Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-31 / 35. szám
ÚJ szú 19 80. I. 31. „Napjainkban a világpiacon nemcsak a termék minőségét értékelik, hanem azt is, mennyire képes a termelő a lehető legszélesebb típusválaszték előállítására, a lehető legjobb konzultációs szolgáltatások nyújtására, a szerviz és a többi szükséglet kielégítésére. Miközben műszakilag progresszív termelésre, a minőség javítására törekszünk, nem engedhetjük meg, hogy lemaradjunk azoknál a termékeknél, amelyeknél már időelőnyt szereztünk és amelyek a mi jó exportcikkeink közé tartoznak.“ (Lubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának és a CSSZSZK kormánya elnökének a komplex intézkedésekkel kapcsolatos beszédéből, amelyben a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének 1980 utáni teendőit ismertette.) prospektusok kerüljenek a vásárlók kezébe. Az eladott gépeket a vállalat dolgozói szerelik fel. Az utóbbi időben lényegesen növelték a pótalkatrész gyártást, így a külföldi megrendelőknek azonnnal elküldhetik a szükséges alkatrészeket. A Magyar Népköztársa Ságba és a Német Demokratikus Köz f társaságba szállított gépek főjavítását (és a belföldön működő szerszámgé pék főjavítását is) teljes felújításos cseremődszerrel végzik. A magyarországi partnervállalatok például két napon belül teljesen felújított gépet kapnak cserébe a nagyjavításra szoruló gépért. A vásárló kívánságára a középjavításokat is a gyár végezteti el saját dolgozóival. A minőségfejlesztésnek köszönhetően egyre jobb nevük van a trenőíni szerszámgépeknek a világpiacon. A meglehetősen kemény konkurenciában is jól helytállnak. Az idén több mint 10 százalékkal növeli a gyár a termelést, a nem szocialista orszá gokba irányuló exportot pedig 12 százalékkal fokozza. A vállalatnak nincsenek belső problémái, minden munkaterületen a tartalékok feltárására és kihasználására törekednek. Viszont számos külső tényező még gondot okoz. Sok probléma forrása például a szerződéses fegyelem lazasága. Az együttműködő vállalatok gyakran nem tartják be a a határidőket és a szükségesnél gyengébb minőségű félkész terméket szállítanak. Sokat várnak a trenőíniek attól, hogy az 1980 utáni időszakban minden vállalat nagyobb mértékben érdekeltté válik a minőségi követelSzámos újítás és találmány fűződik Frantiáek Skoupa nevéhez, akit a felvétel munka közben ábrázol; az új típusú edzőberendezés segítségével lényegesen javítható az esztergagépek alkatrészeinek minősége mények megtartásában és a szállítá sok folyamatosságában. A szerszám- gépgyár dolgozói szívesen fogadták a komplex intézkedéseket, és következetesen felkészülnek végrehajtásukra. A trencíni vállalatnak arra lenne szüksége, hogy az öntödék minél pontosabb termékeket szállítsanak. A vég ső megmunkálás során így kevesebb élőmunkára lenne szükség, és kevesebb lenne a fémhulladék is. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy szerszámgépalkatrészt csak" kiváló minőségű kohóipari termékből érdemes gyártani. Ma még nemegyszer gondot okoz a gyárba érkezett kohóipari termékek kifogásolható minősége. A gyártmány- fejlesztők ugyanakkor remélik, hogy az elektrotechnikai ipar termékei: a tirisztorok, a diódák, a kapcsolószerkezetek és a biztosítékok minősége is javul. A szerszámgépgyárból kikerülő termékekre 15 hónapos garanciát adnak a trenőíniek. Ma még gondot okoz, hogy egyes alkatrészek szavatossági ideje mindössze 6 hónap. Az ilyen alkatrészeket más vállalatok állítják elő. Érdemes lenne a végtermék és a végtermékbe beszerelt alkatrészek élettartamát, megbízhatóságát összehangolni. az érintett vállalatok és az egész