Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-15 / 24. szám
Környezetünk védelme és javítása korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. A közelmúltban végbement nagyméretű iparosodás és urbanizálódás magával hozta az iparvidékek és nagyvárosok levegőjének olyan nagyfokú szennyeződését, amely már közvetlenül fenyegeti egyrészt az emberek egészségét, másrészt egyes állat- és növényfajták létét is. Amennyiben nem történnek a közeljövőben hathatós intézkedések, egyes szakemberek véleménye szerint a pusztulás veszélye fenyegeti egész civilizációnkat. Az így felbomlott, egykor harmonikus életkörnyezeti egyensúlynak a legújabb tudományos ismeretek segítségével történő helyreállítása generációnk ' egyik legfontosabb feladata. E tekintetben jelentős szerepet játszik — főként a légszennyeződést előidéző ipartelepek környékén — az állandó zöldövezetek kiala kítása, melyek minden tekintetben jótékonyan befolyásolják életkörnyezetünk védelmét, illetve annak megjavítását. Az utóbbi években egyre több zöldövezetet létesítenek, nemcsak ipartelepeink környékén, hanem mezőgazdasági üzemek, városok, községek körzetében is. A légszennyeződésnek természetes és civilizációs forrásait ismerjük. A természetes légszennyeződés! a porviharok, továbbá a kozmikus és vulkanikus por okozza, aminek azonban nagyobb gyakorlati jelentősége nincs. Ezzel szemben a civilizációs légszennyeződésnek ma már mintegy 200 különböző forrása ismeretes, melyek közül a legfontosabbak az ipari por (mészpor, cementpor, fémpor stb. formájában), továbbá a füst, valamint a gáz halmazállapotú égéstermékek (pl. a kéndioxid, szénmonoxid, szénhidrogén) és egyéb szervetlen kénvegyületek, fluorvegyü- letek, klőrvegyületeik). Ezen túlmenően a légszeny- nyeződést növelik még a különféle radioaktív anyagok (stroncium—90, plutónium—239) is. Ezek az anyagoik a levegőből a földre és a vízbe, onnan pedig a növényeken és a növényevő állatokon keresztül az embert szervezetbe juthatnak. Tágabb értelemben a levegő szennyezettségét idézik elő a hanghullámok is, melyek gyakorlatilag hang, zaj és lárma formájában fejtik ki káros hatásukat. A légszennyeződés elleni harc biológiai és műszaki módszerek egyidejű alkalmazásával oldható meg a leghatásosabban. A műszaki módszerek lényegében a füstszűrő berendezések alkalmazásán alapulnak, míg a biológiai harc legfontosabb eszközei az élő fák és bokrok. A szűrőhatás foka függ az erdőt alkotó fafajtáiknak a káros anyagokkal szembeni ellenállóképességétől, a faállomány szerkezetétől, a levegőszennyezettség nagyságától, valamint az időjárási viszonyoktól. A Kelet-Szlovákdában végbemenő nagyfokú iparosítás és urbaoizálódás következtében a zöldövezetek létesítésének és fenntartásának kérdése — melyek életkörnyezetürik védelmének, illetve megjavításának egyik fontos láncszemét képezik, — nálunk is napirendre került. A probléma komplex megoldásával kapcsolatos kérdéseket szakembereink ez év áprilisában Kassán (Kosice) egy kétnapos szeminárium keretében vitatták meg. A probléma fontosságát, illetve társadalmi jelentőségét mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy a pártós zöldövezetek jelentősége iparj üzemeink körzetében“ témáról meg rendezett szemináriumon az életkörnyezet egyes kérdéseivel foglalkozó legkiválóbb szakembereink vettek részt. A szeminárium első napirendi pontjaként a résztvevők megismerkedtek a Kelet-szlovákiai Vasmű körzetében elterülő védelmi célokat szolgáló zöldövezettel, melyet túlnyomórészt 1960—62-ben létesítettek. A zöldövezet összterülete ma mintegy 700 hektár, s mintegy 5 kilométeres körzetben veszi körül a Kelet-szlovákiai Vasmű objektumait. A zöldövezetei főként nemes nyárak alkotják, melyeknek részaránya csaknem 90 százalékot tesz ki. A többi fafajták közül előlfordul még a tölgy, a gyertyán, az akác, a rezgő- nyár, valamint kisebb mértékben a juhar és az erdei fenyő is. Figyelemreméltó tényként említhetjük még meg, hogy a zöldövezet külső sávja intenzív mező- gazdasági művelés alatt állő terület, valamint közsé gek közelében fekszik, s így azok számára is jelen tős védelmi szerepet tölt be. A zöldövezet egész területén az érvényes