Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-31 / 35. szám

DJ SZÚ <$ **&­Magyar találmány AUTÓSO MOTOROSOK HDMDIttMASlTM A MOTORTICHNIKAT Új típusú csehszlovák autóbuszt, a Karosa C-734-et az idei brnoi Autoprogressen is bemutatták, s most Prága utcáin próbálják ki. A terv szerint a jövő évtől Bratislava utcáin is megjelenik, ahol javítja a városi tömegközlekedés helyzetét. (r) A gyorshajtás következménye: a személygépkocsi vezetője Príbelcc községben — uagykürtösi járás — nem alkalmazkodott a bizton­ságos közlekedés feltételeihez, gyorshajtás következtében nem tudott uralkodni járműve fölött s az útmenti árokban felborult. A baleset szerencsésnek mondható, mert — a kocsi állapota elle­nére — .személysérülés sem történt (T. T. felvétele) A környezetvédelem, a roha­mosan emelkedő energiaárak és a motorizáció általános fejlő­dése megkívánja az újabb mo­torkonstrukciók létrehozását. Ez az útkeresés több irányban történik: így a különböző új alapsúlyú tüzelőanyag gyakor­lati kipróbálása, a kipufogógá­zok összetételének a megváltoz­tatása, végül új motor alap- konstrukciók, mint pl. a forgó- dugattyús, a rétegezett-keveré- kes, az előkamrás motorok megalkotása, a gőz és a hőlég- motorok, valamint a gázturbi­nák újabb gyakorlati alkalma­zása. Valamennyi kísérletnél, új konstrukciónál arra töreked­tek, hogy jó hatásfokkal, gaz­daságosan érjék el a nagyobb teljesítményt a motor méreté­nek és súlyának a növelése nélkül. Mindegyik rendszernek vannak előnyei és kisebb-na- gyobb hátrányai. Járható útnak ígérkezett a teljesítmény növe­lése ezáltal, hogy több tüzelő­anyagot juttatnak a motorba, illetve valamilyen kompresszor­ral több levegőt nyomnak a motor hengereibe, mint ameny- nyit a motor hagyományos üzemben képes lenne beszívni, így lehetővé válik több tüzelő­anyag elégetése, vagy a kedve­zőtlen hőmérsékletszint csök­kentése. Erre a célra a feltöl­tést, vagy — a nyomás fokozá­sával — a túltöltést alkalmaz­zák. A feltöltés és a túltöltés nemcsak a telejsítményt növe­li, de csökkenti a káros hő- áramlást és a tüzelőanyag túl­zott fogyasztását is. A többlet levegőt különböző rendszerű kompreszorral állít­hatják elő. A 20-as években már LnJ riOi 1980. 7III KORÚI Az autómosdsról Az új kocsin a nitrolak- koknak néhány hétig feltét­lenül meg kell „keményed- niök“, mielőtt a sampont el­viselnék. Ha a tiszta víz nem eredményes, akkor az új kocsit kevés és enyhe hatá­sú samponnal meg lehet mosni. Az első mosásokat azonban nagyon óvatosan végezzük el, mert ez árthat a lakknak. AZ AUTOMATA MOSÚBE- RENDEZÉSRÖL A Müncheni Műszaki Egyetemen tudományos, összehasonlító teszt kereté­ben megvizsgálta az autó­lakk igénybevételét automa­ta mosás és kézi mosás ese­tében. Az eredmény elképesztő volt: az automata mosás és a kézi mosás az autólakkot teljesen másképpen veszi igénybe. Már egyetlen kézi mosás egy tized mélységű karcolásokat okozott a lakk­rétegen. Huszonöt kézi mo­sás — ez mintegy évi szük­ségletnek felel meg — után az autó lakkozása holdbéli tájra hasonlított nagyító alatt. Más volt ezzel szemben a gépi mosás utáni kép. A lakkfelület a mikroszkóp alatt meglepően sima volt, mély karcolások nélkül. Ké­zi mosásnál a szivacsba any- nyira befészkelik magukat a homokszemcsék, hogy smirglipapírként csiszolják a lakkfelületet. Ezzel szem­ben az automata berendezés egy mosáshoz 200 liter vizet használ fel, és a speciális mosókefék gondoskodnak arról, hogy a lakk alig kar­colódjék a szennyeződésik- től. Am a lakkréteg 25 gépi mosás után így is 10 száza­lékkal lett vékonyabb. A ku­tatók azonban megtalálják