Új Szó - Vasárnap, 1980. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-10 / 32. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. Vili. 10. VASÁRNAP BKAIISI.AVA XIII. ÉVFOLYAM 32. SZÁM Aha i koiiona V akáció. Az egyetemisták, a középiskolások munkavállalásának időszaka. Ki építőtáborban, ki a szülők munkahelyén, vagy maga választotta szövetkezetben, üzemben, boltban dolgozik. Fiatalok ezrei segítik a népgazdaság munkaerőhiánnyal küszködő területeit, elsősorban a mezőgazdaságot és az építő ipart, ahol sok az idénymunka. Kezük nyomán gyorsabban épül gyár, lakás, országút, ládákba kerül a friss gyümölcs, paprika, paradicsom. A diákok nyári tervei között egyre gyakrabban szerepel a munka. Annyian még sohasem kapcsolódtak be a szünidei munkába, mint az idén. Csupán a szlovákiai építőtáborokban 80 878 fiatal (23 902 egyetemista és főiskolás, illetve 56 976 középiskolás) dolgozik; 4500-zal többen, mint tavaly. Hogy pénzt vagy munkaélményt szereznek-e többet, az attól is függ, hová mennek dolgozni. Mert munkáskézre ugyan mindenütt szükség van, ám kérdés, hogyan fogadják őket, Az építőtáborok a munka iskolái; korántsem mindegy tehát, hogyan zajlik le ja találkozás a fizikai munkával, milyen benyomásokat szereznek a diákmunkások a felnőttekről, a munkáról, a munkahelyről. Egyszóval, kedvet csinál-e az építőtábor vagy elkedvetlenít, megfosztja illúzióiktól azokat is, akik úgy gondolták: hasznára lesznek a „vendéglátóknak“. Senki számára sem lehet közömbös, milyen példát látnak imaguk előtt, milyen tapasztalatokat gyűjtenek életük első munkahelyéi a fiatalok. Valamennyien értelmes feladatokra vágynak, s az őszintén bíráló és barátian dicsérő szót éppúgy természetesnek tartják, mint ahogy magától értetődően utasítják el a nemtörődömséget, a hanyagságot. Nem mindegy tehát, milyen munkát kapnak, hogyan kérik tőlük számon a vállalt feladatok teljesítését. Mert ha csak azért öltenek munkaruhát, hogy lézengjenek, akkor furcsa kép alakul ki bennük a felnőttek munkájáról, fegyelméről. Fizetség csak értelmes munkáért jár; ezt hallják, olvassák, erre nevelik őket az iskolában. Most, a vakáció idején a munkahelyek, az építőtáborok feladata, hogy megerősítsék e szavak hitelét. Nem elég a tábla az üzem portáján, az üzlet kirakatában: Diákokat szünidőre felveszünk. Igen fontos, hogy az üzemek jól szervezzék munkájukat s érezzék a fiatalok: megdolgoznak az órabérért, felelősséggel tartoznak munkájukért, ismeretekkel gazdagodnak, egyszóval „próbaidejüket“ töltik a felnőttek világában; akár az iparban, akár a mező- gazdaságban vagy a kereskedelemben kapnak abból ízelítőt. Sok múlik persze a szülőkön is. Vajon meg- teszi-e minden szülő, ami a dolga? Beéri-e két kenetes (teljesen felesleges) mondattal, amikor munkába bocsátja a gyereket vagy szentel-e időt arra, hogy elbeszélgessen vele a munkáról? Buzdítja-e csak, hogy menjen, keresse meg a zsebpénzt, a biciklire, a magnóra, a lemezre valót (bár ezért nem marasztalható el, hiszen az anyagi szempont sem mellékes), s azért is menjen, hogy ne lábatlankodjon otthon, ne unja magát halálra, vagy felismeri-e hogy ezek a diák-munkavállalások voltaképpen ugyanolyan fontosak, mint az iskola, sőt egyben-másban még fontosabbak is? Gyakran hangsúlyozzuk, milyen jelentős feladata az iskolának, a társadalomnak a gyerekek munkára nevelése. Nos, a fiatalokat a kétkezi munka megbecsülésére, megszerettetésére aligha lehet szavakkal nevelni; most azonban munka közben nevelhetünk: alakíthatjuk a fiatalok szemléletét, szakmákat szerettethetünk meg velük és megajándékozhatjuk őket az alkotás örömével. . A szünidőben igazi alkalom nyílik arra, hogy a diákok próbára tegyék képességeiket, kitartásukat. Az építőtáborban vagy a munkahelyen mindenki lemérheti napi eredményét, összehasonlíthatja másokéval, s ez a számvetés, a munkaélmény az építőtábori mozgalom legnagyobb emberi-pedagógiai haszna. A fiatalok véleménye szerint is hasznosak a nyári foglalkoztatások. Alkalmat adnak az iskolában tanultak, az elméleti ismeretek és a termelésben, a gazdálkodásban alkalmazott módszerek szembesítésére. Lehetővé teszik azt is, hogy a diákok megismerkedjenek a mindennapi élettel, a kötelességteljesítéssel, a helytállással — a dolgos hétköznapokkal. Termelni és nevelni — ez az értelme a diákok nyári munkájának. A két-három hét hosz- szú időre a fiatalok élménye lesz, különösen, ha a jól végzett munka örömével térnek haza. TÖLGYESSY MARIA fflÜifflMSGH mazäiMfflÄ (Gyökeres György felvétele)
