Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-24 / 34. szám
Jól sikerült a tervkiválasztás, az épület nemcsak szemre tetszetős. Az emeleten helyezték el a hnb hivatalos helyiségeit, a másik szárnyban előadóterem, öltözőkkel, mellék- helyiségekkel. A színpad a legigényesebb színtársulatnak is megtelel. A földszinten van a bevásárlóközpont és vendéglő. — A választási program teljesítésében — folytatja az elnök — a község utcáinak teljes portalanításában vagyunk lemaradva. Anyagi kérdések gátolták a munkák elvégzését. ígéretet kaptunk a járási szervektől, hogy még ebben az évben megkapjuk a tervezett hozzájárulást. A falu utcáit járva, meglep a régi házak rendezettsége, jólesik betekinteni a tiszta udvarokba. A település közvetlen a magyar határ mentén fekszik. Szántóföldjei, legelői, erdősége a Hosszúszói (Dlhá Vés) Egységes Földművesszövetkezethez tartoznak, a falu munkaképes lakosságának egyharmada ott dolgozik. A többiek a járás ipari üzemeiben, Gömörhorkán (Gemerská Hörka), Pelsőcön (Plegivec), Rozsnyón (Roüűava) találtak alkalmazást. A község egyik magaslatán megállva gyönyörködöm a települést körülölelő vidékben. — Igen, nagyon szép — mondja kísérőm, Ambruzs István —, a múltkor járt falunkban egy geológus, ő mondta, hogyha valaki itt körülnéz, annak nem kell Jugoszláviába mennie karsztot csodálni. Igaza van a geológusnak és az elnöknek is. Jobban körül kell néznünk itthon, hogy megtaláljuk a szépet. Míg Kecső kanyargó útjait járjuk, hogy felkeressük az iskola igazgatóját, az elnök kulcsokat vesz elő, mondva — most megmutatom legnagyobb büszkeségünket, a most létesített óvodát. Jogosan büszke az elnök. Most létesült az első óvoda Kecsőn. Az egységes földművesszövetkezet támogatásával született meg ez az intézmény 210 ezer korona beruházással. Harminc kecsői apróság kap itt elhelyezést, iskolai előképzést. — Egy családi házat vettünk, a járási és egészségügyi szervek irányításával alakítottuk át. — Tökéletes berendezés, külön játszóterem, háló, ebédlő, pöttömnyi embereknek szánt mosdók. Terven kívül létesült az óvoda, be nem tervezhető lelkesedéssel, szeretettel, akarással. Kecsőt tréfásan „nótagyárnak“ is nevezik a környéken. Az elnevezés pontos magyarázatát itt sem kaptam meg, egy azonban tény: nótát, munkát szerető nép lakik e hepe-hupás gyönyörű tájon. Ezt bizonyítja az éneklő csoport több éves sikere, és Lő- rincz József né, a zselizi (2e- liezovce) népművészeti fesztiválról tavaly hazahozott első díja is. Ezekről az eredményekről tájékoztat Szcsuka József, a két tanerős magyar tanítási nyelvű alapiskola igazgatója is. — Vannak gondjaink — mondja az igazgató —, de vannak eredményeink is. Kevesen vagyunk, így egy-egy emberre több hárul. A falusi pártalapszervezetnek hét tagja van, de a pártonkívüli képviselőkkel együtt aktivizálni tudjuk a lakosságot, legjobban a CSEMADOK-szervezet működik, Tóth Miklós, az énekkar vezetője, és Ambruzs Gyula a rugói községünk kulturális munkájának. Vannak nehézségeink is. Itt a gyönyörű termünk, de nincs reflektor. ígéretet kaptunk a járás részéről, de ez nem világít — mondja keserű humorral az igazgató. Kecső volt az első község a rozsnyói (Roáiíava) járásban, mely felszabadult. Meghatóan, az évfordulóhoz méltóan ünnepeltek. Nemcsak ezért, hanem elért eredményeiért, lakosainak becsületes munkájáért érdemli meg, hogy „reflektorfénybe“ kerüljön! FECSÖ PÁL A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE MIÉRT TISZTELIK ÉS SZERETIK? Türelemre van szüksége annak, aki Josef Vopickát keresi. Ha nincs a munkahelyén, akkor az éjszakai műszak fáradalmait