópályán haladó járművezető észreveszi az autópályára ráhajtó gépkocsit, forgalmi sávot változtat — a jobb szélsőről a .bal szélsőre hajt át —, s ezáltal hosszabb távon „lefoglalja“ a bal szélső forgalmi sávot. Ha az udva- riaskodó vezető járműve ugyanakkor lassú is, a helyzet még bonyolultabb. Sűrű forgalom esetén akadályozza a folyamatos közlekedést, aminek velejárója a biztonságos követési távolság meg nem tartása. Ha aztán ilyen helyzetben kényszerül valamelyik járművezető a hirtelen fékezésre (és ha ez még ijedséggel is párosull) szinte lehetetlen a ráfutásos baleset elkerülése. Nem ritkaság, hogy több kocsi is összefut. A jogtalan elsőbbségadás ellen szól egy másik tény is: nem minden gépjárművezető készséges ilyen „udvariasan“ és könnyelműen forgalmi sávot változtatni. Vagyis a Járművezetők magatartása a tárgyalt esetben nem egységes: az egyik sávot vált, a másik ■nem. Ez az autópályára ráhajtó járművezetőt bizonytalanná teszi. A bizonytalanság pedig mindig balesetveszélyt jelenti Az elmondottakból következik: semmi sem indokolja, hogy az autópályán közlekedő járművezető „udvariasságból“ szabaddá tegye a jobb szélső forgalmi sávot az autópályára ráhajtó gépkocsi számára. Ugyanakkor az autópályára ráhajtó gépkocsivezetőnek sosem szabad arra számítania, hogy a ráhajtáskor elsőbbséget kap. Minden esetben a szabályokhoz kell tartania magát, mely szerint köteles haladási elsőbbséget adni az autópályán közlekedő járműveknek. (*k) 1980. IX. 21. 17 A Citroen autógyár árnyalt üvegből készült nyitható és leemelhető tetővel kínálja a Visa Club típusú kocsiját BARKÁCSSAKOI ZÜMMÖGŐ IRÄNYJELZÖ A legmodernebb gépkocsikban már megoldott az irány- jelzés akusztikus kijelzése — kattogó, vagy a megszakító üteméneik megfelelő zümmögő figyelmezteti a gépkocsivezetőt a villogó belkapcsolt állapotára. Bőven közlekednek útjainkon a régebbi típusú gépkocsik, amelyek ezzel az áramkörrel még nem rendelkeznek, ezért minden bizonnyal hasznos, ha tulajdonosaik megismerkednek egy ilyen típusú áramkörrel. A villogást akusztikus hanggá egyszerű multivibrátor alakítja át, amely a Ti és Ti tranzisztorból, valamit két- két ellenállásból és kondezá- torból áll. Az ábrán (az RCA 'Hobby Circuits rajza) látható áramkör kb. egy kilohertzes frekvencián rezeg. Ez az emberi fül számára aránylag kellemes tónus, valamint erre a hangmagasságra a fül fokozottan érzékeny, így jól hallja Zajosabb környezetben is, ami a régi típusú gépkocsik esetéiben nem elhanyagolható tényező. Azonban amennyiben a kondenzátort kisebb, vagy nagyobb értékűvel cseréljük fel, a zümmögő rezgési frekvenciája megváltozik. Tranzisztorként bármely típus megfelel, amelynek kollektorvesztesége 'fél watt és egy watt körül mozog, amennyiben nehézséget okoz a feltüntetettek beszerzése, szinte bármilyen más típussal behelyettesíthetők. A multivibrátor által gerjesztett villamos impulzusokat egyszerű telefonhallgató alakítja át hangjelekké. Bármely villamos szerelvényboltban beszerezhető, impendanciája 27 ohm. Teljesítménye még zajosabb gépkocsikban is elegendő arra, hogy „túlzöngje“ a motort. A multi- vibrátor negatív pólusú feszültség hatására lép működésbe. Ezért az irányjelző lámpák kapcsolójához kell bekötni. A négy villogó közül bármelyik lámpa tápvezetéke alkalmas erre. Ekkor a Di és D2 diódákon keresztül .a tranzisztorok emlttorára jutó feszültség a megszakító ütemére ki-be- kapcsol, így a zümmögés is szaggatott. A bekötési rajz olyan gépkocsik számára készült, amelyekben az akkumulátor pozitív sarka van a gépkocsi vázára kapcsolva. Az áramkör kis átalakítással azokban a gépkocsikban is használható, amelyeknél az akkumulátor negatív sarkát kötik a vázra. Ez esetben a tranzisztorok emittorát (a nyíl felöli részt) kötjük a földre, a rajzon 0-val jelölt pontra vezetjük a +12 V-os feszültséget, a diódákat pedig ellentétes irányban kötjük be. Az ábrán látható áramkör remélhetőleg hozzájárul az autózás kényelmének növeléséhez és a közlekedés biztonságának fokozásához. Az áramkör a féfcfolyvadék ellenőrzésének kijelzésére is használható. Ezt a kiegészítő áramkört bekötési rajzunk X pontjához kell kapcsolni. Az 5x5 centiméteres nyomtatott áramkör előállítási költsége kb 50 korona.