előírásoknak megfelelően végzik a különböző erdőművelési, erdővédelmi, fakitermelési és egyéb munkálatokat. A szeminárium második napján előadások hangzottak el az ipari üzemek körzetében létesítendő zöldövezetek tervezésének, kialakításának, illetve telepítésének és fenntartásának témaköréből. Külön előadások foglalkoztak a zöldövezetek esztétikai, egész ségügyi és egyéb, úgynevezett társadalmi vonatkozásaival. Ugyancsak külön előadás ismertette meg a résztvevőket az egyes fafajtáknak, elsősorban a nemes nyáraknak a zöldövezetben betöltött szerepével, melyek zöld tüdőként megtisztítják a levegőt az ipar által tenmelt mérges gázoktól. Ezek közül legártalmasabb a kéndioxid és á széndioxid, melyekkel szemben különösen érzékenyek a luofenyő, vörösfenyő és I duglászfenyő, a kislevelü hárs és a fürtösjuhar. Ezzel szemben gyakorlatilag ellenállóknak tekinthetők a tölgyek, a nemes nyárak, továbbá az akác, az ezüstfa, a giedícsia. Megállapították, hogy a talaj jő tápanyag-ellátottsága és szellőzöttsége növeli a fák ellenállóképességét a gázok okozta károsításokkal szemben. Az elmondottakon túlmenően rendkívül jelentősek a zöldövezetek, az iparosítás és gépesítés következtében egyre növekvő zaj elleni küzdelemben is. A 70 decibel feletti zaj ugyanis káros hatással van az emberi szervezetre és csökkenti a munka hatásfokát. A zöldövezet azáltal véd a zaj ellen, hogy a hanghullámok a fákba ütközve megtorpannak, majd pedig abszorbálódnak. A kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy már a csupán egy sor fából és egy sor cserjéből álló zöldövezet is jelentős zajcsökkentő hatással rendelkezik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tehergépkocsi esetében mintegy 21, motorkerékpárnál 30 decibellel csökkenti a zaj hatásfokát. Az ipari létesítmények körüli zöldövezetek, fasorok azonban nemcsak megszűnik a levegőt, tompítják a zajt, hanem valósággal sterilizálják is a levegőt. A fák és a cserjék egyes részei, elsősorban rügyei, lévőiéi hatalmas felületet képezve olyan anyagokat, úgynevezett fitoncídeket választanak ki, melyek a közelükben levő, gyakorta igen veszélyes mikroorga nizmusokat Is képesek megölni, illetve ártalmatlanná tenni. Említést érdemel, hogy az egyes fák és cserjék fitoncíd hatása rendkívül különböző. Erős fitoncíd hatással rendelkeznek például a tűlevelűek közül a lucfenyő és az erdei fenyő, továbbá a tiszafa és a boróka, míg a lomblevelűnk közül elsősorban a tölgy, a gyertyán, a nyárak, a vadcseresznye és a mogyoró. Az ipartelepek zöldövezeteinek tervezésénél ezt a szempontot is a legmesszebhmenően figyelembe kell venni, s olyan fákat és cserjéket kell alkalmazni, melyek egyéb kedvező hatásuk mellett intenzív fitoncíd tulajdonsággal is rendelkeznek. A szemináriumon elhangzott előadásokból és hozzászólásokból egyértelműen kicsendült, hogy az ipartelepek körzetében levő zöldövezeteknek szerepe és jelentősége környezet- és egészségvédelmi szempontból szinte felbecsülhetetlen. A Kelet-szlovákiai Vasmű körzetében szerzett eddigi tapasztalataink feljogosítanak arra a reményre, hogy megfelelő erdőgazdálkodási eljárások alkalmazása mellett feladatukat a jövőben is maradéktalanul teljesítik. KOHAN ISTVÁN Jó néhány éve nem találkoztunk. Pedig nemcsak hogy együtt jártunk Iskolába, hanem néhány évig egy munkahelyen is dolgoztunk. Aztán először ő, majd jómagam vonultam be tényleges katonai szolgálatra. Utunk szétvált. Azóta egyszer-kétszer találkoztunk csupán. így, amikor a Tornaijai (Sofártikovo) Városi Nemzeti Bizottságon azt hallottam, hogy ő az egyik legaktívabb képviselő, elhatároztam, hogy fölkeresem. Bár jól Ismertem Bockó István szorgalmát, elkötelezettségét, arra azonban nem gondoltam, hogy egy igazgatói szobában találok rá. —A sors kiszámíthatatlan — fogad mosolyogva. — Ha három évtizeddel ezelőtt monda volna valaki, hogy én leszek a téglagyár igazgatója, el sem hittem volna. Ma pedig itt vagyok, itt kell helytállnom, bizonyítanom. Szeme szögletében megjelentek az első ráncok, göndör hajában maholnap több lesz az ősz hajszál, mint a barna. Min is mehetett keresztül, mi történt vele, amióta utunk szétvált, vetődik fel bennem a gondolat, de mielőtt megfogalmaznám a kérdést, maga adja meg a választ. — Az asztalosszakmában 1948-ban szereztem meg a segédlevelet. Abban az évben egy hőnapot az ifjúsági vasút építésén is dolgoztam. Az államosítás után elvégeztem a normázók számára rendezett tanfolyamot. Az asztalosok és a többi iparos is a járási ipari vállalathoz került, itt lettem normázó és tagja az üzemi tanácsnak. Abban az időben tanultam meg az emberekkel való munkát. Jó iskola volt ez számomra a további években betöltött funkcióimhoz. Amikor sor került a szakosításra, az építő elemeket gyártó műhely élére állították. Ot dolgozott mindaddig, amíg 1957-ben pártfeladatként elvállalta a vn'b-titkár funkcióját. Azóta is képviselő, jóllehet három év elteltével otthagyta a városházát és visszament a termelőmunkába. Tíz évig volt a városi közszolgáltató üzem igazgatóhelyettese, pártszervezetének az elnöke, öt évig pedig az igazgatóIGAZGATÓ ES KÉPVISELD ja. Az átszervezés után két évig a járási közszolgáltató üzem műszaki Igazgatóhelyettesének tisztségét töltötte be. — Két évvel ezelőtt kerültem a téglagyárba, mint termelési igazgatóhelyettes. Oj üzem volt, és bizony sok volt a probléma — folytatja. — Ahogy mondani szokás, menet közben tanultam. Rövidesen egy éve lesz, hogy a gyár igazgatója lettem. A legjobban annak örülök, hogy az idén már négy hónapja folyamatosan teljesítjük tervjeladatainkat. A fölöttes szervektől látogatók érkeztek. Amíg folyik az ügyintézés, ad dig az emberekkel beszélgetek. Megtudom tőlük, hogy az igazgató naponta többször is megfordul köztük, csaknem mindegyiküket név szerint ismeri. Észrevételeikkel, gondjaikkal bárki hozzá fordulhat, ha tud, segít. Ajtaja mindenki előtt nyitva áll. — Sok a gond, a feladat, de a képviselői teendőimet nem hanyagolom el. Két megbízatási időszakban a vnb alelnöke, majd az építkezési tervbizottság elnöke voltam — mondja. amikor újra magunkra maradunk. — Az elmúlt 23 év alatt, amióta képviselő vagyok, sokat fejlődött városunk. A legtöbb építkezés megkezdéséné’ ott voltam, figyelemmel kísértem, s nem egyszer úgy izgultam, mint egy iskolás gyerek. Képviselőskcdésem alatt beindult a ruhagyár, a gé jgyár, új lakótelepek épültek fel. A 'aktaBockó István (A szerző felvétele) nya alatt, a Malom utcában és városszerte új családi házak sorakoznak egymás mellett. Telefon berregése szakítja fölbe beszélgetésünket. Amikor leteszi a kagylót, így folytatja: — Ügy határoztunk, hogy a város királyi részlegében az egykori ken- deráztatóból strandfürdőt csinálunk. Sokan nem hittek a sikerben. Az első nehézségek leküzdése után beigazolódott, hogy a város vezetői, képviselői jól döntöttek. Ma már a strandfürdőnknek országos hírneve van. Egy- egy idényben több mint százezer ember keresi fel. Beindult az autókemping és jövőre pedig már szállodánk is lesz. A választókörzete a Malom utca és környéke. Ott elnöke a polgári bizottságnak. Amikor beköltöztek az új családi házakba, az utcáik még rendezetlenek voltak, sőt még járda sem volt. Azóta már a vnb és a lakosság összefogásával megoldották ezt a problémát. — Képviselőtársaimmal sokat tettünk a város fejlődéséért, de az is tény, hogy még sok a megoldásra váró feladat — összegez Bockó elvtárs. — A csatornahálózat megépítése, a gyermekintézmények hálózatának bővítése, a vasúti kirakó állomás rendbe tétele, az ivóvízkérdés megoldása a körvetkező megbízatási időszakban vár a képviselőkre. A művelődési otthon második szakaszának építése sem halad olyan ütemben, mint ahogy az kívánatos lenne. Szivén viseli a város sorsát, és sohasem rejti véka alá gondolatait. Képviselősége mellett hét évig volt a városi pártbizottság titkára és ma is tagja a vezetőségnek. Mindig szerényen, de elkötelezetten él. így nevelte két fiát is, akik jelenleg a néphadseregben teljesítenek tényleges katonai szolgálatot. Korábbi munkahelyein megkapta a szakágazat legjobb dolgozója kitüntetési. Megérdemelten, mert Bockó István igazgató és képviselő olyan ember, aki mindig többet tesz kötelességénél. NEMETH IANOS ISII. VI. 15. ÚJ SZÚ A facsemeték gondozása fáradságo s, sok türelmet igénylő munka (CSTK-felvétel) A ZÖLDÖVEZETEK JELENTŐSÉGE AZ IPARI ÜZEMEK KÖRZETÉBEN
