Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-15 / 24. szám
Juraj Simko bacsó a (riss zsendicét kavarja partján. A múlt héten még ez a nyáj R uZombe rak határában legelt. Amint a vezetők tájékoztatnak, a hegyi körzetben gazdálkodó szövetkezet közel hétezer hektár legelőjét az időjárási viszonyoknak megfelelően használják ki. A távoli legelők közelébe teherautókon szállítják a juhokat. A tervek szerint egy-egy ka lyiba körül háromszáz juhot legeltetnek. Helyben dolgozzák fel a tejet, füstölik a sajtot, csak a kész terméket szállítják el. A mezei úton egy Trabant jön fölfelé küszködve, füstcsíkot húzva maga mögött. Élelmet, a berendezésekhez szükséges edényeket és más kel- lékeket hoz. — Motorizáljuk a bacsókat is — mondja mosolyogva Ernest Verner, a szövetkezet alelnöke. — Nem kell már annyit gyalogolniuk a legközelebbi településre. Családjukhoz is könnyebben hazaugorhatnak. Kíméljük őket, mert egész nap eleget jár ják a juhnyájak után a meredek lejtőket. Utána meg mindannyiuknak közel száz juhot kell kifejniük. — Gondoskodnak rólunk — állapítja meg elégedetten juraj Simko számadó juhász. — Kevesebb a gondunk és jobb körülmények között dolgozhatunk. Megmondom őszintén, nehezen léptem be a szövetkezetbe, mert sajnáltam a juhaimat. De most már megnyugodtam, mert kedvenc állataimat is ott láthatóan a nyájban, és munkámat értékelik. Szép fizetést kapok és néha szabad idő is akad. A szakma fortélyait magyarázza, történeteket emleget. Mert ez a vidék nem mindig szép és barátságos. Ha beszél arról, hogy milyen módon sikerült egy nagy szövetkezetbe tömöríteni a hegyi pásztorokat, megteremteni a nagyüzemi juhtenyésztés feltételei. Mikor valamennyire összeszokott a nagy család, meghatározhatták a gazdálkodás irányát. A patak felső folyása mentén hagyományos módon tenyésztik a juhokat. Lejjebb, ahol már alacsonyabbak a hegyek, lankásábbak a lejtők, korszerűsítik a termelési folyamatokat. Lip- tovská Revúcában már iparszerű juhtenyésztés folyik. Kerekeken mozgó istállókban hizlalják a bárányokat. Nem kell már a juhászoknak villával hányni a trágyát. A kilenc Movis típusú istálló áthelyezhető és az ottmaradt trágyát a rakodógépek rakják fel a jármüveikre. Takarmánytápot, betegségeket megelőző orvosságokat kapnak a broilerek. Kétezer bárányt adnak el évente, amikor pedig a legelőkre hajtják őket, helyükön 120 000 csirkét is felhizlalnak. A könnyű elemekből épült istállókat jól kihasználják. Ezen a részlegen több mint 50 tonna sajtot is termelnek. Az állatok egészségére állatorvos ügyel. Valóságos szakmai értekezlet bontakozik ki a kellemes környezetben. Több szempontból indokolják a szakosítás irányát. Az elnöké a szó: — Liptovská Revúcában egyrészt azért tenyésztünk juhokat, mert sok a jó füvet termő legelő, másrészt pedig természetvédelmi okokból. A szarvasmarha patája erőteljesebben fellazítaná a talajt, és az olvadás, valamint a lezúduló záporok után a gyors sodrású víz még földcsuszamlást is előidézhetne. Kopárrá válnának a ma még szépen zöldellő legelők. A számadó juhász még szívesen beszélgetne velünk, de már szólítja a kötelesség. Fel kell készülnie a feA Nagy-Fátra égbe nyúló csúcsain még hó fehérük, lábalnál azonban már ébredezik a természet. A rothadó avar