Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-13 / 28. szám

Általában a legjobbak, az élenjárók közé tartoznak a munkahelyeken a párt fiatal tag­jai. Lelkes tenni akarással teljesítik a köte­lességeiket, a feladatok teljesítésére buzdítják társaikat, példát mutatnak a többieknek a munkában, a közéletben és magánéletükben egyaránt A Sajó mente termékeny vidékének virágzó közös gazdaságaiból mutatunk be hár­mat. Nem nagy cselekedetek jellemzik őket, hanem az a törekvés, hogy tetteik és maga­tartások mindenkor Összhangban legyenek a kommunista névvel. FELELŐSSÉGTUDATTAL Szombati nap jártam a méhi (VCelince] Oj Elet Egységes Földművesszövetkezet központi gazdasági udvarában, de az élet talán még élénkebb volt, mint más napokon. Traktorok pótkocsikat, mupkagépeket vontatva indultak a mezőre, a határban Is sokfelé dolgoztak az emberek és a gépek. Nem csoda, hi­szen Korda István takarmányos agronőmus szavai­val élve, a takarmánybetakarítás talán nagyobb munka ma már a közös gazdaságban, mint az ara­tás. A gazdaságban igen magas — 100 hektárra szá­mítva átlagosan 92 — a szarvasmarhák száma. Közel háromezer szarvasmarhának kell biztosítani az egész évi takarmányt. E fontos feladat megvalósítása biz­tosításának gondja hárul Korda elvtársra, a huszon­kilenc éves takarmányos-agronómusra, akit ebbe az újonnan létesített tisztségbe ez év első napján állí­tott a szövetkezet vezetősége. — Miért éppen őrá esett a választás? — A felelősségtudatáért — válaszolta meg a kér­dést egyetlen, ám velős, sokatmondó szóval Varga Ferenc elvtárs, a szövetkezet pártalapszervezetének elnöke. Hogyan értelmezi ezt a fogalmat a fiatal kommu­nista? — Elsősorban is a termelőmunkában kell megér­tetni és végrehajtatni a dolgozókkal azokat a felada­tokat, amelyeket a párt kitűzött, megteremteni en­nek politikai és szervezési feltételeit. Főképpen az a fontos nálunk, hogy az emberek megértsék az egyes munkák idejében és jó minőségben történő elvégzésének jelentőségét, s hogy ebben mindenki a legjobb tudása és képességei szerint vegyen részt. Személy szerint én mindig erre törekszem — fogal­mazta meg a választ Korda István. Nem sokkal azután, hogy elvégezte a Szepsi (Mol- dava nad Bodvou) Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskolát, jelentkezett a pártba. Akkor huszonkét éves volt. A karba'ntartóműhelyben és mint kombájnos iolgozott, aztán brigádvezető volt a növénytermesz­tésben, innen került mostani beosztásába. Közben a járási székhelyen elvégezte a marxista-leninista esti egyetemet. A pártalapszervezet propagandistá­ja a szövetkezethez tartozó községek részlegszerve­zeteiben. — Igyekszem nagyon világosan és érthetően elő­adni az egyes témákat, főképpen pedig összekap­csolni azokat a gyakorlati élettel — hangsúlyozza. — Legutóbb a takarékosság és az energiagazdálko­dás kérdéseiről tartottam előadást. Nagyon fontos téma ez, amelyet minden nap, mindenütt hangsú­lyozni kell. Nálunk is találhatók még kihasználható tartalékok a villanyáram felhasználásában, főképpen pedig az üzemanyaggal való gazdálkodásban. A trak­toroknál még mindig elég gyakori az üresjárat, hi­szen öt falu határa tartozik szövetkezetünkhöz. En­nek a helyzetnek a megjavítását célozza a gépek központosítása, amely már folyamatban van. „ Munkakörében az a feladata, hogy törődjön 840 hektár legelőterület, 300 hektár évelő takarmány és 150 hektár őszi keverék vetésterülete gondozásával, kihasználásával, termése, úgyszintén a takarmányo­zásra felhasználható más anyagok betakarításával és megfelelő tartósításával. A mezőgazdaságban jártas ember számára világos, hogy ennek a feladatnak a teljesítése, az e szaka­szon dolgozók munkájának irányítása kora tavasz­tól kezdve késő őszig, reggeltől estig igen sok mun­kát ad, szerteágazó figyelmet