Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-06 / 1. szám
V V gyre inkább figyelmünk előterébe kerülnek az életkörnyezet védelmének kérdései. Ennek oka közismert: az ember, aki évezredeken keresztül kisebb csoportokban élt a természetben, az utóbbi évszázadban egyre nagyobb csoportosulásokat alkot. Egymás után keletkeznek az új városok, lakótelepek, egyre gyorsabban fejlődik az ipar, a közlekedés és mindez azzal jár, hogy szaporodnak a beavatkozások a természetbe, sajnos a legtöbb esetben a káros beavatkozások. És ez a fejlődés folytatódik, mivel a népesedés alakulása arra enged következtetni, hogy Földünknek 2000-ig több mint 6 milliárd lakosa lesz. A gyors fejlődés Szlovákiára is jellemző, amely még nem is olyan régen alig rendelkezett iparral, viszont annál gazdagabb volt természeti szépségekben. Ma jogosan büszkék vagyunk az iparosodásra és az ezzel kapcsolatos életszínvonal-emelkedésre, de nem mindig tudatosítjuk, milyen árat fizettünk és fizetünk ezért — az életkörnyezet rongálásának formájában. így például Bratislava, az SZSZK fővárosa nemcsak politikai és kulturális központ, de földrajzi helyzete folytán itt összpontosul az ipar is. Bratislavá- ban állítják elő Szlovákia ipari termelésének mintegy egyhatodát és ebből a vegyipar részesedése 45 százalék. Ez törvényszerűen tükröződik a váíos levegőjének, a víz és a talaj szennyeződésében és nem utolsósorban több mint 300 000 lakosa és a városban dolgozó további 50 000 ember egészségi állapotában is. Hogy mit tartalmaz egy korszerű ipari város szennyezett levegője, azt nagyon jól szemlélteti Bratislava levegőjének elemzése: a porszennyeződésen kívül kén, nitrogén, fluor és fémes ve- gyületeket. Ezenkívül több kellemetlen szagot árasztó anyagot is, így például kénhidrogént, széndiszulfádot, merkap- tánt és fenolokat. A kő és a beton kiszorítja lakótelepeinkről a zöldet kritikusnak kell tekintenünk, amennyiben nem teszünk elvi jelentőségű, gazdaságilag nagyon igényes intézkedéseket. Ml OKOZZA A LEGNAGYOBB KÄROKAT? Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, mi szennyezi a leginkább életkörnyezetünket? Először az ipar és a lakóházakat fütő kazánházak exhalátumait és a vegyipari üzemekből a levegőbe kerülő gázokat kell megemlítenünk. További forrás a vállalatokban, az építkezéseken, a rossz vagy a feltört utakon, a megrongált járdákon keletkező por. Fontos szeny- nyezőforrás a vasúti mozdonyok és általában a gépkocsik kipufogó gáza. (Rövidesen már a város minden neIRDIKIBIN A talaj és a víz szennyeződése is eléri az engedélyezett határt, sőt a vízszennyeződés nagyon súlyos gondokat okoz az ivóvíz-ellátásban. A SZENNYEZŐDÉS ÉS EGÉSZSÉGÜNK A szennyeződés kedvezőtlenül hat a növényzetre, nemcsak közvetlenül Bra- tislavában, hanem környékén is. A levegő aránytalan kéndioxid koncentrációja miatt a növények levelei ként tartalmaznak Somorja (Samorín), Duna- szerdahely (Dunajská Streda), Castá és Dőlné Oresany területén is. ősszel idő előtt elvesztik levelüket a nyárfák és más fák is, alacsonyabb a kukorica, sőt a búza, zab és cukorrépa hozama is. Mindez számokkal kifejezhető kár. Egyébként Csehszlovákiában jelenleg évente 4,5 milliárd korona ilyen jellegű kárt mutatunk ki. A környezetszennyeződés károkat okoz a lakosság egészségében is és ennek a kárnak a nagysága csupán közvetve, a kezelési költségekkel, illetve a munkaképtelenség okozta kiesések költségeivel fejezhető ki. A súlyosabb egészségkárosodások azonban így nem mutathatók ki. Hebizonyított tény, hogy a szennyezett levegő