alól félve bújik elő a fű. Bélkésen legelésző juhok a ■legelő zöld foltjain keresnek élelmet. Az elárvult kalyibát csak most kezdik tatarozni. Eddig nem volt rá szükség, mert a nyájat lent a völgyben a korábban sarjadó íüvön legeltették. Csak pár napja terelték ide az állatokat. Juraf Simko, a bacsó is elégedetlenkedik a kevés füvet adó legelő miatt: — Erőtlenek a nap sugarai, meg a csapadék is kevés. Alig emlékszem ilyen május végére. A kevés fű miatt bizony vékonyan csurog a tej a sajtárba. Néhány szelet friss sajtot tesz az Iksz-lábú asztalra. Nagy katlanban kavargatja a frissen készített zsendicét. Kínálgatja: „Fogyasszuk, mert ettől nem lesz semmi bajunk és ha néhány pohárral iszunk belőle, megfiatalodunk“. Kóstolgatás közben történeteket mesél a hegyaljai emberek küzdelmes életéről. Közben néhány mondat erejéig Milan Pauöula, a Liptovská Osada-i Augusztus 29. Efsz elnöke veszi át tőle a szót. — Nehéz munkát végeznek a juhtenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok, ezért támogatjuk őket. Igyekszünk minél jobb élet- és munkakörülményeket teremteni számukra. Kilenc kalyibában hajthatják le fejüket. Mindig ott, amelynek környékén a legjobb a legelő. Vándoroltaínunk kell a nyájakat, a Revúca patak mindkét vihar száguld végiig a völgyön, akkor bizony óvni kell a nyájat. Meg hívatlan látogatók Is akadnak. Elszaporodtak a medvék. Az embertől félnek, és a birkahúsra is csak nagyon ritkán jön meg az étvágyuk, ennek ellenére ajánlatos őket elkerülni. Egyszer ő is meleg helyzetbe került. Görcsös botjára támaszkodva gyönyörködött a békésen legelésző nyájban, egyszer csak olyan érzése támadt, bogy nincs egyedül. A mellette levő fa felé tekintett. Egy hatalmas medve állt ott. Mit tegyen? Hallott már ilyen találkozásokról. Eszébe jutott, hogy a higgadtság a legfontosabb. Futni nem szabad, mert akkor a fenevad utána törtet. Végül Is a medve unta meg. Brumogott néhányat és ráérősen elcammogott az erdő sűrűjébe. Jőt nevet a régi történeten és újra kínálgat, közben teszi, amit kell. Utasítja az érkezőket, hova rakják az élelmiszert, az orvosságot és az edényeket. Még a füstölőbe Is betekint, ellenőrzi, szépen érlelődik-e a sajt. A szövetkezet elnöke pedig tovább jésre. Kezébe fogja a sajtárt, de azért még visszaszól:, — Ha erre járnak, máskor is látogassanak el hozzánk. Szívesen látjuk a távolról érkező vendégeket. Leg- aláb megtudunk egyet s mást, hogy mi újság más felé. Lassan magunk mögött hagyjuk a kalyibát és a nyáj is fokozatosan eltűnik a szemünk elől. Követjük a csörgedező hegyi patakot. Gyönyörködünk a tájban, abban a szép völgyben, amelyben már utat tör az új. A bacsók már közösen legeltetik a nyájakat. A Liptovsk? MlkuláS-i járásban 26 000 darab juhot tenyésztenek, ebből még csak 10 000-et a mezőgazda- sági üzemekben. A Liptovská Osada-i Efsz-ben több mint ötezer juhot tartanak és a tervek szerint a jövőben számuk megkétszereződik. Oj, kevésbé romantikus körülmények között, de annál nagyobb hasznossággal tenyésztik az itteni Időjárási és talaj- viszonyokat kedvelő juhfajtákat. BÁLLÁ JÓZSEF Peter Kmet, a rtftomberoki feldolgozóüzem felvásárlója átveszi a friss sajtot (Stanislav Barőák felvételei) IS8I VI. N V3 *-9 ‘D \ Karámokban fejik a juhokat