igényel. Nagy a terü­let, sok emberrel kell együtt dolgozni, sok mindent kell figyelemmel kísérni. — Nálunk nincs megszabva a munkaidő — jelenti ki Korda elvtárs. — Amikor reggel eljövök hazul­ról. kisfiam is, kislányom is alszik még, s este, ami­kor a munkából hazaérek, rendszerint már az ágy­ban találom őket. Nem szoktam számolni, mennyi szombatot és vasárnapot töltök a munkahelyen, de biztos, hogy többet, mint amennyit odahaza. — Megítélése szerint milyen lesz az idei takar­mányalap? — Bár az időjárás nem a legkedvezőbben alakult az idén, véleményem szerint minden feltétel adva van arra, hogy teljes mértékben fedezzük az állatok takarmányellátását — hangzott a bizakodó válasz. — Minden igyekezetünk arra iráhyul, hogy jó ter­mést takarítsunk be a földekről. BEBIZONYÍTOTTA KÉPESSÉGEIT Huszonnégy éves fiatalember irányítja a lenárt- falai (Lenártovce) Vörös Csillag Efsz hanvai (Cha- nava) traktorosbrigádjának munkáját. Molnár István is a szepsi mezőgazdasági iskolában szerzett szak- képzettséget. Tizenkilenc éves korában vették fel párttagjelöltnek, harmadik éve a kommunista párt tagja. Ferencz László, a szövetkezet pártalapszervezeté­nek elnöke a bemutatkozáskor így jellemezte: — Molnár elvtárs felelős tisztségben dolgozik. A gazdasági és a pártvezetőség, amikor megbízta a traktorosbrigád vezetésével, azt tartotta szem előtt, hogy jó dolgozó, munkáját nagyon becsületesen végzi, s biztosak voltunk benne: mindent megtesz azért, hogy a traktorosok maradéktalanul és kifo­gástalanul megvalósítsák a napi, a havi és az évi feladatokat. A fiatal kommunista ebben a tisztség­ben bebizonyította képességeit, munkájával a szö­vetkezet vezetősége és a pártbizottság egyaránt elé­gedett. — Szeretem a munkámat, kiskoromtól kezdve von­zódtam a mezőgazdasághoz — beszélt életéről Mol­nár István — Természetes dolog ez, hiszen paraszt- családból származom. Nem cserélném fel ezt a szak­mát semmi mással. Pedig a munkaidő, főképpen nyáron, reggeltől estig tart; fél hétkor kezdünk és este nyolckor megyünk haza. Nálunk ebben az idő­ben minden nap munkanap. De a mezőgazdaságban ez nem is lehet másképpen, a sürgős munkák elvég­zésére ki kell használnunk minden kedvező időt. Tudjuk mindannyian: nemcsak saját magunknak ara­tunk, hanem az egész országnak. — Húsz traktoros dolgozik a brigádban. Vannak köztük idősebbek is. Nem tartják túl fiatalnak a ve­zetőt? A kérdésre a pártelnök válaszol: — Molnár elvtárs a munkához való hozzáállásával, a jó munkaszervezéssel és személyes példamutatá­sával tekintélyt szerzett nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók előtt is. Ogy néznek rá, mint kiváló szakvezetőre, akinek az utasításait pontosan követik. ^ A szövetkezetben gyakran megtörténik, hogy az időjárás alakulása vagy egyéb ok következtében mó­dosítani kell a vezetők megbeszélésén előző nap délután kidolgozott munkamenetet. Ilyen esetben a csoportvezetőkre nagy felelősség hárul, hogy jó szervezéssel, rugalmasan intézkedjenek. A pártelnök kiemelte, hogy Molnár István mindig idejében és kifogástalanul oldja meg ezeket a feladatokat. A fiatal kommunista szerényen megjegyzi: — Igyekszünk jól végezni a munkánkat. Ebben példát mutatnak a többieknek a kommunista trakto­rosok is. — Pártfeladata? — A tagkönyvcsere alkalmából feladatul kaptam és vállaltam, hogy tíz százalékkal csökkentjük az üzemanyagfogyasztást — válaszol Molnár elvtárs. — Ezt egyrészt a felesleges járatok teljes megszünte­tésével, alapos ellenőrzéssel, másrészt a munkaszer­vezés tökéletesítésével érjük el. Példaképpen: a traktorok motorja a mezőn nem mehet üresjáratban. Munkájuk befejezésekor már ott vagyok a helyszí­nen, s ha mondjuk, a másik földtáblán simítózni kell, akkor már előzőleg áthordatom a simltókat, azonnal hozzáfoghatnak a feladat teljesítéséhez. Ily