Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-06 / 1. szám

V V gyre inkább figyelmünk előteré­be kerülnek az életkörnyezet védelmének kérdései. Ennek oka közis­mert: az ember, aki évezredeken keresz­tül kisebb csoportokban élt a termé­szetben, az utóbbi évszázadban egyre nagyobb csoportosulásokat alkot. Egy­más után keletkeznek az új városok, la­kótelepek, egyre gyorsabban fejlődik az ipar, a közlekedés és mindez azzal jár, hogy szaporodnak a beavatkozá­sok a természetbe, sajnos a legtöbb esetben a káros beavatkozások. És ez a fejlődés folytatódik, mivel a népese­dés alakulása arra enged következtet­ni, hogy Földünknek 2000-ig több mint 6 milliárd lakosa lesz. A gyors fejlődés Szlovákiára is jel­lemző, amely még nem is olyan régen alig rendelkezett iparral, viszont annál gazdagabb volt természeti szépségek­ben. Ma jogosan büszkék vagyunk az iparosodásra és az ezzel kapcsolatos életszínvonal-emelkedésre, de nem min­dig tudatosítjuk, milyen árat fizettünk és fizetünk ezért — az életkörnyezet rongálásának formájában. így például Bratislava, az SZSZK fő­városa nemcsak politikai és kulturális központ, de földrajzi helyzete folytán itt összpontosul az ipar is. Bratislavá- ban állítják elő Szlovákia ipari terme­lésének mintegy egyhatodát és ebből a vegyipar részesedése 45 százalék. Ez törvényszerűen tükröződik a váíos le­vegőjének, a víz és a talaj szennyező­désében és nem utolsósorban több mint 300 000 lakosa és a városban dolgozó további 50 000 ember egészségi állapo­tában is. Hogy mit tartalmaz egy korszerű ipa­ri város szennyezett levegője, azt na­gyon jól szemlélteti Bratislava levegő­jének elemzése: a porszennyeződésen kívül kén, nitrogén, fluor és fémes ve- gyületeket. Ezenkívül több kellemetlen szagot árasztó anyagot is, így például kénhidrogént, széndiszulfádot, merkap- tánt és fenolokat. A kő és a beton kiszorítja lakótele­peinkről a zöldet kritikusnak kell tekintenünk, amennyi­ben nem teszünk elvi jelentőségű, gaz­daságilag nagyon igényes intézkedése­ket. Ml OKOZZA A LEGNAGYOBB KÄROKAT? Ezzel kapcsolatban felvetődik a kér­dés, mi szennyezi a leginkább életkör­nyezetünket? Először az ipar és a lakóházakat fütő kazánházak exhalátumait és a vegyipari üzemekből a levegőbe kerülő gázokat kell megemlítenünk. További forrás a vállalatokban, az építkezéseken, a rossz vagy a feltört utakon, a megrongált járdákon keletkező por. Fontos szeny- nyezőforrás a vasúti mozdonyok és ál­talában a gépkocsik kipufogó gáza. (Rövidesen már a város minden ne­IRDIKIBIN A talaj és a víz szennyeződése is eléri az engedélyezett határt, sőt a vízszennyeződés nagyon súlyos gondo­kat okoz az ivóvíz-ellátásban. A SZENNYEZŐDÉS ÉS EGÉSZSÉGÜNK A szennyeződés kedvezőtlenül hat a növényzetre, nemcsak közvetlenül Bra- tislavában, hanem környékén is. A le­vegő aránytalan kéndioxid koncentrá­ciója miatt a növények levelei ként tar­talmaznak Somorja (Samorín), Duna- szerdahely (Dunajská Streda), Castá és Dőlné Oresany területén is. ősszel idő előtt elvesztik levelüket a nyárfák és más fák is, alacsonyabb a kukorica, sőt a búza, zab és cukorrépa hozama is. Mindez számokkal kifejezhető kár. Egyébként Csehszlovákiában jelenleg évente 4,5 milliárd korona ilyen jellegű kárt mutatunk ki. A környezetszennyeződés károkat okoz a lakosság egészségében is és en­nek a kárnak a nagysága csupán köz­vetve, a kezelési költségekkel, illetve a munkaképtelenség okozta kiesések költségeivel fejezhető ki. A súlyosabb egészségkárosodások azonban így nem mutathatók ki. Hebizonyított tény, hogy a szennyezett levegő hozzájárul a kü­lönböző