a nyitját, hogy miképpen le­hetne megakadályozni vagy csökkenteni a lakk gyakor­latilag igen csekély elvéko- nyodását és karcolódását. Ha az autót 2—3 hónapon­ként keményviasz bevonat­tal bekenjük, akkor az auto­mata mosóberendezés gya­korlatilag igen csekély kárt tehet a lakkrétegben. MIRE KELL ÜGYELNI VÜDRÜS MOSÁSNÁL Ha saját kezűleg mossuk a kocsit, legjobb bő vízsugár­ral mosni. Ha erre nincs le­hetőség, akkor marad a vö­dörrel való mosás. Ez eset­ben a következőkre ügyel­jünk: — minél több vizet hasz­nálunk, annál jobb, — két vödörrel gyorsab­ban megy. öntsünk sok vi­zet a kocsira, hogy a koszt alaposan fellazítsa. Ha vi­zes szivaccsal elkenjük az odaszáradt koszt, az olyan karcolásokat ejt a fényezé­sen, amelyeket aligha lehet más polírozással eltüntetni. Egy jó tipp: mosásnál ál­lítsunk két vízzel telt vödröt egymás mellé. Az egyik vö­dörben mindig csak öblítsük, csavarjuk ki a szivacsot. A másik vödörben a kiöblített szivacs tiszta vízzel tele­szívhatja magát, és azzal mossuk a kocsiszekrényt. Ily módon biztosak lehetünk abban, hogy mosásnál nem visszük fel ismételten a koszt a kocsira. A keréktárcsákat és a lök­hárítókat leghelyesebb egy keményebb mosőkefével tisztítani. Az olajszennyező­dést a tiszta sampon oldja a legjobban. A vödrös mosás végén he­lyes a kocsit bő vízzel tisz­tára leöblíteni. Miután a mosással végez­tünk, ajánlatos a karosszé­riát szarvasbőrrel szárazra törölni. Fektessük a nedves, de jól kicsavart bőrdarabot szétterítve a karosszériára, várjuk meg, míg teleszívja magát, és utána két kézzel húzzuk le a karosszériáról. Ily módon az autó csíkosság nélkül szárad meg. MIÉRT NEM SZABAD TÜZŰ NAPON MOSNI A KOCSIT? Kocsimosáskor keressünk feltétlenül árnyékos helyet, hiszen a mosás a tűző na­pon jelentős kárt okozhat a lakkoan. Vannak olyan au­tómosó szerek, amelyek a napsugárzás hatására kilú­gozzák a lakkot. Ezenkívül a vízcseppek nagyítóként hatnak, és a lakkot a víz­cseppek helyén kifakíthat- ják. A mosáshoz használt víz gyors száradása „vízfol­tokat“ hagyhat a fényezé­sen, amelyeket csak nehezei polírhozhatunk el. MIKOR KELL GYANTÁS autoapolúszerrel KEZELNI A KOCSIT? Csináljunk egy ún. „gyön­gyöző‘-tesztet. Ha a tiszta lakkra került víz kis csep- pekben gyöngyöződik, az an­nak a jele, hogy a fénye­zés még jól védett. Ha a víz foltokba, „kis“ tócsákba áll össze vagy lefolyik, az azt mutatja, hogy már esidékes a lakkvédelem. Fontos: a polírozást, akárcsak a mo­sást, sohase végezzük tűző napon! (Az „Auto Motor“ nyomán — MO) számos gyár, így a Mercedes- Benz, a Bugatti, a Fiat, az Alfa Romeo és az Auto Unió, hogy csak az ismertebbeket említ­sük, kompresszorral növelte a — kis sorozatban készült — nö­velte a — kis sorozatban ké­szült — sport és versenyko­csijainak a teljesítményét. Ezek­nél a típusoknál a különböző rendszerű kompresszort me­chanikus áttétellel maga a mo­tor hajtotta, vagy külön villa­mos motor forgatta a megfe lelő fordulatszámon. Napjaink kompresszorait a kipufogógázokkal hajtják meg. Ez a hajtási mód sok előnye mellett bizonyos ellentmondó sokkal is jár: a motorfordulat­szám emelésével a több kipufo­gógáz gyorsabban forgatja a feltöltő turbinát és több lesz a szállított levegő mennyisége. De a belsőégésű motorok, le­gyen akár Dizel, akár Ottó- rendszerű, nem ezt igénylik a feltöltőturbinától, ezért meg­hajtását bizonyos határok kö- zö t függetlenítik a motorfor­dulatszámtól. Egy szelep segít­ségével az adott fordulatszám kapcsolódik be, illetve áll le a turbina a többlet levegő szállí­tásával. Ezt a rendszert alkal­mazzák pl. a Saab, a VW vagy