népgazdaság javára. A műszaki fejlesztés — állandó folyamat. A Trenőíni Szerszámgépgyár komolyan vette e feladatot, és úgy tervezik, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban lényegében az egész termelési programot innoválják. A figyelmet elsősorban az univerzális csúcsesztergákra összpontosítják, amelyekből töb mint 5500-at gyártanak évente. Szilárdabbak, sokoldalúbbak lesznek ezek a gépek, és növekszik teljesítőképességük is. Az eddiginél összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet kap az elektronikus vezérlés. Így hajtják végre ebben a gyárban a minőségfejlesztési feladatokat. MARIAN FUSEK A Trenőíni Szerszámgépgyárban évente SO SPL 25 NCA típusú numerikus vezérlésű esztergagépet állítanak elő (A szerző felvételei) T ojás alakú alkatrész van a kezemben. Az esztergályos csak az imént vette ki a gépből. Csodálkozom: vajon lehetséges-e, hogy a gép ilyen alakú terméket állítson elő a rúdacélból? Pavol Chrastina mérnök, a Trenőíni Szerszámgépgyár fejlesztési osztályának vezetője arról tájékoztat, hogy a vállalat közelmúltban kifejlesztett számjegyvezérlésű szerszámgépe számára nem lehetetlen az ilyen feladat végrehajtása. A gép segítségével kör alakú felületek is megmunkálhatok, gömb-, tojás alakú alkatrészek is készíthetők. Két befogó szerkezetébe számos szerszám helyezhető, és ezek segítségével több tucatnyi művelet végezhető el folyamatosan. A gépkezelő személyzet csak az irányító egységbe helyezi a lyukszalagot, befogja a munkadarabot, elhelyezi a szükséges szerszámokat, majd beindítja a gépet. A gép teljesen önműködően végzi el a többi műveletet. Mivel a gyakorlatban is megbizonyosodtak róla a szakemberek, hogy az új szerszámgép nemcsak funkciója, pontossága és megbízhatósága szempontjából kiváló mi nőségü, hanem formatervezés, illetve felületi megmunkálás szempontjából is; az állami minőségvizsgáló intézet az első minőségi osztályba sorolta. A Trencíni Szerszámgépgyár számára ez jelentős anyagi előnyt is jelent, amelynek összege csak milliókban fejezhető ki. Nyilvánvaló, hogy kiváló gépet az átlagosnál jóval magasabb összegért értékesíthetnek. A bevétel növekedése mind a vállalati alapokat, mind a jutalmazási alapot pozitívan befolyásolja. Más szóval: nagyobb összegek jutnak a kezdeményezés és a jó munka jutalmazására. Az SPL 25 NCA típusú numerikus vezérlésű esz tergagép a vállalat minőségfejlesztési törekvéseinek kiváló bizonyítéka. Ügy véljük, követésre méltó példát mutatnak a trenőíniek, és e példát máshol is érdemes lenne a gyakorlatban érvényesíteni. Munkahelyén meglátogattuk DuSan Lahuckyt is, az igazgató műszaki helyettesét, megkérdeztük, mi mindenre volt itt szükségük a minőségfejlesztőknek. — Elsősorban a termelést előkészítő munkaszakaszok tevékenységének tökéletesítését tűztük ki célul — mondotta. — Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy e szférában dől el, milyen lesz a termékek minősége, műszaki színvonala, használati értéke, és hogy milyen lesz a gazdaságossága. Nem volt könnyű, amire vállalkoztak. Hónapokra volt szükség a gondolkodásmód megváltoztatásához, az állásfoglalások pozitív irányú befolyásolásához. Tény azonban, hogy minden mérnök és műszaki komoly érdeklődést mutatott az iránt, miként lehetne műszakilag progresszív terméket előállítani. A műszaki-tervezési osztályon előbb komoly elemző munkára volt szükség minden termékkel kapcsolatban; csak ezután kerülhetett sor az innovált termék fejlesztési tervbe való besorolására. Tudni akarták a gyár vezetői, hogy a fejlesztés után és a sorozat- gyártás bevezetését követően milyen minőségű és tulajonságú, gazdaságilag mennyire hatékony gépek kerülnek ki a szerelőcsarnokokból, és hogy ezek a gépek miként lesznek értékesíthetők a világpiacon. A gépszerkesztési osztályon viszont a műszaki tervek lebontására összpontosítottak elsősorban. Fontos szerepet kapott itt minden hasznos ötlet és merész, de használható megoldási javaslat. Ügyeltek például arra, hogy a gépek ne legyenek túlságosan nehezek. Régebben bevett szokás volt, hogy a biztonsági együtthatót nagyobbra tervezték a szükségesnél. Emiatt részben nehezebb gépeket gyártottak a szükségesnél, részben pedig több fémanyagot használtak fel az optimális meny- nyiségnél. Sorozatgyártáskor az már sok tonna acélt és egyéb anyagot jelent, amely megtakarítható. A műszaki előkészítési osztálynak arra kellett összpontosítania, hogy a gyártást maximálisan hatékonnyá, az eljárást mindenütt ésszerűvé tegyék. Eközben mindkét lábbal a realitások talaján kellett állni, tehát csak a meglévő lehetőségekkel számolhattak. A termelést előkészítő munkaszakaszokon rendkívüli módon hozzájárult a minőség javításához a szaratovi munkamozgalom elterjedése. Magyarán szólva: mindenütt hibátlan munkára töreket tek. A fejlesztési osztályon 60, a műszaki előkészítési osztályon pedig 100 dolgozó kápcsolódott be e mozgalomba. A termelésben — ahol az előkészítő munkahelyek által megszabot minőségi szintet feltétlenül be kell tartani — a legkiválóbb dolgozókat önellenőrzési joggal ruházták fel. Nagy szó, ha egy szakmunkás megkapja e jogot. Tevékenységét az általa gyártott alkatrészek minőségét 6 hónapon keresztül előbb részletesen ellenőrzik, majd ha kiderül, hogy az illető tartósan kiváló minőséget ér el, felruházzák őt az önellenőrzési joggal. Teljesen érthető, hogy mind a termelést előkészítő, mind a termelő dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették abban, hogy jó munkát végezzenek. Ezek voltak a minőségért vívott küzdelem első hónapjai. Már 1979-ben is sikerült túlteljesíteni a terv minőségi mutatóit. A szerszámgépgyár is azok közé a vállalatok közé tartozott, amelyekben a gyakorlatban is vizsgálták a komplex minőségszabályozás hatását, ezért fő mutatóként a saját teljesítményt alkalmazták. A saját teljesítmények tervét tavaly több mint 5 millió koronával túlteljesítet ték, az anyagi költségeket 6 száza lékkai, az összköltségeket pedig 3 százalékkal csökkentették. Az exporttervet is túlteljesítették, ami fontos körülmény, hiszen a produkció háromnegyed részét külföldön, zömében nem szocialista államokban értékesítik. Ez év elejétől kezdve még nagyobb figyelmet fordítanak a minőségfejlesztésre. Minden munkaszakaszon mozgósították az erőket, és minden egyes dolgozó tisztában van vele, hogy elavult termékekkel nem érvényesülhetnek az igényes szerszámgép piacon. Hozzáláttak a komplex minő ségszabályozási terv végrehajtásához. . A terv kidolgozói valóban minden tényezővel számoltak, ami csak befolyásolhatja a minőséget. Az egyes munkahelyek konkrét, határidőhöz kötött feladatokat kaptak, és mindenütt módosították a személyes anyagi érdekeltség feltételeit is. Jelentős figyelmet fordítottak például arra, hogy más forrásokból és a vállalat erői aktivizálásával megfelelő mérőműszereket, minőségvizsgáló és tesztelő berendezéseket szerezzenek be. Ezek nélkül ugyanis teljesen lehe tetlen lenne objektív információk szerzése a gyártott gépekről. A késztermékekről való gondoskodás sem elhanyagolható feladat, tehát még a gyártás, a szerszámgép becsomagolása után is van tennivaló. A reklámszolgálat is ilyen tevékenység. A vállalat vezetősége ügyel arra, hogy pontos és színvonalas katalógusok. R TRINCINI PÉLDA