hozzájárul a különböző idült betegségek keletkezéséhez, súlyosbítja a betegek és idősebbek állapotát, sőt az elhalálozást is befolyásolja. A közelmúltban megvizsgálták Bratislava tanulóit és megállapították, hogy az életkörnyezet romlása, elsősorban a levegőszennyeződés nagyon károsan befolyásolja, főleg az ipari negyedekben élő gyerekek egészségét. Kevesebb a vörös vérsejtjük, a hemoglobin-szintjük alacsonyabb, elváltozások tapasztalhatók a fehér vérsejtekben és a bőr alatti zsírrétegük is átlag vékonyabb. A gyerekek körében, főleg azokban a negyedekben, ahol sok a por és ahol a kéndioxid koncentrációja nagyobb a megengedettnél, aránytalanul gyakori a légzőutak megbetegedése. A bratisla- vai tanulók egészségi állapota általában rosszabb, mint a tiszta környezetben, Liptovsky Hrádok környékén élő gyermekeké. Mivel az ipar és a lakónegyedek fejlesztése szükségszerű, a mai helyzetet gyedlk lakosára jut egy személygépkocsi.) A téli hónapokban az utak felszórása, mindenekelőtt &z ilyen célra használt só, nemcsak az utakat, a ruhát és a cipőt rongálja, hanem a lakótelepek parkosított részeit és a felszín alatti vízforrásokat is. Jelentős szennyeződést okoznak a másodlagos források, így például a már létrehozott por újbóli felkavarása a közlekedés, a szél és nem egy esetben a rossz, tökéletlen söprőgépek által. A szennyezés forrásainak ez a nem teljes felsorolása egyúttal rámutat a mai helyzet javításának lehetőségeire is. A legfontosabb teendő a tüzelőanyagalap megváltoztatása — az alacsony kalóriájú, nagy kéntartalmú és sok hamut okozó tüzelőanyagok részarányának csökkentése. Továbi feladat a kéményekből a levegőbe jutó pernye felfogása, korszerű szűrőberendezések felszerelésével. Az így nyert pernyét fel lehet használni építőanyagok gyártására. [Ezzel megakadályozható a másodlagos szennyezés.) Fel kell számolni az elévült technológiákat és a termelés fejlesztése során olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek nem okoznak szennyezést. További feladat a mazut kéntartalmának csökkentése és az ólmot nem tartalmazó benzin gyártásának kifejlesztése. Az ilyen benzinnel elsősorban a nagyobb, kipufogó gázokkal szennyezett városokat kell ellátni. Ugyancsak fontos a zöldövezetek állandó gondozása, mivel ezek lehetővé teszik a levegő összetételének szabályozását, valamint a szilárd szennyezőanyagok felfogását. Bra- tislavában jelenleg egy lakosra 6 négyzetméter zöldövezet jut. Összehasonlításképpen — u Szovjetunióban a lakótelepeken a norma 35 négyzetméter, nálunk 30 négyzetméter a javaslat. MINDENKI TEHET VALAMIT Felvetődhet a kérdés, hogy a lakosság hogyan járulhat hozzá lakótelepeink, városaink életkörnyezetének védelméhez? Nem vagyunk tehetetlenek és a cselekvésre számtalan lehetőség nyílik. Lépjünk fel szigorúan azok ellen, akik papírokkal, különböző hulladékkal szennyezik a környéket. A lakótelepeken ne rongáljuk a parkokat; kényelemből ne tapossunk ösvényeket a pázsiton és virágágyakon keresztül. Azzal, hogy magunk is bekapcsolódunk a parkok gondozásába, életkörnyezetünket is védjük és gyerekeinknek is jó példát mutatunk. Reméljük, olvasóink közül senki sem tisztítja gépkocsiját a természetben, hiszen tudnunk kell, hogy nem is egy egész liter olaj vagy nafta 20 000 liter vizet tesz értéktelenné. Előfordul, hogy a kirándulásokról nagy virágcsokrokkal, letört ágakkal térünk haza és nem egy esetben az így szerzett virágot és gallyakat egyenesen a szemétládába dobjuk. Bizonyára mindenki ismer olyan gépkocsivezetőket, akik óriási füstfelhőt hagynak