piheni ki a Kladnótól egy kőhajításnyira levő vinaficei otthonában. Feltéve, ha ezt számos társadalmi kötelezettsége megengedi. — A családi ügyek intézése is sok időt vesz igénybe — mondja —, de hát nem hagyhatok mindent az asszonyra, így is sok teendőtől megkímél. Pedig ő is dolgozik: a helyi óvoda étkezdéjének vezetőjeként a legkisebbek ellátásáról gondoskodik. Gyermekeinket is jóformán egyedül nevelte fel. A fiú középiskolás, a lány pedig már a külkereskedelemben dolgozik. Így aztán csak a hét végét tölti együtt a család. FŐISKOLA HELYETT A KOHÚT VÁLASZTOTTA Josef Vopiéka főolvasztár több mint három évtizede erőssége a kladnói kohónak. Az évek során megszerette ezt a mesterséget, bár azelőtt nem volt színültig tejfel a kohászok élete. A nagyolvasztónál tüdőgyulladást kapót, a rendszertelen táplálkozást megsínylette a gyomra, a sok füst és gáz légzőszerveit is megtámadta. Középiskolai érettségi bizonyítvánnyal a kezében Josef Vopiéka a kohászati főiskolára készült. Már a felvételi vizsgát is letette, de mert még nem töltötte be a 18. életévét — novemberben született — a kladnói Poldi Kohóban vállalt egy évre munkát. És jól tette. Elégedett volt, megszokta a környezetet. Elhatározta, hogy feladja főiskolai terveit s végleg itt marad, hiszen mindenki nem lehet mérnök. De őszintén szólva, a pénzre is nagy szüksége volt. Tudta, hogy az emberek a nagykohóban jól keresnek. Meg aztán meg akart állni a saját lábán. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy társai körében jól érezte magát. A kollektíva befogadta, az idősebbek: fosef Stibal, Láda Pék, Tonda Tichy és a többiek embert faragtak belőle. Alig telt el egy esztendő s Josef Vopiőka már az akkori főolvasztár második segédjeként teljesítette kötelességeit. Ma négy csoport munkáját irányítja. Szocialista munkabrigádjának teljesítménye példaként szolgál az üzemben. Nem véletlen tehát, hogy Josef Vopiéka a szakszervezet vállalati bizottságának a tagja, számos állami és vállalati kitüntetés tulajdonosa, akinek az idén, május elsején, a prágai várban, Gustáv Husák elvtárs, a Szocialista Munka Hőse címet adományozta. TÖRŐDÖM ÉN IS A FIATALOKKAL — Ugyanolyan gondoskodásban részesítjük a fiatalokat, amilyenben kezdökoromban nekem volt részem — mondja. És hogy ennek az .elvnek az érvényesítése bevált, arról — az elavult nagyolvasztó ellenére — a kollektíva eredményei tanúskodnak. A kollektívában több újító is dolgozik. Egyikük Josef Vopiéka. Elmondja, hogy bár igazi feltalálók nincsenek közöttük, de a jó ötletek is sokat segítenek. Ennek köszönhető például, hogy az 1974-ben négy százalékot kitett selej- tet 1,7 százalékra csökkentették és az acél minősége is lényegesen javult. A korábban gyakran megrongálódott légkondicionáló berendezést is megjavították. Josef Vopiéka, a Szocialista Munka Hőse (J. Tachezy — CSTK felvétel) Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma már minden rendben van náluk. Ha ugyanis odakint csökken a légnyomás, a füst — ahelyett, hogy felszállna — közvetlenül a nagyolvasztó fölött megreked. A köhögő, krákogó emberek ezért Vopiékáékat teszik felelőssé, pedig nekik nincs módjukban megoldani ezt az égető problémát. A FEGYELEM MEGSZILÁRDULÁSÁVAL JAVULT A MINŐSÉG Ezt bizonyltja, hogy míg 1969-ben 53 ezer tonna nemesacélt gyártottak, tavaly ez a meny- nyiség már 71 ezer tonnára emelkedett. Figyelemre méltó az is, hogy a termelés növekedésével megszilárdult a fegyelem, az emberek tudatára ébredtek felelősségüknek s ezzel is magyarázható, hogy jóformán megszűnt a munkaerő-vándorlás. Akit ugyanis Josef Vopiéka