Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-06 / 27. szám
ÚJ szú 19 B0 vii. a. „Már régóta tokozott figyelemmel kfaérte az afganisztáni eseményeket. Tavaly július éta lázadás szitásával sebezhetőnek vélte a baloldali rendszert. Mindig előszeretettel tett megjegyzéseket arra vonatkozőan, hogy az DSA titokban segíti ezeket a lázadókat — habár nyílt utalás sohasem történt.“ — Ezt irta január 14-i számában a Time cimő hetilap Zbigniew Brzezins- kiről, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójáról. A nyugatnémet Stern szerint Carter egyetlen miniszterre, sem más tanácsadóra nem hallgat annyira szolgain, mint rá. Ezért érdemelte ki a Fehér Ház szőrke eminenciása nevet. Szélsőséges álláspontinga- dozásai nyomán Washington külpolitikájában is hasonló irányváltozások, fordulatok tapasztalhatók, s fő „érdeme“ van abban, hogy az USA áttért az enyhülésről a szembenállás politikájára. megbízhatnának, s Brzezinski nek az emberi Jogokról szóló fejtegetései éppen jókor jöttek. Brzezinski már ekkor is a szavak mestere, sőt új kifejezéseket is „felfedez“. Tőle ered az ún. válságív elnevezés. Etió pia, a' Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Irán és Afganisztán különböző feltételek között a nemzeti függetlenség útjára lépett. Mikor Brzezinski a térképen megállapította, hogy ezek az országok egymáshoz közel terülnek el, bátor vonással meghúzta a válságívet. Megvolt tehát az ív, s már csak a hozzá tartozó politikai koncepciók megalkotásán volt a sor. reakciós nézetektől. A könyv 1968-ban jelent meg, s akkortájt diákzavargásokra került sor a Columbia Egyetemen. Brzezinski az egyetem vezetőségétől kemény beavatkozást sürgetett, s úgy vélte, erőszak kai kell biztosítani a mozgalom elfojtását. Határozott intézkedéseket szorgalmazott, hogy a mozgalom később — élén ugyanazokkal a vezetők kel — ne üthesse fel ismét a fejét. Szélsőséges javaslatáért sok bírálatban volt része, s azóta kissé óvatosabban fogalmazza mondanivalóját. Céljai Befolyása Külpolitikai hírmagyarázói gyakran feltették a kérdést tulajdonképpen ki irányít/a c washingtoni külpolitikát: az el múlt hónapban lemondoi Vance külügyminiszter — aki nek egyébként kormányfunk ciójából eredően ez hatásköré be tartozott —, avagy Brzezins ki? Nem a két politikus jel lembeli különbségeiből indul tak ki, hanem inkább az alap vető külpolitikai kérdésekbei elfoglalt álláspontjuk megíté léséből, elsősorban a szovjet- amerikai kapcsolatokról alko tott véleményükből. Általános volt az a nézet, hogy a tanács adó homlokegyenest ellentétes filozófiai felfogást vall, min Vance. Ezért a legtöbb ameri kai kommentátor kétfejű lény ként emlegeti a Fehér Há: külpolitikáját, amely nem tut dönteni, hogy melyik fejre hallgasson. Tény, hogy Brze zinski maradt a győztes, hi szén Vance — ha tiltakozásul az iráni kommandóakció miatl nem mond le májusban — Car ter újraválasztása esetén sen: vállalta volna a külügyminisz téri tárcát. Vance távozást után Washingtonban feltétele zik, ha győz Carter, Brzezinsk, lesz az új külügyminiszter. Brzezinski a washingtoni po litikai színpad főszereplője — írta a New York Times, s en nélfogva álláspontja egyrt gyakrabban elemzések témája Maga erről úgy vélekedik, hogy azoknak a „kapcsolókara“ akik a tényleges hatalom birto kosai. Saját maga tette hozzá hogy pontosan kikre gondol „azokra, akik ellenőrzik a mi nisztériumokat, a bankokat, £ fő társaságokat.“ Egyszóval: c monopóliumok védnöke. Karrierje Diplomatacsalád gyermeke ként 1928-ban Varsóban szüle tett, a burzsoá Lengyelország ban. Apját Lengyelország ka nadai főkonzuljává nevezték ki, aki a háború után nem téri vissza hazájába. Brzezinsk: Montrealban szerzett egyetem; diplomát, majd a Harwarc Egyetemen szeretett volna elő adni. De megelőzte őt egy fia tál professzor — az a Henry Kissinger, aki Brzezinski előti volt elnöki főtanácsadó. A Co lumbia Egyetemen helyezkedik el, ahol 1961-től a kommuniz mus kérdéseivel foglalkozó újonnan alakult kutatóintézel igazgatója lett. Ettől kezdve ne ve gyakran szerepelt a sajtc hasábjain, rendszeresen jelen tek meg cikkei a Newsweek ben, könyveket írt, egyszóval állandóan az érdeklődés közép pontjában akart lenni. Egykori kollégája, az őt jól ismeri Stanley Hoffmann professzoi mondta róla, hogy a tudomá nyos tevékenységet elhanya golta, s tehetségét elfecsérelte a hatalomért vívott harcban Sőt, idézte Brzezinskit, aki egyszer kijelentette: „Az em bér nem engedheti meg magának, hogy szórakozott profesz szőrként, élve eltemessék az egyetemen.