maguk után, mivel a motorjuk rossz, vagy pedig a motort hosszú időn keresztül a lakóházak ablakai alatt járatják. Van, aki olyan üzemben dolgozik, amely minden évben a pénzügyi terv előkészítésekor előre tartalékolja a levegő és környezet szennyezéséért kifizetendő bírságot. Vagyis előre betervezi életkörnyezetünk pusztítását. Vagy talán olvasónk is arra szavazott, hogy vállalatukban üzemi üdülőt építsenek a víztisztító-berendezés helyett? A szocialista társadalom az új típusú emberhez méltó életkörnyezetet akar teremteni. Államunk ezt állandóan szem előtt tartja, számos törvényben és határozatban rögzítette az életkörnyezet védelmét. Természetesen a nemes szándék csak akkor válhat tettekké, ha társadalmunk minden tagja cselekvőén támogatja. Dr. CILEK MILAN CSc. á ÄSzomorú látványt nyújt a pusztuló természet (Gyöikeres és Berenhaut felvétele) Küzüny és qvünsrzis Ismerősöm, a fiatal művezető váratlanul nehéz helyzetbe került. Felesége súlyosan megbetegedett, s hosszú időre kórházba kellett feküdnie. Két apró csemetéjükkel, a hároméves Gabikával és a tízhónapos Csillával a férj magára maradt. Egyszeriben a nyakába szakadt mindaz a tennivaló is, amit addig a felesége végzett. A nagymamákra nem számíthatott, mert egyiküket már eltemették, a másik pedig beteges, gyengécske. Először is Gabikának óvodai, Csillának bölcsődei elhelyezést kellett keresnie. Szerencséje volt. A két apróságnak helyet szorítottak az egyébként eléggé telített óvodában és bölcsödében. A fiatal apára így is rengeteg gond, tennivaló zúdult. Reggel mosdatni, öltöztetni és óvodába, bölcsődébe cipelni a kicsiket, műszak után hazavinni őket, bevásárolni, főzni, majd etetni, tisztába tenni, fürdetni a csemetéket, mosni rájuk. Megjegyzem, hogy az otthoni tennivalók java részét korábban a felesége végezte, a férj csak besegített. Érthető ez, hiszen az ifjú mama, mielőtt megbetegedett, minden energiáját és idejét a háztartásra, a családra fordíthatta. S mi tagadás, élet- társát nem is nagyon szoktatta hozzá a házimunkához. De most vállalnia kelleti, mégpedig úgy, hogy felesége heti háromszori meglátogatására is legyen ideje, miután a kicsiket a szomszédasszonyra bízta. És persze hétvégeken a takarítás, a vasalás, meg mindaz a kisebb-nagyobb tennivaló, amire a munkanapokon nem maradt ideje. Már két hete tartott az ifjú apuka megpróbáltatása ... Kissé keserűen gondolt a cimborákra, akikkel hétvégeken gyakran összejött egy-egy ultipartira, vagy más férfiprogramra. Bezzeg most elkerülték ... Csaknem úgy érezte már, hogy összecsapnak feje felett a hullámok, amikor a legközelebbi szabad szombaton, kora délelőtt felesége munkahelyéről, a szövőgyárból három fiatalasszony állított be hozzá, takarítóeszközökkel felszerelve. Értesültek a történtekről, s elhatározták, hogy segítenek a bajba jutott családon. Elhárítva a férj sza- badkozását, azonnal munkához láttak. Egyetlen délelőtt patikatisztaságúvá varázsolták a lakást, mostak, vasaltak, főztek, majd így búcsúztak: „Egy hét múlva újra számíthat segítségünkre. Vagy mi jövünk, vagy mások...“ Amikor a férfi újra egyedül maradt a friss-ropogósra vasalt ruhába öltöztetett Gabikával és Csillával, két hét után először ült le egy kis pihenésre a kényelmes karosszékbe. Arra gondolt, mi lehet az oka, hogy az ő barátai, munkatársai még csak meg sem kérdezték tőle, miként boldogul a magárautalt- ság váratlanul rázúdult nehézségeivel? Talán másutt jobb a közösség, jobb az összetartás? Vagy egyszerűen figyelmesebbek egymás iránt az emberek? BERTALAN ISTVÄN i