szocialista munkabrigádja befogad, az kétségtelenül megtiszteltetésnek tekinti ezt a bizalmat. Példa erre Milan esete. A fiatalember elsősorban a jó kereset reményében jött ebbe a kollektívába. Egy alkalommal azonban megfeledkezett magáról, ügyét a rendőrség vizsgálta. A brigádvezető nehezen viselte el a szégyent. Haragjában rákiáltott a fiúra: — Börtöntöltelékeknek nálunk nincs keresnivalójuk. Ha még egyszer előfordul ilyesmi, kitesszük a szűrödet, nem maradhatsz a csoportban ... Erre szerencsére nem került sor. A brigád tagjai felkarolták Milant, többet foglalkoztak vele, mindenben a segítségére voltak. Esküvőjén mindannyian részt vettek, a vendégeket saját gépkocsijukon szállították el. Milan nem szívesen beszél éretlen éveiről. Munkájával régen jóvátette a botlást. Lelkiismeretesen teljesíti tisztségeit a SZISZ-ben és a CSSZBSZ-ben, tagja a népi milíciának. A véradók sorába lépett és a balesetek megelőzésére törekedve, munkájában Baszov módszerét érvényesíti. És ami ugyanilyen fontos: szak- képzettségét is állandóan növeli. Ez a kedvező változás is Vopickáék érdeme. — Mindenkinek vannak hibái, fogyatékosságai — mondja. — A legfontosabb azonban!, hogy kötelességeinket kedvvel, érdeklődéssel teljesítsük és örüljünk eredményeinknek, amelyek elképzelhetetlenek a kollektívában uralkodó baráti légkör és a körültekintő munkaszervezés nélkül. Akinek problémái vannak, annak a segítségére sietünk. Nemegyszer bebizonyosodott ugyanis, hogy a fiatalok nevelése, a róluk való gondoskodás nem kárba veszett fáradság. Ez a meggyőződése Josef Vopiékának. Főleg ennek köszönheti tekintélyét és népszerűségét az egész üzemben. KARDOS MARTA 1980. 'III. 24. ugyan mennyiségileg nagyon szép eredményeket mu tat fel a jogi felvilágosítás, de ezzel a célszerű növekedéssel nem tart lépést a jogi propaganda közért hetősége, színvonala, hatékonysága. Külön fejezet a névtelen panaszok. Sok gondot okoznak, rengeteg időt, energiát emészt fel kivizsgálásuk, nem is beszélve annak költséges voltáról, de mégsem fogadhatjuk el az olyan nézetet, hogy a névtelen beadványokkal nem kell foglalkozni. Tény ugyanis, hogy tavaly a négyezret meghaladó ilyen panasznak jóval több mint az egyharmada igaznak bizonyult és nem egy esetben nagyon komoly társa dalomellenes fonákságokat tárt fel. Gyakran ugyan szinte nevetséges, hogy egyesek miért is félnek aláírni beadványukat, annyira nem „rázós“ a témája, de vannak nemegyszer elfogadhatóaknak minősülő indítékok is. Ilyen mindenekelőtt az, hogy a levélíró okkal tart a megtorlástól. Ez tehát továbbra is megkí vánja, hogy minden szervben és szervezetben — kivétel nélkül — megteremtsék a fogyatékosságok nyílt bírálatának feltételeit, beleértve természetesen a bíráló személyének védelmét is, amennyiben célja nem becsületes, lelkiismeretes emberek meghurcolása és rágalmazása. Igen sok kívánnivalót hagy hátra a megállapítottan jogos panaszok alapján a megfelelő következtetések levonása. Nemcsak arról van szó, hogy orvosoljuk a bajokat. Ez többnyire meg is történik. Inkább arról, hogy olyan esetekben, amikor ezt az ügy jellege megköveteli, éljünk a törvényes szánk ciókkal is. Márpedig ebben a vonatkozásban inkább visszalépés tapasztalható, mint fejlődés. Elég megemlíteni, hogy a tavaly teljesen vagy részben indokoltnak bizonyult több mint tizenötezer panasz kivizsgálását csak 5533 esetben követte szankció, miközben ezen belül is csökkent a szigorúbb fegyelmi intézkedések száma. MIRE VOLT A LEGTÖBB PANASZ? A listavezető — nagyjából az előző évekhez hason lóan — a közellátást, a kereskedelmet, a lakossági