“ Brzezinski karrierjében az 1973-as év fordulatot jelenteti. Ekkor alakult meg az ún. tri laterális bizottság, az a kor mányon kívüli szervezet, amely a monopóliumk és bankok képviselőit, tudósokat, jogászé kát tömörítette. Vezetésével a már akkor is a szovjetellenes- ségéről hírhedt Brzezinskit bíz ták meg. A bizottság célja az volt, hogy kialakulóban levő szociális válságokat jó előre leleplezzen, és programokat dolgozzon ki felszámolásuk ér dekében. Lényegében tehát az intézmény a történelmi hala dás fékezésére, a monopoltőke uralmának megőrzésére szol gált. (A trilaterálisnak azért nevezték, mert az USA, Japán és Nyugat-Európa képviselőit tömörítette.) A bizottságban az amerikai Dél farmereinek érdekeit egy bizonyos James Carter, Brzezinski úgy játszik a sza vakkal, mint a gyerek a kockával; látszólag szilárd elmé leti rendszereket épít, amelyek valójában nagyon is ingatag légvárak. Egyik fő elméleti si kerének tartja arra vonatkozó elméletét, hogy a világ a Jechnotronikus korszakba“ lépett. Erre vonatkozó elképzeléseit a „Két kor határán“ című könyvében fejti ki: „nap jaink társadalma transzformálódik a technika és az elektro nika rohamos fejlődése követMint már rámutattunk, filozófiai hitvallása tele van ellentmondásokkal, egy tekintetben viszont egyértelmű az ál lásfoglalása. Joseph Craft hír- magyarázó találóan jegyezte meg róla: „Gyanakvó, kifejezetten ellenséges a Szovjetunióval szemben, s ez mindig jellemző volt rá.“ Brzezinski 1975-ben kijelentette: „Az enyhülés realitás, a folyamaton belül azonban váltakoznak a csúcsok és a mélypontok.“ Napjainkban úgy irá Georgia állam kormányzója képviselte. Az akkor még névtelen Carter többször dicsérte Brzezinski rátermettségét, aki ezt azzal viszonozta, hogy alkalmat adott Carternék a gyakori nyilvános szereplésre, s így Amerika fokozatosan megismerkedhetett az addig ismeretlen georgiaival. Jelenleg Carter az elnök, Brzezinski a főtanácsadója. Egyébként a tri- laterális bizottság tagjai az al- elnök, a külügyminiszter, a hadügyminiszter, és Brzezins- kin kívül a bizottság 12 további tagja kapott fontos funkciót a Carter-kormányban. Nézetei keztében, s a hatalom azok kezében összpontosul, akik uralják az információkat. Ilyen társadalomban az ideológia alárendelt szerepet játszik, mert az emberek tudatát teljes mértékben ellenőrzik.“ Néhány elnevezés eredeti csupán ebben a fejtegetésben, míg az elmé letrendszer plágium: ismétli mindazt, amit a kapitalista rend védelmezői korábban ki agyaltak. Könyvének bírálói sem tudtak lényegi különbséget felfedezni az ún. „posztin dusztriális társadalom“ és az általa emlegetett „technotroni- kus korszak“ között. „Forradalom és ellenforrado lom“ című könyve hemzseg» a nyitja az amerikai külpolitikát, hogy a mélypontot szeretné állandósítani... Hogy mennyire a szovjet-amerikai kapcsolatok befagyasztására törekszik, azt legkézzelfogha- tóbban a kereskedelmi kapcsolatokon bizonyíthatjuk. A Foreign Affairsben megjelent cikkében azzal ijesztgette a szovjetekkel kereskedő amerikai üzletembereket, hogy „szilárdítják a Szovjetunió politikai rendszerét“. Vagy a legfri- sebb példa napjainkban: Afganisztán ürügyén kiásta a csatabárdot, meghirdette a gabona és a modern technika eladására vonatkozó embargót. De nemcsak gazdasági „büntető akciókat“ gondolt ki. Az 1965- ben megjelent ,A megosztás alternatívája“ könyvében elismerte, hogy a Nyugat „politi kai akcióval nem tudja felszá molni a kommunista rezsimé két". De valamiképpen „le kell számolni“ velük ... Hatásos fegyverként ezért a bomlasz- tást, a gyengítést, a szocialista országok szembeállításának politikáját javasolta, párhuzamosan az evolúciós változások ösztönzésével. Mint jellegzetesen megrögzött konzervativis- ta, bármely világeseményt leszűkít a szovjet amerikai konfrontáció sémájára. Ha Angola, Etiópia vagy Afganisztán függetlensége, megvédése cél- iából szovjet támogatást kér, Amerikának ezt szükségszerűen ..geostratégiai" kihívásként kell felfognia. Brzezinski részben elismeri a változások törvény Tanulságos idézni a Foreign Policyben 1976-ban megjelent tanulmányát „Amerika az ellenséges világban“ címmel. A folytatásokban közölt sorozatban az Egyesült Államok elszigetelődéséről ír, s óva intette a kormányt attól, hogy „Amerika a liberális demokrácia mintapéldája legyen.