Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-29 / 26. szám
sem hiányzik. De nem is lehet ez másként, hiszen a legénységnek úgyszólván állandó otthona ez a jármű, amelyen az áru ki- és berakodásával járó fáradságot is ki kell pihenniük. — Bizony, állandóan úton vagyunk. Három jelnőtt gyermekemmel és négy unokámmal jóformán csak szabadságom idején találkozom, a feleségem is csak ritka vendégként üdvözöl odahaza. Mégsem bántam meg, hogy erre a mesterségre adtam a fejemet — mondja, majd azokról a problémákról beszél, amelyeket menet közben kell kiküszöbölniük. Ez azonban — véleménye szerint — csak akkor sikerülhet, ha valamennyien, tehát a legénység minden egyes tagja, beváltja a hozzá fűzött reményeket. — Nem mindenki ördög, akinek bölcsőjét Pokolban ringatták — tréfálkozik az Elba—Odera Csehszlovák Hajózási Vállalat déőíni üzemének 57 éves hajógépésze: FrantiSek Dolek, a Szocialista Munka Hőse. — Igen, Pek- loban születtem és ha időm engedi, ma is szívesen vissza-visszatérek ebbe a Vamberk melletti kisközségbe. Ma is jól esik gyönyörködni az Orlicei Hegyek vadregényes tájában, ám a szívem, nyugtalan vérem már ifjú koromban, a folyókhoz, a hajózáshoz húzott. Vendéglátómnak ez a vágya azonban csak 1943-ban teljesült. Kezdetben az Ostí nad Labem nevű vontató gőzös fűtőjeként, majd gépészeként ismerkedett meg a hajósok változatos életének örömeivel és nehézségeivel Szenet, gabonát és más árut szállított, főleg az Elbán, Hamburgba és ma is ezt teszi. — A gépekért, fáért cserébe mostanában műtrágyát, nyersanyagot és takarmányt hozunk. A különbség csak az, hogy 1963 óta a Diesel-motorral korszerűsített hajók jóvoltából valamivel könnyebb a helyzetünk — utal kollektívája megértő, önfeláldozó munkájára. FrantlSek Dolek szívesen gondol a múltra is, például a Duchcov ifjúsági gőzösre, amely — legnagyobb sajnálatára — pályafutását ócskavasként fejezte be, ahelyett, hogy valamelyik múzeumban talált volna otthonra. — Legszebb emlékeim fűződnek ehhez a hajóhoz és 12 társamhoz — folytatja. — Ügy éltünk, akár egy nagy család. A fiatalokkal is megértettük, jól kiegészítettük egymást. Megköveteltük ugyan tőlük feladataik pontos teljesítését, de tréfálkoztunk is velük és csínytevéseik miatt sem haragadtunk rájuk, hiszen őszintén szólva, valamikor mi sem voltunk különbek. Frantisek Dolek a felelősségtudatra példamutatással tanította meg a fiúkat, akiknek apjuk igyekezett lenni. A munkaerkölcs tekintetében azonban nem ismerte és ma sem ismeri a tréfát. Tapasztalatai szerint ugyanis kemény kézzel kell tartania a gyeplőt annak, akire a fiatalok irányítását, vezetését bízták. És bár előfordul, hogy mindjárt nem hallgatnak a jó szóra, kitartással, türelemmel majdnem mindenki megnevelhető. Ezzel magyarázható, hogy Frantiáek Dolek szocialista munkabrigádjának teljesítményét követésre méltó példaként állítják ma a hasonló munkakör ben dolgozók elé. Két műszakban, ösz- szesen nyolcán teljesítenek szolgálatot a kényelmesen berendezett 11621 jelzésű, névtelen vontatóhajón, amelyről — amint arról magam is meggyőződhettem — a társalgó és a konyha Ezért osztja meg gazdag tapasztalatait a gyakorlott gépész társaival, akik tisztelettel, elismeréssel tekintenek rá, arra az emberre, aki — amint mondják — a lehetetlent is valóra váltja. Egy alkalommal például — éjszaka volt, nem számíthattak a gyors segítségre — leállt a hajó motorja. A fiúk tanácstalanul várták a gépésztől a probléma megoldását. — Ha nem futunk be idejében az áruval a hamburgi kikötőbe, kötbért kell fizetnünk — villant át az agyán és máris hozzálátott a hiba kereséséhez. Nem volt nehéz dolga. Csupán az egyik kis cső lazult meg s ezt a gépész azonnal felismerte és meg is javította. Még ki sem hűlt a motor, máris folytathatták útjukat. Nem csoda, hiszen magán- szorgalomból többnyire azokat a munkákat is elvégzi, amelyek a szakosított műhelyek dolgozóinak a feladata lenne. De FrantiSek Doleknek vérében van a takarékoskodás. Hajója a hasonló típusú járművekhez viszonyítva az elmúlt öt esztendő során több mint 72 ezer liter kőolajjal fogyasztott keve- szebbet. Mi sikerének titka? Részben a motor megfelelő szabályozása és működésének rendszeres ellenőrzése. Éppen ezért viseli el nehezen a szállító- vállalatok időnkénti hanyagságát. Igaz ugyan, hogy az időjárás, főleg a szárazság okozta problémák sem mennek ritkaságszámba, mert alacsony vízállás esetén ugyanannyi kőolaj fogy, mint amikor nem használnak ki gazdaságosan minden talpalatnyi helyet, vagy ha áru nélkül térnek vissza Hamburgból. Az üzemanyagmegtakarítás szempontjából tehát elengedhetetlen követelmény a hajó teljes megterhelése. FrantiSek Dolek külföldi élményeiről lakásán beszélgettünk. — Férjem nemcsak munkahelyének jó gazdája, hanem kitűnő házigazda is — dicséri a felesége. Gyakori távollétét azonban a mai napig sem tudta megszokni. Ezért is örül szabadságuknak, amelyet az idén együtt töltenek Szocsiban, a Fekete-tenger partján. — Nem is akarom elhinni, hogy ez igaz, amíg nem vagyunk ott — folytatja. — FrantiSek ugyanis a prágai várba is csak az utolsó percben érkezett meg. — Ügy történt — veszi át nevetve a szót a férje — — hogy éppen szolgálati úton voltam Hollandiában, ahol a chvaleticei erőmű számára öt vontatóhajót vettünk át, de mert több kivetni valót is találtam a gépeken, ra gaszkodtam a hibák azonnali eltávolításához. Ilyen ember a szakmájában és Dé őín környékén is nagyrabecsült Fran- tiáek Dolek. 1945 óta a párt tagja. Az üzemi pártbizottságban és a szakszervezetben vállalt tisztségeit ugyanolyan lelkiismeretesen, kommunistához méltóan teljesíti, mint a munkáját. Nem tűri a megalkuvást. A becsületes, jó munkát számos tanítványától is megköveteli, akik ma már az Elbán hajógépészekként a nyomdokaiban haladnak. Magas állami kitüntetései — az 1970-ben kapott Munka Érdemrend és a Husák elvtárstól legutóbb átvett Szocialista Munka Hőse cím — tehát nem véletlenül díszítik ünnepélyes alkalmakkor a mellét. — Az egyén a kollektíva nélkül nem sokat érhet el — utal kitüntetéseire, amelyek — úgymond — társait is megilletik és arra kötelezik, hogy velük együtt még jobban, még lelkiismeretesebben teljesítse igényes feladatait. KARDOS MARTA 1980 VI. 29. NEM IJED MEG A NEHÉZSÉGEKTŐL Agócs Zoltán nyolcgyermekes családban nőtt fel, a szülők arra nevelték fiaikat és lányaikat, hogy legyenek szerények, becsüljenek meg minden értéket, tiszteljék embertársaikat. Már kiskorától a gépkocsik iránt érdeklődött. Még amikor tanyán laktak és naponta több mint nyolc kilométert gyalogolt az- iskolába, irigykedve nézte a mellette elhaladó gépkocsi- vezetőket. Akkor határozta el, hogy sofőr lesz. Miután befejezte a magyar tanítási nyelvű alapiskolát, Losoncon (Luőenec) gépkocsijavltónak tanult. — Arra a három évre mindig szívesen emlékezem. — Beszéde még elárulja, hogy nem is olyan régen még nehezen fejezte ki magát szlovákul, de minden mondata arról árulkodik, hogy állandóan tökéletesíteni akarja nyelvtudását. — Egységünkben szlovák és cseh fiúk vannak, így mire hazamegyek bizonyára nem lesznek már nyelvi