szolgáltatásokat kifogásoló panasz. Számuk elég jelen tősen növekedett, ami arra utal, hogy távolról sem sikerült még kiküszöbölnünk egyrészt az e területen hatásukat éreztető objektív nehézséget, másrészt e szféra dolgozóinak szubjektív hiányosságait. A panaszok tárgya egyes árucikkek választékhiánya, rossz minősége. (Szlovákiában például tavaly csak a Prior áruházak árucikkeinek minőségét mintegy tizennyolc ezer esetben reklamálták, döntő többségükben eredményesen.) A bolti hálózat dolgozóinak egy részére vonatkozik pedig az a bírálat, hogy nem tartják meg a munkaidőt, pult alól árusítanak, nem készségesek, nem ügyelnek a higiéniára stb. A szolgáltatások kifogásolható minősége, a határidők meg nem tartása, a tisztítók hanyag munkája ellen is sok a panasz. Igen sokan emelnek szót az egyes szervekben és gazdasági szervezetekben uralkodó elfogadhatatlan viszonyok, a szocialista tulajdon megkárosítása, a tisztségviselők minősíthetetlen magatartása ellen. Az ilyen panaszok a ranglétra második fokán állnak. Az ok többnyire a rendszeres és következetes ellenőrzés elhanyagolása s nem kevésbé az e területen dolgozók hézagos nevelése. Amennyiben ebben a két vonatkozásban többet tennénk, nyilván ritkábban for dúlna elő nemcsak a jogtalan haszonszerzés, hanem az is, hogy egyes tisztségviselők elhanyagolják hiva tali kötelességeiket, sőt, visszaélnek helyzetükkel. Végül harmadik helyen említjük meg a lakásgaz dálkodással összefüggő panaszokat. Jóllehet érvényes az, amit már kifejtettünk, vagyis elvitathatatlan tény. hogy itt csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, előfordulnak ezen a területen szubjektív okokkal magyarázható szabálysértések, a munkaköri kötelességek nem éppen példás teljesítése s érzéketlen magatartás is. Egyszóval itt is van min és lehet is javítanunk. JAVULÓ ÜGYINTÉZÉS Az ügyintézés általában javult. Mégis, vannak olyan különböző szintű nemzeti bizottságok, illetve alájuk rendelt szervezetek, amelyekben nem fordítanak elég gondot arra, hogy a panaszos ügyeket példásan nyilvántartásba vegyék, helyesen kivizsgálják, idejében és felelősségteljesen megválaszolják. Ennek azután egyik következménye, hogy növekszik azok nak a panaszoknak a száma, amelyekkel közvetlenül a felsőbb szervekhez fordulnak. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának jelenté se alapján, tehát összegezve megállapítható, hogy az illetékes szerveknek, de ezen túlmenően az egész társadalomnak, lényegében két fronton kell har colnia. Az egyik oldalon — és ez a lényeg — min den vonatkozásban és mindenütt jobban, eredményesebben kell dolgoznunk, hogy kevesebb okunk legyen a panaszra. A másik oldalon az irányító és ellenőrző szerveket a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok viszonylatában nem szabad hogy elringassa a vitathatatlan tény: munkájuk az utóbbi években színvonalasabb lett. (gály) Kis község - nagy fejlődés A domicai cseppkőbarlang felé haladva dim- bes-dombos a vidék. A szerpentinekkel teli út mentén ligetes erdők húzódnak. Az út állandó meglepetésekkel szolgál az itt ismeretlen gépkocsivezető számára. A barlangtól nem messzire balra irányít az útjelző tábla, egy gömöri kisközség — Kecső (KeCovo) felé. A helyi nemzeti bizottság új épületét könnyen megtalálom. — Ez az épület községünk büszkesége — mondja Ambruzs István, a hnb elnöke. — Z-akcióban építettük mintegy másfél millió korona költséggel. Valódi értéke meghaladja a három milliót. Kis község vagyunk, lakosaink száma ötszáz körül mozog, ezért az épület tervét úgy kellett kiválasztanunk, hogy több célt is szolgáljon.