“ Ezzel párhuzamosan már írta Carter választási beszédeit, s mindegyikben kitért az emberi jo gokra. Tisztában volt azzal, hogy a vietnami háború és a Watergate-botrány erkölcsi fér tője után az amerikaiak meg akarnak tisztulni, ismét olyan vezetőket szeretnének, akikben szerűségét, viszont nem képes letérni a kitaposott elméleti ösvényről, s minden változásban „Moszkva kezét“ látja. Nyíltan fellép a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, s azt állítja, hogy meg kell fékezni a „szovjet expanzioniz- must“. Nem csoda tehát, ha lelkesen támogatja a pekingi vezetés irányvonalát. 1978-as kínai látogatása után a nemzetközi helyzet pekingi elemzését egyenesen „mesterinek“ nevezte. Mint tudjuk, a maoisták krédója, hogy a világhábo rú elkerülhetetlen... Nem két séges, akkoriban nemcsak azért járt Kínában, hogy az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolatok helyreállítását előkészítse, hanem egyúttal azért, hogy kipuhatolja: milyen mértékben számolhat a kínai kártyával a Szovjetunió ellen, Mindenesetre látogatása után kijelentette, hogy Washington és Peking „bizonyos alapvető érdekei egybeesnek“. Később Teng Hsziao-ping washingtoni tartózkodása idején is a vendég és vendéglátó ugyanazon húrokat pengette. Sőt, mint tudjuk, a látogatás után röviddel Kína megtámadta Vietnamot (s nem kétséges, hogy az USA erre áldását adta), Brzezinski kijelentette „nem lát okot ■ arra, hogy Kína katonai lépése miért hátráltatná a kétoldalú kapcsolatok kibontako zását“. Brzezinski antikommunista és szovjetellenes nézetei mellett feltétlenül szólnunk kell oroszellenességéről. Egyik könyvében a jelenlegi szovjet külpolitikát a cárizmus politi kája folytatásaként jellemzi Féktelen szovjet- és oroszelle nessége ismeretében joggal merül fel a kérdés, hogy Brzezinski Carter elnöknek képes-e oh jektív, elfogulatlan külpolitikai ajánlásokat adni. Jelleme Az őt közelről ismerők véle ménye megegyezik abban, hogy a tárgyalásokon lenézően el utasítja a másik fél érveit, vagy egyszerűen nem vesz róluk tudomást, ha nem fértek meg az ő elképzeléseivel. Brzezinski azonban mindenekfölött rend kívül hiú, ahogy a Time írta: „botrányosan hiú". A vélemények ugyancsak megegyeznek abban, hogy lobbanékony tér mészetű. David Butler a New- sweekben egy kongresszusi külügyi képviselőt idézett: „Tár gyalási stílusa azt a benyomást kelti, hogy nem előrelátó. Olyan élő ágyú, amely képes bármikor, bármilyen irányban eldördülni.“ Butler ezt saját véleményével is kiegészíti: „Annyira robbanékony, hogy helytálló a hasonlat: olyan, mint egy irányíthatatlan ráké ta.“ Tavaly egy „szigorúan titkos“ memorandumot állított össze az elnök számára, amelyről később *a Washington Post azt írta, hogy „ez a program nem más, mint a hidegháború felélesztésére vonatkozó terv.“ Vance, az akkor még hivatalban levő külügyminiszter is úgy vélekedett, hogy „Brezinski programja felszámolja az utóbbi 25 év amerikai diplomáciájának eredményeit“. A számos bírálat ellenére Carter elnök mégis e program szerint irányítja a Fehér Ház külpolitikáját. Az előbb idézett Washington Post a tervre vonatkozó értesüléseit 1979. december 13-i számában közölte, ami azt bizonyítja, hogy a Carter-kormány- zat már jóval az afganisztáni események előtt a szovjet— amerikai kapcsolatok befa gyasztására tett lépéseket. Tehát az ún. afganisztáni kérdés nem okként, hanem ürügyként szolgált az enyhülési folyamat megtorpedózásához. Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunista Pártia főtitkárának aggodalma nem volt alaptalan, amikor kijelentette: „A világ népei, beleértve az amerikaiakat is, mindaddig nem aludhatnak nyugodtan, amíg Brzezin ski Washingtonban megmarad rendkívül fontos funkciójában.“ GENNAGYIJ GERASZIMOV (Lityeraturnaja Gazeta) Brzezinski elődje: Henry Kissinger As elnök ... ... és tanácsadója m</ifa eminwcidACt,