idült betegségek keletkezésé­hez, súlyosbítja a betegek és idősebbek állapotát, sőt az elhalálozást is befo­lyásolja. A közelmúltban megvizsgálták Brati­slava tanulóit és megállapították, hogy az életkörnyezet romlása, elsősorban a levegőszennyeződés nagyon károsan be­folyásolja, főleg az ipari negyedekben élő gyerekek egészségét. Kevesebb a vörös vérsejtjük, a hemoglobin-szintjük alacsonyabb, elváltozások tapasztalha­tók a fehér vérsejtekben és a bőr alat­ti zsírrétegük is átlag vékonyabb. A gyerekek körében, főleg azokban a ne­gyedekben, ahol sok a por és ahol a kéndioxid koncentrációja nagyobb a megengedettnél, aránytalanul gyakori a légzőutak megbetegedése. A bratisla- vai tanulók egészségi állapota általá­ban rosszabb, mint a tiszta környezet­ben, Liptovsky Hrádok környékén élő gyermekeké. Mivel az ipar és a lakónegyedek fej­lesztése szükségszerű, a mai helyzetet gyedlk lakosára jut egy személygépko­csi.) A téli hónapokban az utak fel­szórása, mindenekelőtt &z ilyen célra használt só, nemcsak az utakat, a ru­hát és a cipőt rongálja, hanem a lakó­telepek parkosított részeit és a felszín alatti vízforrásokat is. Jelentős szennyeződést okoznak a másodlagos források, így például a már létrehozott por újbóli felkavarása a közlekedés, a szél és nem egy esetben a rossz, tökéletlen söprőgépek által. A szennyezés forrásainak ez a nem teljes felsorolása egyúttal rámutat a mai helyzet javításának lehetőségeire is. A legfontosabb teendő a tüzelő­anyagalap megváltoztatása — az ala­csony kalóriájú, nagy kéntartalmú és sok hamut okozó tüzelőanyagok rész­arányának csökkentése. Továbi feladat a kéményekből a levegőbe jutó pernye felfogása, korszerű szűrőberendezések felszerelésével. Az így nyert pernyét fel lehet használni építőanyagok gyár­tására. [Ezzel megakadályozható a má­sodlagos szennyezés.) Fel kell számolni az elévült technológiákat és a ter­melés fejlesztése során olyan techno­lógiákat kell alkalmazni, amelyek nem okoznak szennyezést. További feladat a mazut kéntartalmának csökkentése és az ólmot nem tartalmazó benzin gyártásának kifejlesztése. Az ilyen benzinnel elsősorban a nagyobb, kipu­fogó gázokkal szennyezett városokat kell ellátni. Ugyancsak fontos a zöld­övezetek állandó gondozása, mivel ezek lehetővé teszik a levegő összeté­telének szabályozását, valamint a szi­lárd szennyezőanyagok felfogását. Bra- tislavában jelenleg egy lakosra 6 négy­zetméter zöldövezet jut. Összehasonlí­tásképpen — u Szovjetunióban a lakó­telepeken a norma 35 négyzetméter, ná­lunk 30 négyzetméter a javaslat. MINDENKI TEHET VALAMIT Felvetődhet a kérdés, hogy a lakos­ság hogyan járulhat hozzá lakótele­peink, városaink életkörnyezetének vé­delméhez? Nem vagyunk tehetetlenek és a cselekvésre számtalan lehetőség nyílik. Lépjünk fel szigorúan azok el­len, akik papírokkal, különböző hulla­dékkal szennyezik a környéket. A lakó­telepeken ne rongáljuk a parkokat; ké­nyelemből ne tapossunk ösvényeket a pázsiton és virágágyakon keresztül. Az­zal, hogy magunk is bekapcsolódunk a parkok gondozásába, életkörnyezetün­ket is védjük és gyerekeinknek is jó példát mutatunk. Reméljük, olvasóink közül senki sem tisztítja gépkocsiját a természetben, hiszen tudnunk kell, hogy nem is egy egész liter olaj vagy nafta 20 000 liter vizet tesz értékte­lenné. Előfordul, hogy a kirándulások­ról nagy virágcsokrokkal, letört ágak­kal térünk haza és nem egy esetben az így szerzett virágot és gallyakat egyenesen a szemétládába dobjuk. Bi­zonyára mindenki ismer olyan gépko­csivezetőket, akik óriási füstfelhőt hagynak maguk után, mivel a motor­juk