a Renault gyárak feltöltőturbi­nás motorjaiknál. Sokkal jobb kiindulásnak lát­szott a versenyautóknál — mo­torkerékpároknál eddig már alkalmazott ún. dinamikus fel­töltés. Lényege, hogy a megfe­lelően kialakított szívócsőben a dugattyúk által keltett lükte­tő levegő mozgást összehangol­ják a szívócsőben levő levegő önlengésével. így a lengésbe hozott levegőoszlop megnöveli az egy-egy hengerbe kerülő le­vegő mennyiségét. Itt jutottak szóhoz Annus Imre, Cser Gyu­la, Flórián Sándor, Horváth György és Kocsis Ferenc az Au­tóipari Kutatóintézet munka­társai. Találmányukkal össze­házasították, illetve továbbfej­lesztették a dinamikus és a turbokompresszoros feltöltést, kihasználva egy-egy rendszer előnyét, illetve azt a tényt, hogy fordulatszámon a kritikus terhelési szakaszokban a két feltöltési mód kiegészíti egy­mást. Szívós kutatómunka eredménye a találmány igen lényeges elemének; a rezoná­tortartálynak a megtervezése. Segítségével olyan fordulat- számértékekre hangolható a szívócsőrendszer, ami a motor legazdaságosabb üzemét bizto­sítja a legideálisabb teljesít­ménynél. Mindezt úgy érték el, hogy nem lettek nagyobbak a motor méretei. így a meglévő karosszéria és alapmotor átter­vezése nélkül hozható ki a 25— 30 százalékkal nagyobb teljesít­mény. A kombinált feltöltővel működő motorok minden for­dulatszámon ideális körülmé­nyek között rugalmasan és csendesebben üzemelnek, a tel­jesítmény növekedése mellett csökken a tüzelőanyagfogyasz­tás, lényegesen kevesebb szeny- nyezőanyag kerül a kipufogó­gázokba. Az új találmány elő­nye pl. lemérhető az „Alpina“ sportkocsi 3 literes motorjánál. Az alaptípus, a BMW—635—CSI 3453 köbcentiméteres motorja 5200-as percenkénti fordulat­számon 160 kW-t (218 LE) tel­jesített, 220 km/6 volt a kocsi legnagyobb sebessége és 17 li­ter körüli, de inkább több a 100 kilométerenkénti fogyasz­tása. A motor az 1500 kg önsú­lyú kocsit 7,6 mp alatt gyorsít­ja fel a 100 km/ó sebességre. A BMW—635-ösből kifejlesztett Alpina—B7-es Turbo Coupét már felszerelték a kombinált rezonancia-turbókompresszoros feltöltési rendszerrel. A 2986 köbcentiméteres motor 6000-es percenkénti fordulatszámnál 220 kW-t (300 LE) teljesít, 12,9 liter a 100 km-re eső fogyasz­tása és a coupé legnagyobb se­bessége 255 km/ó. Az 1560 kg önsúlyú kocsinak 6,8 mp-re van szüksége, hogy elérje a 100 km/ó sebességet. Hasonló, kedvező eredményeket értek el a MAN teherautók dízelmotor­jainál is. A találmányt megvásárolták a legnagyobb motorgyárak a már említett BMW-Alptna és a MAN-on kívül a Volvo, a Sau­rer, a Rába, de tárgyalások folynak az új konstrukció mi­előbbi gyártására a legna­gyobb amerikai, francia és ja­pán autógyárakkal. A MAN 1979-ben már 400 di­zel motort a magyar találmány felhasználásával hozott forga­lomba, de 1980-ban már újabb típusok motorjainál alkalmaz­zák a kombinált rezonancia- turboikompresszoros feltöltést. A személyautókhoz hasonlóan évenként megválasztják az „év teherautójáét is. A nemzetközi zsűri a legutóbbi választáson a MAN 19 321-es típusú teher­autója nyerte el ezt a megtisz­telő és Igen sok gazdasági ha­szonnal járó címet. És nem vé­letlen, hogy a győztes MAN te­herautó dízelmotorján megta­lálható a magyar találmány, amely olyan paramétereket biz­tosít, amit egyértelműen a kom­binált rezonancia-turbokomp- resszoros feltöltés alkalmazásá­val értek el. TAMÁS GYÖRGY A felvételen látható, AER0-862~ típusú, 1933-ban gyártott autó mel­lett gyakran megálltak a járó-kelők a „Régi kocsik“ klubjának bratislavai szemléjén (baj.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents