Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-31 / 35. szám

ÚJ szú 19 80. I. 31. „Napjainkban a világpiacon nemcsak a termék minőségét értékelik, hanem azt is, mennyire képes a termelő a lehető legszélesebb típusválaszték előállí­tására, a lehető legjobb konzultációs szolgáltatások nyújtására, a szerviz és a többi szükséglet kielégítésére. Miközben műszakilag progresszív termelésre, a minőség javítására törekszünk, nem engedhetjük meg, hogy lemaradjunk azok­nál a termékeknél, amelyeknél már időelőnyt szereztünk és amelyek a mi jó exportcikkeink közé tartoznak.“ (Lubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának és a CSSZSZK kormánya elnökének a komplex intézkedésekkel kapcso­latos beszédéből, amelyben a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének 1980 utáni teendőit ismertette.) prospektusok kerüljenek a vásárlók kezébe. Az eladott gépeket a vállalat dolgo­zói szerelik fel. Az utóbbi időben lé­nyegesen növelték a pótalkatrész gyártást, így a külföldi megrendelők­nek azonnnal elküldhetik a szükséges alkatrészeket. A Magyar Népköztársa Ságba és a Német Demokratikus Köz f társaságba szállított gépek főjavítását (és a belföldön működő szerszámgé pék főjavítását is) teljes felújításos cseremődszerrel végzik. A magyaror­szági partnervállalatok például két na­pon belül teljesen felújított gépet kap­nak cserébe a nagyjavításra szoruló gépért. A vásárló kívánságára a középjaví­tásokat is a gyár végezteti el saját dolgozóival. A minőségfejlesztésnek köszönhe­tően egyre jobb nevük van a trenőíni szerszámgépeknek a világpiacon. A meglehetősen kemény konkurenciá­ban is jól helytállnak. Az idén több mint 10 százalékkal növeli a gyár a termelést, a nem szocialista orszá gokba irányuló exportot pedig 12 szá­zalékkal fokozza. A vállalatnak nincsenek belső prob­lémái, minden munkaterületen a tar­talékok feltárására és kihasználására törekednek. Viszont számos külső té­nyező még gondot okoz. Sok problé­ma forrása például a szerződéses fe­gyelem lazasága. Az együttműködő vállalatok gyakran nem tartják be a a határidőket és a szükségesnél gyen­gébb minőségű félkész terméket szál­lítanak. Sokat várnak a trenőíniek at­tól, hogy az 1980 utáni időszakban minden vállalat nagyobb mértékben érdekeltté válik a minőségi követel­Számos újítás és találmány fűződik Frantiáek Skoupa nevéhez, akit a fel­vétel munka közben ábrázol; az új típusú edzőberendezés segítségével lényegesen javítható az esztergagépek alkatrészeinek minősége mények megtartásában és a szállítá sok folyamatosságában. A szerszám- gépgyár dolgozói szívesen fogadták a komplex intézkedéseket, és követke­zetesen felkészülnek végrehajtásukra. A trencíni vállalatnak arra lenne szüksége, hogy az öntödék minél pon­tosabb termékeket szállítsanak. A vég ső megmunkálás során így kevesebb élőmunkára lenne szükség, és keve­sebb lenne a fémhulladék is. Az is tel­jesen nyilvánvaló, hogy szerszámgép­alkatrészt csak" kiváló minőségű ko­hóipari termékből érdemes gyártani. Ma még nemegyszer gondot okoz a gyárba érkezett kohóipari termékek kifogásolható minősége. A gyártmány- fejlesztők ugyanakkor remélik, hogy az elektrotechnikai ipar termékei: a tirisztorok, a diódák, a kapcsolószer­kezetek és a biztosítékok minősége is javul. A szerszámgépgyárból kikerülő ter­mékekre 15 hónapos garanciát adnak a trenőíniek. Ma még gondot okoz, hogy egyes alkatrészek szavatossági ideje mindössze 6 hónap. Az ilyen al­katrészeket más vállalatok állítják elő. Érdemes lenne a végtermék és a végtermékbe beszerelt alkatrészek élettartamát, megbízhatóságát össze­hangolni. az érintett vállalatok és az egész népgazdaság javára. A