módon jelentős mennyiségű üzemanyagot takarítha­tunk meg. További pártteladatom: Csízben, ahol lakom, vál­laltam az ifjúsági klub vezetését. Ez a klub most alakult meg, az a célunk, hogy irodalmi esteket, po­litikai tájékoztatókat, szórakoztató programokat, ze­nés összejöveteleket, társasjátékokat rendezzünk. Az ifjúság érdeklődik a klub iránt, reméljük, hasznos tevékenységet fejtünk majd ki ezen a téren is. AMI MA ELÉG, HOLNAP MÁR KEVÉS LESZ A címadó mondatot beszélgetésünk közben több­ször is említette Kosik János, a királyi (Král) Közös Munka Efsz recskei gazdasága sertéstenyésztésének zoötechnikusa. Mivel pedig Cifrus Lajos, a szövetke­zet pártalapszervezetének elnöke egyik legigyekvőbb dolgozóként mutatta be Kosik Jánost, ebből arra következtetek, hogy az említett mondat a fiatal kommunista hitvallása. Mostani munkabeosztásában az év eleje óta dol­gozik Kosik János. Azelőtt a fejősteheneknél volt. Mint megemlítette, teljesítették a tejeladási tervet, de többre törekedtek, mert az elért eredménnyel az ember sohasem lehet megelégedve. Oj munkakörébe is azzal az elhatározással jött, hogy az eddiginél többre van szükség. A szövetke­zetben korszerűsítik a sertéstenyésztést, új, bios- rendszerű ólak épültek és épülnek. Csakhogy a régi igazság, miszerint minden kezdet nehéz, itt is meg­mutatkozott. Az új ólakban lényegesen kevesebb ma­lacot választottak el átlagosan az anyasertésektől, mint a régiekben. Kétségkívül minden újhoz szokni kell, ki kell ta­pasztalni a fortélyait. Rájöttek egyebek között olyan apróságra is, hogy a malacok itatására szolgáló víz­csapok gumicsöveit rövidre tervezték, éppen odáig értek, ahol a ketrecekben, a fűtőtest alatt melegedtek a fiatal állatok. Amikor ittak, alájuk csurgott a víz, sok malac megfázott, tüdőgyulladást kapott és el­pusztult. A hiba okát természetesen eltávolították, a gumicsövek most már a lefolyó rácsáig érnek, nem fekszenek vizes helyen a malacok. Javul a malacelválasztás helyzete az új ólakban. A dolgozók lassan megszokják az új módszert. Es mivel a fiatalok a legfogékonyabbak az új technika iránt, a vezetőség azért helyezte oda Kósik Istvánt, is, aki jó szakképzettséget szerzett a Tornaijai (Sa- farikovo) Mezőgazdasági Középiskolában. Friss dip­lomával a zsebében nemrégen új állatorvos is mun­kába lépett. — Nagy segítség lesz ez nekünk — mutat rá Kó­sik elvtárs. — Az új kolléga elméleti tudását össze­kapcsoljuk a mi nyolc-tíz éves gyakorlati tapaszta­latainkkal, s az eredmények kétségkívül megmutat­koznak majd. A huszonkilenc éves zootechnikus legfontosabb feladatuknak azt tartja, hogy a tavalyi igen alacsony szintről — kocánként átlag tizenkét malac — az idén legalább tizenötre-tizenhatra emeljék anyaser­tésenként a malacelválasztási átlagot. Természetesen ez még nem a végső cél. A másik fontos feladat a sertések súlygyarapo­dása. A terv 52 dekás átlagot irányoz elő az új hiz- lalási módszerrel. Már elérték az ötven dekán felüli eredményt. A takarmány felhasználása sokkal gaz­daságosabb, mint a régi ólakban. Nem kétséges azonban, hogy az eredmények még tovább javít­hatók. A pártszervezet elnöke kiemelte, hogy Kósik elv- társ nemcsak a munkában, hanem a párt- és a köz­életben is példásan teljesíti feladatait. A részleg- szervezeti pártbizottság tagja, a helyi nemzeti bi­zottság képviselője, benne van az ifjúsági és sport- szervezet vezetőségében is. Emellett aktív sportoló, a helyi futballcsapat lelkes játékosa. Beszélgetésünk végén ezt a mondatát jegyeztem fel: — Láttam, megértettem, mit akar a kommunista párt. A teljes egyetértés vezetett soraiba, és az a célom, hogy minden erőmmel és képességemmel tá- mogassan politikájának megvalósítását. 1980. VII. 13. GÁL lAszlö CSTK felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents