Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-24 / 34. szám
TANFOLYAM * > — Tengerparti üdülés ... tengerparti üdülés ... Nevezz meg nekem egy tengert, amelyikben víz helyett sör van! (Mikus Sándor karikatúrája) • Z.-t a repülőtéren zu bőgő eső fogadta. • L. özvegy édesanyja meghívására hétvégi látogatásra érkezeit szülőfalujába. Elutazásáról és degeszre tömött táskáiról a szomszédok elítélő nyilatkozatot adtak ki • G.-nek a főnöknőjével I folytatott kapcsolatai ered- ; ményese.t végződtek. Legalábbis bizonyos jelekből arra lehel következtetni, állapítja meg a Munkahelyi Pletyka Hírszolgálat egyik ; hírszerzője, jól értesült forrásokra hivatkozva. 0 N. bemutatkozó iá tóga - I táson fogad!« leendő anyóI sát. • Z. munkahelyi fehnon- ; dásának lejárta után búcsú- 1 látogatást telt munkatársai i körében. Mindnyájan kezet j szorllotiak vele, és őszinte f örömüket fejezlek ki távozása alkalmából. • Tegnap P. lakásán szex búmba robbant (be). Szerencsére P. nem tartózkodott I odahaza. • K. hajadon eddig isme- j retten körülmények közöl te- s herbe esett. Édesanyja a j szomszédasszonyokból kü- j lönbizottságot alakított az ! apa megállapítására. • Eddig ismeretlen tette j sek az elmúlt éjszaka rári 1 osztottak az N.-i vállalat alvó portására, aki az inci- j dens következtében súlyos j sokkot kapott. • D, megbeszéléseket folytatott cipőáüományával j az egymást kölcsönösen j érintő cipőkrémhiányról. KÖVETÉSI TÄVOLSÄG Egy személygépkocsi száguld a városka főutcáján. Egyszerre csak rendőrkocsi terem mellette és leállítja: — Jó napot kívánok. Kérem, túl gyorsan hajtott — mondja a rendőr. — Én hajtottam gyorsan?! Csak azért mentem ezzel ,a sebességgel, hogy önök be tudják tartani a követési távolságot. FESTMÉNY A házigazda egy festményt mutat a vendégeknek. — Hogy (tetszett? — Őszinte lehetek? Rémes. — Én festettem. — Izé, nem a képre értettem, hanem a modellre. — Ő a feleségem. BOLDOGSÁG Kovács áradozik: — Én Olaszországnak kö szönhetem életem legboldogabb napjait. — Ugyan, mit ‘hencegsz? Hiszen életedben egyszer sem voltál Olaszországban! — Én nem. De a feleségem már kétszer ott töltötte szabadságát! HÄROM Egy mama panaszkodik a barátnőjének: — Borzasztó, a lányomat elcsábították. — És mit csinálsz most? — Kutatom az apát. — És még nincs meg? — Három már megvan. SÖR Legénylakás, a férfi és a nő egymás mellett az ágyban. Megszólal a férfi: — Mire gondolsz drágám? A nő csillogó szemmel feleli: — Amire te, édes. — Igen, akkor kelj föl é? hozz egy sört a hűtőből! IDILL — Anyuka, egy vallomással tartozom, de ne izgasd fel magad: tegnap mégis feleségül vettem a striptlztáncosnőt. — Miért izgassam fel magam. Egy ilyen könnyű kis nő miatt... — örülhetsz, anya — folytatja a fiú —, mert különben a papa vette volna el... ATLÉTÁK Ötezer méteres futóverseny vége. A futók pihegnek. — Az a fontos, hogy nem voltam az utolsó — lihegi az egyik. — Tévedsz. Aki utánad futott be a célba, az a következő futam győztese volt! A vakáció végén (Kesztyűs Ferenc rajza) A szép fiatal lány már több mint egy fél éve jár az úszó tanfolyamra. — Hogy lehet, hogy még mindig nem tanultál meg úszni? Ilyen ügyetlen