műszaki fejlesztés — állandó fo­lyamat. A Trenőíni Szerszámgépgyár komolyan vette e feladatot, és úgy tervezik, hogy a hetedik ötéves terv­időszakban lényegében az egész ter­melési programot innoválják. A fi­gyelmet elsősorban az univerzális csúcsesztergákra összpontosítják, amelyekből töb mint 5500-at gyárta­nak évente. Szilárdabbak, sokoldalúb­bak lesznek ezek a gépek, és növek­szik teljesítőképességük is. Az eddigi­nél összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet kap az elektronikus vezérlés. Így hajtják végre ebben a gyárban a minőségfejlesztési feladatokat. MARIAN FUSEK A Trenőíni Szerszámgépgyárban évente SO SPL 25 NCA típusú numerikus vezér­lésű esztergagépet állítanak elő (A szerző felvételei) T ojás alakú alkatrész van a ke­zemben. Az esztergályos csak az imént vette ki a gépből. Csodálko­zom: vajon lehetséges-e, hogy a gép ilyen alakú terméket állítson elő a rúdacélból? Pavol Chrastina mérnök, a Trenőíni Szerszámgépgyár fejlesztési osztályá­nak vezetője arról tájékoztat, hogy a vállalat közelmúltban kifejlesztett számjegyvezérlésű szerszámgépe szá­mára nem lehetetlen az ilyen feladat végrehajtása. A gép segítségével kör alakú felületek is megmunkálhatok, gömb-, tojás alakú alkatrészek is ké­szíthetők. Két befogó szerkezetébe számos szerszám helyezhető, és ezek segítségével több tucatnyi művelet vé­gezhető el folyamatosan. A gépkezelő személyzet csak az irányító egységbe helyezi a lyukszalagot, befogja a mun­kadarabot, elhelyezi a szükséges szer­számokat, majd beindítja a gépet. A gép teljesen önműködően végzi el a többi műveletet. Mivel a gyakorlatban is megbizonyosodtak róla a szakem­berek, hogy az új szerszámgép nem­csak funkciója, pontossága és meg­bízhatósága szempontjából kiváló mi nőségü, hanem formatervezés, illetve felületi megmunkálás szempontjából is; az állami minőségvizsgáló intézet az első minőségi osztályba sorolta. A Trencíni Szerszámgépgyár számára ez jelentős anyagi előnyt is jelent, amelynek összege csak milliókban fe­jezhető ki. Nyilvánvaló, hogy kiváló gépet az átlagosnál jóval magasabb összegért értékesíthetnek. A bevétel növekedése mind a vállalati alapokat, mind a jutalmazási alapot pozitívan befolyásolja. Más szóval: nagyobb összegek jutnak a kezdeményezés és a jó munka jutalmazására. Az SPL 25 NCA típusú numerikus vezérlésű esz tergagép a vállalat minőségfejlesztési törekvéseinek kiváló bizonyítéka. Ügy véljük, követésre méltó példát mutatnak a trenőíniek, és e példát máshol is érdemes lenne a gyakor­latban érvényesíteni. Munkahelyén meglátogattuk DuSan Lahuckyt is, az igazgató műszaki helyettesét, megkér­deztük, mi mindenre volt itt szüksé­gük a minőségfejlesztőknek. — Elsősorban a termelést előkészí­tő munkaszakaszok tevékenységének tökéletesítését tűztük ki célul — mon­dotta. — Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy e szférában dől el, milyen lesz a termékek minősége, műszaki szín­vonala, használati értéke, és hogy mi­lyen lesz a gazdaságossága. Nem volt könnyű, amire vállalkoz­tak. Hónapokra volt szükség a gon­dolkodásmód megváltoztatásához, az állásfoglalások pozitív irányú befo­lyásolásához. Tény azonban, hogy minden mérnök és műszaki komoly ér­deklődést mutatott az iránt, miként lehetne műszakilag progresszív ter­méket előállítani. A műszaki-tervezési osztályon előbb komoly elemző munkára volt szükség minden termékkel kapcsolatban; csak ezután kerülhetett sor az innovált ter­mék fejlesztési tervbe való besorolá­sára. Tudni akarták a gyár vezetői, hogy a fejlesztés után és a sorozat- gyártás bevezetését követően milyen minőségű és tulajonságú, gazdaságilag mennyire hatékony gépek kerülnek ki a szerelőcsarnokokból, és hogy ezek a gépek miként lesznek értéke­síthetők a világpiacon. A gépszerkesztési osztályon viszont a műszaki tervek lebontására összpon­tosítottak elsősorban. Fontos szerepet kapott itt minden hasznos ötlet és me­rész, de használható megoldási javas­lat. Ügyeltek például arra, hogy a gé­pek ne legyenek túlságosan nehezek. Régebben bevett szokás volt, hogy a biztonsági együtthatót nagyobbra ter­vezték a szükségesnél. Emiatt részben nehezebb gépeket gyártottak a szük­ségesnél, részben pedig több fémanya­got használtak fel az optimális meny- nyiségnél. Sorozatgyártáskor az már sok tonna acélt és egyéb anyagot je­lent, amely megtakarítható. A műszaki előkészítési osztálynak arra kellett összpontosítania, hogy a gyártást maximálisan hatékonnyá, az eljárást mindenütt ésszerűvé tegyék. Eközben mindkét lábbal a realitások talaján kellett állni, tehát csak a meg­lévő lehetőségekkel számolhattak. A termelést előkészítő munkaszaka­szokon rendkívüli módon hozzájárult a minőség javításához a szaratovi munkamozgalom elterjedése. Magya­rán szólva: mindenütt hibátlan mun­kára töreket tek. A fejlesztési osztá­lyon 60, a műszaki előkészítési osztá­lyon pedig 100 dolgozó kápcsolódott be e mozgalomba. A termelésben — ahol az előkészí­tő munkahelyek által megszabot minő­ségi szintet feltétlenül be kell tarta­ni — a legkiválóbb dolgozókat önel­lenőrzési joggal ruházták fel. Nagy szó, ha egy szakmunkás megkapja e jogot. Tevékenységét az általa gyár­tott alkatrészek minőségét 6 hónapon keresztül előbb részletesen ellenőrzik, majd ha kiderül, hogy az illető tartó­san kiváló minőséget ér el, felruház­zák őt az önellenőrzési joggal. Teljesen érthető, hogy mind a ter­melést előkészítő, mind a termelő dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették abban, hogy jó munkát végez­zenek. Ezek voltak a minőségért vívott küzdelem első hónapjai. Már 1979-ben is sikerült túlteljesíteni a terv minő­ségi mutatóit. A szerszámgépgyár is azok közé a vállalatok közé tartozott, amelyekben a gyakorlatban is vizsgál­ták a komplex minőségszabályozás hatását, ezért fő mutatóként a saját teljesítményt alkalmazták. A saját teljesítmények tervét tavaly több mint 5 millió koronával túlteljesítet ték, az anyagi költségeket 6 száza lékkai, az összköltségeket pedig 3 százalékkal csökkentették. Az export­tervet is túlteljesítették, ami fontos körülmény, hiszen a produkció há­romnegyed részét külföldön, zömében nem szocialista államokban értékesí­tik. Ez év elejétől kezdve még nagyobb figyelmet fordítanak a minőségfej­lesztésre. Minden munkaszakaszon mozgósították az erőket, és minden egyes dolgozó tisztában van vele, hogy elavult termékekkel nem érvé­nyesülhetnek az igényes szerszámgép piacon. Hozzáláttak a komplex minő ségszabályozási terv végrehajtásához. . A terv kidolgozói valóban minden tényezővel számoltak, ami csak befo­lyásolhatja a minőséget. Az egyes munkahelyek konkrét, határidőhöz kötött feladatokat kaptak, és minde­nütt módosították a személyes anyagi érdekeltség feltételeit is. Jelentős figyelmet fordítottak pél­dául arra, hogy más forrásokból és a vállalat erői aktivizálásával megfelelő mérőműszereket, minőségvizsgáló és tesztelő berendezéseket szerezzenek be. Ezek nélkül ugyanis teljesen lehe tetlen lenne objektív információk szerzése a gyártott gépekről. A késztermékekről való gondosko­dás sem elhanyagolható feladat, tehát még a gyártás, a szerszámgép becso­magolása után is van tennivaló. A reklámszolgálat is ilyen tevékenység. A vállalat vezetősége ügyel arra, hogy pontos és színvonalas katalógusok. R TRINCINI PÉLDA

Next

/
Thumbnails
Contents