rossz, vagy pedig a motort hosszú időn keresztül a lakóházak ablakai alatt járatják. Van, aki olyan üzemben dolgozik, amely minden évben a pénz­ügyi terv előkészítésekor előre tartalé­kolja a levegő és környezet szennyezé­séért kifizetendő bírságot. Vagyis elő­re betervezi életkörnyezetünk pusztítá­sát. Vagy talán olvasónk is arra sza­vazott, hogy vállalatukban üzemi üdü­lőt építsenek a víztisztító-berendezés helyett? A szocialista társadalom az új típusú emberhez méltó életkörnyezetet akar teremteni. Államunk ezt állandóan szem előtt tartja, számos törvényben és ha­tározatban rögzítette az életkörnyezet védelmét. Természetesen a nemes szán­dék csak akkor válhat tettekké, ha tár­sadalmunk minden tagja cselekvőén tá­mogatja. Dr. CILEK MILAN CSc. á Ä­Szomorú látványt nyújt a pusztuló természet (Gyöikeres és Berenhaut felvétele) Küzüny és qvünsrzis Ismerősöm, a fiatal művezető váratlanul nehéz helyzetbe ke­rült. Felesége súlyosan megbe­tegedett, s hosszú időre kór­házba kellett feküdnie. Két ap­ró csemetéjükkel, a hároméves Gabikával és a tízhónapos Csil­lával a férj magára maradt. Egyszeriben a nyakába sza­kadt mindaz a tennivaló is, amit addig a felesége végzett. A nagymamákra nem számítha­tott, mert egyiküket már elte­mették, a másik pedig beteges, gyengécske. Először is Gabikának óvodai, Csillának bölcsődei elhelyezést kellett keresnie. Szerencséje volt. A két apróságnak helyet szorítottak az egyébként elég­gé telített óvodában és bölcsö­dében. A fiatal apára így is renge­teg gond, tennivaló zúdult. Reg­gel mosdatni, öltöztetni és óvodába, bölcsődébe cipelni a kicsiket, műszak után hazavin­ni őket, bevásárolni, főzni, majd etetni, tisztába tenni, fürdetni a csemetéket, mosni rájuk. Megjegyzem, hogy az otthoni tennivalók java részét korábban a felesége végezte, a férj csak besegített. Érthető ez, hiszen az ifjú mama, mielőtt megbetege­dett, minden energiáját és ide­jét a háztartásra, a családra fordíthatta. S mi tagadás, élet- társát nem is nagyon szoktatta hozzá a házimunkához. De most vállalnia kelleti, mégpedig úgy, hogy felesége heti háromszori meglátogatásá­ra is legyen ideje, miután a ki­csiket a szomszédasszonyra bízta. És persze hétvégeken a takarítás, a vasalás, meg mind­az a kisebb-nagyobb tennivaló, amire a munkanapokon nem maradt ideje. Már két hete tartott az ifjú apuka megpróbáltatása ... Kis­sé keserűen gondolt a cimbo­rákra, akikkel hétvégeken gyakran összejött egy-egy ulti­partira, vagy más férfiprogram­ra. Bezzeg most elkerülték ... Csaknem úgy érezte már, hogy összecsapnak feje felett a hul­lámok, amikor a legközelebbi szabad szombaton, kora délelőtt felesége munkahelyéről, a szö­vőgyárból három fiatalasszony állított be hozzá, takarítóeszkö­zökkel felszerelve. Értesültek a történtekről, s elhatározták, hogy segítenek a bajba jutott családon. Elhárítva a férj sza- badkozását, azonnal munkához láttak. Egyetlen délelőtt patika­tisztaságúvá varázsolták a la­kást, mostak, vasaltak, főztek, majd így búcsúztak: „Egy hét múlva újra számíthat segítsé­günkre. Vagy mi jövünk, vagy mások...“ Amikor a férfi újra egyedül maradt a friss-ropogósra vasalt ruhába öltöztetett Gabikával és Csillával, két hét után először ült le egy kis pihenésre a ké­nyelmes karosszékbe. Arra gon­dolt, mi lehet az oka, hogy az ő barátai, munkatársai még csak meg sem kérdezték tőle, miként boldogul a magárautalt- ság váratlanul rázúdult nehéz­ségeivel? Talán másutt jobb a közösség, jobb az összetartás? Vagy egyszerűen figyelmeseb­bek egymás iránt az emberek? BERTALAN ISTVÄN i

Next

/
Thumbnails
Contents