az úszómester? — Dehogy mama, ellenkező leg! — mosolyog a lány. VÍZ Kovács a vendéglőben üldö gél. Odaszól neki a pincér: — Maga, ugye nagyon szereti a természetet? — Miből gondolja? — Hát abból, hogy órák hosszat el tud üldögélni víz mellett... NYÚL A férj a vadászairól egy le nyúzott nyállal tér haza. — Ezt te lőtted? — kérdezi csodálkozva a felesége. — Természetesen! — És hogy lehet az, hogy nincs rajta a bőre? — Akkor lőttem le, amikor fürdőit . .. NAPTÁR Cicvarekné mondja: — Amikor -a férjein hébe-hó ba későn jön haza a kocsmából, szúrós szemmel az órára nézek. Mire Brahováczné: — Ö, nekem ilyen esetekben a naptárra kellene néznem! CSÚCSFORGALOM — Kérem, itt valahol víznek kell lenni. (Elek Tibor rajza) A hét vicce Az osztályvezető magi hoz kéreti Kovácz kartársat, a szemrehányást tesz neki:- Mit Jelentsen ez, kérem? A felesége az imént telefonált, hogy ön beteg, közben meg itt van az irodában.- Boliond ez az asszony! Holnap kell telefonálnia! Kánikula (Szpilki) NŐI DOLGOK — Igaz, hogy Cicvarekné er kölcstelen életet él? — Bizony, kolléíganő. Gyakran találkozom vele olyan éjjeli mulatókban, ahova én be nem tenném a lábam! Baidauf professzor, a her- peszológia világszerte elismert szaktekintélye fürkésző pillantást vetett a mellette várakozó kis nyomorultra. — Álljon fel, kérem a katedrára, fordítson hátat a hallgatóságnak, aztán tolja le a nadrágját és hajoljon előre. Az előadóterem széksorain döbbent mosoly futott végig, holott már ötödévesek voltak. A feléjük tárulkozó testrésznek alig volt emberi formája. — Ne tekintsék szerénytelenségnek — mondta a professzor —, ha ezt a betegséget Baldauf-ülepnek (Posterior Baldaufensis) nevezem el. Az ok nyilvánvaló. A páciens valami rossz hír, váratlan áremelkedés, vagy hasonló megrázkódtatás által hirtelen eszét vesztette, végigvágta magát egy gyalulatlan deszkalapon és embertelen bánatában tébolyult módon csuszkorálni kezdett. Különben hogyan került volna nyolcvanhárom különböző szálka a közszem. A PÁCIENS lére tett testrészre? Ugyebár így történt? — Nem kérem — mondta véznán a páciens. — A kertmoziban voltam. A kertmozi székei, mint tudjuk, Hippo- kratész óta gyalulatlan deszkából készültek. ' —" Nade mégis, kérem, nyolcvanhárom szálka ... egyszerű üldögéléstől... — Egyszerű üldögélés ... Elsőnek érkeztem. Jegyem a sor szélére szólt. A sorban még tizenhat másik szék is volt. Érkezéskor bementek a sorba, szünetben kimentek a sorból, folytatáskor bementek a sorba, előadás végén kijöttek a sorból. Négyszer tizenhat, az ugyebár hatvannégy szálka. — Na és a többi? — Egy szerelmes pár ült előttem ugyebár. Hol errefelé borultak össze, hol arrafe lé borultak össze. A világért sem akartam zavarni őket, tehát ellentétes irányú kitérésekkel ellensúlyoztam csapatmozdulataikat. Tizennyolc esetben. — Az még mindig csak nyolcvankét szálka! — Egy alkalommal pedig hátulról a fejemre ütöttek, ne mocorogjak már annyit összevissza. Ez ment a legmélyebbre. Hát kérem, íme a magyarázat. Baidauf professzor egy ideig elgondolkozva nézett a távolba, aztán megcsóválta a fejét. — Az enyém jobb — mondta határozottan. PETERDI PÁL I9HU. VIII. 2 ÚJ SZÚ