nehézségeim. NÉGY SZAKMA Agócs Zoltán az elsőt még a polgári életben sajá tltotta el, gépkocsijavító lett. A műhelyekben a mi nőség és a hatékonyság érdekében a dolgozók egy egy munkafolyamatra szakosodnak. így Zoltán elsősorban a motorokat és a sebességváltókat javította, ö azonban még többre vágyott, el akarta sajátítani a gépkocsijavítás minden csínját-bínját. Sokat foglal koztatta az a gondolat, hogy egyszer ő is egy nagy tehergépkocsi kormánykereke mögé üljön. — Ez a vágyam itt a katonaságnál teljesült. Gépkocsivezető lettem, ráadásul egy mozgó javítóműhely vezetője. A fiatál katona újabb problémákkal találkozott ekkor. Gépkocsiszerelőként gépkocsivezető lett, sőt mozgóműhelyéhez még egy áramfejlesztő is tartozik, s így annak zavarmentes üzemeltetéséről is ő gondoskodik. Ettől az áramfejlesztőtől függ a harci egységek rádióállomásainak működése. — A mi zászlóaljunkban azoknak a gépkocsivezetőknek, akiknek gondjaira bízzák az áramfejlesztőket, kulcsfontosságú szerepük van. Ha a gyakorlaton kudarcot vallanak, akkor az egész zászlóalj nem tel jesítheti feladatát és így minden fáradozásunk kárba veszne. Ezért, a műhelyek vezetőit és az áramfejlesz tők kezelőit nagyon körültekintően választják ki. Nemcsak arra ügyelünk, hogy jó szakember legyen az illető,' hanem arra is, hogy felelősségtudatot tanú sítson, legyen kezdeményező a munkában, gyorsan és helyesen tudjon dönteni. Szeretnie kell a munkát, nem szabad megijednie a nehézségektől — vélekedik a zászlóalj parancsnoka. Szerelő, gépkocsivezető, az áramfejlesztő kezelője. Sokak számára ennyi is elegendő lenne. Zoltán azon ban nem elégedett meg ennyivel. A mozgóműhelyben aggregátumok, fúrók, csiszológépek és számos más műszer és berendezés van,, ezek használata nagy hoz záértést követel. Zoltán mindig nagy érdeklődéssel figyelte fán Ba- gart, aki kitanult hegesztő. Ügyes kezét öröm volt figyelni. Zoltán gondolt egyet és úgy döntött, hogy az ő szakmáját is elsajátítja. Sokat olvasott a hegesztésről, sok mindent ellesett társától és ma már a vizsgákra készül. Ez lesz a negyedik szakmája. MEGÉRDEMELT ELISMERÉS A zászlóalj éppen hadgyakorlatra készül. Zoltánnak rengeteg tennivalója akad. A gyakorlótéren való tartózkodás, a több száz kilométeres utak megkövetelik, hogy gondosan előkészítsék a mozgóműhelyeket, a szerszámokat, a műszereket és nem utolsó sorban az áramfejlesztőket. Hogyan birkóznak meg ezzel a sok munkával? Részben feleletet kapunk a kérdésre, ha ránézünk a műhely vezetőjének olajos kezére. A kar colások és kérges tenyere elárulja, hogy semmilyen munkától sem riad vissza. — Nagyon jólesett, hogy a zászlóalj parancsnoka és technikusa bízik bennem. Tudom, nem szabad csa lódást okoznom. Hosszú órákon keresztül dolgozom, néha még a szabad időmet is megkurtítom. Máskülönben nem tudnék mindent jól megcsinálni. Bízok ab ban, hogy a párhetes gyakorlat alatt a rámbízott technika jól szolgál majd. Tizenhárom hónap elegendő ahhoz, hogy a parancsnokok megismerjék a katonáikat, erkölcsi, politika: magatartásukat, munkaszeretetüket. — Agócs Zoltán nyílt, egyenes ember mindenkinek mindig szívesen segít. Éppen most írtam alá a javaslatot kitünteté sére. A gyakorlaton már példás katonaként vesz részt. Munkájáért megérdemli az elismerést. A zászlóalj-parancsnok politikai helyettese így jellemezte azt a katonát, aki elsősorban munkájával bizonyít. FRANTISEK HÜSA — Ez a vágyam a katonaságnál teljesült fEduard Karkan felvétele) t « y Franti&ek Dolek ha szükséges a gépek javítását is maga végzi el (A CSTK felvétele)
